Hétvége, 1982 (4. évfolyam, 107-157. szám)
1982-08-12 / 138. szám
HAZIKERT SZAPORÍTÁSI TEENDŐK Az augusztusi tennivalók most már kétirányúak. Az egyik a gyümölcs ápolása, szedése, míg a másik a jövőre vonatkozó szaporítás. Az idei nyár úgy alakult, hogy a levegő páratartalma rendkívül magas, ezért a monília és egyéb gyümölcsrohasztó betegségek igencsak sok kárt tesznek a gyümölcsösben, sőt a zárt (alacsony művelésű) szőlőkben már itt-ott a szürkepenész is jelentkezett. Ezért a még nem élő gyümölcsösöket okvetlenül permetezzük meg pl. Benlatéval, Sumilexszel, Saprollal, Enovit M-mel, Ronilannal. Arra vigyázzunk, hogy a szüret előtt (a borszőlőkre gondoljunk) 40 nappal már hagyjuk el az effajta műveletet. A szőlőkben, de az almákra és körtékre, valamint a birsre is veszélyt jelent még a többfajta moly, a pajzstetű, de az amerikai szövőlepke is. Ez esetben számításba jöhet a Levin, Basudin, Etiol, Zolone liquid, esetleg a Nuvan, Tabord. Augusztusban palántázzuk a földiepret, szamócát, melyet átültetés előtt fertőtlenítettünk, s hacsak lehet, földlabdaccsal együtt tegyük a közvetlenül ültetés előtt elkészített gödröcskébe. Utána jól locsoljuk be. A szeder fejdugványozására is most kell sort keríteni. A fejdugványozás azt jelenti, hogy a hosszú hajtások hegyét (kb. 20 cm-t) függőlegesen a kellő mélyre megásott gödörbe helyezzük. Ezért hangsúlyozzuk, hogy függőlegesen, mert különben nem gyökeresedik meg. A betemetése után a földet jól letapossuk, és megjelöljük egy karóval, nehogy később kirántsuk. Most van az alvószemzések ideje is. Sokszor fordul elő ugyanis, hogy a vásárolt gyümölcsfajtával elégedetlenek vagyunk. Ilyenkor a már korábban kialakított ágakba szemezzük a kiválasztott fajta szemét (vagy egy levéllel és hosszabb, 2—3 cm-es háncsrésszel). A szemzésnél fontos a tiszta kezelés, nemcsak a szemrehajtáson elvégzett vágás, de a szemezhető hajtáson ejtett vágás esetében is. Miután a szemet belehelyeztük a T-betű formájú vágásba, az alapág héját, háncsrészét gondosan igazítsuk el, simítsuk a helyére, azaz a szem háncsára. Ezután erősen, de ne túl keményen, kössük át egymást fedő, spirálszerűen vezetett rafiával vagy szemzőgumival. A ribiszkét is most szaporíthatjuk, félig és hajtásról, melyet miután levágtunk a bokortöböl, 20 cm-re rövidítünk. A vessző alján a metszlapot ferdén közvetlenül a rügy alatt alakítjuk. A leveleket végig a tetejéig eltávolítjuk, és csak a két csúcslevelet hagyjuk meg. Az egres (piszke) vesszőit a több éves hajtásokról vágjuk le úgy, hogy néhány cm-es ágrészt hagyunk a vesszők alsó végén (úgy, hogy fordított T-betűre hasonlítson). A leveleket ugyanúgy leszedjük, mint a ribiszkénél. Enyhén hűvös helyen nagyobb palántázófával ültessük, kb. 20 cm-es távolságra. A palántázóval jól odaszorítjuk a földet, és belocsoljuk. Lehet iskolázni is ugyanúgy, mint a szőlőt. A haszonkertben a termés szedése mellett permetezzük a paradicsomot, rézalapú gombaölő szerrel, mindig közvetlenül a szedés után, úgy, hogy néhány napig ne szüreteljünk a permetleves gyümölcsből. Aki még nem szedte fel a vörös- és fokhagymát, minél előbb tegye meg, mert a hagyma az esős idő hatására újra gyökerezik, és így veszít értékéből. A rövid tenyészidejű spenótot, valamint a sóskát most vessük. A diszkertben azaprógumósok, a korai tavaszi virágzásúak ültetésére is most kerüljön sor. Ide soroljuk a krókuszt, az íriszt, a hóvirágot, gyöngyikét. Hasonlóan most ültessük a tűzliliomnak és tigrisliliomnak a szárán hozott hagymáit is, kb. 5 cm mélyre. A fehérliliomot is most ültessük át. A gyöngyvirág tőosztását és a pünkösdi rózsát is most szaporítsuk. B. Gy. IMtvede A VEGYSZERES VÉDELEM és az egészség Sok helyen elhangzik, hogy a kertészetben vissza kell térni a természetes termesztéshez, skerülni kell a vegyszeres beavatkozásokat, mert az emberi szervezet lassan túltelítődik mérgező anyagokkal. Egyes nyugati piacokon drágább a kukacos gyümölcs, mint a szemre szép, egészséges, mert az előbbit nem kezelték vegyszerekkel, az utóbbiból pedig mérgekkel távolították el a különféle állati kórokozókat és gombákat. A legújabb kutatások cáfolják ezt a nézetet. Az élelmezésegészség-ügyi várakozási idő szigorú betartása esetén a permetezőszerek nem váltanak ki mérgezési tüneteket az embernél, met a gombaölő szerekben levő mérgek idővel elbomlanak, és nem is rakódnak le a szervezetben. Sokkal veszélyesebbek az ember számára a különféle gombák, amelyek a növény betegsége révén a gyümölcsön vagy a gyümölcsben megtalálhatók. A különféle gombák toxinokat termelnek, és ezeket az emberi szervezet nagyon gyakran képtelen semlegesíteni, sőt, a gyümölcs hőkezelésével sem semmisülnek meg. Így például a penészgombák által termesztett toxinok szinte elpusztíthatatlanok. A penészes kenyérrel etetett sertések húsában is megtalálhatók, és ezek a toxinok a hús fogyasztásával az emberi szervezetbe kerülve még rákos megbetegedést is okozhatnak, így például Svédországban már betiltották a háziállatok maradék kenyérrel való etetését. A gombabetegségek révén keletkezett toxinoknak az emberi szervezetbe való bevitelét csakis úgy kerülhetjük el, ha egészséges gyümölcsöt vagy főzelékfélét eszünk. Természetesen a táplálék csak akkor lesz tökéletesen egészséges, káros hatás nélküli, ha a termesztők is betartják a permetezés vagy a vegyszeres kezelés utáni várakozási időt, ezért a termesztőknek sem szabad visszaélniük a vásárlók bizalmával. F. G. ________________________________________________14 Téli vitaminforrásunk a hecsedli A vadrózsa megtalálható majd minden elhanyagolt mezőn, a hegyes vidékeken a lankás domboldalakon. Nagyon szereti az erdőszéleket, ilyen helyeken nagy bokorban megszámlálhatatlan sok bogyót érlel be. A hozzáértők szerint akkor kell szedni, amikor teljesen megérett, de még nem kezd puhulni. A bogyókat szárítani szokták szellős helyen, majd vászonzacskóba csomagolják. Sokan foglalkoznak a vadrózsa szaporításával is, tekintettel arra, hogy a hecsedli rendkívül gazdag C-vitaminban, a belőle főzött tea enyhén savanykás izével üdít, és télen állandó vitaminforrásunk is lehet. Szaporítása történhet dugványozással augusztusban, de magvetéssel is. Az ősszel szedett vadrózsabogyó magjait kiszedjük, összekeverjük homokkal, majd egy dobozban kitesszük. A magvak a fagy hatására beérnek, csíraképesekké válnak. A vadrózsa szörpje rendkívül nagy gyógyhatású. A sűrű szörp gyógyítja a vese és a húgyhólyag egyes megbetegedéseit, de sokan a hasmenés megállítására is használják. A csipkebogyó különben tízszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. Egy csésze csipkebogyótea a szervezetnek elegendő C-viitamint ad egy egész napra. íze kellemes, színe szép, úgyhogy felcserélése a hagyományos teákkal előnyös , mert sokkal olcsóbb is. Sok háziasszony a csipkebogyóból lekvárt is főz. Ennek leírása különben nagyon régi, még a XVII. századból ered. A hecsedlilekvár C-vitamin-tartalmát úgy őrizhetjük meg a legjobban, ha a lekvárt 50—60 fokon főzzük, illetve felesleges levét csak ekkora hőfokon párologtatjuk. Otthoni főzés esetén ezt úgy érhetjük el, ha a lekváros edény mellé egy ventillátort teszünk, hogy a lekvár felületéről fújja a levegőt, és csendes tűzön főzzük.