Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-09-21 / 180. szám
lésre bírja, biztatván, hogy ha fegyverrel kezében feltámad , hatályosan lesz gyámolitva azon Oroszország által, mellynek ágensei Konstantinápolyban úgy, mint Oláhországban az ország rovására meggazdagulnak. Soutzo fejedelemnek halála után, oláhországi fejedelemségre az orosz consul befolyása által emelt Vladimiresko Tivadar vezérlete alatt kitört a lázadás kis Oláhországban. — Vladimiresko az 1806 és 1812-ki orosz táborozásokban mint önkéntes szolgált. Vladimiresko a lázadást, egy a fejedelem és bogárok elnyomó kormánya elleni proclamációval előzte meg. Elhallgatván azon módokat, mellyek által az orosz consul e lázadásnak kedvezett, csak azt jegyzem meg, hogy az oroszok voltak azok, kik a divánban levő barátjaik által leghatályosban ellenzették a lázadásnak mindjárt kezdetbeni elfojtását, így kevés napokkal aztán , midőn Ipsilanti nyilvánossá tette a törökök elleni declaratióját, Oláhország teljesen feltámadt. A porta sereget küldött oda, s helyreállítván a csendességet, egy oláh herczeget nevezett hospodárrá. Ekkor nem volt Konstantinápolyban semmi orosz minister, minden viszonyok a két udvar közt fel lévén függesztve. Ezen majd hat évig tartó időszak alatt, szükségeskép módokhoz kellett nyúlni az oláh kormánynak , — a lázadók ellen küldött török csapatok fizetése miatt, — tett adósságok lerovására , melly a zavarok közepette ki nem fizethetett adóságok 5,000,000 piasterre mentek, — azon különféle boszantások azonban, mellyeket több mint egy század óta szenvedtek az oláhok , majd egészen megszűntek ezen hat évi időszak alatt, melly az Erdélybe menekült orosz párt némelly, de a kormány által minden idegen befolyás nélkül könnyen elnyomott kísérleteit kivéve, csendes volt. De mihelyt egy orosz minister Konstantinápolyban ismét megjelent, látható volt, hogy a két fejedelemségbe kevés hónapokkal az előtt visszaállított consulate mint kezdé emelni igényeit, az orosz párti bogárok számára követelé a főbb hivatalokat, s az ellen-párti bogároktól minden kedvezést elvonni igyekezvén. Az orosz ármány a bogárok közt, hamar egyenetlenkedést szórt egymás közt, s a fejedelemmel. Zajos híreket támasztott egy a porta s orosz udvar közti szakadás, s a fejedelemségek törökök általi uj megrohanása iránt. Az ettőli félelem olly alaptalan volt, hogy a porta ellenben megengedte a fejedelemnek, hogy a helybeli hatóságokat hagyja szigorun bánni a vétkes törökökkel, kik máskor a basákhoz küldettek, a rosz viseletük s bűneik miatti fenyítést elszenvedendők. Bizottmány rendeltetett egy uj alkotmány szerkesztésére, melly a bogárok közgyűlése tanácskozásainak lett volna alá vetve. Igen, de ekkor jött azon positiv hir, hogy az orosz sereg 4-ik áprilisben a Pruthon át kezdett kelni, s nem sokára látták gróf Pahlent, a két herczegség divánjának elnöki minőségében gyakorolni a reá bízott hatalmat. — Itt kezdődik az orosz uralkodás! — Mihelyt az orosz seregek Moldva, s Oláhországba beléptek, Miklós császár azonnal 1828-dik áprilisi nyilatkozatában megerősíté a két országnak minden privilégiumait, és szabadságait, biztosítván azokat egyhangúlag a Ny ik Katalintól Oroszország s a porta közt tett, s egész a kezdetig— mikor Mirza Wode fejedelem a porta souverainitását a XYI-dik században megismeré — felmenő öt szerződéssel. — E szerződések fövonásait e czikk elején megemlítettünk. — Bizottmány alapitatott az orosz hadsereg szükségeit ellátandó, — melly először a díván két tagjaiból, s három oroszból állott. Gondoljátok már most egy 180,000 emberből álló hadsereget, melly szükségin felül élelem-szerekkeli ellátást,— s ezeknek részben, az oroszok által behatott törökhon különböző helyeire szállítását követeli; — képzeljétek az oláh kormánytól katonáik számára kapott részleteket saját nyereségökre eladó, s a katonákat a faluk költségén tartó orosz tiszteket; — képzeljétek a lovasság parancsnokait, kik a katonáik által elfoglalandó helyet kijelölék, s raktárukat oda hordatták, azután máshová szállították , — lovaikat a lakosok költségén táplálván, mig a régi magtárak az ő, s nem a fejedelemségek kormányainak nyereségére adattak el, — s bágyadt képzeletük lesz ezen tartományok elnyomásáról. Az orosz igazgatás e fejedelemségben egyébre nem ügyelt mint arra, hogy az élelmezési szereket előre, semmi reclamatiot meg nem engedő szigorral kivegye, semmit sem fizetve, vagy csak a szállított mennyiségnek még felét sem foglaló nyugtatványok mellett, — siketen az alsóbb, ezer visszaélések miatt bűnös hatóságok elleni panaszokra. — Mit szólhatni a végtelen bosszantásokról, a parasztokkali rosz bánásmódról ? kiktől többet kívántak, mint mennyit ezeknek adni lehetett, — a bogárok ellen intézett vádakról, hogy Oroszhon iránt részintenzióval vannak, s e vádak emeltettek akkor, midőn a statusnak több bevétele 7,000,000 piasternél nem volt, ide értve a korona-javadalmakét is, és mikor egy egészségi biztosságot kelle tartania, melly egyedül 100,000 piasterbe került havonkint, több mint tízezer beteget foglaló katonai kórházat*), s a helybeli hatóságok nyakán veszteglő orosz tiszteknek zsoldját fizetni. — E szomorú képnek minden vonásait egy nézőpontra visszavonva, kétségkívül képzelni lehet, miilyen volt azon siralmas helyzet, mellyben magát Oláhország kevés idő alatt döntve lelé. Minden első szükségü czikkek ára csaknem tízszer annyira hágott, — megjegyezvén más felöl azt is, — hogy az akermani szerződés szerint a porta a két fejedelemségnek két évi adót elengedvén, a kormány ekként segítendő vala adózóin, midőn öt hóval az oroszok beérkezése után, ezek a divánnak meghagyták, — hogy minden taxa a régi láb szerint, — s legkisebb lerovás nélkül beszedessék. 1829-ik évi január hóban Gergely metropolita számkivetve jön Bessarabiába, volt légyen ennek oka a buzgóság és Patriotismus, mellyet az érsek nyilvánított, vagy egyedül az, hogy ő méltóságát nem köszönhette Oroszország pártfogásának. Ezen önkényes viselet, ezen kihágások s visszaélések a hatalommal olly lázitókká lettek, hogy gróf Pahlennek utóda Zakouchin tábornok, kit az oroszok a kegyetlen *) Bizonyos tény, hogy az orosz consul rendesen árulá hitelét, s befolyását a fejedelem előtt. *) Igaz, hogy az oláh kincstárnak kellett az orvosságokat fizetni, és hogy az orvosok a városokban kötelezve voltak minden gondjukat a beteg katonákra fordítani.