Hétvége, 1981 (3. évfolyam, 56-106. szám)

1981-11-19 / 101. szám

RIPORT A CÍMOLDALRÓL A­kárhogy is nézzük, Balasa Eszter debelyacsai munkás­­nő eddig a becsületes élet és a tisztességes munka minden megnyilvánulási formájával megismerkedett, önálló hétköznapjait a valamikor a falusi lányokra jellemző korai házassággal kezdte. Alig volt tizenhat éves, amikor a szülők heves tiltakozása ellenére is úgy döntött, férjéül Ba­lasa Sámuelt, a szegény családból származó, szorgalmas és talpig becsületes idénymunkást választja. A tizenhat évesen átélt szerelemben nem is gondolt arra, hogy a kényelmes jövő ígérete helyett nehéz, érzelmileg is és fizikailag is megpróbáltatásos napok várnak rá. De Balasa Eszter jel­lemét nem puha fából faragták. Otthon, már kisgyermek korában is a kemény munkára, a fegyelemre, a kitartásra szoktatták. És amikor ifjú házasokként a szerény albérleti szobácskában munka és megélhetési lehetőség nélkül marad­tak, Balasáék akkor sem estek kétségbe. Felszálltak az Auszt­riába induló vonatra azzal az egyetlen konkrét tervvel, hogy dolgozni akarnak, és ha majd a körülmények úgy hoz­zák, itthon, de csakis itthon, házat építeni, traktort, gép­kocsit venni... — Nyolc évig voltunk Ausztriában — mesélte élete ko­rábbi eseményeit felidézve Balasa Eszter a debelyacsai Novi Dom Faipari Kombinátban tett múltkori látogatásunkkor. — Nem volt könnyű dolgunk. Három munkahely között ingáz­tunk. Én egy gumigyárnak voltam az alkalmazottja. Amikor ott lejárt a munkaidőm, a bejárónői szerepkörbe léptem. Rökk Marika, neves színésznőnél végeztem a házimunkát. Mostam, vasaltam, takarítottam, férjem pedig ugyanitt a hatalmas kertet gondozta. Nagyon jók voltak hozzánk. És jóságukra — bizony — szükség is volt, mert nagyon nehéz ott kinn az idegenben, és ezt csak azok tudják, akiknek a sors az élet ilyen részleteiből is juttatott. Amikor Rökk Ma­­rikáéknál bevégeztem a munkám, tehát egészen késő este, egy orvosi rendelőben takarítottam. Hogy mi hajtott ben­nünket ennyire? Nehéz lenne megmondani, de annyi bizo­nyos, hogy kicsi fiunkra, akiit itthon hagytunk, és a nagy­mama gondjaira bíztunk, sokat gondoltunk. Vele szerettünk volna lenni minél előbb, de úgy, hogy időközben a családi fészek felépítésének tervével se kelljen felhagynunk. B­alasáék két évvel ezelőtt szálltak le végleg az Ausztri­ából érkező vonatról. Távollétük nyolc éve alatt fel­épült a pompás családi ház. A szobákba bekerültek a bútorok, a szőnyegek, a csillárok, divatos felszerelést kapott a fürdőszoba, a konyha is. Abból a pénzből, amely Ausztriá­ban végzett nehéz munkájuk eredménye volt. — Amikor megszületett a második fiunk ott kinn Auszt­riában, akkor mondtuk azt, hogy elég — mesélte a fiatal­­asszony. A nagyobbat iskolába kellett indítani, úgy gondol­tuk, mellette kell lennünk. És nagyon jól tettük, hogy azon­nal hazaindultunk. Férjem munkát kapott a Buducnostban, és most is ott dolgozik, mint raktáros. Nekem néhány hó­napig várnom kellett, mert távollétünk alatt a szülőfa­lunk, Debelyacsa is sokat változott, egész kis város lett be­lőle, én sem maradtam munka nélkül. A Novi Dom éppen munkásokat keresett. Jelentkeztem, és felvettek. Szeretek dolgozni, tehát nem volt nehéz újra bekapcsolódni, de most­­már itthon a termelésbe. Na meg sok itt a nő. Crepajáról, Kovacicáról járnak be, jól megvagyunk, szépen összeférünk egymással, hiszen valamennyien többé-kevésbé azonos sorsot élünk. Hogy mi a dolgom? Amolyan ellenőrfése vagyok. A parketták minőségét ellenőrzöm, de ugyanakkor ki is javí­tom az esetleges hibákat. Nincs nehéz munkám, a havi kere­setem 6300 dinár, de alakulása attól függ, sikerül-e teljesíte­nem a normát. Férjem 5500 dinárt hoz haza havonta, és bár nincsenek nagy kiadásaink, két gyerek mellett okosan be kell osztanunk a havi bevételt. Hogy ne szenvedjünk szük­séget semmiben, két és fél hold földet is művelünk, kertész­kedünk egy kicsit, jószágot hizlalunk, de csak a saját szá­munkra. Pár malac, két üszöborjú — ez jelenleg az istál­lónk jószágállománya. Ez sem könnyű élet. Sokan bizonyára semmi pénzért se vállalnák. Balasa Eszter mégis boldognak és elégedettnek látszik. Pedig mindennap hajnalban kel. Ha a délelőtti mű­szakban dolgozik, egykor ér haza. Kettőig, férje érkezéséig a gyerekekkel foglalkozik, kettőkor ebéd, egy szusszanásnyi pihenő után mindketten a mezőn szorgoskodnak estig. Szom­baton Eszteré a takarítás, férjéé a piacozás, mert a termé­keny debelyacsai föld bőven meghálálja szorgos kezük mun­káját, és a zöldséget, sárgarépát értékesíteni is kell. M­indezek hallatán számunkra úgy tűnik, az ilyen embe­reknek talán sohasem jut idejük saját magukra. És Balasáék élete erre is rácáfolt. Eszter is, férje is nagy kedvelője a színháznak. Igaz, Belgrádba, Újvidékre vagy Pancsovára csak ritkán jutnak el, de éppen ezért még nagyobb gondját viselik a híres-neves debelyacsai mű­velődési egyesületnek, pontosabban a színjátszók csoport­­munkájának. — Mi is gyakran fellépünk — mesélte lelkesen Balasa Eszter. — A színdarabok szövegét csak ott, a művelődési otthonban tanulhatjuk, mert máskor erre nincs időnk. De ott aztán nagyon odafigyelünk, és bár a kemény fizikai mun­ka megviseli izmainkat, szellemileg frissek vagyunk. Ven­dégszerepléseken is voltunk már. Járjuk a környező falva­kat, kisebb városokat, hogy az ott élő emberekkel is meg­osszuk örömünket. És amikor Balasa Esztertől ezt hallottuk, hangjából ki­­éreztük, őszintén beszél. Ez nem póz az ő kinyilatkozásában, ő ilyen ember, és­ talán azt mondani se lenne nagyképűség, hogy sok hivatásos színész, aki azért kapja pénzét, hogy a színházi munkához így viszonyuljon, és hivatásának szépsé­geiről így nyilatkozzék, tanulhatna Balasa Esztertől. A­hogy ott, a Novi Dom irodahelyiségében Balasa Esz­terrel­ beszélgettünk, arcán a fáradtság, kimerültség jeleit egy pillanatra sem véltük felfedezni, noha nem kétséges, itthon is két életet él: a gyári munkásét és a fa­lusi parasztasszonyét, nem is beszélve most arról, hogy Ba­lasa Eszter ugyanakkor anya is, feleség is. Az ilyen sors hallatán mondja az ember: le a kalappal! FEKETE Elvira B­alasa Eszter élete S KOMPASJUGOSLAVIJA A KO­MI­AS TELI AJÁNLATAI TÉL 1982 Vérbeli sízőknek igazi téli síközpont: KANIN Teljes ellátás — 7 teljes napra Din. Felnőttek 5950 Gyerekek 7 éves korig 4630 (külön fekhely) Gyerekek 7 éves korig 3750 (ha szüleikkel alszanak) Harmadik fekhely 5710 Félpanzió: Din. Felnőttek Gyerekek 7 éves korig 5630 (külön fekhely) Gyerekek 7 éves korig 4410 (ha szüleikkel alszanak) 3590 Harmadik fekhely Kompas kirándulás '81 1. VÁLTÁS Indulás: 1982. I. 16. 5390 Visszatérés: 1982. I. 24. 2. VÁLTÁS Indulás: 1982. I. 23. Visszatérés: 1982. II. 1. Csehszlovákia — Smokovee (Magas-Tátra) Din. Az I. váltás részre az ár 5800 A II. váltás részére az ár 5900 Csehszlovákia — Tatranská Lomnica I. váltás II. váltás Váltások: I. VÁLTÁS Indulás: 1982. I. 16. (hajnali 04.00 óra) II. VÁLTÁS Indulás: 1982. I. 22. (23.00 óra) Az árba az alábbi szolgáltatásokat számítottuk be: — Utazás autóbusszal a kijelölt út­vonalon — Szállás és élelmezés a kijelölt program szerint — A Kompas állandó útvezetőjének­­ szolgálatai Din. 5700 5800 — Szervezési költségek. Kellemes téli üdülést kívánunk! A Kompas szabadkai kirendeltsége, Dimitrije Tucovica Tel.: (024) 21-405, 21-465 13

Next