Hétvége, 1979 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1979-11-29 / 1. szám

IM A DOLGOZÓK 1979.XI.29. •I. ÉVFOLYAM-1. SZÁM Négyszemközt AZ ÜNNEPLÉS MŰVÉSZETE Négy-öt napig tartó ünnepre készülünk. Mindent pontosan kiterveztünk: szerdán délelőtt már csak szorgalmasan és lel­kesen téblábolunk a munkahelyünkön, ez így is illik, mert azt aki az ünnep előtti napon még dolgozik, tisztasággal vádolják, azaz tiszta hülyének tartják a lógósok a mi tmasz­unkban. Ezért már tizenegy órakor fontos ülésre ro­hanunk a városba, és autóbuszra ülve máris utazunk az egész családdal szü­lőfalunkba, ahol a mama szerető szíve és ropogós kacsasült vár ránk. A terv szerint délután tekeparti lesz egy hor­dó sör társaságában, este kártyázás az iskolatársak és nyárson sült hús társaságában. Csütörtökön délig al­szunk, rá se gondolva az otthon ma­gára hagyott ébresztőórára. A terv sze­rint elfogyasztott könnyű reggeli, azaz nyolc tojásból készült kolbászos rán­totta bevágása után focizunk a gyere­kekkel az udvarban, aztán rohanunk a sógorékhoz, ahol a friss levegő mellé friss hurkával és egyéb disznóságokkal traktálnak, utána pedig szódabikarbó­nát kapunk desszert gyanánt. Péntekre tiszai kirándulást tervezünk giliszták­kal egybekötött nagy horgászással és giliszták nélküli halpaprikással, kevéske tejfölös túróstésztával és sok fröccsel. Szombat reggelre nem tervezünk külö­nös programot, mert akkor fekszünk le, esetleg csak azt irányoztuk elő, hogy kivételesen megpusziljuk az anyósunkat. Estefelé kipihenve látunk hozzá az előre kitervezett bogrács­­gulyás elfogyasztásához, előzetes gyü­mölcspálinka és utólagos homoki bor bevételezése mellett. Vasárnap vadá­szat az erdőőrrel, aki szegről-végről rokonunk, utána pörköltet készítünk vaddisznóból, aki nem rokonunk. Hét­főn reggel úgy terveztük, hogy az or­vosi rendelőben jelentkezünk súlyos gyomorbántalmakkal. Lám, milyen szépek az ünnepnapok, ha okosan, szinte művészi tökéllyel kitervezzük őket. Csak persze ugyan­ilyen művészi tökéllyel, pontosan és lelkesen kellene megterveznünk és tel­jesítenünk munkafeladatainkat is, hogy utána valóban ünnepelhessünk. Bogdánfi Sándor Fendler Mária, az újvidéki Novitet szakképzett varrónője (Riportunk a 13. oldalon — Ifjú Gábor felvétele)

Next