Hétvége, 1985 (7. évfolyam, 260-309. szám)
1985-01-10 / 260. szám
ÚJÍTÓK, FELTALÁLÓK______________________________________ Az újítócsoportoké a jövő Dr. Akihiro Ishikawa japán szociológus beszélgetett a szabadkai újítókkal A szabadkai Veljko Vlahovic Munkásegyetem önigazgatási központjának szervezésében december közepén újabb hasznos eszmecserére került a sor dr. Akihiro Ishikawa japán ipari szociológus és a szabadkai újítók egy csoportja között. Ezen részt vettek a Bratstvo Vagongyár, a Partizán Kerékpárgyár, a Sever Villamosgépgyár és a Fémipari Társulás újítói, képviselői, valamint dr. Veljko Rus ljubljanai szociológus is. Mint dr. Veljko Rus elmondta, dr. Akihiro Ishikawa fél évig tartózkodik hazánkban, hogy ismertesse a Japánban folyó újítások rendszerét, másrészt, hogy hazánkszerte megismerkedjen az itteni újítási törekvésekkel. Ezenkívül rámutatott arra, hogy az újítói aktívákon és szövetségen kívül Szlovéniában mintegy ötven ún. újítói szakkör működik a hasonló japán szakértők mintájára, vállalatok keretében. Dr. Akihiro Ishikawa elmondta, hogy Japánban először a minőség ellenőrzésére, majd pedig az újítások fellendítésére fektettek nagy hangsúlyt. Ma már mindkettő magas szinten áll nálunk. A távoli országban nem az egyéntől, hanem csoportoktól várják el az újításokat, az ötleteket. Ha valaki egyénileg áll elő valamilyen javaslattal, furcsálják társai. Az ötletadó, javaslattevő ezért mindig csoportjának nevében lép fel. Ha egy újítási javaslatot elfogadnak, akkor azt a csoport sikerének tekintik. A vállalatokban működő csoportok között nemes vetélkedés folyik, a munkafolyamat, de a minőség javítása érdekében is, így nem az egyének, hanem a vállalat újítói képessége kerül előtérbe. Az egyén motivációja pedig az az érdek, hogy az ő csoporja legyen a jobb. A sikereket a csoport elismeri, a csoporton belüli egyéni igyekezetét a csoport támogatja, ösztönzi. A dolgozók a csoport révén kötődnek a vállalathoz is. Ez a kötődési törekvés a második világháború utáni időszakban alakult ki. Ekkor az ottani szakszervezet arra törekedett, hogy szüntessék meg, még elnevezésben is, a munkások és a vezetők közötti különbséget. A korszerű technológia egyébként is mind jobban eltünteti a fizikai és a szellemi munka közötti különbséget. A szabadkai újítóknak arra a kérdésére, hogy ki és miként értékeli, osztályozza az újításokat, ötleteket, a japán szociológus elmondta, hogy nálunk nem állandó bizottságok működnek, hanem egy-egy újítás értékelésére minden esetben megalakítják az érdekelt üzemrészleg vezetőiből, szekemberekből, továbbá az új terméket gyártó és eladó vállalat vezetőiből álló bizottságot. Ha kedvezően értékelik az újítást, az illető vállalat vezetőségének a feladata, hogy teljesítse az újítással kapcsolatos feladatokat. Dr. Veljko Rus ismertette a szlovéniai újítói gyakorlatot. Van, ahol a mérnökökből és a vállalat vezetőségéből álló csoportok működnek, máshol kombinálják a termelési munka ellenőrzésével. A kranji Iskrában megállapították, hogy a kollektív újítási törekvések sokkal eredményesebbek, mint az egyéniek. A csoportmunka több sikert hozott már eddig is, mint amit elvárhattak tőle. Az egyéni díjazás nálunk is kizárt. Úgy vélik, hogy az újító csoportoknak van igazi jövőjük. BICSÓ Ottó AZ ÚJÍTÁST munkafeladatomnak TARTOM Az újítók szerbiai szövetségének jelvényével tüntették ki a közelmúltban Vojislav Lekic zrenjanini villamossági mérnököt. A kitüntetést a sörgyárban végzett újítótevékenységéért kapta, hiába kerestük azonban a sörgyárban, kiderült, hogy már három éve az épülő hőerőműnél felügyelő sörgyári újítása után három évre kapta az elismerést! — Ennek ellenére örülök neki — mondta — mert az elismerés azt is jelenti, hogy munkámat másutt is értékelik, nem csupán a munkahelyemen. Vojislav Lekic pályája kezdetén a termelési folyamatok automatizálásának fejlesztésén dolgozott. Ez a feladat különösen akkor vált fontossá, amikor a sörgyárban megkezdődtek a nagy beruházások. Az új berendezések felszerelésekor az volt a cél, hogy a külföldi gépeket lehetőleg hazaival cseréljék fel. A feladatot izgalmasnak találta. Egészen más, ha az ember készen kapja a berendezést, vagy ha bizonyos megoldásokat magának kell kigondolnia — mondja. Munkatársaival egy elektromos programátorral felszerelt, a sörös hordók önműködő fertőtlenítésére, feltöltésére és dugaszolására szolgáló gépet szerkesztett. Később különféle önműködő irányítórendszereket létesített, pl. a komlótermelésnél a sörfőzők irányító berendezését, a sörszivattyúk és tartályok csőrendszerének önműködését. Szerkesztett egy olyan műszert is, amely a tárolótartályokban kimutatja a sör és a hab elválását — ez a műszer hasznosítható a borüzemekben és a tejgyárakban is. A műszerek és különböző megoldások egy részét nemcsak a zrenjanini, hanem a Banja Luka-i és a valjevói gyárakban is sikerrel alkalmazzák, sőt a knini tejfeldolgozó üzemben is. A műszerek, berendezések nagy kapacitásúak és nélkülözhetetlenek. A fermentáció összetett folyamatában ugyanis annyi a cső- és szeleprendszer, hogy ezt egy ember képtelen lenne ellenőrizni. Az új berendezések bevezetése óta egy műszakban csak egy emberre van szükség a csőrendszer kezeléséhez, s ami szintén fontos, az önműködő rendszerű irányításban nem lehet hiba. — Mekkora megtakarítást értek el? — kérdeztük. — Az új hordómosó és -töltő készülék a gyár műhelyében 120 000 dinárba került, a hasonló külföldi gép ára akkor 5 millió dinár volt. Hogy mennyi hasznot hozott, ezt sohasem számítottuk ki. Büszkék voltunk rá, hogy mi magunk is meg tudtuk csinálni, de azért enyhén szólva furcsállottuk, hogy a gép üzembe helyezésekor rendezett ünnepségre minket, akik a megteremtésén fáradoztunk, meg sem hívtak. Semmilyen jutalmat nem kaptam, nem is kértem, mert az újítást munkafeladatomnak tartottam. Az új munkahelyemen már az újítókedvemre nincs szükség, itt egészen más jellegű munkát végzek. HEGYI József Balról dr. Veliko Rus, mellette dr. Akihiro Ishikawa az újítókkal folytatott beszélgetésen .