Hétvége, 1982 (4. évfolyam, 107-157. szám)

1982-05-06 / 124. szám

HÁZIKERT /­­ Fertőtlenítsük az uborka­palánták földjét Több olvasón­ktt­ől is kaptunk panaszos levelet, hogy a szerkesztőség által küldött Ubor­cama­gvakat tanácsunk alapján joghurtos poharakban elvetették, a magvak ki is kelttek, a palánták egy ideig szépen fejlőd­tek, majd hirtelen, úgyszólván egyik napról a másikra elszáradtak. Többen megfigyelték azt is, hogy a palánták szára közvetlenül a föld alatt elő­zőleg megfeketedett. A panaszos levelekkel az AGROCOOP-hoz fordul­tunk, s Bora Petkov mérnöktől tanácsot kértünk a problémára. Szerinte a palánták pusztulását gombás fertőzés okozta. Különösen vonatkozik ez a pusztulás azokra a palántákra, amelyeket kertészetben vásáralt csomagolt földbe vetettünk. Ezt a földet fölhasználás előtt okvetlenül fertőtleníteni kell. Sokkal biztonsá­gosabb a szabadföldi kertiföld használata, bár itt is ajánlatos a talajnak a fertőtlenítés. Fertőtlenítésre alkalmas minden gombaölő szer — orthocitt, réz­­mész­par. Először a talajt fertőtlenítsük a gombaölő szer oldatával, és csak utána dugjuk a magot a meg­felelő mélységbe. A kikelt palántáik öntözése alkalmá­val is használhatunk ebből a fertőtlenítő oldatból. A fertőtlenítő öntözést hetente egyszer alkalmazzuk. Ki­­ü­ltetés után is fertőtlenítsük a talajt, egyszer-kétszer fertőtlenített oldattal locsoljunk, majd ha az ubon­ka­­tő kellően megerősödik, a kezelést abbahagyhatjuk. FÁY Gábor Érdemes csicsókát termeszteni A csicsókáról manapság sok szó esik. Az egykor vadon termő gumós növény dizájnt egyre nagyobb az érdeklődés, az emberek szinte újból felfedezik. Ez nem is csoda. Hiszen nyugaton egyre nagyobb haszontalan termőföldet vetnek be csicsókával, hogy gumóját és szárát sokrétűen felhasznál­ják. A csicsóka karalábéhoz hasonló ízű, édeskés gumókat növeszt, egy-egy fészekben többet i­s, miint a burgonya. Édeskés ízét a 14—17 százalék inulintól kapja — a gyü­­mölcscukor-fruktóz keverékéből. Emiatt diabetikus tápsze­rek készítésére nagyon alkalmas. Az ügyeskedő kazán-tu­lajdonosok már csicsóka-vagdanokka­l dúsítják cefréjüket, és növelik pálinkájuk mennyiség­ét. Laboratóriumi Vizsgá­latok kimutatták, hogy egy tonna cs­icsókából 80—­120 liter­nyi etilalkohol készíthető. Sok nyúlh­enyésztő már évek óta alkalmazza a nyúllak takarmányozásában a csicsóka gumóját, sőt még a szárát is. Szecskázva a sertések i­s szívesen megeszik. A szakem­berek szerint olyan területen, ahol a kukorica már nem vagy csak kockázattal termeszthető, a csicsóka még hektá­ronként is 10—45 tonnás gumót és ugyanannyi szártermést is adhat. Természetesen csak akkor, ha a csicsókát belterjes állókul­túrában termesztjük. A csicsókatermesztésnek azonban még vannak ne­héz­­ségei és buktatói is. Nagyüzemi, termelés­i technológiája még mi sincs­­kidolgozva. Ezenkívül­­gumója eléggé romlé­kony, így tárolása sok gondot okoz még. Ezenkívül maga a növény jól tűri a szélsőséges viszonyokat, ezért nehezen irtható ki, más szóval gyorsan terjed, gyomosít. A kert végében vagy földünk olyan részében, amely teljesen haszontalan, emellett nyulat vagy más jószágot tartunk, honosítsuk meg a csicsókát. Igen hasznos takar­mánynövény. MOSTOHA LETT AZ IDEI TAVASZUNK Akik már régóta kertészkednek, vagy figyelik az idő­járás alakulását kevesen emlékeznek ilyen hosszan tartó ,hideg,­­sokszor novemberre emlékeztető időszakira. Ez a szo­morú tavasz lehangolja a kertészkedőt. Ahogyan szokták mondani, ez az idő csak a fűnek, gaznak jó, mert a gyomok bizony nőnek. Forgatnunk kell a kapát vagy az ásót, mert hogy az is hasznos ha nem mélyen forgatjuk a földet, és amennyire iparkodhatunk, elgereblyézzük az ásást. A ba­­rackfáikon, a korai cseresznyén, sőt az őszibarackok többsé­géről már lehullott a sziromlevél, tehát permeteznünk kell. Gombaölő szerek közül a Diram Radodiram, Avitanool, Di­t­­han, Ork­hooid, a rovarölő szerek közül pedig amilink van. Ugyanis hiába várjuk nap mint nap az imszektiloidek meg­érkezését, vajmi keveset tudunk vásárolni. (Ha időközben megérkezne, úgy elmarasztaló Szavaimnak felét visszavo­nom, jóllehet a gyártók és a behozatal illetékeseit válto­zatlanul felelősség terheli az esetleges terméskiesésért.). Az alma lisztharmata ellen is kötelezően védekezzünk Karathánnnal, Kumulánnal, Nimróddal, Saprolla­l, mert a vontatottan növekedő fiatal hajtások a kivárás ideje alatt ugyancsak megfertőződhetnek. Nagyjából ennyit a gyü­mölcsfák permetezéséről, amelyet­­többedszer megismétel­tünk már eddig, de hát az ismétlés a tudás anyja. A kíván­csiság a kezdő gyümölcstermelőt sokszor arra készteti, hogy a szarmahagyott virágokat tapogassa, nyomogassa, sőt ki is bontsa. Ne váljon gyakorlattá ez a szokás! A gyü­­mölcskezdeménynek most amúgy is sok a tetnnivalója, meg majd előbújik az, amelyik életképes. Ehelyett inkább a tör­zsön és a vázágakon jelentkező vízhajtásokat szedjük le. Ezt sem szabad azonban gépszerűen, átgondolás nélkül cse­lekednünk. A fiatal, alacsony törzsű fáknál nézzük meg: a törzsből előtörő hajtással­­nem pótolhatunk-e esetleg egy hiányzó alsó ágat, vagy éppen egy ilyen alsó, hajtás szol­gálhat egy újabb vezérágként. Körültekintéssel kötüzgethet­­jük a szőlőtőkék szálvessizeit. Mintha az idén a szőlő síny­lette volna meg legjobban az alacsony hőmérsékletet, emás­­attt az egyébként máskor már esedékes hajtásválogatást most halasszuk későbbre, mint megannyi más munkát. Az élővilág ugyanis bizonyos lemaradásokat gyorsan pótol, de a mostanit érezni fogjuk az ősz végéig. Ezen magunk nem változtathatunk, csak alkalmazkodhatunk hozzá. Ütemezzük be tehát úgy, dolgainka­t, hogy ha felmelegszik az idő a növényápolással ugyancsak rajta­ kell lennünk a növények igyekvő növekedésén. Most már, azt hiszem, m­inden növényt palán­tázha­­tu­nk, mert a természet rendje olyan, hogy a hosszan tartó hideg április után gyors felmele­gedés köszönt be. Ilyenkor különösen nagy gondot fordítsunk az öntözésre, mert a nagy kipárolgást mi nemigen észleljük, de a talajba még be nem kapaszkodó növények igen. Vonatkozik ez elsősor­ban a homokos talajokra és a déli lejtőkre. A locsolás idő­pontja a délutáni, késő délutáni órák. A vizet, ha van, ne sajnáljuk. BOSZNAI Győző agrármérnök \_______________________________________________/ 14 Kötözzük fel a málnahajtásokat Májusban a málnahajtások már erőteljes növekedésnek indulnak, és szükségessé válik felkötözésük. A felkötözés módja a művelési eljárástól függ. Gyalogművelés esetén, amikor támberendezést nem használunk, a málnasarjakat kévék módjára kötözőanyaggal egymáshoz körbekötjük. Ily módon a­­sakrjak egymást tartják és nem dőlnek meg. Karós művelés esetén ajánlatos karóhoz kötözni a sarjakat. Korszerű művelési mód a kordonos telepítés, am­ilkor két oszlop között 30—40 centiméteres távolságban huzalt fe­szítünk ki, és ezek közé igazítjuk a sarjakat. A málnasarokban a gyenge tősarjakat kapálással távo­lítsuk el. Törekedjünk arra, hogy a málna­sor vagy az ül­tetvény ne sűrűsödjön be túlságosan.

Next