Hétvége, 1985 (7. évfolyam, 260-309. szám)
1985-08-15 / 290. szám
HÁZIKERT 14 Rovatvezető: Bosznai Győző Az augusztusi szárazsággal csak az tud megbirkózni, akinek módjában állt öntözni, illetve aki rendszeresen öntözött. Az augusztusi időjárás eddig a szőlőnek kedvezett talán legjobban, míg a veteményes kertben gyors érést váltott ki. Az öntözéssel ne hagyjunk fel még akkor sem, ha kapunk esőt, legfeljebb csak halasszuk el, mert a nagy meleg sok vízveszteséget okoz. A gyümölcsfákat is egyszer megöntözhetjük, mert ez a vízmennyiség még elősegíti a rügyek fejlődését, beérését. A leérett kajszibarackfákat, még most „helyrehozhatjuk”, azaz most metszhetjük ugyanúgy, mint az őszibarackfákat is. Az őszibarackfák ágainak végén jelentkező elhalás és barna elszíneződés fertőzés jele, azért a zöldmetszés egyben növényvédelmi célokat is szolgál. Ezeket az ágakat majd tavaszra kurtítsuk meg olyan mértékben, amennyire hasznosítani kívánjuk. A permetezést még semmiképp se hagyjuk abba, mert a meleg időjárás kedvez néhány kártevőnek, mint pl. a szilvadarázsnak, atkáknak meg az amerikai fehér szövőlepkének. Ezért védjük a középérésű és kései szilvákat, ringlót és őszibarackot, de a téli almákat és körtéket is. Az augusztusban érő körtéket már ne kezeljük (pl. a Vilmos körte). A gyümölcsszedésnél arra kell ügyelnünk, hogy a körtét, őszibarackot az érés kezdetén szedjük, mert néhány nap alatt ládában tartva szépen beérnek, a szőlő viszont éretten kerüljön le a tőkéről. A korai szőlők érése már javában tart, ezért vigyáznunk a permetezéssel ott, ahol a fák közelében élő szőlő van. Ilyen szárazságban erősen támadnak a darazsak, ezért valami módon védjük meg a Csabagyöngye, a Beogradska rana vagy a Laszla fürtjeit. Hálózással, zacskózással csak akkor védekezhetünk eredményesen, ha korábban pontosan védekeztünk a károsítók ellen. Sokan kételkednek abban, hogy a darazsak ellen sikeresen védekezhetünk, pl. szűk szájú üveggel, melybe cukros vizet vagy gyümölcslevet tettünk. A kb. 1—1,5 méteres távolságra elhelyezett üvegekbe cukoroldatot, szörpöt vagy édes gyümölcslevet tegyünk úgy, hogy a száját is jól bekenjük, sőt az üveg nyakán is végigcsorgatjuk. A méheket egy kis ecet hozzáadásával távoltarthatjuk. Ezt azért is hasznos megtennünk, mert a verebek rendszerint követik a darazsakat, és ők is jót lakomáznak, isznak a gyümölcsbogyókból. A gyümölcsfákon egy kellemetlen kártevő is szívogat, jobbára az almán, körtén és még néhány csonthéjason. Ez a recés levélpoloska. Kártételét arról ismerjük fel, hogy a levél színén apró sárga pontok (a szíváshelyek nyomán) keletkeznek, melyek ha elszaporodnak, levélhullást okoznak. A kártevő ilyenkor alakul át lárvából felnőtt egyeddé, hiszen ilyen állapotban telel át. Azokban a gyümölcsösökben, ahol kora tavasztól ezidáig rendszeresen védekeztünk, nem kell különösebben tartani elszaporodásától, de ahol a nyári vegyszeres védekezés elmaradt, ott számolni kell kártételével. Ha már a növényvédelemnél tartunk, hadd hívjam fel a figyelmet a burgonyabogár második nemzedékének megjelenésére is, illetve az ellene való védekezés szükségességére, már csak azért is, mert ezt sokan elhanyagolják, mert beért a burgonya. A szüreti előkészületeket takarítással, tervezéssel kezdjük. Határozottan döntsünk, miben mennyi bort készítünk majd, mert a borkészítés tudománya a kertészkedés koronája. Ugyanis nemcsak pontosságra, tisztaságra és szaktudásra van szükség, hanem megfelelő felszerelésre meg alkalmas helyiségre is. Ezért ha nem rendelkezünk mindegyik tényezővel, ne akarjunk mindenáron bort készíteni. Maradjunk meg az édesbornál, pálinkánál vagy más tartósítási módnál. A díszkertben most nyírjuk az örökzöld sövényeket. A nyesedéket hagyjuk a bokrok alatt, majd az ősz folyamán leforgatjuk, vagy vigyük komposztálóba. A virágvágással kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy amíg pl. a gladióluszt hosszú szárral vágjuk, addig a fásszárú, tehát az évelő növényekről rövid szárral szedjük a virágot. Az elvirágzott kocsányokat a dáliánál is, a rózsaféléknél is távolítsuk el, mert így gyorsabb virágképzésre serkentjük. Augusztus az apróhagymások ültetésének ideje. Az ültetés előtt jól fel kell lazítanunk a talajt, szervestrágya bevitele nélkül. Néhány hetes ülepedés után ültessük előbb az őszi virágzású kikericset, sáfránykát, a kerti ciklámeneket, majd a tavaszi virágzásúakat. B. Gy. A csepegtető öntözésről Ezekben az aszályos napokban bizonyára sokunknak jutott eszébe, hogyan lehetne olcsón, kevés vízzel öntözni, úgy, hogy a kijuttatott vízmennyiségből minél kevesebb párologjon el. A módszer már ismert, és többször jól vizsgázott nálunk is, más országokban is. Ez a csepegtető öntözés. A korábbi öntözési formák többé-kevésbé a természetes csapadékhullást utánozták. Ez a módszer csak a kultúrnövények gyökereivel behálózott talajtömböt látja el vízzel, szemben az esőztetéssel, amellyel az egész talajfelszínre kerül ki a víz. A csepegtető öntözés biológiai előnyei: lehetővé teszi a talaj nedvességtartalmának állandóan optimális szinten tartását, ami elsősorban a gyümölcsösökben és szőlősökben jelentős, nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást, tehát javulást eredményez. A szikes talajokon eredményesebben termeszthetők a talaj sótartalmára érzékeny növények, mert az állandó nedvességszinten tartott talajtest külső határfelületére tömörül a sótartalom. Üzemeltetési előnyei: a domborzat, fekvés szinte nem befolyásolja az öntözés eredményességét. Kis nyomásra van szükség, ezért anyag- és energiatakarékos, de a vízhasználat is takarékos. Egyenletes a víz eloszlása a növények gyökérzete körül, ugyanakkor a sorok köze száraz marad, kisebb a gyomosodás meg a gombás fertőzés veszélye, ugyanakkor kisebb az élőmunkaszükséglet és jobban automatizálható, mint más öntözési formák esetében. Természetesen megvan a hátránya is: a csepegtetést végző kis nyílású öntözőtestek gyorsan eltömődhetnek, az öntözetlen ültetvényekhez mérten nagyobb vegyszerhasználatra, pontosabb növényvédelemre van szükség. A csepegtető öntözés lényege, hogy egy szivattyúval a fő-, majd a mellékvezetékekbe nyomjuk a vizet 0,8—2,0 bar-os nyomásfeszültséggel. A mellékvezetékből indulnak a szárnyvezetékek, melyek a gyümölcsfasorokat követik, és rajtuk helyezkednek el a csöpögtetők. A rendszeres működtetéshez szükség van nyomásellenőrzésre, pontos szűrésre és elzáró szelepekre. Ha már ez mind megvan, akkor mért hagynánk ki a műtrágyaadagolót. Ez lenne az elvi felépítése, de mindez egyszerűbben is megoldható. Különböző méretű műanyag csőbe eltérő méretű lyukakat fúrnak, pl. negyedméterenként, melyeket fedővel, egyszerű szövet-, vászondarabkával látnak el stb. A kerti vízcsap szabályozásával többé-kevésbé beállítható a nyomásfeszültség is. Ez csak egyszerű példa, de ki tudja még, hányféle megoldás kínálkozik különböző alkalmas eszközök, tárgyak felhasználásával. Mindenesetre érdemes próbálkozni, mert ez a módszer mutatkozik legalkalmasabbnak a házikertiek öntözésének anyagtakarékos olcsó megoldására. GYÜMÖLCSSZEDÉS, ÖNTÖZÉS, SZÜRETI ELŐKÉSZÜLETEK