Hetilap, 1848. január-április (4. évfolyam, 1-33. szám)
1848-01-04 / 1. szám
mény, az ipar üzletet érdeklő irományok teljes könyvtárát leírandó olvasó terem, iparműkiállítások, ezek alkalmával s ügyesek kivonatára mindenkor gyakorlandó műbírálatok, műdíjazások, jutalomkérdések kitűzése, a külföldön feltűnő újabb találmányok, javítások, divatszerű rajzok, minták és mutatványok lehetőleg gyors megismertetése, egyes iparűzöknek adandó kölcsön és segélypénzek, végre hazánk iparállapotáát tárgyazó, s részint az iparműkiállítás , részint a felállítandó iparutasító intézet segedelmével, úgy nem különben utaztatásokkal, és iparschemalismus szerkesztésével szerzendő statistikai adatok gyűjtése által, szándékozik elérni. Hogy az egyesület munkálkodásának kitűzött czélja, ezen műiparára nézve annyira elhanyagolt hazában , minden tekintetben közdiaszna, az eszközök, mellyek a czél elérésére választottak, hatályosak, az intézet maga a hasznos ismereteknek az azok nélkül szűkölködő néposztályoknak körébe vezetésére felette használható, s a honi műipar tökéletesítésének hatalmas előmozdítója lehet; az kétséget nem szenved, s az egyesület már azon rövid idő alatt is, amellyben működik, két ízben tartott iparműkiállítások, a honi műipar jelen állapotának ezek által eszközlött bővebb megismertetése, műbírálatok és díjazások, s a legközelebb megkezdett nyilvános felolvasások által, leginkább pedig azzal a hazának hasznos szolgálatot tett , hogy öregbítette a nemzetnek minden osztályainál a közfigyelmet és részvétet a hazai műipar iránt, s az iparűzök érdekeinek öszpontositására, s ezen öszpontositás általi sikeresebb előmozdítására előlépést tett, s azért nem lehet nem fájlalni, hogy az egyesület a legjobb akarat mellett, melly által lelkesülve van, pénzügyi erejének gyöngesége miatt, alapszabályainak értelmében kitűzött teendőinek még ez ideig csak igen kis részét valósitható, munkakörének legnagyobb részét pedig parlagon hevertetni kénytelen. Ha van magányintézet, melly a törvényhozás pártolását méltán igényli, czéljának és eddigi működéseinek közhasznú voltát, s a műipar tökéletesítésének hazánk jólétére nézve nélkülözhetetlen szükségét tekintve , az iparegyesület az, s a választmány kötelességének érzi kijelenteni, miszerint az egyesületet méltónak véli arra, hogy azzal, ami sikeres munkálódásának legfőbb feltétele, pénzerejének országos ajánlattali öregbítése által tétessék alkalmassá, hogy kitűzött czéljának kellőkép megfelelhessen. E részben mindazáltal határozott javaslatot azért nem tesz, mert az egyesület a választmányilag hozzája intézett felszólítás következésében beküldött nyilatkozása szerint, azon tekintetből, mivel a gazdasági egyesület hasonló folyamodással már előbb járult a törvényhozás eleibe, s mivel különben is tömérdekek a szükségek , mellyeknek országos ajánlatok utjáni fedezése halaszthatlanul szükséges, tartozni vélt azon elvonulással, hogy azon esetre, ha a törvényhozás nem vélné tehetőnek minden részben a kitűzött czélok által megkívánt mértékben szavazni meg az alapítványokat, ne kívánjon a gazdasági egyesületnek útjában állani, vagy a megszavazható öszvegekre nézve olly osztályt idézni föl, melly mellett mind a két egyesület, csak rengeteg állapotban maradna. Mellőzve ezek szerint az egyesület alaptőkéje országos ajánlattak öregbítésének javaslatát, a választmány azokat, miket az egyesület országos megállapítására és pártfogására nézve a törvényhozás részéről teendőknek vél, a következő törvényjavaslatba foglalta, s erre nézve csupán azt jegyzi meg, hogy amennyiben az egyesület az új találmányok biztosítványzása, s a műipart érdeklő egyéb tárgyak iránt, az illető kormányszékek és törvényhatóságok által véleményadásra, s a birtokában levő iparstatistikai adatoknak közlésére felszólitatni kívánna, s e végett magával a vámszabályzatokban közben jövő változásokat s a kereskedési forgalom statistikai tábláit közöltetni, a törvényhatóságokat pedig a tőlük kívánandó statistikai értesítéseknek megadására köteleztetni kérné, ezeket az alább következő törvényjavaslatba azért nem foglalta , mert e részben már a fölállítandó központi műegyetem tervében, s a vegyes tárgyú törvényczikkelyek között a VII. és XIV. számok alatt javaslatait előterjesztette. Közhasznú ismereteknek , különösen a nemzet iparűző osztályában leendő terjesztése végett több hazafiaknak e czélra tett önkéntes ajánlatai mellett sz. kir. Pest városában alakult iparegyesület országos pártfogás alá vétetvén, beczikkelyeztetik, ennek folytában : 1. §. Az egyesület ügyeit továbbá is szabályszerüleg tartandó közgyűléseiben s fenálló alapszabályainak értelmében intézendi el. 7. §. A bizonyítványok, mellyeket az egyesület az általa létesitendő nyilvános felolvasásokat s iskolákat látogatandó és magokat az ő vizsgálatjának alávetendő iparosztályi egyéneknek képességükről adand, az illy bizonyítványok birtokosait arra jogosítják föl, hogy a tanulási szokott idő felének betöltése után mint legények, és illetőleg a nélkül, hogy vándorlani kötelesek lennének , mint mesterek, az illető ipartársulatba beléphessenek s felvétessenek. 3. §. Az illy bizonyítvány birtokosa azt, hogy képessége az iparegyesület által megvizsgáltatott, czimébe iktatandhatja. 4. §. A királyi helytartótanács , az ipar ügyében közhírré teendő körleveleit, az iparegyesületnek is megküldendő 5. §. Az iparegyesület szerszám - gyűjteményének öregbítésére külföldön szerzendő eszközök, gépek és minták, vámmentesen hozatnak be. 6. §. A nemzeti museum eszközeit és teremeit ezen intézet megállapított szabályainak korlátai között, az iparegyesület a körülményekhez képest szinte használhatja. 7. §. Az ipar ügyét tárgyazó minden nyomtatványoknak egy egy példánya, az iparegyesületet illeti. 8. §. Az egyesület czime és pecsétje alatt postán folytatandó levelezések díjmentesek.“ Illy ajánló szózat mellett, de meg azon méltánylatot, helyeslést tekintve, mellyel az iparegyesületnek a közönségnél eddigelé találkozni olly incontestált szerencséje volt, talán nem elbizakodás , a mostani országgyűléstől is pártolást reménylen. De vannak és lehetnek e aggodalmaink e részben? Vannak, boldog isten, vannak, mert ki tudja, vállon keresztül fognak e menni a törvényhozáson azon indítványok, mik az országos közpénztár megalakítása iránt, a különböző érdekek kiengesztelésének, a külön polgári osztályok érdekegységének alapján s conditio sive qua non-jával létetvék?! — 3 4