Hétvége, 1982 (4. évfolyam, 107-157. szám)

1982-08-12 / 138. szám

HAZIKERT SZAPORÍTÁSI TEENDŐK Az augusztusi tennivalók most már kétirányúak. Az egyik a gyümölcs ápolása, szedése, míg a másik a jövőre vonatkozó szaporítás. Az idei nyár úgy alakult, hogy a levegő páratartalma rendkívül magas, ezért a monília és egyéb gyümölcsrohasztó betegségek igencsak sok kárt tesznek a gyümölcsösben, sőt a zárt (alacsony művelésű) szőlőkben már itt-ott a szürke­penész is jelentkezett. Ezért a még nem élő gyümölcsösöket okvetlenül permetezzük meg pl. Benlatéval, Sumilexszel, Saprollal, Enovit M-mel, Ronilanna­l. Arra vigyázzunk, hogy a szüret előtt (a borszőlőkre gondoljunk) 40 nappal már hagyjuk el az effajta műveletet. A szőlőkben, de az almákra és körtékre, valamint a birsre is veszélyt jelent még a több­fajta moly, a pajzstetű, de az amerikai szövőlepke is. Ez esetben számításba jöhet a Levin, Basudin, Etiol, Zolone liquid, esetleg a Nuvan, Tab­ord. Augusztusban palántázzuk a földiepret, szamócát, me­lyet átültetés előtt fertőtlenítettünk, s hacsak lehet, föld­­labdaccsal együtt tegyük a közvetlenül ültetés előtt elké­szített gödröcskébe. Utána jól locsoljuk be. A szeder fej­­dugványozására is most kell sort keríteni. A fejdugványozás azt jelenti, hogy a hosszú hajtások hegyét (kb. 20 cm-t) füg­gőlegesen a kellő mélyre megásott gödörbe helyezzük. Ezért hangsúlyozzuk, hogy függőlegesen, mert különben nem gyö­keresedik meg. A betemetése után a földet jól letapossuk, és megjelöljük egy karóval, nehogy később kirántsuk. Most van az alvószemzések ideje is. Sokszor fordul elő ugyanis, hogy a vásárolt gyümölcsfajtával elégedetlenek vagyunk. Ilyenkor a már korábban kialakított ágakba szemezzük a kiválasztott fajta szemét (vagy egy levéllel és hosszabb, 2—3 cm-es háncsrésszel). A szemzésnél fontos a tiszta ke­zelés, nemcsak a szemrehajtáson elvégzett vágás, de a sze­mezhető hajtáson ejtett vágás esetében is. Miután a szemet belehelyeztük a T-betű formájú vágásba, az alapág héját, háncsrészét gondosan igazítsuk el, simítsuk a helyére, azaz a szem háncsára. Ezután erősen, de ne túl keményen, kössük át egymást fedő, spirálszerűen vezetett rafiával vagy szem­zőgumival. A ribiszkét is most szaporíthatjuk, félig és hajtásról, melyet miután levágtunk a bokortöböl, 20 cm-re rövidítünk. A vessző alján a metszlapot ferdén közvetlenül a rügy alatt alakítjuk. A leveleket végig a tetejéig eltávolítjuk, és csak a két csúcslevelet hagyjuk meg. Az egres (piszke) vesszőit a több éves hajtásokról vágjuk le úgy, hogy néhány cm-es ágrészt hagyunk a vesszők alsó végén (úgy, hogy fordított T-betűre hasonlítson). A leveleket ugyanúgy leszedjük, mint a ribiszkénél. Enyhén hűvös helyen nagyobb palántázófával ültessük, kb. 20 cm-es távolságra. A palántázóval jól oda­szorítjuk a földet, és belocsoljuk. Lehet iskolázni is ugyan­úgy, mint a szőlőt. A haszonkertben a termés szedése mellett permetezzük a paradicsomot, rézalapú gombaölő szerrel, mindig közvet­lenül a szedés után, úgy, hogy néhány napig ne szüretel­jünk a permetleves gyümölcsből. Aki még nem szedte fel a vörös- és fokhagymát, minél előbb tegye meg, mert a hagyma az esős idő hatására újra gyökerezik, és így ve­szít értékéből. A rövid tenyészidejű spenótot, valamint a sóskát most vessük. A diszkertben az­­aprógumósok, a korai tavaszi virág­­zásúak ültetésére is most kerüljön sor. Ide soroljuk a kró­­kuszt, az íriszt, a hóvirágot, gyöngyikét. Hasonlóan most ültessük a tűzliliomnak és tigrisliliomnak a szárán hozott hagymáit is, kb. 5 cm mélyre. A fehérliliomot is most ültes­sük át. A gyöngyvirág tőosztását és a pünkösdi rózsát is most szaporítsuk. B. Gy. IM­tved­e A VEGYSZERES VÉDELEM és az egészség Sok helyen elhangzik, hogy a kertészetben vissza kell térni a természetes termesztéshez, skerülni kell a vegyszeres beavatkozásokat, mert az emberi szervezet lassan túltelítő­dik mérgező anyagokkal. Egyes nyugati piacokon drágább a kukacos gyümölcs, mint a szemre szép, egészséges, mert az előbbit nem kezelték vegyszerekkel, az utóbbiból pedig mérgekkel távolították el a különféle állati kórokozókat és gombákat. A legújabb kutatások cáfolják ezt a nézetet. Az élel­­mezésegészség-ügyi várakozási idő szigorú betartása esetén a permetezőszerek nem váltanak ki mérgezési tüneteket az embernél, met a gombaölő szerekben levő mérgek idővel elbomlanak, és nem is rakódnak le a szervezetben. Sokkal veszélyesebbek az ember számára a különféle gombák, amelyek a növény betegsége révén a gyümölcsön vagy a gyümölcsben megtalálhatók. A különféle gombák toxinokat termelnek, és ezeket az emberi szervezet nagyon gyakran képtelen semlegesíteni, sőt, a gyümölcs hőkezelé­sével sem semmisülnek meg. Így például a penészgombák által termesztett toxinok szinte elpusztíthatatlanok. A pe­nészes kenyérrel etetett sertések húsában is megtalálhatók, és ezek a toxinok a hús fogyasztásával az emberi szerve­zetbe kerülve még rákos megbetegedést is okozhatnak, így például Svédországban már betiltották a háziállatok mara­dék kenyérrel való etetését. A gombabetegségek révén keletkezett toxinoknak az emberi szervezetbe való bevitelét csakis úgy kerülhetjük el, ha egészséges gyümölcsöt vagy főzelékfélét eszünk. Ter­mészetesen a táplálék csak akkor lesz tökéletesen egészsé­ges, káros hatás nélküli, ha a termesztők is betartják a per­metezés vagy a vegyszeres kezelés utáni várakozási időt, ezért a termesztőknek sem szabad visszaélniük a vásárlók bizalmával. F. G. ________________________________________________14 Téli vitaminforrásunk a hecsedli A vadrózsa megtalálható majd minden elhanyagolt mezőn, a hegyes vidékeken a lankás domboldalakon. Nagyon szereti az erdőszéleket, ilyen helyeken nagy bokorban meg­számlálhatatlan sok bogyót érlel be. A hozzáértők szerint akkor kell szedni, amikor teljesen megérett, de még nem kezd puhulni. A bogyókat szárítani szokták szellős helyen, majd vászonzacskóba csomagolják. Sokan foglalkoznak a vadrózsa szaporításával is, te­kintettel arra, hogy a hecsedli rendkívül gazdag C-vita­­minban, a belőle főzött tea enyhén savanykás izével üdít, és télen állandó vitaminforrásunk is lehet. Szaporítása tör­ténhet dugványozással augusztusban, de magvetéssel is. Az ősszel szedett vadrózsabogyó magjait kiszedjük, összeke­verjük homokkal, majd egy dobozban kitesszük. A magvak a fagy hatására beérnek, csíraképesekké válnak. A vadrózsa szörpje rendkívül nagy gyógyhatású. A sű­rű szörp gyógyítja a vese és a húgyhólyag egyes megbete­gedéseit, de sokan a hasmenés megállítására is használják. A csipkebogyó különben tízszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. Egy csésze csipkebogyótea a szervezetnek elegendő C-viitamint ad egy egész napra. íze kellemes, szí­ne szép, úgyhogy felcserélése a hagyományos teákkal elő­nyös , mert sokkal olcsóbb is. Sok háziasszony a csipke­bogyóból lekvárt is főz. Ennek leírása különben nagyon régi, még a XVII. századból ered. A hecsedlilekvár C-vita­min-tartalmát úgy őrizhetjük meg a legjobban, ha a lek­várt 50—60 fokon főzzük, illetve felesleges levét csak ek­kora hőfokon párologtatjuk. Otthoni főzés esetén ezt úgy érhetjük el, ha a lekváros edény mellé egy ventillátort teszünk, hogy a lekvár felületéről fújja a levegőt, és csendes tűzön főzzük.

Next