Hetilap, 1848. január-április (4. évfolyam, 1-33. szám)

1848-01-04 / 1. szám

mény, az ipar üzletet érdeklő irományok teljes könyvtárát leí­randó olvasó terem, iparműkiállítások, ezek alkalmával s ügyesek kivonatára mindenkor gyakorlandó műbírálatok, m­ű­­díjazások, jutalomkérdések kitűzése, a külföldön feltűnő újabb találmányok, javítások, divatszerű rajzok, minták és mutat­ványok lehetőleg gyors megismertetése, egyes iparűzöknek adandó kölcsön és segély­pénzek, végre hazánk iparállapotá­­át tárgyazó, s részint az iparműkiállítás , részint a felállí­tandó iparutasító intézet segedelmével, úgy nem különben utaztatásokkal, és iparschemalismus szerkesztésével szer­­zendő statistikai adatok gyűjtése által, szándékozik elérni. Hogy az egyesület munkálkodásának kitűzött czélja, ezen m­űiparára nézve annyira elhanyagolt hazában , minden tekintetben közdiaszna, az eszközök, mellyek a czél eléré­sére választottak, hatályosak, az intézet maga a hasznos is­mereteknek az azok nélkül szűkölködő néposztályoknak kö­rébe vezetésére felette használható, s a honi műipar töké­letesítésének hatalmas előmozdítója lehet; az kétséget nem szenved, s az egyesület már azon rövid idő alatt is, a­melly­­ben működik, két ízben tartott iparműkiállítások, a honi mű­­ipar jelen állapotának ezek által eszközlött bővebb meg­ismertetése, műbírálatok és díjazások, s a legközelebb meg­kezdett nyilvános felolvasások által, leginkább pedig az­zal a hazának hasznos szolgálatot tett , hogy öregbítette a nemzetnek minden osztályainál a közfigyelmet és részvé­tet a hazai műipar iránt, s az iparűzök érdekeinek ösz­­pontositására, s ezen öszpontositás általi sikeresebb elő­mozdítására előlépést tett, s azért nem lehet nem fájlalni, hogy az egyesület a legjobb akarat mellett, melly által lel­kesülve van, pénzügyi erejének gyöngesége miatt, alap­szabályainak értelmében kitűzött teendőinek még ez ideig csak igen kis részét valósitható, munkakörének legnagyobb részét pedig parlagon hevertetni kénytelen. Ha van magány­intézet, melly a törvényhozás párto­lását méltán igényli, czéljának és eddigi működéseinek köz­hasznú voltát, s a műipar tökéletesítésének hazánk jólétére nézve nélkülözhetetlen szükségét tekintve , az iparegyesület az, s a választmány kötelességének érzi kijelenteni, misze­rint az egyesületet méltónak véli arra, hogy azzal, a­mi si­keres munkálódásának legfőbb feltétele, pénzerejének or­szágos ajánlattali öregbítése által tétessék alkalmassá, hogy kitűzött czéljának kellőkép megfelelhessen. E részben mind­­azáltal határozott javaslatot azért nem tesz, mert az egye­sület a választmányilag hozzája intézett felszólítás követke­zésében beküldött nyilatkozása szerint, azon tekintetből, mi­vel a gazdasági egyesület hasonló folyamodással már előbb járult a törvényhozás eleibe, s mivel különben is tömérdekek a szükségek , mellyeknek országos ajánlatok utjáni fedezése halaszthatlanul szükséges, tartozni vélt azon elvonulással, hogy azon esetre, ha a törvényhozás nem vélné tehetőnek minden részben a kitűzött czélok által megkívánt mértékben szavazni meg az alapítványokat, ne kívánjon a gazdasági egyesületnek útjában állani, vagy a megszavazható öszve­­gekre nézve olly osztályt idézni föl, melly mellett mind a két egyesület, csak rengeteg állapotban maradna. Mellőzve ezek szerint az egyesület alaptőkéje orszá­gos ajánlattak­ öregbítésének javaslatát, a választmány azo­kat, miket az egyesület országos megállapítására és pártfo­gására nézve a törvényhozás részéről teendőknek vél, a kö­vetkező törvényjavaslatba foglalta, s erre nézve csupán azt jegyzi meg, hogy a­mennyiben az egyesület az új találmá­nyok biztosítványzása, s a műipart érdeklő egyéb tárgyak iránt, az illető kormányszékek és törvényhatóságok által vé­leményadásra, s a birtokában levő iparstatistikai adatoknak közlésére felszólitatni kívánna, s e végett magával a vám­szabályzatokban közben jövő változásokat s a kereskedési forgalom statistikai tábláit közöltetni, a törvényhatóságokat pedig a tőlük kívánandó statistikai értesítéseknek megadá­sára köteleztetni kérné, ezeket az alább következő törvény­­javaslatba azért nem foglalta , mert e részben már a fölállí­tandó központi műegyetem tervében, s a vegyes tárgyú tör­vé­nyczikkelyek között a VII. és XIV. számok alatt javasla­tait előterjesztette. Közhasznú ismereteknek , különösen a nemzet iparűző osztályában leendő terjesztése végett több hazafiaknak e czélra tett önkéntes ajánlatai mellett sz. kir. Pest városában alakult iparegyesület országos pártfogás alá vétetvén, be­­czikkelyeztetik, ennek folytában : 1. §. Az egyesület ügyeit továbbá is szabálysze­­rüleg tartandó közgyűléseiben s fenálló alapszabályainak ér­telmében intézendi el. 7. §. A bizonyítványok, mellyeket az egyesület az általa létesitendő nyilvános felolvasásokat s iskolákat látoga­tandó és magokat az ő vizsgálatjának alávetendő iparosztá­­lyi egyéneknek képességükről adand, az illy bizonyítványok birtokosait arra jogosítják föl, hogy a tanulási szokott idő felének betöltése után mint legények, és illetőleg a nélkül, hogy vándorlani kötelesek lennének , mint mesterek, az il­lető ipartársulatba beléphessenek s felvétessenek. 3. §. Az illy bizonyítvány birtokosa azt, hogy ké­pessége az iparegyesület által megvizsgáltatott, czimébe ik­­tatandhatja. 4. §. A királyi helytartótanács , az ipar ügyében közhírré teendő körleveleit, az iparegyesületnek is meg­küldendő 5. §. Az iparegyesület sz­erszám - gyűjteményének öregbítésére külföldön szerzendő eszközök, gépek és min­ták, vámmentesen hozatnak be. 6. §. A nemzeti museum eszközeit és teremeit ezen intézet megállapított szabályainak korlátai között, az ipar­egyesület a körülményekhez képest szinte használhatja. 7. §. Az ipar ügyét tárgyazó minden nyomtatványok­nak egy egy példánya, az iparegyesületet illeti. 8. §. Az egyesület czime és pecsétje alatt postán foly­tatandó level­ezések díjmentesek.“ Illy ajánló szózat mellett, de meg azon méltánylatot, he­lyeslést tekintve, me­llyel az iparegyesületnek a közönségnél eddigelé találkozni olly incontestált szerencséje volt, talán nem elbizakodás , a mostani országgyűléstől is pártolást re­mén­ylen­. De vannak és lehetnek e aggodalmaink e részben? Vannak, boldog isten, vannak, mert ki tudja, vállon ke­resztül fognak e menni a törvényhozáson azon indítványok, mik az országos közpénztár megalakítása iránt, a különböző ér­dekek kiengesztelésének, a külön polgári osztályok érdek­­egységének alapján s conditio sive qua non-jával létet­­vék?! — 3­ 4

Next