A Nap, 1994. április (1. évfolyam, 15-39. szám)

1994-04-14 / 25. szám

1994. Április 14., Csütörtök ~ Alapítva 1994-ben HITVES MEGYEI NAPILAP I. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Ne felejtsék, honnan indultak! Kilenc A hatvani Damjanich János Ipa­ri Szakképzési Intézet aulájában szép számú közönség előtt mutat­kozhattak be a megye 4. számú választókörzetének országgyűlési képviselőjelöltjei. A tizennégy „befutó” közül vé­­gülis csak kilenc és fél vett részt a beszélgetésen, mert a Független Kisgazdapárt jelöltje, dr. Ördög István csak késve érkezett, és „be­gyulladt torkára” hivatkozva, csak részlegesen tudott beleszólni a vi­tába. A megyében egyedülálló „Ön kérdez —ők válaszolnak” fórumot a Ratkó József Közművelődési Egyesület hívta életre, a pártok és a függetlenek kampányfőnökei­nek lelkes támogatásával. A „bemelegítő” ötperces bemu­tatkozásokban Bényei Tamás (NDSZ); dr. Czegka Miklós (füg­getlen); Érsek Zsolt (MSZP); Kál­­ló Zoltán (független); Kontsits Pál (Agrárszövetség); Nagy Gyula (Fidesz), dr. Sepsey Tamás (MDF), Szinyei András (KDNP) és Tábi Zoltán (SZDSZ) hatvani kötődé­sükről, céljaikról szóltak a hallga­tóságnak. A diplomatikus, korrekt tájé­koztatók után a választópolgárok kérdései következtek. Már az első megszólaló szavainál felmorajlott a tömeg, mikor is személyes jelle­gű gondját az MDF-es államtitkárt körülvevő „gorillák” miatt állító­lag nem tudta elmondani. Közben kiderült, hogy az MDF kampány­nyitó nagygyűlésén a testőrök nem Sepsey Tamást, hanem a minisz­terelnököt biztosították, és mivel ő mellette állt, így neki is kijutott a „védelemből”. (Folytatás a 3. oldalon) és fél képviselőjelölt egy asztalnál Egri sortűz : a héten befejeződik a nyomozás Nyolcra növekedett a gyanúsítottak száma A Nap információja szerint a hét végéig befejezik az egri sor­tűz ügyének nyomozását. A jövő héten ismertetik az iratokat a gyanúsítottakkal, akik ekkor te­hetnek még észrevételeket, indít­ványokat. Eddig hét gyanúsított­ról tudott a közvélemény, de a nyomozás során eggyel növeke­dett a számuk. Korábban egy címnyilvántartó lista alapján úgy tűnt, a szóban forgó karhatalmis­­ta időközben elhunyt. Egy másik listából viszont az tűnt ki, hogy még életben van. És ez utóbbi volt a pontos, mert a férfit megta­lálták, és a nyomozás során őt is kihallgatták a nyomozóhivatal­ban. Eddig mind a nyolc gyanúsított szabadlábon maradhatott, viszont nem utazhatnak külföldre, mert út­levelüket bevonták, és lakóhelyü­ket sem hagyhatják el. A nyomozati iratok ezután a Fővárosi Főügyészségre kerül­nek, ahol 15 napon belül kiderül, megszüntetik-e az ügyet, vagy vádat emelnek a gyanúsítottak­kal szemben. Hová jár a járó beteg? Az öt pecsétből még kettő hiányzik Aki reumás volt, esetleg vérvé­telre utalta az orvos, vagy meg kel­lett röntgenezni, és Parádfürdő környékén lakott, annak korábban nem kellett betegen Egerbe utaz­nia. A járó betegek beballagtak a parádfürdői kórházba, és ott ellát­ták őket. Egészen ez év január 1 - jéig. Azóta nem vállalják a közsé­gekből jövő betegek kezelését, azoknak a megyeszékhelyre kell utazniuk. A kórházigazgató év ele­jén összehívta a környékbeli tele­pülések orvosait és polgármestere­it hogy bejelentse nekik a változás tényét, és megoldást keressenek. Mivel az önkormányzatok pénzzel nem tudják támogatni a kórháznak ezt a tevékenységét, maradt a meg­szüntetés. A falvak lakói viszont nem tudnak belenyugodni a ké­nyelmetlenségbe és az utazással járó plusz költségbe. - Miért szüntették meg a járó­beteg-ellátást a Parádfürdői Álla­mi Kórházban? — a kérdéssel dr. Radetzky Nagy István főorvoshoz, megbízott főigazgató-helyettes­hez fordultunk. (Folytatás a 2. oldalon) Gyógyulni vágyók a szanatórium teraszán FOTÓ: KONCZ JÁNOS Merre indul Hatvan? Újszerű helyi kezdeményezés tanúi lehetnek azok, akik ma dél­után fél négykor ellátogatnak a hatvani Kristály Kastélyba, ahol Hatvan és Lőrinci városok, illetve az ehhez kapcsolódó térség terü­letfejlesztési koncepciója kerül te­rítékre. A meghívottak a téma ne­ves szakértői: dr. Horváth Gyula, a pécsi MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója, Foga­­rasi Gyula a VÁTI-ból, Diósi And­rás az illetékes minisztérium Pha­re programirodájától, Lank Tamás a KTM Területfejlesztési Hivata­lától. Természetesen képviselteti magát a megye is, Ebergényi And­rás a megyei önkormányzat vál­lalkozási és területfejlesztési iro­dájától, Tóth Elemér a megyei vállalkozói központból. A szervezők elsődlegesen szá­mítanak a helyi kezdeményezést felkaroló szakemberek tevőleges szerepvállalására is, és így ötve­­nedmagukkal ők is a rendezvény meghívottjai lesznek. De termé­szetesen bárk­it szívesen látnak, akit érdekel a téma, és ötleteivel, tehetségével, tenniakarásával ké­pes együtt gondolkodni a lelkes csapattal. A rendezvény végén közösen megalakítják a „Hatvan-Lőrinci és Térségi Területfejlesztési Me­nedzsment” szervezetét. (BT.) Húsz centin az árvízveszély A mezőgazdaságnak jól jött az eső A napok óta tartó esőzés rossz kedvet ébreszt az emberekben, ám vannak, akik kifejezetten boldogok ilyenkor. A mezőgaz­daságra igencsak ráfért már a csapadék. Máshol aggódó sze­mek figyelték a vízszintet, vajon emelkedik-e annyira, amennyi már a biztonságot veszélyezteti. A Tisza felső szakaszán, illetve mellékvízgyűjtőiben 30 millimé­tert meghaladó csapadék hullott április 5-e és 7-e között, emiatt közepes árhullám alakult ki a fo­lyón — tudtuk meg dr. Kovács Sándortól, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság csoportveze­tőjétől. Elmondta, hogy Tiszafürednél, il­letve Poroszlónál a folyó tegnapelőtt tetőzött 616 centiméterrel, s egy centivel kevesebb értéket mértek Kisköre-alsón. Ez utóbbi igen fon­tos adat, hiszen az itt mértek alap­ján rendelik el az árvízvédelmi ké­szültséget, amire általában akkor kerül sor, ha a 600 millimétert 30- 40 centivel meghaladó eredmé­nyeket regisztrálnak. Így tehát ki­derült, körülbelül 20 centiméteren múlt, hogy nem kellett készültsé­get elrendelniük a szakem­bereknek. Megtudtuk azt is, hogy a napokban nagyobb mennyiségű csapadékra már nem számítanak a Kötivízignél. Bezzeg örültek az esőnek a mezőgazdászok. A pétervásári Gárdonyi Mezőgazdasági Szö­vetkezet növénytermesztési üze­­mágvezetője, Bocsi Sándor sze­rint még mindig jót tenne a földeknek a csapadék. Áprilisban körülbelül 60 milliméternyi hul­lott, máskor ennek a fele jön össze 2 hónap alatt. Kedvező feltételeket teremtett tehát a természet a tava­szi vetés, az árpa, a zab és a búza növekedésének. Másként is néz­nek ki a földek, szebbek a hajtá­sok, mint a tavalyi aszályos idő­szakban. Bocsi Sándor úgy vélte, még mindig hiányzik legalább 3-400 milliméter csapadék a földekből, hiszen az előző évek igencsak aszályosak voltak. Persze azt nem kívánja, hogy ez a mennyiség egy­szerre hulljon le az égből, elég len­ne egész évre elosztva is. Kérdésünkre, hogy az időjárás befolyásolta-e munkájukat, azt a választ kaptuk, hogy termé­szetesen igen, amíg esett az eső, addig álltak a gépek. Remélik azonban, hogy két-három nap múlt múlva, vagy legrosszabb esetben a jövő hét elején rá tudnak már menni a talajra, és akkor elkezd­hetik a lucerna vetését és a kuko­rica ültetését is. Tegnap délben egyébként több helyen is jégeső hullt megyénk­ben. Szerencsére viszonylag rövid ideig tartott a kellemetlen égi „ve­tés”, nagyobb kárt nem okozott. (d.j.) Megáradt a Gyöngyös-patak is FOTÓ: GÁL GÁBOR Schamschula biztos az MDF győzelmében Zsúfolásig megtelt ház fogadta Schamschula György közlekedési, hírközlési és területfejlesztési mi­nisztert hétfőn, Nagyúton. A nagy­fokú érdeklődésnek - a résztvevők szerint - két oka volt. Egyfelől az, hogy több évtizede nem járt kor­mánytag a településen, másfelől pedig az, hogy a falu lakóit igen­csak foglalkoztatja a 3 km hos­­­szúságú összekötő út megépítése Nagyút és a főútvonal között. Mint ismeretes, Heves megye ezen ré­szét csak Kálón keresztül lehet megközelíteni, ami ugye többlet­­költséget és időkiesést jelent. Min­denesetre a miniszter elmondta, hogy évente kétszer pályázatot hir­detnek, s kétmilliárd forint erejéig a tárca képes támogatni az ilyen célokat. A pályázónak a 20-40 százalékos önerős fedezettel kell számolnia. Tervek költségvetést kell készí­teni, valamint meg kell pályáztatni a beruházást — mondta — s így jövő nyár végére elkészülhet az ÚL Ezután a helybéli mezőgazdasá­gi szövetkezet elnöke kért szót, aki kifejtette: készek saját erőforrása­ikat az ügy érdekében bevetni, hi­szen nekik is érdekük, hogy mi­előbb megvalósuljon a beruházás. Schamschula György megkér­dezte: — Az önkormányzatnak és a szövetkezetnek együttesen hány százalékot tesz ki az önereje ? A polgármester szerint együt­tesen is csak 10-15 százalékot tud­nak ígérni. Erre a miniszter azt mondta: - Ez nem valami biztató, de mindent elkövet azért, hogy végre megvalósuljon az ittenieknek ez a jogos igénye. A fórum további ré­szében elemezte a 4 éves időszak eredményeit Fontosnak tartotta megemlíteni: soha annyi út nem épült még Magyarországon, mint az elmúlt években.­­ Azért szedjük az adókat — folytatta hogy ezeket önkor­mányzati támogatásként, illetve infrastrukturális beruházásként vissza tudjuk forgatni az állampol­gárok számára. A jövőben pedig nem bányászokat, szövőnőket kell kitanítani, hanem olyan szakem­bereket, akik a munkaerőpiac nor­mái szerint rendelkeznek képesí­téssel - utalt az elmúlt 40 év elhibázott képzési rendszerére. A nagygyűlés végén lapunk tu­dósítója megkérdezte tőle, hogy az est folyamán érzékelhető maga­­biztosság annak tulajdonítható-e, hogy ismételten hisz az MDF vá­lasztási győzelmében, s abban, hogy megint miniszternek esküd­het fel. Schamschula György erre azt válaszolta: - Kérem, ez olyan, mint a köz­ismert Volkswagen reklám, biztos lehet benne! Szajlai Csaba Aranygyűrű a legjobb színésznek Csiky Sándor, Eger város or­szággyűlési képviselője volt az el­ső egri színház első részvényese. A sokoldalú egykori honatyára és teátrumteremtő munkásságára emlékezve színházi alapítványt hoznak létre a megyeszékhelyen. Lukács Tamás KDNP-s ország­­gyűlési képviselő kezdeményezé­sére. Az alapítvány százezer forin­tos alaptőkével indul, ám mivel nyitott, mind jogi személyek, mind pedig magánemberek gyarapíthat­ják adományaikkal tőkéjét Ennek kamataiból minden évben egy aranygyűrűt ajándékoznak annak a színésznek, akit teljesítménye alapján a legjobbnak tart a közön­ség és a szakma - ez egyébként szavazáson dől el. Az első gyűrűt még ebben az évad­ban megkapja valaki a Gárdonyi Gé­za Színház társulatából, s hogy ki, azt az idő rövidsége miatt most a szülé­szek szavazata dönti el

Next