Hétvége, 1985 (7. évfolyam, 260-309. szám)
1985-05-23 / 278. szám
KÖRNYEZETVÉDELEM FALÁNK kakukkok Sok érdekességet tártak fel már a kakukk életéből, de ez a titokzatos madár még mindig tartogat meglepetéseket számunkra. Legutóbb K. Gartner Hamburg közelében 12 éven át vizsgálta egy viszonylag elküönülten fészkelő énekes nádiposzáta-állomány és az ott tanyázó kakukkok kapcsolatát. A költési szezonba® a nádiposzáta-fészket naponta — néha többször is — ellenőrizte, így pontos képét kapott a kakukktojók „csempészüzelmeiről”. A 12 év alatt végzett, kereken 10 ezer ellenőrzés alapján megállapította, hogy a kakukktojó mindig azt megelőzően emel ki egy (néha több) tojást a fészekből, mielőtt a sajátját beletojta volna. Ez biológiailag is logikus a madár részéről, hiszen fordított esetben esetleg saját tojását venné ki a fészekből. A csőrébe kapott nádiposzáta-tojásokat a kakukkok még a fészek szélén kapaszkodva vagy röptükben lenyelték, sőt a kutató azt is megfigyelte, hogy egyes tojók olyan fészekből is raboltak tojásokat (30 százalékig), amelyeket sajátjaikkal nem „tiszteltek” meg. A tojásrablás az esetek 64°/6-ában a fészek elhagyásához vezetett, de miután az énekes nádiposzáta-párok ezt követőleg pótköltést végeztek, fészkelési idejük, a kakukkok jóvoltából, kitolódott. Egy másik kutató, dr. H. Lohn Vogerekben tartott kakukkokkal végzett érdekes, idevágó kísérleteket. Megállapításai szerint valamennyi kakukktojó felkapta és lenyelte az eléje helyezett énekesmadár-tojásokat, naponta akár több darabot is, ugyanakkor a hímek semmiféle érdeklődést nem mutattak a tojások iránt, és érintetlenül hagyták őket. A kutatók valószínűnek tartják, hogy a kakukktojóknak, amelyek órákat töltenek a leskelődéssel, hogy a „gazdamadarak” fészkeit felfedezzék, táplálékkiegészítésként is szükségük van az elfogyasztott tojásokra, míg a hímek, amelyek folyamatosan táplálkoznak nem igénylik a „rántotta-kiegészítést”. Tejsavból élelmiszer? Svájcban olyan kísérleti berendezést építettek, amellyel a sajtgyártás során keletkező tejsavó értékes összetevői környezetkímélő módon kivonhatók belőle, hogy azután közvetlenül az emberi táplálkozásban is felhasználhassák őket. A tejsavót eddig csak a sertések tápjában hasznosították, de ez is csak ott fizetődik ki, ahol a sertéstelepek a sajtgyár közelében vannak. Ha a tejsavótnem tudják ekképpen felhasználni, gondot okoz az ártalmatlanná tétele, mert a biológiai derítőberendezéseket a tejsavó megengedhetetlen mértékben túlterheli. A svájci berendezés a következőképpen működik. Először roppant finom membránokon leválasztják a proteineket a tejsavó többi részétől (ultrafiltrálás), majd a tejsavó maradékát sótalanítják és részben besűrítik. Ezután kis oszlopokban a tejcukrot biológiai úton — enzimekkel — szőlőcukorra (glükózra) és galaktózra bontják. Egy további sűrítési fokozat eredménye a cukorszirup. Ezzel édesíthetnek italokat, süteményeket, tejtermékeket, befőtteket, konzerveket stb. A cukorszirupot alkohollá is átalakíthatják. Rovatvezető: Törköly István „Elnőiesedett” sirályok Los Angeles szennyvízeivel 1950 és 1970 között mintegy kétmillió kg DDT került a tengerbe. A szennyezés hatására a kormonárok és a pelikánok tojásai vékony héjúvá váltak, s ez az utódok számának csökkentésére vezetett A sirálytelepeken szintén megcsappant az utódok száma, s a nemek aránya feltűnő módon a nőstények javára tolódott el. A kutatók a sirálynépességek „elnőiesedéséért” és a csekély keltésű eredményért is a DDT-t okolják. Feltevésük igazolására sirály tojásokat gyűjtöttek egy DDT-vel alig fertőzött területen A tojássárgákba DDT-t, egy DDT-bomlásterméket, illetőleg ösztrad'iol nevű hormont fecskendeztek, mivel a DDT bomlástermékei ugyancsak okozhatnak ösztrad'iolhatást. A DDT-s tojásokból kikelt hímek ivarmirigyei „elnőiesedtek”. Ez abba® mutatkozott meg, hogy a hím nemi szervek csak csökevényesen képződtek, egyszersmind a petefészkek kialakulására utaló szerkezeteket észleltek. Hasonló hatással voltak a DDT bomlástermékei is. Az ösztnadrolos tojásokból kikelt hím állatok szintén elnőstényesedtek. Ez azonban egyetlen alkalommal sem haladt előre annyira, hogy a hímek teljesen nősténnyé fejlődtek és tojásokat raktak volna. A hímek „elnőiesedése” rendellenes magatartásra, a harcias, tekintélytartó hím nemi viselkedés tartós elnyomódásáira vezet. Emiatt a madarak már egyáltalán nem keresik föl a keltetőhelyeket. Ez magyarázza azt is, hogy a sirályoknak kevés az ivadékuk. 13 Ez is megmenekült... Feltehetőleg megmenekült a kipusztulástól a ritka sárga lábú hegyi wallaby. Megmentésükre a Vadvédelmi Világalap (WWF) és a Dél-ausztráliai Természetvédelmi Társaság (Nature Conservation Society of South Australia) néhány évvel ezelőtt 23 000 dolláros tervet dolgozott ki. A hathatós védelmi intézkedések nyomán — a Nemzetközi Természetvédelmi Unió Vörös Könyvében is szereplő — kis termetű kengurufaj állomány ma szépen gyarapodik Flinders Range (Észak-Adelaide) félreeső részein. Peter Coplex zoológus kutatásai szerint jelenleg 180 sárga lábú wallaby-kolóniát ismernek, ezek mindegyike 25—50 egyediből áll.