Hétvége, 1984 (6. évfolyam, 209-259. szám)

1984-03-29 / 221. szám

ŰRKUTATÁS Nyári időszámítás Március 25-én ismét látszhattunk az idővel. E nap haj­nalán, pontosabban éjfél után két perckor, egy órával haj­tottuk előre az óramutatót. Egyszerűen átugrottunk hatvan percet. Ezen a hajnalon skiét és három óra között semmi sem történhetett, senki sem születhetett, senki sem hallhatott meg, mert a két és három óra közötti perceket senki és se­hol nem jegyezhette­­. Március 25-e nem­ huszonnégy, hanem csak huszonhárom órát tartott. Szóval egy teljes óra elveszett, de nem végérvényesen. Visszakapjuk szeptemberben, amikor ismét bevezetjük a té­li időszámítást. Ez a mostani óraállítás csupán alkalmaz­kodás az év­szakokhoz, a természethez, mert akárhogyan is ügyeske­dünk, az idő folyására nem lehetünk hatással. Az idő leg­főbb ismérve visszafordíthatatlansága. Haladásának irányát nem változtathatjuk meg. Ami egyszer elmúlt, vissza nem térhet. Ne­m mehetünk vissza a múltba, de a jövőbe sem ugorhatunk. Mi a jelen? Már a régi filozófusok is megállapították, hogy a jelen valójában nem más, mint a múlt és a jövő választóvona­la. A jelent tulajdonképpen nem is tudjuk érzékelni, mert amint rágondolunk, az már múlt. .. Szinte emberemlékezet óta él a vágy: belepillantani a jövőbe vagy visszatérni a rejtelmes múltba. Ez eddig csak a dús képzeletű íróknak sikerült, amikor életre keltették hőseiket, akik csodálatos időgépeikkel kalandoztak a múlt­ban és a jövőben. De vajon csak a művészek fantáziájában születtek-e ilyen gondolatok? Az idő meghatározása Egy jeles szakíró így fogalmazott: „Két szívdobbanás közt eltelt idő az a legrövidebb tartam, melyet az ember minden segédeszköz nélkül érzékelni tud ...” „Hogy mi az idő? Ha senki sem kérdi, tudom, ha kér­dezik, s meg akarom magyarázni, nem tudom .. A „Znanye-Szila” című szovjet tudományos folyóirat is egyik számában foglalkozik ezzel a kérdéssel. A cikkíró a többi között megállapítja, hogy az idő fogalmát csakis úgy lehet „megközelíteni”, definiánk­, ha konkrét fizikai jelenségekkel vagy kézzelfogható tárgyak­kal hozzuk kapcsolatba... Ami pedig az idő haladásának irányát illeti, megjegyzi, hogy például a klasszikus mecha­nika nem tiltja az idő visszafordítását, csupán az előjele­ket kell megváltoztatni, és az „idő folyója” máris visszafe­lé folyik. Az irányváltozás természetesen magával hozza azt is, hogy az események újra lejátszódnak, csak fordí­tott sorrendben ... Persze ez csak elméletileg lehetséges. (Különben is a természetben nincsenek eszmei tiszta mechanikai folyama­tok . ..) De vajon az idő mindig az általunk ismert irányban haladt? Voltak-e olyan „idők”, amikor nem volt idő? Volt-e az időnek kezdete? Ezekkel a kérdésekkel számos természettudós foglal­kozott, és sok-sok elmélet, tudományos elképzelés szüle­tett ... Az örök körforgás Kurt Hedel, híres matematikus univerzum-modellje szerint a világmindenség zárt egység, amely meghatározott körülmények között visszatérhet eredeti, kezdeti állapotá­ba, hogy azután újfent­­megismételje mindazokat a fáziso­kat, amelyeken egyszer már átment. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az univerzum bizo­nyos körülmények folytán elképzelhetetlenül nagy sűrűségű ponttá zsugorodik, majd ez a pont ismét tágulni kezd. (Ez úgy képzelhető el, mint egy léggömb, amelyre előzőleg pon­tokat rajzoltunk, és most felfújjuk. Minél nagyobb a gömb, annál távolabb kerülnek egymástól a pontok, vagyis az égi­testek. Ha kiengedjük a levegőt, a gömb összezsugoro­dik ...) Egyszer aztán létrejön a naprendszerünk, megszületik a Föld és rajta az élet . Minden megismétlődik, és minden szakasztott olyan­­lesz, mint amilyen egyszer volt. Ugyanazok az em­berek él­nek majd a Földön, a­kik­­már egyszer éltek. Ugyanazok az események zajlanak le, amelyek egyszer már megtörtén­tek ... És nem csak egyszer ismétlődik meg minden. Ahány­szor lejátszódik a szűkülés és a tágulás, annyiszor ismét­lődnek meg a dolgok. Ennek a körforgásnak az egyetlen tanúja az idő. Ezt az univerzum-modellt sokan tanulmányozták, ko­molyan azonban kevesen vették. Talán alkotója sem. Sok évvel később azonban egy ismert fizikus megjegyezte: Visz­­szatérni a múltba Hedel elképzelése szerint nem lehetséges, az általános relativitás elmélete azonban nem zár ki ilyen lehetőséget.. . CMEK Miklós Játék az idővel Vissza a múltba! Csillaghalmaz az univerzum mélyében. _______________________________________13

Next