Hétvége, 1981 (3. évfolyam, 56-106. szám)

1981-06-18 / 79. szám

HÁZIKERT A szőlő gombás betegségei Szakmunkatárs: Katzenberger Eduárd A peronoszpóra A peronoszpóra ellen megelőző védekezést kell folytat­ni — mint már megírtuk —, a fertőzést és továbbterjedé­sét kell megakadályozni, mert a megtámadott részt nem le­het meggyógyítani, az elpusztul. A megelőző védekezés egyrészt agrotechnikai eljárások­ból, másrészt védekezőszerrel való kezelésből áll. Az agro­technikai eljárások: a helyes kötözés, hónaljazás és a válo­gatással történő lombritkítás, valamint a talaj gyommente­sítése. Ezekkel a műveletekkel a talajt, a tőkét és környe­zetét szellősebbé tesszük, elősegítjük esők után a lombozat gyors felszáradását, és mindezekkel csökkentjük a fertő­zés lehetőségét. A peronoszpóra fertőzését azonban csak úgy tudjuk maradéktalanul megakadályozni, ha permetezés és porozás útján védekezőszerrel vonjuk be a leveleket és a fürtöket. A peronoszpóra fellépése az időjárástól függ, és soha­sem tudjuk előre, hogy mikor alakul ki a fertőzésre ked­vező időpont, ezért a permetezés idejét sem tudjuk előre kiszámítani. Ezenkívül a szőlő állandó növekedésben van, mindig új részei képződnek, a növényre kijuttatott véde­kezőszer is lemosódik, illetve idővel csökken a hatása, ezért a permetezéseket meg kell ismételni. Mindezek miatt a védekezés állandó feladat, és a szőlő rendszeres munkái közé tartozik. Iff­­abban olyan védekezőszereket kísérleteztek ki a i­ő szakemberek, amelyek felszívódnak a növénybe, és Vtl belülről hatnak a peronoszpóra elterjedésére. Ezek a szerek a Mikai és a magyarországi Cursate elnevezésű szerek. Bevált még a Ridomil elnevezésű szer használata is. A Cursate elnevezésű szert a szőlő sejtjei felveszik, és a hatóanyag a permetezett növényi részben véd. A Ridomil a felszívódás után a növényben szétterjed, és ott is véd, ahová nem jutott a permetcsepp, így a permetezés után képződő új hajtásokat, a növekvő bogyókat egyaránt 14—21 napig védi. Az új szerek felszívódása gyors, míg a Cursate felszívódásához körülbelül 24 óra szükséges, addig a Rido­mil hatóanyagát a növényi sejtek 30 perc alatt felveszik. Az új szerek elterjedésével és tömeges használatával elérkezik majd az az idő is, amikor a peronoszpórát a múlt növény­­betegségének fogjuk tekinteni. Az új szerek beszerzése azon­ban még eléggé nehéz, a Mikai még nem kapható minden mezőgazdasági gyógyszertárban. Magyarországon pedig a Cursate a hirdetésekkel ellentétben a szőlőtermesztők szá­mára nem vásárolható meg, eladásba majd csak az év vé­ge felé kerül. Peronoszpóra elleni permetezésre régebben — és sok helyen most is — kizárólag 0,5—2°,­6-os bordódét használ­tak. Elterjedtek más szerek is, amelyeknek a Hatásfoka a bordóilével egyenértékű. Ilyenek a rézoxid-kloridok és a szerves hatóanyagú gombaölő szerek. A bordódé jó gomba­ölő szer, de hátránya, hogy elkészítése nehézkes, a perme­tezőt gyakran eltörni, olykor megperzseli a gyenge levele­ket, és egyes helyeken korai levélszáradást okoz. A­ki ragaszkodik a hagyományos védekezéshez, a jú­niusi permetezésektől kezdve 1 százalékos bordói­­lét használjon. (Májusban a gyengébb is megteszi). Nagyon esős, meleg időben, vagy ha a peronoszpóra már fellépett, fürtpermetezésre használhatunk 1,5 százalékos oldatot, erősebb fertőzés leküzdésére 2 százalékosat is. Ennél erősebb bordódé használata sohasem indokolt, mert az ol­dat hatása 8—14 nap elmúltával csökken. Inkább perme­tezzünk többször, mint ritkán sűrű oldatokkal. Május vé­gén és júniusban permetezzünk hetenként, mert a zsenge, fejlődő levelek és fürtök ilyenkor fertőződnek a legköny­­nyebben. Ha július elejéig-közepéig a peronoszpóra nem lépett fel, vagy csak szórványosan mutatkozik, akkor a ter­mő szőlőben már kárt nem okozhat, tehát peronoszpóra ellen, nem szükséges feltétlenül permetezni. Ellenben taná­csos, mert ezek a permetezések gátolják a következő évi fertőzések erőteljesebb kibontakozását, az egészséges szőlő­ben pedig a termés jobban kifejlődik és beérik. (Folytatjuk) GYEPAPOLÁS A szakboltokban, az áruházakban egyre nagyobb válasz­tékban kínálják a motoros fűnyírógépeket, így mind több kertbarát könnyítheti meg munkáját azzal, hogy pázsitját nem kaszálja, nem sarlózza, nem tologatós fűnyíróval vág­ja le, hanem kényelmesen, motoros fűnyíróval tartja rend­ben. Akár elektromos, akár robbanómotoros fűnyírógépet üzemeltetünk, fontos, hogy minél rövidebb idő alatt végez­zünk a munkával és minél kevesebb elektromos áramot, illetve üzemanyagot használjunk fel A lengedező magas füvet nehéz megnyírni. Rendsze­rint több menetben kell végigjárni, amíg rendbe tudjuk hozni. Ezért nem gazdaságos, ha a pázsitot hagyjuk magas­ra megnőni, és ritkán nyírjuk a gyepet. Nem gazdaságos az sem, ha nagyon gyakran nyírjuk a füvet, mert ilyenkor ugyan gyorsabban haladunk, de a gép energiafelvétele alig kisebb, mint normális terhelés mellett. A gyep és a fino­mabb pázsit akkor a legszebb, amikor a fűszálak 5 centi­méter hosszúak. Ezért a fűnyírógép vágószerkezetét úgy célszerű beállítani, hogy a kések 4—4,5 centiméterrel legye­nek a talaj felett. A fű a leggyorsabban tavasszal növekszik, és őszig a növekedés üteme állandóan csökken. Ezért tavasszal 5 na­ponként, nyáron egy-, ősszel kéthetenként kell a gyepet nyírni. A vágás irányát mindig váltogassuk. Minél sűrűbb és magasabb a gyep, annál nagyobb el­­lennállást kell a motornak legyőznie. Az üzemanyag-fogyasz­tás akkor lesz a legkedvezőbb, ha a motor fordulatszámát úgy határozzuk meg, hogy vízszintes területen, lépésben haladva a közepes magasságú füvet egyenletesen vágja. A gyepet csak száraz állapotban szabad motoros fű­nyírógéppel levágni. Eső után, harmaton a fűszálak elhaj­lanak a vágóél elől és több energiára lesz szükségünk a nyírógépet gyakran kell emelgetni és ide oda huzigálni. Akár hoz, hogy a kézikasza a harmatos füvet viszi a legköny­­nyebben. Még a kert, a gyepfelület megtervezésénél gondoljunk arra, hogy a területet évente 15—20-szor kell lekaszálni. Ezért ne alakítsunk ki olyan gyepfelületet, amelyen a fű­nyírógépet gyakran kell emelgetni és ide-oda huzigálni. Akár a már meglevő gyedből is érdemes feláldozni, megszüntet­ni kisebb darabokat, amelyek nem hozzáférhetőek, illetve csak fáradságosan, hosszú idő alatt nyírhatók le. (K. Sz.) 14

Next