Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1989 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1989-01-15 / 1. szám
A célszerű és tápanyagtakarékos tejtermelés első feltétele, hogy a feje fejésenként ismerje : melyik tehéntől, mennyi tejet várhat. Ezzel egyidejűleg fejés közben ellenőrizze: adja-e a tehén a várt hozamot? E képességismeret alapján kell a tehenet a szükséges tápanyagmennyiséggel — ennek keretén belül a legjobban értékesülő takarmányféléval és mennyiséggel — ellátni, a képesség szerint várható tejmennyiséget pontosan és gondosan kifejni. Napjaink tejtermelésének jellegzetessége ezzel szemben mind a kis, mind a nagyüzemben, hogy a tehenek tejtermelő-képességének alig 70 százalékát hasznosítják és ezt jelentős energia-túletetéssel érik el. Egy-egy liter tej termeléséhez ugyanis többnyire 35—40 dekagramm abrak-tápanyagmennyiség szükséges, s a legtöbb üzem ennyit többnyire fel is használ. Így a napi tömegtakarmányok mennyisége —, mely mintegy napi 10 liter tejhozamhoz elegendő, évi 3000—3500 tejértéknek megfelelő energia-túlletetésnek számít, a hiányzó, mintegy 500— 2500 liter tejkiesés mellett. A jelzett ellentmondás és hiányosság oka, hogy a jelenlegi tejtermelési technológiáink zömének használatával nem ismerjük a fejőstehén egyedi tejtermelési képességét, hiszen egyedileg ellenőrizni sem tudjuk — néhány nagyüzem és gépi fejésű kisüzem kivételével — a fejés közbeni tejhozamot. Tehenenként több száz, sőt ezer liter képességszint alatti kiesést jelent: — a naponta csak kétszeri etetés-itatás és fejés, ami a legtöbb kötött tartású nagyüzemre jellemző, — a nem megfelelően előkészített, felületesen kifejt tehén. Nagy tejkiesést, vagy súlyos tápanyagpocsékolást jelent a tehénegyed tápanyagellátásának (elsősorban fehérje) hiánya, vagy többlete, nem használ a termelésnek, sem a szervezetnek. Mindezt azonban képességismeret és megfelelő technológia és technika nélkül lehetetlen megoldani. A nagyrédei tehenészetben kötetlen tartásnál is egyedileg ablakalnak, s érik el a 7500 literes tehenenkénti tejtermelést. A tejtermelési kiesésekhez szaporodásbiológiai hibák is hozzájárulnak: üzemeink jórésze nem mindenkor a fogamzási csúcsidőben inszeminálnak, s így csak „véletlen” napi egyszeri inszeminálással a fogamzás biztonsága. Az éjjeli ivarzás kezdete délután, a nappali másnap reggel kerülne fogamzási csúcsidőre, amellett, hogy az esetleges vasárnapi kiesés is szaporodási hiányosságot okoz. Energiagazdálkodási problémák mutatkoznak az elhelyezésnél is. A mintegy 15 Celsius-fok alatti szabadbani tartás arányos mértékű takarmány-energiafűtést igényel, még akkor is ha e — sokak által „didergő tartásnak” nevezett rendszernél — a „tehén jól érzi magát” (a „gazda pénzén”). Skócia tengermelléki, télen kevésbé hideg éghajlati viszonyai között, egynapi „téli fűtés takarmánnyal” 20 liter tej értékének megfelelő energiatöbbletet igényelhet. A szabadban, fagyban sárban csúszkálva a fagyos takarmány etetése nem lehet a 30—40 literes tehenek „optimális tejtermelési kelléke”, de a páradús, gőzölgő istálló sem. Hibák mutatkoznak tenyésztési vonatkozásban is. Világszinten sem, így hazánkban sem a tehén szervezetének genetikai képessége a legfontosabb tejtermelés-öröklöttségi tényező, — amit egyedül a tejér, s a hozzákapcsolt legmagasabb napi tejhozam fejez ki — hanem az össztermelés, ami legtöbbször a környezeti tényezők függvénye. A felsoroltak kiegészítésére mindezek miatt a nagyüzemek és a kistermelőik számára is használható naprakész, illetve fejésrekész képesség- és termelésellenőrzési technológiát hoztunk létre. Ez a tartási módtól függetlenül — számítógéppel, vagy anélkül — elemzi a tejtermelést, nyitottá teszi a tejtermelés-irányítást, tenyésztést, üszőnevelést, lehetővé teszi a szükség szerinti gyors selejtezést. A módszer alapja a magyarországi kisgazdák félévszázados — a világon alighanem egyedülálló — „felfedezése”, miszerint a tehén hasa alatt húzódó, a tőgytől a szív felé húzódó úgynevezett külső hasi véna (vena subcutanea abdomonis) vastagsága, kidomborodása szoros kapcsolatban van a tejtermeléssel, a napi legnagyobb tejtermelés képességével. A kisgazdák jó része ezen tapasztalat alapján vásárolta tehenét, a meg nem hamisítható tejér-vastagságot kitapintva! Felfedezésének élettani magyarázata: minél vastagabb e véna, annál több vért szállít vissza a tőgyből az artériákon odavitt vérből, ami által annál több tej képződik a tőgyben, mivel egyetlen liter tej képződéséhez több mint 300 liter tőgyön átfolyó vér szükséges. A visszafolyó vérmennyiség mértékétől, így a tejérvastagságtól függő tejtermelést — több országban, több szarvasmarhafajtánál végzett vizsgálat szerint — e véna térfogata valóban biztonsággal jelzi. A tehénegyed tejtermelésének alakulása pedig ennek megfelelően a tejtermelési időszakban (laktációban), az esléstől számított 45—90 napok közötti tejérvastagságtól függő napi legnagyobb tejhozam függvénye. Ha ez egyezik a tejér által jelzett képességszinttel (a tejér a tehén életében bármikor elért napi legnagyobb hozamértéket jelzi), akkor az a tehén szervezetével összhangban levő képességének szintje, s mint ilyen a legfontosabb képességellenőrzési támpont. A napi legmagasabb képesség, illetve termelési szint alapján előre lehet jelezni a tejtermelési időszak bármely szakaszában elérendő napi tejhozamot. (Lásd Kistermelők Lapja 1988. 11. szám.) Ha a fejés átlátszó műanyag sajtárba történik, a feje a fejés folyamán tudja ellenőrizni: tehene adja-e a biológiai törvényszerűség szerint megállapítható tejmennyiséget, s ha nem, keresheti a kiesés okát. Az ehhez rendelkezésre álló ellenőrzés-technológia naprakész termelési, tenyésztési, szaporodásbiológiai nyilvántartással van ellátva, amely által a születéstől a selejtezésig naprakészen, a növekedési, képességű tenyésztési, takarmányozási és szaporodásbiológiai adatok birtokában lehetünk. Ezek segítségével tehenenként, fejenként, tehéncsoportonként, állományonként, folyamatosan ismerhetjük a képesség-kihasználtság és a termelés mértékét. Ilyen termelési, ellenőrzési technológiához kapcsolt észszerű takarmányozással érhetjük el, hogy egyedszintű takarmány- és tápanyagszétosztással — a 6—10 ezer literes képességszint, 85—90 százalékát — alig több mint fele abrakkal állítsuk elő, egyhasznú vagy többhasznosítású, 2—10 darabos, vagy ezres tehénállománynál. Dr. Istók Barnabás ny. főiskolai tanár TUDÓSÍTÁSOK A tejtermelés növelésének lehetőségei Kockázati Életbiztosítás A Hungária Biztosító módozati kínálatával a lakosság minden rétegének életbiztosítási igényét igyekszik kielégíteni. Napjainkban megnőtt az igény a készpénzdíjas biztosítások iránt, mivel azok határozott tartamúak. Ezen életbiztosítások megköthetők 1, 2, 3, 5, 10, 15 éves tartamra. A biztosítások 50 ezer forint és 100 ezer forintos biztosítási összegre és ezek többszöröseire köthetők. A biztosításokat 18 és 65 éves kor közötti személyek, vagy ilyen korú személyek javára köthetik meg. Például : 60 éves személy köt 15 éves tartamra olyan biztosítást, amely a biztosított tartamon belüli halála, illetve a tartam lejáratkor a biztosított életbenléte a biztosítási esemény. A biztosítás egyszeri díja 45 589 forint 100 ezer forint biztosítási összegre. 15 év múlva 75 éves korában a lejárati összeg 166 057 forint, vagyis 15 év alatt a „hozadék” összege 120 468 forint. Érdeklődjön, tájékozódjon egységeinknél. Ipacs János űzi. főelőadó Letelepült külföldiek biztosítása a Hungária Biztosítónál A hazánkba áttelepült felnőtt személyek részére egy éven át, az iskolás gyermekeknek egy tanévre, az ingóságaikra szintén egy évre ingyenes baleset-, tanuló- és lakásbiztosítási fedezetet nyújt a Hungária Biztosító. A jogosultság megszerzéséhez a Hungária Biztosító-egységek felkeresése szükséges. 3 © ^ElitMISZERGAZDASAC TAKARMÁNYKIEGÉSZÍTŐ Dúsított tufa Vintrap néven takarmánykiegészítőt gyárt januártól a salgótarjáni Univer Vegyesipari Kisszövetkezet. A környéken bányászott tufát nyomelemekkel és természetes zeolittal dúsítják, így a készítmény könnyen emészthető. A Vintrap előállítására az Univer a Gabona Tröszttel kötött szerződést, amelynek értelmében már januárban 500 tonnát gyárt az új termékből. A kisszövetkezet évi 30 millió forintos árbevételre számít az új termékből. Külföldi értékesítésre megállapodást kötött egy nyugatnémet céggel. Téli gépjavítás új műhelyben Gyöngyöspatán A Gyöngyöspatai „Mátrai Egyesült” Termelőszövetkezetben — saját anyagi erőforrásból — elkészült a 2000 négyzetméter alapterületű, korszerűen felszerelt gépműhely 20 millió forintos költséggel. Az idei téli gépjavítást már a korszerűen felszerelt, jól fűtött tágas csarnokban végezhetik el a szerelők. A nagyszabású munkákra, amely novembertől áprilisig tart, 15 millió forintot fordít a közös gazdaság, s mintegy 200 mezőgazdasági gépet, haszonjárművet néznek át, javítanak meg a szerelők a tavaszi munkák kezdetére. A hiányzó alkatrészeket, amelyhez megmunkáló kapacitásuk van, saját maguk gyártják le a gyöngyöspataiak. Képünkön: MTZ-traktor főjavítása az új csarnokban (Fotó: Szabó Sándor)