Hétvége, 1981 (3. évfolyam, 56-106. szám)
1981-02-12 / 61. szám
HÁZIKERT FEBRUÁRI TEENDŐK A HÁZIKERTBEN Február második felében már benépesednek a házikertek, a gyümölcsösök és a szőlők. Itt-ott a metszőolló csattogása hallatszik, máshol gallyakat fűrészelnek a szorgos kezű kertbarátok. Az év második hónapjában esedékes a gyümölcsfák téli permetezése is. Mezőgazdasági gyógyszertárainkban kitűnő szerek kaphatók, mint például a Kreozán, Diazinon vagy Gebutox. Mindig a dobozon feltüntetett töménységű permetlével szórjuk meg fáinkat, és permetezés közben ne dohányozzunk, alkoholos italt ne fogyasszunk. Lehetőleg használjunk védőöltözéket szemüveggel együtt. Szeles időben, vagy amikor a hőmérséklet 5—6 fok alá süllyed, ne permetezzünk. Az előbbiek során említett permetezőszerek — különösen a Kreozán —■ erős méreg. Ezért is nevezik sok helyen sárgaméregnek ezt a szert. Vannak, akik a kártevők ellen másfajta szerekethasználnak, mint amilyen a rézmészpor vagy a bordóilé. Noha a bordóilé elkészítése több fáradtsággal jár, mint a gyári kész szerekből készíthető permetezőoldat, ezt a hátrányát bőségesen ellensúlyozza, hogy a bordóilé nem mérgező. Támrendszeres málnatermesztés Az utóbbi években nemcsak a nagyüzemek málnaültetvényei korszerűsödtek, hanem a házikerteké is, ahol egyre több helyen alakítják ki a termesztést megkönnyítő támrendszereket. A régi, de még jó termőerejű ültetvényeket is érdemes átalakítani, mert így több éven át jó terméseredményekre számíthatunk. A málna hajtásai szétterülők, elfekvőek, így a támasz nélküli tövek gyakran a sorok közeit is betakarják, ezáltal a talaj géppel nem művelhető. Ennek elkerülésével a málnásokban a huzalos támberendezéseket célszerű kialakítani. A támrendszerek megépítésekor mindig vegyük figyelembe az ültetvény vagy a bokrok lehetséges élettartamát. Az eddigi megfigyelések szerint a málnát 7—8 esztendőnél tovább nem érdemes fenntartani. Az idősebb ültetvényekben a hozam oly mértékben lecsökken, hogy a termesztés már nem gazdaságos. A támrendszert is ennek alapján alakítsuk ki, tehát az élettartam alapján válasszuk meg az anyagok mennyiségét és méreteit. A legkedvezőbb és gazdaságos anyagfelhasználás érdekében célszerű lenne pontosan megállapítani a támrendszerre háruló igénybevételt. Nemcsak a házikerti, hanem a nagyüzemi ültetvényekben is kiválóan alkalmasak a vékonyabb oszlopok. Kerüljük a túlzottan vastag oszlopok felállítását, mert ezek nemcsak drágák, hanem a művelést is megnehezítik. Az oszlopok vastagsága ne haladja meg a 8—10 centimétert. A támrendszer két legnagyobb igénybevétele a hajtások tartásából, valamint a szélnyomásból adódik. Ezek leginkább a sorközök irányában veszik igénybe a támrendszert, ezért az oszlopokat kellő mélységig kell süllyeszteni. Távolságuk 8—10 méter lehet egymástól. A támrendszerek megépítésekor a jelenlegi gyakorlat szerint két-két páros, vagy három szimpla huzalt feszítenek ki. A későbbiek során kevesebb lesz a munka, ha páros huzalokat használunk, hiszen a hajtásokat kötözési munkálatok nélkül igazíthatjuk a huzalok közé. Az alsó huzalnak a talajfelszíntől mért távolsága 0,6—0,8 méter legyen. A felső huzalpár magassága ne haladja meg az 1,5 métert, a huzal átmérője pedig a 3,8 millimétert. Az alsó huzal átmérője legalább,5 milliméter legyen, mert ezek tartják a hajtásokat, rájuk hárul a szélnyomásból eredő nagyobb terhelés. A páros huzalok egymástól való távolsága 25—30 centiméter. A huzalokra nehezedő hajtások szétterülését úgy gátolhatjuk meg, ha a huzalok közé helyezett távtartó lécek távközeinél a huzalokat úgynevezett „S” drótidomokkal fogatjuk össze. A korszerű málnatermesztésben a támrendszer elengedhetetlen, mert az ápolási munkákat megkönnyítjük vele, és így a szüretelés is A bordóilé A bordóilé 1—1,5 százalékos töménységben tavasszal az őszibarack-, a kajszi-, az alma- és a körtefák rügypattanáskori permetezésére használható a gombás megbetegedések (a lisztharmat kivételével) ellen, mint például a levélvarasodás, fodrosodás, monilia ellen. Sok kártevő sem szívesen látogatja a bordóilével kezelt gyümölcsfákat. A bordóilé felhasználható még a haszonkertben is. A paradicsom- és a paprikapalántákat a legjobb két nappal a kiültetés után permetezni egy százalékos bordóilével. Ez a permetezés megvédi a palántákat a különböző betegségektől és a növénykék erőteljes fejlődésnek indulhatnak. A palántákat is kerülik a rágó kártevők. A permetezést két hét elmúltával ajánlatos megismételni. A burgonya permetezésére is jól bevált szer a bordóilé. Itt azonban kétszázalékos oldatot használjunk. Az így kezelt burgonyát a bogarak kevésbé támadják, és a permetlé hasznos más levélbetegségek megelőzésére is. Olykor a szőlővédelemben is ajánlatos visszatérni a régen oly jól bevált bordóiléhez. Zsenge hajtások esetében — a perzselés elkerülése végett — fél százalékos oldatot használjunk, később az oldat töménységét fokozhatjuk, legfeljebb két százalékig. A szőlőknél azonban a lisztharmat ellen valamilyen más készítményt kell a permetlébe keverni. Tíz liter egyszázalékos bordóilé elkészítéséhez a következő mennyiségű vegyszerek szükségesek: 16 deka oltott meszet oldjunk fel vízben, szűrjük le, és keverjük annyi vízbe, hogy összesen 8 liternyi oldatot kapjunk. Rézgálicból vegyünk 10 dekát, és oldjuk fel két liter meleg vízben. Ha felolvadt, a rézgálicoldatot folytonos kevergetés mellett öntsük a mésztejhez. Ha pontos mérlegünk nincs, szerezzünk be lakmuszpapírt. Gyógyszertárakban általában megvásárolhatók ezek a kémhatású papírcsíkok. A bordóiének ugyanis enyhén lúgos hatásúnak kell lennie, tehát a piros lakmuszpapírnak meg kell kékülnie, ha az oldatba tesszük. Ha az oldatba téve a papírnál nem észlelünk színváltozást, annyi mésztejet kell öntenünk a bordóiléhez, amíg a színváltozás be nem következik. Szakmunkatárs: Katzenberger Eduárd egyszerűbb. Csökken a növények önbeárnyékolása, könynyebb a talajápolás, valamint a növényvédelem. Sok kistermelő még ma is alkalmazza a gyalogművelés különböző módozatait. A termőhajtásokat egymáshoz kötözik, ám ezzel nem gátolják meg a tövek sorközökbe dőlését, a szél által szétrázott hajtásoknak a talajfelszínre való borulását. A gyümölcsök nagy része ebben az esetben szennyeződik. Hátránya még ennek a művelési módnak a sok kézi munka, továbbá a nehezebb szüretelés. Jó megoldás a tövek egyedi karózása, de anyagigényessége miatt költségesebb a huzalos támberendezésnél. (Kertészet, Szőlészet) ________________________________________________14