Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1989 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1989-01-15 / 1. szám

A célszerű és tápanyagtaka­rékos tejtermelés első feltétele, hogy a feje fejésenként ismer­je : melyik tehéntől, mennyi te­jet várhat. Ezzel egyidejűleg fejés közben ellenőrizze: ad­­ja-e a tehén a várt hozamot? E képességismeret alapján kell a tehenet a szükséges táp­anyagmennyiséggel — ennek keretén belül a legjobban ér­tékesülő takarmányféléval és mennyiséggel — ellátni, a ké­pesség szerint várható tej­­mennyiséget pontosan és gon­dosan kifejni. Napjaink tejtermelésének jellegzetessége ezzel szemben mind a kis, mind a nagyüzem­ben, hogy a tehenek tejterme­lő-képességének alig 70 száza­lékát hasznosítják és ezt je­lentős energia-túletetéssel érik el. Egy-egy liter tej ter­meléséhez ugyanis többnyire 35—40 dekagramm abrak-táp­­anyagmennyiség szükséges, s a legtöbb üzem ennyit több­nyire fel is használ. Így a napi tömegtakarmányok mennyi­sége —, mely mintegy napi 10 liter tejhozamhoz elegendő, évi 3000—3500 tejértéknek megfe­lelő energia-túlletetésnek szá­mít, a hiányzó, mintegy 500— 2500 liter tejkiesés mellett. A jelzett ellentmondás és hiányosság oka, hogy a jelen­legi tejtermelési technológiá­ink zömének használatával nem ismerjük a fejőstehén egyedi tej­­termelési képessé­gét, hiszen egyedileg ellenőriz­ni sem tudjuk — néhány nagy­üzem és gépi fejésű kisüzem kivételével — a fejés közbeni tej­hozamot. Tehenenként több száz, sőt ezer liter képességszint alatti kiesést jelent: — a naponta csak kétszeri ete­tés-itatás és fejés, ami a leg­több kötött tartású nagyüzem­re jellemző, — a nem megfelelően előké­szített, felületesen kifejt te­hén. Nagy tejkiesést, vagy súlyos tápanyagpocsékolást jelent a­­ tehénegyed tápanyagellátásá­nak (elsősorban fehérje) hiá­nya, vagy többlete, nem hasz­nál a termelésnek, sem a szer­vezetnek. Mindezt azonban ké­pességismeret és megfelelő technológia és technika nélkül lehetetlen megoldani. A nagyrédei tehenészetben kötetlen tartásnál is egyedi­leg ablakalnak, s érik el a 7500 literes tehenenkénti tej­termelést. A tej­termelési ki­esésekhez szaporodásbiológiai hibák is hozzájárulnak: üze­meink jórésze nem mindenkor a fogamzási csúcsidőben in­­szeminálnak, s így csak „vé­letlen” napi egyszeri inszemi­­nálással a fogamzás biztonsá­ga. Az éjjeli ivarzás kezdete délután, a nappali másnap reg­gel kerülne fogamzási csúcs­időre, amellett, hogy az eset­leges vasárnapi kiesés is sza­porodási hiányosságot okoz. Energiagazdálkodási prob­lémák mutatkoznak az elhe­lyezésnél is. A mintegy 15 Cel­­sius-fok alatti szabadbani tar­tás arányos mértékű takar­­­mány-energiafűtést igényel, még akkor is ha e — sokak ál­tal „didergő tartásnak” neve­zett rendszernél — a „tehén jól érzi magát” (a „gazda pén­zén”). Skócia tengermell­éki, télen kevésbé hideg éghajlati viszonyai között, egynapi „té­li fűtés takarmánnyal” 20 li­ter tej értékének megfelelő energiatöbbletet igényelhet. A szabadban, fagyban sárban csúszkálva a fagyos takarmány etetése nem lehet a 30—40 li­teres tehenek „optimális tej­­termelési kelléke”, de a pá­radús, gőzölgő istálló sem. Hibák mutatkoznak tenyész­­tési vonatkozásban is. Világ­szinten sem, így hazánkban sem a tehén szervezetének ge­netikai képessége a legfonto­sabb tejtermelés-öröklöttségi tényező, — amit egyedül a tejér, s a hozzákapcsolt leg­magasabb napi tejhozam fe­jez ki — hanem az összterme­lés, ami legtöbbször a környe­zeti tényezők függvénye. A felsoroltak kiegészítésére mindezek miatt a nagyüze­mek és a kistermelőik számá­ra is használható naprakész, illetve fejésrekész képesség- és termelésellenőrzési techno­lógiát hoztunk létre. Ez a tar­tási módtól függetlenül — szá­mítógéppel, vagy anélkül — elemzi a tejtermelést, nyitottá teszi a tejtermelés-irányí­tást, tenyésztést, üszőne­velést, lehetővé teszi a szük­ség szerinti gyors selejtezést. A módszer alapja a magyaror­szági kisgazdák félévszázados — a világon alighanem egye­dülálló — „felfedezése”, mi­szerint a tehén hasa alatt hú­zódó, a tőgytől a szív felé hú­zódó úgynevezett külső hasi véna (vena subcutanea abdo­­monis) vastagsága, kidombo­­rodása szoros kapcsolatban van a tejtermeléssel, a napi legnagyobb tejtermelés képes­ségével. A kisgazdák jó része ezen tapasztalat alapján vá­sárolta tehenét, a meg nem hamisítható tejér-vastagságot kitapintva! Felfedezésének élettani magyarázata: minél vastagabb e véna, annál több vért szállít vissza a tőgyből az artériákon odavitt vérből, ami által annál több tej kép­ződik a tőgyben, mivel egyet­len liter tej képződéséhez több mint 300 liter tőgyön átfolyó vér szükséges. A visszafolyó vérmennyiség mértékétől, így a tejérvastagságtól függő tejtermelést — több országban, több szarvasmarhafajtánál végzett vizsgálat szerint — e véna térfogata valóban bizton­sággal jelzi. A tehénegyed tej­termelésének alakulása pedig ennek megfelelően a tej­terme­lési időszakban (laktációban), az esléstől számított 45—90 napok közötti tejérvastagság­tól függő napi legnagyobb tej­­hozam függvénye. Ha ez egye­zik a tejér által jelzett képes­ségszinttel (a tejér a tehén éle­tében bármikor elért napi legnagyobb hozamértéket jel­zi), akkor az a tehén szerve­zetével összhangban levő ké­pességének szintje, s mint ilyen a legfontosabb képesség­ellenőrzési támpont. A napi legmagasabb képes­ség, illetve termelési szint alapján előre lehet jelezni a tejtermelési időszak bármely szakaszában elérendő napi tej­­hozamot. (Lásd Kistermelők Lapja 1988. 11. szám.) Ha a fejés átlátszó műanyag sajtárba történik, a feje a fejés folya­mán tudja ellenőrizni: tehene adja-e a biológiai törvénysze­rűség szerint megállapítható tejmennyiséget, s ha nem, ke­resheti a kiesés okát. Az eh­hez rendelkezésre álló ellen­őrzés-technológia naprakész termelési, tenyésztési, szapo­rodásbiológiai nyilvántartás­sal van ellátva, amely által a születéstől a selejtezésig nap­rakészen, a növekedési, képes­ségű tenyésztési, takarmányo­zási és szaporodásbiológiai adatok birtokában lehetünk. Ezek segítségével tehenen­ként, fejenként, tehéncsopor­tonként, állományonként, fo­lyamatosan ismerhetjük a ké­pesség-kihasználtság és a ter­melés mértékét. Ilyen termelési, ellenőrzési technológiához kapcsolt ész­szerű takarmányozással érhet­jük el, hogy egyedszintű ta­karmány- és tápanyagszét­osztással — a 6—10 ezer li­teres képességszint, 85—90 szá­zalékát — alig több mint fele abrakkal állítsuk elő, egy­­hasznú vagy többhasznosítású, 2—10 darabos, vagy ezres te­hénállománynál. Dr. Istók Barnabás ny. főiskolai tanár TUDÓSÍTÁSOK A tejtermelés növelésének lehetőségei Kockázati Életbiztosítás A Hungária Biztosító módo­zati kínálatával a lakosság minden rétegének életbiztosí­tási igényét igyekszik kielégí­teni. Napjainkban megnőtt az igény a készpénzdíjas biztosí­tások iránt, mivel azok hatá­rozott tartamúak. Ezen élet­­biztosítások megköthetők 1, 2, 3, 5, 10, 15 éves tartamra. A biztosítások 50 ezer fo­rint és 100 ezer forintos biz­tosítási összegre és ezek több­szöröseire köthetők. A bizto­sításokat 18 és 65 éves kor kö­zötti személyek, vagy ilyen ko­rú személyek javára köthetik meg. Például : 60 éves személy köt 15 éves tartamra olyan bizto­sítást, amely a biztosított tar­tamon belüli halála, illetve a tartam lejáratkor a biztosított életbenléte a biztosítási ese­mény. A biztosítás egyszeri díja 45 589 forint 100 ezer forint biztosítási összegre. 15 év múl­va 75 éves korában a lejára­ti összeg 166 057 forint, vagyis 15 év alatt a „hozadék” össze­ge 120 468 forint. Érdeklődjön, tájékozódjon egységeinknél. Ipacs János űzi. főelőadó Letelepült külföldiek biztosítása a Hungária Biztosítónál A hazánkba áttelepült fel­nőtt személyek részére egy éven át, az iskolás gyermekek­nek egy tanévre, az ingósá­gaikra szintén egy évre ingye­nes baleset-, tanuló- és lakás­biztosítási fedezetet nyújt a Hungária Biztosító. A jogosultság megszerzésé­hez a Hungária Biztosító-egy­ségek felkeresése szükséges. 3 © ^ElitMISZERGAZDASAC TAKARMÁNYKIEGÉSZÍTŐ Dúsított tufa Vintrap néven takarmány­kiegészítőt gyárt januártól a salgótarjáni Univer Vegyes­ipari Kisszövetkezet. A kör­nyéken bányászott tufát nyom­elemekkel és természetes zeo­­littal dúsítják, így a készít­mény könnyen emészthető. A Vintrap előállítására az Univer a Gabona Tröszttel kö­tött szerződést, amelynek ér­telmében már januárban 500 tonnát gyárt az új termékből. A kisszövetkezet évi 30 millió forintos árbevételre számít az új termékből. Külföldi értéke­sítésre megállapodást kötött egy nyugatnémet céggel. Téli gépjavítás új műhelyben G­yöngyöspatán A Gyöngyöspatai „Mátrai Egyesült” Ter­melőszövetkezetben — saját anyagi erőforrás­ból — elkészült a 2000 négyzetméter alapte­rületű, korszerűen felszerelt gépműhely 20 millió forintos költséggel. Az idei téli gépjavítást már a korszerűen felszerelt, jól fűtött tágas csarnokban végez­hetik el a szerelők. A nagyszabású munkák­ra, amely novembertől áprilisig tart, 15 mil­lió forintot fordít a közös gazdaság, s mint­egy 200 mezőgazdasági gépet, haszonjármű­vet néznek át, javítanak meg a szerelők a tavaszi munkák kezdetére. A hiányzó alkat­részeket, amelyhez megmunkáló kapacitásuk van, saját maguk gyártják le a gyöngyöspa­taiak. Képünkön: MTZ-traktor főjavítása az új csarnokban (Fotó: Szabó Sándor)

Next