Hetilap, 1848. január-április (4. évfolyam, 1-33. szám)
1848-01-04 / 1. szám
111. Pest, kedden HETILAP. jan. 4.1848. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. Előfizethetni az Iparegyesület szállásán a szerkesztőség hivatalában (Újvilág utcza Tikey-ház 2-ik emelet) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival.— Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egyegy tömött ivén. Ha tárgybőség kivánandja ig, sőt két ivén is.— Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés minden petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés minden petit hasábsoráért 6 kr. e.p. ELŐFIZETÉSI HIRDETÉS. Midőn a t. olvasó közönséget az előfizetésre tisztelettel felszólítjuk, jelentjük egyszersmind, hogy a Hetilap előfizetési dija az eddigi marad, — ugyanis félévre postán 5 ft, helyben boríték nélkül 4 ft pp. A megrendeléseket azért kérjük ki idején, hogy a nyomtatási intézkedések. előfizetőink kényelmével, és saját kárunk nélkül történhessenek. A Hetilap szerkesztősége: Ujvilág-utcza Ilkeyház 635. sz. 2-dik emelet. Tartalom: Boldog uj esztendőt az iparegyesületnek. — Nyílt levél a szerkesztőséghez utólag a szabad kereskedés ügyében. Lichtenstein József — Oroszország ipari állása. — Az állattenyésztés állapota gr. Festetics Tassiló uradalmaiban. — Budapesti mozgalmak— Vasút — Gabona-ár. — Status-papirosok és részvények kerete. Boldog, uj esztendőt az iparegyesületnek! Remények és aggodalmak mérete, uj esztendő, ha fogsz e jót, ha fogsz e ártalmat szülni közügyeinknek! ? Ki tudná, ha bár csak háromszázhatvanhat napra terjedő tartamodra is, megjósolni a jövendőt ? ! Mi nem tudjuk. De minek is tudnók. Kedvesek nekünk és szükségesek mind reményeink, mind aggodalmaink. Bizonytalanok azok, és ezek iránt, ha félni nem, dem bizni sem feledünk, — bizonyosak amazokról, veszitenők a várakozást, melly menyország, — bizonyosak ezekről, reménytelenséget aratnánk, melly a pokol Nem, mi nem adjuk sem reményeinket sem aggodalmakat ! Reményeink kedvet gyujtandanak, s lángra fogják ezt lobbantani , hogy a buzgóság hevével törjünk czéljaink után; — aggodalmaink, kebleink lángzó melegének temperatorokat fognak adni az óvatosságban, vagy szitei lesznek hamvadozó hevünknek a vesztés fenyegetései közben. És az idő, mellybe az uj év belenyit, kiváltképen alkalmas arra, hogy az emberi cselekvés, erély és okosság, e két ösztönét munkásságra idézze föl bennünk. Együtt van az országgyűlés, mellynek intézkedéseitől függ, annyi sóvár óhajtások teljesülete, s ezek között az iparegyesületnek országos megalapítása , megalapítása, mellyen pénzzel és tekintélylyel istápolva, emelkedjék anyagi jóllétünknek egy szintely tevékeny, munkaképes, mint eredményes tényezője! Van e, lehet e ehhez reménységünk? Ha az ifjonti aranyálmak révedezésein túl a számító férfi kor reményeit bíráljuk, e kérdés: van e remény ? e másikba olvad át: van e érdem, s mikép méltányoltatik ez? Hosszú volna, s alig történhetnék a szerénység bántalma nélkül, hogy itt tüzetesen fölsorozzuk az iparegyesület eszközléseit, mikkel eddig a közpártfogást kiérdemelni törekvék. Különben is e lapok figyelmes olvasói előtt ismeretesek azok épen úgy, mint elöttünk. Azért mi nem veendjük át a római consul-canditatusok szerepét, nem öltendünk magunkra koldus-zubbonyt, s nem kunyerálandunk közpiaczon cortes-szavazatokat. — Nincs erre egyesületünknek szüksége. — Van nekünk hathatós szószólónk, ki teljesen fölfogva hivatásunk nagyságát, helyeselve eddigi intézkedéseink mind sorát, mind kivitelét, meleg szózatával bizonyára képes kivíni számunkra a méltánylatot, melly valósitandja, uj évi ajándékul valósitandja, javunkra nyilvánított kivánatát. E szószólónk nekünk a múlt országgyűlésnek kerületi kereskedelmi választmánya, s kivánata, mellyet újévi kívánatul fogadunk el, következő: „Az iparegyesület czélja hasznos ismereteket terjeszteni a nép minden osztályaiban , különösen pedig a műiparos néposztályt ismeretekben részesíteni. E czért az egyesület a hasznos ismeretek egész köréből szerkezendő munkák s folyóiratok, a természeti és mathematikai tudományokból mind a központon, mind fiókegyesületek eszközléséből a vidékeken is tartandó felolvasások, mesterinasok számára felállítandó rendes iskolák, a műipar egész mezejéről öszveszerzendő szerszám- és mintagyűjtő-