Hétvége, 1984 (6. évfolyam, 209-259. szám)
1984-03-29 / 221. szám
ŰRKUTATÁS Nyári időszámítás Március 25-én ismét látszhattunk az idővel. E nap hajnalán, pontosabban éjfél után két perckor, egy órával hajtottuk előre az óramutatót. Egyszerűen átugrottunk hatvan percet. Ezen a hajnalon skiét és három óra között semmi sem történhetett, senki sem születhetett, senki sem hallhatott meg, mert a két és három óra közötti perceket senki és sehol nem jegyezhette. Március 25-e nem huszonnégy, hanem csak huszonhárom órát tartott. Szóval egy teljes óra elveszett, de nem végérvényesen. Visszakapjuk szeptemberben, amikor ismét bevezetjük a téli időszámítást. Ez a mostani óraállítás csupán alkalmazkodás az évszakokhoz, a természethez, mert akárhogyan is ügyeskedünk, az idő folyására nem lehetünk hatással. Az idő legfőbb ismérve visszafordíthatatlansága. Haladásának irányát nem változtathatjuk meg. Ami egyszer elmúlt, vissza nem térhet. Nem mehetünk vissza a múltba, de a jövőbe sem ugorhatunk. Mi a jelen? Már a régi filozófusok is megállapították, hogy a jelen valójában nem más, mint a múlt és a jövő választóvonala. A jelent tulajdonképpen nem is tudjuk érzékelni, mert amint rágondolunk, az már múlt. .. Szinte emberemlékezet óta él a vágy: belepillantani a jövőbe vagy visszatérni a rejtelmes múltba. Ez eddig csak a dús képzeletű íróknak sikerült, amikor életre keltették hőseiket, akik csodálatos időgépeikkel kalandoztak a múltban és a jövőben. De vajon csak a művészek fantáziájában születtek-e ilyen gondolatok? Az idő meghatározása Egy jeles szakíró így fogalmazott: „Két szívdobbanás közt eltelt idő az a legrövidebb tartam, melyet az ember minden segédeszköz nélkül érzékelni tud ...” „Hogy mi az idő? Ha senki sem kérdi, tudom, ha kérdezik, s meg akarom magyarázni, nem tudom .. A „Znanye-Szila” című szovjet tudományos folyóirat is egyik számában foglalkozik ezzel a kérdéssel. A cikkíró a többi között megállapítja, hogy az idő fogalmát csakis úgy lehet „megközelíteni”, definiánk, ha konkrét fizikai jelenségekkel vagy kézzelfogható tárgyakkal hozzuk kapcsolatba... Ami pedig az idő haladásának irányát illeti, megjegyzi, hogy például a klasszikus mechanika nem tiltja az idő visszafordítását, csupán az előjeleket kell megváltoztatni, és az „idő folyója” máris visszafelé folyik. Az irányváltozás természetesen magával hozza azt is, hogy az események újra lejátszódnak, csak fordított sorrendben ... Persze ez csak elméletileg lehetséges. (Különben is a természetben nincsenek eszmei tiszta mechanikai folyamatok . ..) De vajon az idő mindig az általunk ismert irányban haladt? Voltak-e olyan „idők”, amikor nem volt idő? Volt-e az időnek kezdete? Ezekkel a kérdésekkel számos természettudós foglalkozott, és sok-sok elmélet, tudományos elképzelés született ... Az örök körforgás Kurt Hedel, híres matematikus univerzum-modellje szerint a világmindenség zárt egység, amely meghatározott körülmények között visszatérhet eredeti, kezdeti állapotába, hogy azután újfentmegismételje mindazokat a fázisokat, amelyeken egyszer már átment. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az univerzum bizonyos körülmények folytán elképzelhetetlenül nagy sűrűségű ponttá zsugorodik, majd ez a pont ismét tágulni kezd. (Ez úgy képzelhető el, mint egy léggömb, amelyre előzőleg pontokat rajzoltunk, és most felfújjuk. Minél nagyobb a gömb, annál távolabb kerülnek egymástól a pontok, vagyis az égitestek. Ha kiengedjük a levegőt, a gömb összezsugorodik ...) Egyszer aztán létrejön a naprendszerünk, megszületik a Föld és rajta az élet . Minden megismétlődik, és minden szakasztott olyanlesz, mint amilyen egyszer volt. Ugyanazok az emberek élnek majd a Földön, akikmár egyszer éltek. Ugyanazok az események zajlanak le, amelyek egyszer már megtörténtek ... És nem csak egyszer ismétlődik meg minden. Ahányszor lejátszódik a szűkülés és a tágulás, annyiszor ismétlődnek meg a dolgok. Ennek a körforgásnak az egyetlen tanúja az idő. Ezt az univerzum-modellt sokan tanulmányozták, komolyan azonban kevesen vették. Talán alkotója sem. Sok évvel később azonban egy ismert fizikus megjegyezte: Viszszatérni a múltba Hedel elképzelése szerint nem lehetséges, az általános relativitás elmélete azonban nem zár ki ilyen lehetőséget.. . CMEK Miklós Játék az idővel Vissza a múltba! Csillaghalmaz az univerzum mélyében. _______________________________________13