Heves Megyei Nap, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

4 HEVES MEGYEI NAP A NAP KRÓNIKÁJA A megye vezető lapjává vált a Heves Megyei Nap (Folytatás az 1. oldalról) - Néha magunk is megrette­nünk, milyen sokan olvasnak bennünket, milyen kiterjedt a Nap hatóköre - mondotta be­széde végén Hekeli Sándor, aki azzal fejezte be mondanivaló­ját: lapunk célja, segítséget nyújtani abban, hogy Heves megyének konszolidált gazda­sága és társadalma legyen. A Népszabadság Rt. ügyve­zető igazgatója, Lengyel L. László fűzte tovább az ünnepi gondolatokat, a résztvevők em­lékezetébe idézve, hogy valójá­ban hármas születésnapot ün­neplünk, hiszen Békés megyei testvérlapunk szintén egyéves, a Szolnok megyei pedig kettő, a köszöntés őket is illeti. A Nép­­szabadságot az a szándék vezé­relte a megyei lapok indításá­nál, hogy megtörje az évtizede­ken át fennálló merev vidéki lapstruktúrát, hogy verseny­helyzetet teremtsen, és ezzel több és frissebb információhoz juttassa az olvasókat, és bizto­sítsa a vélemények szabadságát - hangsúlyozta az ügyvezető igazgató, és hozzátette: a kez­deményezés életrevalóságát biztosítja, hogy más kiadók is megyei lapokat szándékoznak indítani a Népszabadság pél­dája nyomán. Koccintás következett ez­után, ahogy illik, majd a házi­gazdák felszeletelték Kopcsik Lajos Oscar-díjas mestercuk­rász ünnepi tortáját, és követ­kezhetett a büfé, Lengyel L. László szerint minden fogadás fénypontja. A hidegtálak és édességek mellett a mintegy kétszáz résztvevő eszmét cserélt az élet kis és nagy dolgairól, be­leértve lapunkat is. Sok jókí­vánságot kaptunk, köszönjük szépen, igyekszünk továbbra is úgy dolgozni, hogy ezek száma se a második, se a tizedik, se a századik, de még az ezredik év­fordulón se csökkenjen. És e cikk végén engedje meg, hogy mi, az ünnepeltek mondjunk köszönetet Önnek, kedves olvasó. Önnek, aki nél­kül ez a lap sem létezhetne. Az eljövendőkre nézvést pedig nem azt kérjük, hogy olvassa továbbra is a Napot, hanem azt, hogy azt a napilapot járas­sa, amely gyorsabban, színe­sebben és elfogulatlanabbul in­formálja a megye történéseiről. Higgyék el, nekünk ennyi elég. Köszönjük szépen. Lengyel L. László és Hekeli Sándor felszeleteli a Kopcsik Lajos Os­­car-díjas mestercukrász által készített tortát fotó szántó gyöngy Hogy tetszik?... Az ünnepi megszólítottunk forgatagban néhány vendéget, és arra kértük őket, mondják meg őszin­tén, mit szeretnek és mint nem a Napban. íme a vála­szok... Haász Tamásné, az Eger East-West Rt. igazgatója: - Nekem az tetszik a lap­ban, hogy mindig időszerű, egy nappal a versenytársak előtt jár, a stílusa fiatalos, bátor, a szerkesztése átgon­dolt. Réti György, a Telestar- Kábelkom Kft. ügyvezető igazgatója: - A lap szerkesztése na­gyon tetszik, az olvasó min­dig friss információkat kap. Szeretném kiemelni a spor­tot, tartalmas és friss. Habis László egri alpol­gármester: - Nemcsak az újság tet­szik egyre inkább, hanem az a magatartás is, ahogyan a lap munkatársai frissé akar­ják tenni az oldalakat. Ép­pen az előbb említettem Günter Giffelsnek, a Nép­­szabadság igazgatójának, hogy valamelyik nap egy fontos tárgyalásról érkeztem haza, és a következő perc­ben már csörgött a telefon. A Naptól hívtak, hogy sze­retnék, ha máris beszámol­nék. Ez is bizonyítja, hogy a lap munkatársai éhesek minden információra, gyor­sak, rugalmasak. Nagy Attila, a TV 7 vezető­je:- Nagyon tetszik az első oldal, a negyedik oldal, a hatodik oldal, nem tetszik a sport, és nem tetszenek azok a magazinos töltelék­anya­gok, amelyek néha nem hozzám szólnak. Fehérvári András, a Phi­lip Morris Egri Dohánygyár vállalati kapcsolatokért fe­lelős munkatársa: - Azt gondoljuk, hogy mind a piacgazdaság kiépü­lését, mind a sajtószabadság erősödését tekintve előnyös, hogy a Nap megszületésével versenyhelyzet alakult ki a két megyei napilap között, így több információ kerül az olvasókhoz, ami segíti, hogy jobban tájékozódjanak, és sikeresebb döntéseket hoz­zanak. Sztrájkra készül az egészségügy? Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezeté­nek (EDDSZ) országos vezető­sége pénteken levelet intézett Horn Gyulához, amelyben azonnali egyeztetésre kérik a miniszterelnököt. A szakszerve­zet a tárgyalások eredményes­ségétől vagy eredménytelensé­gétől teszi függővé, hogy sztráj­kot hirdet-e az egészségügyben - tájékoztatta az MTI-t Gácsi Mária, az EDDSZ országos szer­vezőtitkára. A legnagyobb egészségügyi szakszervezet vezetősége azért sürgeti a tárgyalást a miniszter­­elnökkel, mert végre szeretnék világosan látni: mi a kormány szándéka az egész­ségbiztosítással, az egész­­ségüggyel és nem utolsósorban az ágazatban dolgozókkal. A tárgyalásokon választ szeretné­nek kapni arra, hogy a kor­mány miként kívánja megőriz­ni az egészségügy működőké­pességét, mennyiben módosul, és mikor születik meg végre az egészségbiztosítási alap idei költségvetése. Tudni szeretnék, hogyan képzeli véghezvinni a kormány a kórházakban az ágyszámleépítést, mennyi kór­házat forr­t, ITti lesz a­z SorSa a feleslegessé váló dol­gozóknak. Le lehet majd bontani a Megafa-telepet? (Folytatás az 1. oldalról) Megtudtuk, hogy ez nem ennyire egyszerű, hisz több per még folymatban van ezzel kapcsolatban. A jegyzőnek az építkezést leállító határozata ellen szintén fellebbezett Morvai - annak az ügynek a tárgyalására még nem került sor. Ha azt a döntést is hely­benhagyják, úgy hátravan a fennmaradási engedély eset­leges kiadása körüli procedú­ra. Független szakértők vizs­gálják majd meg, van-e esé­lye, hogy néhány épületre megadják ezt az engedélyt. Komlós Károly lapunk kérdé­sére megjegyezte: szerinte a fogadónak vagy munkás­­szállásnak tervezett, és már tető alatt álló építmény betölt­­het egyfajta vendégváró funkciót. Azt azonban az illetékes hatóságok minden bizonnyal elutasítják, hogy közvetlenül az út mellett három raktáré­­­pület is álljon, illetve, hogy a forgalmas autóútról csak úgy be lehessen kanyarodni a Megafa-telepre. Tavaszi szünet az iskolákban (Folytatás az 1. oldalról) A szabad időpontválasztást a tavaly májusban megjelent, tanévnyitó utasítás teszi lehe­tővé - mondta Lassú Árpád, a megyei önkormányzat műve­lődési irodájának vezetője. - A szülőknek valóban nem jött jól, de úgy gondolom, kis szervezéssel ez is megoldható. Nehéz úgy dönteni, hogy az mindenkinek jó legyen. - Azért adjuk ki a szünetet húsvét előtt, mert így egy hé­tig nem kell fűteni, mert az a hét még az idénybe esik - tudtuk meg az egri 10. Számú Általános Iskola igazgatójától, Kócza Tibornétól. - Nálunk te­hát a jövő héten lesz szünet, és tizedikén már ismét taní­tunk. - Elsősorban a húsvét mi­att lesz április 10-től 18-ig szünet az egri közgazdasági­ban - mondta az igazgatóhe­lyettes, Sas Margit. - Meg így egyszerűbb is, csak egyszer szakad meg a tanítás. - Gyöngyösön egyszerre lesz szünet valamennyi általá­nos iskolában - válaszolta Marsi Pálné, a 3. Számú Álta­lános Iskola igazgatóhelyette­se. - Mégpedig április 7-től 19-ig. A szülők dolgát akartuk könnyíteni, amikor egyeztet­tük az időpontot. - Tanáraink nagy részé­nek kisiskolás a gyereke, ők kérték, hogy az általános isko­lákkal egyszerre legyen ná­lunk is a szünet - mondta a hatvani Bajza József Gimnázi­um igazgatója, Soós József. - Mi tehát úgy döntöttünk szabadon, hogy alkalmazko­dunk a többi iskolához, ezért április 10-től 18-ig lesz vaká- Kiszáradt kutak Makláron Állítólag a vízmű a hibás Kiszáradtak az artézi Makláron.kutak Egyre többen kényszerülnek arra a község­ben, hogy be­köttessék a ve­zetékes vizet háztartásaikba, mivel a vízszint ingadozása után, két hó­napja végleg kiszáradt a ku­tak zöme. G. R. Tóth Sándor, a Zrínyi utcában már mindennel mondta, hogy körülbelül egy éve kezdőd­tek a problémák, akkor cse­rélte ki a régi szivattyút egy búvárszivattyúra. Ezzel egy ideig megint tudott vizet nyerni a kútból, még két hónappal ezelőtt is. Azóta azonban így hát bevezette a vizet. S nagyon sokan tettek még így a faluban. A vízhiány oka - szerinte - a falu két vé­gén épített egy-egy vízki­emelő. Az egyikből állítólag Kerecsend, a másikból Eger kapja a vizet. A jegyzőnő, Nagyné Kas­sai Magdolna csupán útbai­gazítással tudott szolgálni. Elmondta, hogy valószí­nűleg a vízmű építménye miatt száradtak ki a kutak. A hivatalban az egész ügyből annyit tapasztaltak, hogy az utóbbi időben egyre töb­ben keresik meg őket a ve­zetékes víz bekötése miatt. A vízműnél péntek dél­csak az ügyeletest találtuk, aki nem tudott fel­világosítást adni. Ezért az ügyre később még visszaté­rünk, próbálkozott. El- Tóth Sándor is búcsút mondott a szivattyúnak FOTÓ: GÁL GÁBOR 1995. ÁPRILIS 1., SZOMBAT Bajban egy hevesi iskolaigazgató KÁCSOR ZSOLT (Folytatás az 1. oldalról) Napirend előtt kért szót Pu­ha Sándor SZDSZ-es ország­­gyűlési képviselő, és tájékoz­tatta a jelenlévőket a készülő csődtörvényről. A keresz­ténydemokrata Bossányi László ezután azt a kérdést intézte a honatyához: a kormány vajon készül-e a saját működésére is csődtörvényt hozni? Jakab Ist­ván, a közgyűlés elnöke úgy vélte, hogy ezt talán költői kér­désnek kellene tekinteni, de Puha mégis megválaszolta, és mint mondta, a kormány intéz­kedései éppen a csőd elkerülé­sét szolgálják. Ezek után személyi kérdé­sekről döntött a testület. Meg­szavazták a Tourinform iroda alapító okiratának módosításá­ra és az irodavezető megbízásá­ra beterjesztett javaslatot, majd megválasztották a Megyei Bí­róság és az Egri Munkaügyi Bí­róság népi ülnökeit. Elfogadták a megyei önkor­mányzat és intézményeinek múlt évi gazdálkodásáról szóló beszámolót és a pénzügyi bi­zottság elnökének a tavalyi pénzmaradványokról szóló el­számolását. Ezt követően új, emelt térítési díjakat állapítot­tak meg a szociális otthonok­ban, de úgy döntöttek, hogy a hevesi szociális otthonban öt­száz forinttal csökkentik a térí­tés összegét. Semperger Tibor és Hor­váth Gábor alelnökök egy in­dítványt terjesztettek be a köz­gyűlés és a megyei médiumok együttműködéséről. Mint hangsúlyozták, konzultálni kell a médiumok, a nagyobb szer­kesztőségek vezetőivel, és ami­ben csak lehet, támogatni kell őket. Javasolták, hogy első lé­pésként vásároljanak egy átját­szóberendezést a TV7 Heves Megyei Televíziónak, amely - mondta Semperger - rend­szeresen tudósít a megyei közgyűlésekről, és támogatni kellene a Rádió Egert is. A gyöngyösi Keresztes György hoz­zászólásában leszögezte: nem lenne helyes, ha a közgyűlés beavatkozna médiumok egy­más közötti küzdelmébe, és a­ „szívünknek kedvest preferál­ná”. Szerinte ilyen alapon a gyöngyösi sajtót is támogathat­nák. Gyurkó Péter a vita során kifejtette: nem érti a két alel­­nök által megfogalmazott irányelveket, annál is inkább, mert az előterjesztésben nincs határozati javaslat. Lukács Ta­más pedig arra figyelmeztette a résztvevőket: nem arról van szó, hogy a sajtónak pénzt iagal­nak, hanem arról, hogy ni­em kérnek tőle. A képviselők végül úgy döntöttek, hogy a TV7- nek és a Rádió Egernek idén nem kell bérleti díjat fizetnie helyiségei után, és májusban eldöntik, hogy vesznek-e átját­szót, vagy nem. Döntöttek a­­megindítják a hevesi Beneti­nos Iskola igazgató pénzügyi szabálytalanság követésével gyanúsítanak. Gyurkó Péter ugyan kifogásol­ta ezt, mert mint mondta, való­ban történtek szabálytalansá­gok, de ez nem indokolja az el­járást, mert újabb tényekre aligha derül majd fény. Lokális Tamás leszögezte: ha az ellen­őrző bizottság javasolja a fe­gyelmi eljárást, akkor törvény­­sértő volna, ha azt nem folytat­nák le. Hangsúlyozta: ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy „eszerint Árvai János igazgató eleve bűnös volna”, ezt majd az eljárás deríti ki. A fizetések felét kapják Hevesen Egy kormányrendelet az oka GOTTSCHALK Csütörtök délelőtt a hevesi Polgármesteri Hivatalban egyeztetésen vettek részt az oktatási és közművelődési in­tézmények vezetői, ahol tájé­koztatást kaptak a város pénz­ügyi nehézségeiről, és arról, hogy április 3-án csak a fizeté­sek felét tudják dolgozóiknak kifizetni. Mint dr. Vincze Ferencné, a hivatal illetékese ismertette lapunkkal, a bérek fedezete rendelkezésre áll, csak egy új kormányrendelet hatására kénytelenek két részletben ki­fizetni a béreket.­­ Az államháztartás al­rendszereinek finanszírozása úgy történik, hogy minden hónap 5-ig, és 15-ig érkezik meg az az állami támogatás, ami az adott önkormányzatot r­efilleti,­­lz­o­kosítja az intézmények mű­ködtetését, és ebben szerepel a bér fedezete is. Azok az ön­­kormányzatok, amelyeknek nincs elég tartalékuk, esetleg még forráshiányosak is, a munkabéreket csak hitelből tudják harmadikán fizetni, és ahogy az állami támogatás megérkezik a számlájukra, abból visszafizetik - termé­szetesen kamatterhekkel együtt - a felvett hitelt a pénz­intézeteknek. Eddig így működött ez több önkormányzatnál, de a március 11-i kormányrende­let hatására az OTP egy olyan intézkedést hozott, hogy most nem jutottunk kellő mennyi­ségű hitelhez, saját anyagi le­hetőségeink nem fedezik az összes bérköltséget, és ezért nem tudjuk harmadikán a teljes összeget kifizetni. Mint az intézményvezetők­től megtudtuk, nem ellenez­nék egy állandó 15-e körüli fi­zetésnap bevezetését, de ez természetes, csak m­indi­­z érintettel való részletes egyez­tetés után képzelhető el. Ápri­lis harmadikán ezek szerint a dolgozók bérük 50 százalékát kapják meg, a fennmaradó részt pedig 15-e előtt.

Next