Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1992 (23. évfolyam, 1-18. szám)

1992-01-15 / 1. szám

NYUGDÍJAS KLUB AZ EGERVIN-NÉL Hazánkban, az időskorúak két és fél milliós táborában egy­re szélesedik az elszegényedés mértéke, a megélhetési körül­mények romlása. Az élelmi­szerárak állandó emelkedése, az energiaárak jelentős növe­kedése, összességében a nyug­díjak értékmegőrzését messze meghaladó inflációs hatások, igen kedvezőtlen helyzetet te­remtettek sok-sok időskorú életvitelében. Becslések szerint közel két­millió ember él a „létminimum­szint" alatt és ezeknek nagy ré­sze nyugállományba került magyar állampolgár. Volt aktív munkavállalók, akik évtizede­ken át becsületes munkát vé­geztek annak reményében, hogy a társadalombiztosítás nyugodt, gondtalan öregkort, megelégedett nyugdíjas éveket biztosít részükre. Elkeseredé­sükben fel-felidézik a munká­ban töltött dolgos hétköznapo­kat és szívesen fogadják a jó szót, a nyugtatót, a biztatót. Főleg, ha az a volt munkahely irányából érkezik. Az EGERVIN Kombinát, illet­ve jogelődje 44 éve kezdte el működését. Az eltelt időszak­ban dolgozók százai kerültek a­­vállalattól nyugállományba, akik hosszú évtizedeket töltöt­tek a szőló-, borágazatban. Az átalakulások időszakában töb­ben korkedvezménnyel kezd­ték el nyugdíjas életéveiket. Nagy részük kötődik volt mun­kaadójához, visszajárnak volt munkahelyeikre, érdekli őket a vállalat, a szóló- és borágazat sorsa. Az EGERVIN irányítása kö­vetkezetesen - a nehéz pénz­gazdálkodási viszonyok köze­pette is - gondol időskorú volt munkavállalóira. Nyugdíjas Iroda, szakszervezeti alapszerv működik. Vizsgálják a nyugdí­jasok szociális körülményeit és segélyt adnak a legrászorultab­­baknak. Év közben folyamato­san lehetőséget biztosítottak arra, hogy az időskorúak is be­kapcsolódhassanak a kedvez­ményes áron szervezett tisztí­tószer, üdítőital, hagyma, bur­gonya, alma stb. vásárlási akci­ókba. Borjegyet válthattak kedvezményes árusítású borra. A vállalat hozzájárult nyug­díjas-találkozók szervezéséhez, így igen meghitt hangulatú összejöveteleket tartottak, töb­bek között a mátraaljai mun­kahelyekről nyugállományba kerülteknek Gyöngyösön. Egerből az ősszel két autó­busszal, közel száz fő részére kirándulást szerveztek Tokaj- Hegyaljára. Az országjáró cso­port irányítását Tóth Gyula, volt kereskedelmi főosztályve­zető látta el, emlékezetes úti­­programot megvalósítva. Karácsony előtt Kassára és Bécsbe indítottak autóbuszo­kat az EGERVIN nyugdíjasai részére, hogy ismerkedjenek a szomszéd államok városainak életével. A szeretet ünnepe előtt biztosították azt, hogy ap­ró, kis ajándékokat vásárol­hassanak hozzátartozóiknak, vagy olcsón beszerezhető praktikus használati cikkeket vegyenek saját maguknak. Ez is kedves figyelmesség volt. December hó 17-én közel nyolcvan nyugdíjas gyüleke­zett az EGERVIN központjá­nak tárgyalótermében, hogy részt vegyen a Nyugdíjas Klub alakuló ülésén. A megjelente­ket Váradi János vezérigazgató köszöntötte és részletes tájé­koztatást adott az átalakulás alatt álló nagyvállalat életéről. Elmondotta, hogy a szőlésze­ti -borászati alaptevékenységtől elkülöníthető tevékenységet folytató munkahelyek tovább szerveződtek, vállalkozásokká, gazdasági társaságokká ala­kultak. Az EGERVIN köteléké­ből önállósult 14 kft. ma már társasági formában tevékeny­kedik, kivált a kutatóállomás és a mályi üdítőital-gyártás és az 1700 fős kombinát mára 500 főre „karcsúsodott". Utalt arra, a privatizáció foly­tatódik. Tájékoztatást adott az ágazat világhelyzetéről, a kül­földi befektetőkről. Szólott a re­gionális megoldásokról, az önerős átalakulásokról. Pers­pektivikus cél, korszerű gazda­sági formák létesítésével a sző­lő- és borágazat megújítása borvidékeinken. Hosszasan foglalkozott az­zal, mennyire fontos, hogy a nyugdíjasok kötődjenek volt munkaadójukhoz, együttesen értékeljék a jelenlegi helyzetké­pet és a különböző információ­áramlás közepette tájékozottak legyenek. Ezt a célt is segíti a Nyugdíjas Klub létrehozása, valamint keretet biztosít a több szabadidő hasznos és kulturált eltöltéséhez. Dr. Ács József volt jogi és igazgatási osztályvezető az időskorúak nevében javaslatot tett a Nyugdíjas Klub vezetésé­re: klubvezetőnek Dallos Zol­tánt választották, míg az admi­nisztrációs és gazdasági ügyek intézését Rácz Miklósnéra, Hé­ri Ferencnére és Bagdi Lajosné­­ra bízták. Ezután a klub­életre vonat­kozó észrevételeket, javaslato­kat összegezték. Felmerült tár­sasjátékok beszerzése, a válla­lat több ezer kötetes könyv­tárából szépirodalmi és szakkönyvek kikölcsönzése, a klubhelyiségben rádióhallga­tás, TV-műsorok nézése, újsá­gok, folyóiratok biztosítása. Szóba került szakcsoportos, kiskerti szólót művelők, saját pincészetükben borászkodók részére szakmai előadások tar­tása. Közös információkra ala­pozottan különböző kedvezmé­nyes csoportos vásárlási akci­ók szervezése. Betegségek meg­előzésével kapcsolatos egészségügyi szakelőadások programozása és sok más téma. Tagsági díjat az anyagi lehe­tőség figyelembevételével 20- 50 forint között, önkéntes vál­lalással fizetnek a klubtagok. A vállalat központjában a klub­­helyiség munkanapokon 14- 19 óra között várja és fogadja az időskorú volt munkavállaló­kat. Lukács András 2 EIEIMISZERGAZDASAG VÁLASZT KERESNEK A PIACVÁLTÁS ESÉLYEIRE A gazdaság átalakulása, az ipar részéről érkező megbízások rugalmassá­got követelnek a kutatók­tól is - mondotta Török Ádám, az MTA Ipar- és Vál­­lalatgazdaság-kutató Inté­zetének igazgatója nemré­giben az Akadémián, az In­tézet tevékenységét bemu­tató sajtókonferencián. A mintegy három évtizede működő kutatóintézet - a korábbi Ipargazdaságtani Kutató Csoport - a magyar gazdaság új kihívásaira, ipari és vállalati szintű problémáira kíván gyors vá­laszt adni. Tanácsadó szervként, valamint kutatá­si megbízások teljesítésével a gazdasági minisztériu­mok munkáját is segíteni kívánja. A tájékoztatón a további­akban elmondották: az in­tézet arra törekszik, hogy nemzetközi kapcsolatait is kutatási profiljának megfe­lelően alakítsa. A hagyo­mányosan meglévő nyugat­európai­ kapcsolatok mel­lett az utóbbi időben erősö­dött a dél-európai, a távolkeleti és az amerikai kutatóhelyekkel, egyete­mekkel való együttműkö­dés is. Jelentős eredményként könyvelhető el az Európai Közösség által kiírt pályázat elnyerése. Az ennek alapján folytatott kutatásokkal az iparvállalatok piacváltási esélyeire keresnek választ. Valószínűleg az intézet ko­ordinálja majd idehaza a Vi­lágbank most induló ma­gyar, csehszlovák, lengyel kutatási programját, amely az iparvállalatok magatar­tását vizsgálja a piacváltás körülményei között. Az intézet a gyakorlatban szerzett tapasztalatait, ku­tatási eredményeit az egye­temi oktatásban is kama­toztatni kívánja, ennek ér­dekében a pécsi Janus P­an­­nonius Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán ipargazdaságtani tanszéket működtet. Termelni kell, de mit? A magyar gazda mindig bizakodó (folytatás az első oldalról ) málna, szamóca­, darabos cse­resznyénél, meggynél, kajszi és őszibaracknál továbbra is ke­resleti piacra számíthatunk. Sok múlik az exportáló cége­ken. Javít a helyzeten, hogy az utóbbi években többezer hek­táron telepítették szervezett ke­retek között ezeket a gyü­mölcsféléket. Néhány évig még keresleti piacra lehet számítani. Alma-, körtetermelésben faj­taváltás zajlik. Dióból, mandu­lából, mogyoróból sokkal töb­bet kellene termelni a normális ellátáshoz, főleg exporthoz. Állati termékeknél a terme­lés növelése indokolt. A sertés­­ágazat ez évben újabb mély­pontra került, ahonnan szük­séges a kilábalás. Ahhoz, hogy a belső ellátás színvonalát megtartsuk, az exportlehetősé­geinket kihasználjuk, növelni kell a termelést. Újabb koca és süldőakciókra van szükség, természetesen a termelőknek is elfogadható átvételi árakra. A csökkenő takarmányárak, az idei jó kukoricatermés gazdasá­gosabbá teheti a hízóágazatot, s reméljük nem kell külföldről „besegíteni” az elfogadható bel­ső ellátáshoz, exporthoz. A tejtermelés már nem küzd „túltermeléssel", így az árnöve­kedés biztosított. A juhágazat továbbra is holt­ponton, igaz egyes termékekre (pecsenyebárány, juhtúró, go­molya, tej) növekvő a kereslet. Baromfifélékből (csirke, ka­csa, liba, pulyka, gyöngyös) nö­velni kell a termelést, ha azt akarjuk, hogy legyen megfelelő belső ellátás és az export is ja­vuljon. A tojástermelést nagymér­tékben növelni szükséges, kis- és nagyüzemben egyaránt. A tojóállomány-csökkenés, a nagyüzemek tojástermelésé­nek leállása (megyénkben egyetlen üzem sem termel áru­­tojást, csak tenyésztojást ( tsz), egyes nagytermelők ma­chinációja (Bábolna) eredmé­nyezte a tél eleji tojásháborút, amelynek következménye az esetenkénti 10 forintos ár. Im­portra van szükség a tojás­árak mérsékléséhez. Ez luxus... Jól döntenek azok a kis- és nagyüzemek, akik 1992-től to­jástermelésre fognak átállni. A vágónyúl kisüzemi termék volt és lesz is. Az exportlehető­ségek, az árak kedvezőek. Sok­kal több nyulat kell termelni! A méhészet ez évben katasztrofá­lis évet zárt. A méz, különösen az akácméz igen jó exportcikk. Ezért sokkal több méhészre, na­gyobb méhállományra volna szükség. A méhészkedés eszköz­­állományát ellátását, gyökere­sen meg kell javítani, mert csak saját fabrikálású felszerelések­kel a többlettermelés illúzió. Biogilisztával, kísérleti és prémes állatokkal, csigate­nyésztéssel csak az foglalkoz­zon, aki ért hozzá, s előzetesen megfelelő, biztos információk­kal bír a biztonságos termelés­fejlesztéshez. A magyar gazda mindig biza­kodó, most is, annak ellenére, hogy sok a bizonytalanság, kedvezőtlenek az előjelek, a fel­készülés zavaros. Sok a negatív előjel. Az fog jól járni, aki oko­san, hozzáértéssel, vállalva a rizikót, de megfelelően felké­szül az 1992. évi szezonra. A mezőgazdasági termelésben mindig volt és lesz is kockázat, de sokoldalú tájékozottsággal, információval segíthetünk ma­gunkon. Nagy Lajos Jöjjön hozzánk!Nézze meg!Megéri! Az AGROKER Vállalat 11. számú Kertbarátok boltjának kínálata: - Növényvédő­ szerek, őszi-tavaszi lemosószerek, - 1992-es vetőmagvak (100 fajta), - motoros kerti kapák és alkatrészeik, - motoros és elektromos fűnyírók, - többféle motoros és kézi permetezőgép, - terménydarálók, - borászati anyagok, eszközök, - 20-50 literes üvegballon, - különböző méretű műanyag kannák és edények, - kézi- és elektromos szerszámok, - csiszoló és vágókorongok, - szögek, csavarok, alátétek, stb., - hegesztő és forrasztó pálcák, - mezőgazdasági szeráruk, - STHIL és HUSQARNA láncfűrészek és alkatrészei, - híradástechni­kai berendezések, - háztartási kisgépek, - őszi és tavaszi műtrágyák, - TERRAVITA és virágföld, - mezőgazdasági fóliák és hozzávaló műanyagcsövek, - töltött akkumulátorok. CSAK NÁLUNK! ÚJ! ÚJ! - Különböző hegesztő- és töltőberendezések, - HONDA áramfejlesztők, vízszivattyúk, - nagy teljesítményű kompresszorok, hozzá - Pneumatikus kéziszerszámok. REKLÁMÁRON: - fém összeszerelhető garázs, 20 négyzetméteres, 60 ezer forint helyett 45 ezer forint. JÓ PARKOLÁS! LEHETŐSÉG! UDVARIAS KISZOL­GÁLÁS! Eger, Kistályai u. 18. Nyitva: hétfőtől­ péntekig 7.30-tól 16 óráig szombaton 7.30-tól 12 óráig Telefon: 13-118

Next