Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1983 (14. évfolyam, 1-23. szám)

1983-01-15 / 1. szám

XIV. évfolyam, 1. szám A MEGYEI TANÁCS VB MEO — A TESZÖV — AZ ÉLELMISZERIPAR ÉS AZ ERDŐGAZDASÁG LAPJA ÁRA: 1,80 FORINT Tények, tervek a gabonaiparba A gabonaprogram megvalósításához a mezőgazdasági üze­mekkel együttműködve vállalatunk a Heves megyei Gabona­­forgalmi és Malomipari Vállalat is jelentős mértékben hoz­zájárul. Ismert tény, hogy a mezőgazdasági üzemek megyénkben kalászos gabonafélékből jó termést takarított be a múlt év­ben, így a felvásárlási terveinket jelentősen túlteljesítettük. A mezőgazdasági üzemektől mintegy 185 ezer tonna termé­ket vásároltunk fel, és ezen belül a búza csaknem elérte a 150 ezer tonnát. A kalászosgabona-felvásárlás döntő részét a betakarítás­sal egyidőben igen rövid idő alatt kellett bonyolítanunk. El­­modhatom, hogy a mezőgazdasági üzemekkel kialakított jó kapcsolat lehetővé tette, hogy a feladatot közösen maradék­talanul mevalósítottuk. Jelentős mértékben csök­kent az átvevőhelyeken a sorbaállás, közös erővel szerveztük meg a folyama­tos átvételt. Átvevőhelyeink befogadóképessége az ötö­dik ötéves terv során je­lentősen javult és növeke­dett az átvételi kapacitás is. E lehetőségeket kihasz­nálva előzetes megállapodá­sok alapján nagy telepein­ken biztosítottuk az éjjel­­n­appal­i átvételt. A kalászos gabonafélék kedvező eredményessége ösztönzi a mezőgazdasági üzemeket a vetésterületek és átlagtermések folyamatos növelésére. Reálisan számí­tani kell arra, hogy 1983 évben a termés volumene jelentős mértékben tovább nő és ez fokozza a megter­mett mennyiség elhelyezé­sének gondjait. Sajnos a hatodik ötéves terv során eddigi ismerete­ink szerint raktárfejlesz­­tési lehetőségeink lényege­sen szerényebbek, mint az előző ötéves tervben voltak és ez az átvételek szerve­zettségének fokozását a me­ző­gazdasági üzemekkel va­ló még szorosabb együttmű­ködést írja elő kötelezően részünkre Erőnkhöz mérten gazda­sági lehetőségeink függvé­nyében tovább folytatjuk a szükségtárolók építését és törekszünk arra, hogy me­zőgazdasági üzemekkel kö­zösen raktárépítéseket hajt­sunk végre. Múlt évben mintegy 6,5 millió forint­­ felhasználásával több mint 12 ezer tonna gabona átvé­telére alkalmas szükségtá­rolót építettünk. Ezekből 6400 tonna befogadóképes­séggel 4 darab szükségtáro­lót telepítettünk a tarna­­n­érai Lenin tsz telephe­lyen ezzel is elősegítve az igen jelentős területen ga­bonát termesztő gazdaság betakarítási gondjainak enyhítését. Természetes módon ez a telepítés a vál­lalati érdekeket is teljes egészében szolgálja. A jö­vő­ évben remélhetőleg megépül a zagyvaszántói és csányi tsz-szel közösen koo­perációban épített összesen 6400 tonna befogadóképes­ségű raktár is. Mindezek ellenére raktá­rozási gondjaink 1983 évben tovább növekszenek és a kalászos gabona betakarítási felvásárlási munkáit zök­kenésmentesen csak úgy tudjuk bonyolítani, ha me­zőgazdasági partnereinkkel kapcsolatainkat tovább erő­sítjük és az üzemeknél lé­vő raktárak kapacitását is időlegesen bértárolási szer­ződések alapján igénybe vesszük. A gabonaprogram mara­déktalan megvalósulása je­lentős­ mértékben hozzájá­rul a gazdasági egyensúly megteremtéséhez a megyé­ben megtermelt és felvásá­rolt búza az őrlési és takar­­­­mányozási igényeket szá­­­­mottevően meghaladja, így a vállalatunk is jelentős­ mér­tékű exportot bonyolít. Az év során a búzaexportunk mintegy 50 ezer tonna kö­rül alakul. Ezen túlme­nően kisebb mennyiségben kukoricát, napraforgót és lisztet is exportálunk. Az exportszállítások ütem sze­rinti teljesítése jelentős­ többletfeladatot ró válla­latunk dolgozóira, hiszen ma már a szállítások irány­­vonatokkal történnek dön­tően hét­végeken. Megfelelő bérpolitikai in­tézkedésekkel ési szocialis­ta brigádjaink­ áldozatválla­lásával e feladatokat eddig maradéktalanul megoldot­tuk. Továbbra is törekszünk arra, hogy az e téren, ránk bízott feladatoknak a ne­­nehézségek ellenére is meg­feleljünk. A nehezedő gazdasági kö­rülmények vállalatunkat arra inspirálja, hogy ez el­fogadható nyereségszint tartása érdekében a fő te­vékenységeken túl a gabo­naipari profilba beillő új termékek gyártásával, for­galmazásával is folyamato­san foglalkozzunk. A rizs­­import csökkentése érdeké­ben hosszabb idő óta évről évre szerényebb mértékben növekvő mennyiségben állí­tunk elő árpagyöngyöt. Ha­sonló célt szolgál a hántolt pirított napraforgó előállí­tására, melynek gyártására Vámosgyörkön & év során új üzemet létesítettünk. E termék közvetlen fogyasztá­si igénye is jelentős és im­portot takarít meg az édes­iparinál. Remény van ex­portra is. Tőkés importmeg­takarítást tettünk lehetővé azzal a tevékenységgel is, hogy a bábolnai kombinát részére féregirtáshoz hasz­nált zabpehely helyett ha­zai alapanyagból állítunk elő hántolt zabot, mely igé­nyeit teljes mértékben ki­elégíti. Előrehaladott állapotban van egy humán pelyhesítő üzem létesítése Hevesen, mely a különböző pelyhesí­­tett termékek előállításával, szintén elsősorban tőkés importot szüntet meg és a későbbiek során kisebb mér­vű exportra is sor kerül. Termelési feladatainkat a múlt év során túlteljesítet­tük. Őrlési tevékenységünk növekedése mintegy 5 szá­zalék, a k­everéktakarmány többlettermelésünk pedig mintegy 6 százalék. Fodor Sándor 1983. január 15. rt\\\V­MM AWW Eredményekben gazdag boldog új esztendőt kíván minden Kedves Olvasójának a szerkesztő bizottsága [UNK]­ VŽS2& *VJ­V ^ÍIÍIMISIERDAIDASAC Befejeződött az őszi mélyszántás Hevesben A kedvező időjárás, a jó előkészületek, valamint a jó szervezés, együttes eredmé­nye: Heves megyében már nincs­ szárítatlan terület, min­denütt időben és jó minő­ségben befejezték a nagyüze­mi gazdaságok az őszi mély­szántást. Ezen a vidéken még alig volt példa arra, hogy ezt a munkát december elején maguk között tudhat­ták a gazdaságok, mivel a csapadékos időjárás gyakran visszavetette a munkát és rendszerint a munka egy ré­sze elvégezetlenül, vagy ta­vaszra maradt. A feladat egyáltalán nem volt kevés: a termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok összesen 75,478 hektáron végezték el az őszi mélyszántást. Ezzel egyidejűleg maradéktala­nul elvégezték a talaj for­gatását azon a 400 hektá­ron, ahová a jövő­ tavaszon új szőlőtáblákat telepítenek majd. Az idejekorán elvégzett jó munka azt is jelenti, hogy a tél fagya szétszívja a hantokat, jól elmunkálja a talajt és tavasszal jól elő­készített ágyakba kerülhet­nek a magvak, ami viszont már a jövő évi terméskiál­lítások­ szempontjából na­gyon jelentős. A költségvetésről döntöttek Ülést tartott a megyei tanács Heves megyében a tár­sadalompolitikai célok meg­valósítása a változó gazda­sági körülmények között is elsőbbséget élvez, ugyanak­kor több területen szükség van további takarékossági intézkedések kezdeménye­­­zésére, a lakosság társadal­mi támogatására a felada­tok megvalósításához. Ezt fogalmazták meg a Heves megyei tanács Egerben tar­tott ülésén, amelyben az 1983 évi költségvetési tervet vitatták meg és hagyták jóvá. A megye tanácsai jövőre 3 milliárd forinttal gazdál­kodnak. A mérsékeltebb előirányzatok ellenére sem szenved hátrányt azonban a középtávú tervben előírt lakás­mennyiség felépítése, valamint az egészségügyi és az iskolai hálózat fejleszté­se. Az előző évhez hasonló­an mintegy kétezer lakás felépítésével számolnak, a tavalyinál azonban nagyobb arányban magánerőből. Egerben a tervek szerint befejezik a kórház nagy­arányú rekonstrukciójának második ütemét, Gyöngyö­sön is megkezdik a kórház korszerűsítését és a megyé­ben újabb általános orvo­si és gyermekorvosi körze­teket hoznak létre. 1983-ban növelik az álta­lános iskolák fejlesztésére fordított összeget oly mó­don, hogy az 1984-re elő­irányzott tantermek egy ré­szének építését korábban befejezik. Gyöngyösön elké­szül az új szakmunkáskép­ző iskola, Egerben pedig 16 tantermes általános iskolát adnak át rendeltetésének. Összességében egy év alatt 80 tanteremmel bővül az általános iskolai hálózat Hevesben. A megye 1983 évi fej­lesztési programjában sür­getően fontos helyen szere­pel Eger és Gyöngyös víz­ellátásának bővítése és né­hány további község is ve­zetékes vízellátást kap. A tanácsok folytatják az ener­giafelhasználás csökkenté­sére irányuló program vég­rehajtását, de ennél gondot okoz, hogy az átállásra a középtávú terv nem tartal­maz fedezetet, így ezt sa­ját erőforrásokból kell leg­több helyen fedezni. A megyei tanács döntött az 1982 évi lakóhely szépí­tési és virágosítási verseny helyezettjeinek jutalmazá­sáról is. A városi kategóri­ában Eger került az első helyre 200 ezer forint ju­talommal, míg a háromezer lakoson felüli községi kate­góriában Nagyréde, a há­romezer lakoson aluli köz­ségi kategóriában pedig Nagykökényes érdemelte ki az első helyet. A testület jóváhagyta a költségvetést

Next