Hétvége, 1985 (7. évfolyam, 260-309. szám)

1985-01-10 / 260. szám

ÚJÍTÓK, FELTALÁLÓK______________________________________ Az újítócsoportoké a jövő Dr. Akihiro Ishikawa japán szociológus beszélgetett a sza­badkai újítókkal A szabadkai Veljko Vlahovic Munkásegyetem önigaz­gatási központjának szervezésében december közepén újabb hasznos eszmecserére került a sor dr. Akihiro Ishikawa ja­pán ipari szociológus és a szabadkai újítók egy csoportja között. Ezen részt vettek a Bratstvo Vagongyár, a Partizán Kerékpárgyár, a Sever Villamosgépgyár és a Fémipari Tár­sulás újítói, képviselői, valamint dr. Veljko Rus ljubljanai szociológus is. Mint dr. Veljko Rus elmondta, dr. Akihiro Ishikawa fél évig tartózkodik hazánkban, hogy ismertesse a Japánban folyó újítások rendszerét, másrészt, hogy hazánkszerte meg­ismerkedjen az itteni újítási törekvésekkel. Ezenkívül rá­mutatott arra, hogy az újítói aktívákon és szövetségen kívül Szlovéniában mintegy ötven ún. újítói szakkör működik a hasonló japán szakértők mintájára, vállalatok keretében. Dr. Akihiro Ishikawa elmondta, hogy Japánban elő­ször a minőség ellenőrzésére, majd pedig az újítások fellen­dítésére fektettek nagy hangsúlyt. Ma már mindkettő ma­gas szinten áll nálunk. A távoli országban nem az egyén­től, hanem csoportoktól várják el az újításokat, az ötlete­ket. Ha valaki egyénileg áll elő valamilyen javaslattal, furcsálják társai. Az ötletadó, javaslattevő ezért mindig csoportjának nevében lép fel. Ha egy újítási javaslatot el­fogadnak, akkor azt a csoport sikerének tekintik. A vál­lalatokban működő csoportok között nemes vetélkedés fo­lyik, a munkafolyamat, de a minőség javítása érdekében is, így nem az egyének, hanem a vállalat újítói képessége kerül előtérbe. Az egyén motivációja pedig az az érdek, hogy az ő csopor­ja legyen a jobb. A sikereket a csoport elismeri, a csoporton belüli egyéni igyekezetét a csoport támogatja, ösztönzi. A dolgozók a csoport révén kötődnek a vállalathoz is. Ez a kötődési törekvés a második világhá­ború utáni időszakban alakult ki. Ekkor az ottani szakszer­vezet arra törekedett, hogy szüntessék meg, még elneve­zésben is, a munkások és a vezetők közötti különbséget. A korszerű technológia egyébként is mind jobban eltünteti a fizikai és a szellemi munka közötti különbséget. A szabadkai újítóknak arra a kérdésére, hogy ki és miként értékeli, osztályozza az újításokat, ötleteket, a ja­pán szociológus elmondta, hogy nálunk nem állandó bi­zottságok működnek, hanem egy-egy újítás értékelésére minden esetben megalakítják az érdekelt üzemrészleg ve­zetőiből, szekemberekből, továbbá az új terméket gyár­tó és eladó vállalat vezetőiből álló bizottságot. Ha kedve­zően értékelik az újítást, az illető vállalat vezetőségének a feladata, hogy teljesítse az újítással kapcsolatos felada­tokat. Dr. Veljko Rus ismertette a szlovéniai újítói gyakorla­tot. Van, ahol a mérnökökből és a vállalat vezetőségéből álló csoportok működnek, máshol kombinálják a termelési munka ellenőrzésével. A kranji Iskrában megállapították, hogy a kollektív újítási törekvések sokkal eredményeseb­bek, mint az egyéniek. A csoportmunka több sikert hozott már eddig is, mint amit elvárhattak tőle. Az egyéni díjazás nálunk is kizárt. Úgy vélik, hogy az újító csoportoknak van igazi jövőjük. BICSÓ Ottó AZ ÚJÍTÁST munka­­feladatomnak TARTOM Az újítók szerbiai szövet­ségének jelvényével tüntették ki a közelmúltban Vojislav Lekic zrenjanini villamossági mérnököt. A kitüntetést a sörgyárban végzett újítóte­vékenységéért kapta, hiába kerestük azonban a sörgyár­ban, kiderült, hogy már há­rom éve az épülő hőerőmű­nél felügyelő­ sörgyári újítása után három évre kapta az el­ismerést! — Ennek ellenére örülök neki — mondta — mer­t az elismerés azt is je­lenti, hogy munkámat másutt is értékelik, nem csupán a munkahelyemen. Vojislav Lekic pályája kezdetén a termelési folyama­tok automatizálásának fejlesztésén dolgozott. Ez a feladat különösen akkor vált fontossá, amikor a sörgyárban meg­kezdődtek a nagy beruházások. Az új berendezések felsze­relésekor az volt a cél, hogy a külföldi gépeket lehetőleg hazaival cseréljék fel. A feladatot izgalmasnak találta.­­ Egészen más, ha az ember készen kapja a berendezést, vagy ha bizonyos megoldásokat magának kell kigondolnia — mondja. Munkatársaival egy elektromos programátorral felszerelt, a sörös hordók önműködő fertőtlenítésére, fel­töltésére és dugaszolására szolgáló gépet szerkesztett. Ké­sőbb különféle önműködő irányítórendszereket létesített, pl. a komlótermelésnél a sörfőzők irányító berendezését, a sör­­szivattyúk és tartályok csőrendszerének önműködését. Szer­kesztett egy olyan műszert is, amely a tárolótartályokban kimutatja a sör és a hab elválását — ez a műszer hasz­nosítható a borüzemekben és a tejgyárakban is. A műsze­rek és különböző megoldások egy részét nemcsak a zre­njanini, hanem a Banja Luka-i és a valjevói gyárakban is sikerrel alkalmazzák, sőt a knini tejfeldolgozó üzemben is. A műszerek, berendezések nagy kapacitásúak és nélkülöz­hetetlenek. A fermentáció összetett folyamatában ugyanis annyi a cső- és szeleprendszer, hogy ezt egy ember képte­len lenne ellenőrizni. Az új berendezések bevezetése óta egy műszakban csak egy emberre van szükség a csőrend­szer kezeléséhez, s ami szintén fontos, az önműködő rend­szerű irányításban nem lehet hiba. — Mekkora megtakarítást értek el? — kérdeztük. — Az új hordómosó és -töltő készülék a gyár műhelyé­ben 120 000 dinárba került, a hasonló külföldi gép ára ak­kor 5 millió dinár volt. Hogy mennyi hasznot hozott, ezt sohasem számítottuk ki. Büszkék voltunk rá, hogy mi ma­gunk is meg tudtuk csinálni, de azért enyhén szólva fur­­csállottuk, hogy a gép üzembe helyezésekor rendezett ün­nepségre minket, akik a megteremtésén fáradoztunk, meg sem hívtak. Semmilyen jutalmat nem kaptam, nem is kér­tem, mert az újítást munkafeladatomnak tartottam. Az új munkahelyemen már az újítókedvemre nincs szükség, itt egészen más jellegű munkát végzek. HEGYI József Balról dr. Veliko Rus, mellette dr. Akihiro Ishikawa az újítókkal folytatott beszélgetésen .

Next