Heves Megyei Nap, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-15 / 164. szám
1995. JÚLIUS 15., SZOMBAT NEMZETKÖZI HADI JOG A túszszedés háborús bűn A Balkántól a Kaukázusig, Tokiótól Miamiig túszdrámák jelzik a terrorizmus világméretű tobzódását. A zsarolás hol sikerrel jár, hol életükkel fizetnek a túszszedők. A középkorban a túszok szedése ugyanúgy a nemzetközi szerződések betartatásának eszköze volt, mint az eskü, a zálog vagy egyéb garanciák. Pontosabban túszok adásáról volt szó, így akarta az egyik állam vagy uralkodó biztosítani a másikat, hogy tartsa magát a megkötött szerződés betűjéhez és szelleméhez. A túszadást utolsó alkalommal az 1748- as aacheni szerződés kapcsán alkalmazták. Nagy- Britannia két angol főnemest küldött Franciaországba, biztosítékul arra, hogy egy kanadai szigetet (Cape Breton Island) vissza fog adni Franciaországnak. A két túsz csak 1749- ig maradt Franciaországban. „Nemzetközi jogi intézménynek” számított a túszok adása számos kapitulációs és békeszerződés esetében is, amikor a felek nem nagyon bíztak a megállapított feltételek betartásában, sőt egymás esküjében sem. Hosszú ideig azután a megszálló hatalom által összegyűjtött személyek szerepeltek túszokként, akiknek életükkel kellett felelniök a háborúk után megszállt területek rendjének biztosításáért. A német hadsereg a második világháború alatt a megszállt területek lakosságának megfélemlítése céljából rendszeresen szedett túszokat, akik közül sokat kivégeztek. Ezeket a kegyetlenkedéseket a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék háborús bűncselekményeknek minősítette. Túszok kivégzését más személyek cselekedeteiért egyébként az általános nemzetközi jog és a hadijog is tiltotta, amikor még úgy fogalmazott, hogy csak fegyveres ellenség semmisíthető meg, és az is csak harcban. A polgári lakosságnak a háború idején való fokozott védelmére megkötött 1949-es IV. genfi egyezmény védettnek nyilvánította azokat a személyeket, akik fegyveres összeütközés vagy megszállás esetén olyan hatalom uralma alá kerültek, amelynek nem állampolgárai. Az egyezmény 3. cikke egyszer s mindenkorra és mindenütt megtiltotta a túszszedést. Leszögezte: egyetlen „védett személyt” sem szabad felhasználni arra, hogy jelenlétével bizonyos pontokat vagy vidékeket katonai műveletektől mentesítsen (boszniai ENSZ-békefenntartók), fegyveres konfliktusban általában diósak a terrorintézkedéseknek minősülő olyan csoportos büntetések, mint például a túszok szedése. Hírek innen-onnan # A Dardanelláknál egy búvárcsoport a második világháborúban elsüllyedt török tengeralattjáró roncsaira bukkant. A búvárhajó testében angol gyártmányú tengeri akna szilánkjait találták meg. Ezt az aknát az angolok 1915- ben, a Gallipoli-félszigeti csata idején telepítették. Az aknára futott török tengeralattjáró 38 főnyi személyzetével harminchét évvel később, 1942-ben került a tengerfenékre. Törökország az első világháborúban Németország szövetségese volt, a második világháborúban azonban semlegességet nyilvánított. * • A „Coron” amerikai torpedóromboló az orosz Északi Flotta támaszpontjára, Szeverodvinszkbe látogatott, amikor megsérült jobb oldali hajócsavarja, és elvesztette baloldali hajócsavarjának egyik lapátját. A sérüléseket az amerikai hadihajó parancsnokának óvatlansága okozta. A támaszpont orosz személyzete ingyen végezte el az „elsősegélynyújtást”, Oleg Vitrjuk búvárkapitány pedig a tengerfenéken megtalálta az elveszett alkatrészt, amelyet az amerikai hajó fedélzetére emeltek, és a „Coron” saját erőből elindulhatott hazai támaszpontja, Norfolk felé, ahol elvégzik a szükséges javításokat. * # Brazíliában sikerrel dolgoztak ki olyan különleges festéket, amellyel a rádiólokátorok számára „szinte láthatatlanná” tehetők repülőgépek, rakéták, hadihajók. Hasonló technológiával készült azoknak az amerikai F-117A típusú repülőgépeknek burkolata, amelyek az iraki- kuvaiti konfliktus idején részt vettek Bagdad éjszakai bombázásában. A Rio de Janeiróból jelzett laboratóriumi kísérletek után elsőnek a brazil légierő harci helikoptereit látják el hasonló bevonattal. A brazil „lopakodófesték” 92 százalékkal csökkenti a repülőgépek radarészlelhetőségét. Az oldalt írta Pirityi Sándor - a hadtudományok kandidátusa PANORÁMA STAGNÁL A FEGYVERGYÁRTÁS Atomarzenál Az atomkorszak elmúlt fél évszázada alatt (1945-1995) öt elismert, úgynevezett „deklarált” atomhatalom alakult ki, de jelenleg világátlagban stagnálást mutat a nukleáris fegyverek előállítása. Legalábbis ezt vallja a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI), amely most dobta piacra vaskos katonapolitikai-haditechnikai évkönyvét. A tekintélyes stockholmi kutatóintézet nemzetközi gárdája úgy tudja, hogy fegyverigényeknek megfelelő plutónium gyártása csupán Iránban és Izraelben folytatódik. Izrael hozzávetőleg 440 kilogramm, India 350 kilogramm „fegyverplutóniummal” rendelkezik. A SIPRI becslése szerint 1995 elején az Egyesült Államok 8000 nukleáris robbanótöltettel, a Független Államok Közössége (FÁK) államai 14 500, Franciaország 500, Nagy-Britannia 250-300, Kína 300 atomtöltettel szerepelt az úgynevezett „deklarált” atomhatalmak arzenáljában. Izraelnek, amely sem megerősíteni, sem cáfolni nem hajlandó atomhatalmi státusát, a SIPRI-évkönyv szerint valamivel kevesebb mint 100 atomfegyvere van. Bizony, a franciák is A brit Channel Four News Televízió és az Independent című londoni lap nemrég módot talált arra, hogy bűntudatot ébresszen a büszke franciákban. Franciaországban az országos aknamentesítés 1944-1947 között zajlott A francia hadsereg 1944 decemberében még százmillió aknával számolt, egy év múlva csak 20 millió, majd 12 millió aknáról beszéltek. Párizs háromezer áldozatot vallott be, a Nemzetközi Vöröskereszt 1948 májusában húszezer áldozatról adott jelentést Az 1929-es genfi egyezmény 32. cikke kimondja, hogy tilos a hadifoglyokat egészségtelen vagy veszélyes munkákra alkalmazni. Raymond Aubrac, az aknamentesítési művelet egykori irányítója - egyébként a francia Ellenállás hőse - úgy fogalmazott, hogy a hadifoglyok tennivalója volt 1946 végéig az aknák felkutatása, majd az aknákat francia szakemberek semmisítették meg, a műveletben kétezer-ötszáz német hadifogoly működött közre. Nem kisebb érdeklődést keltett, hogy a franciák 1945 májusától megkezdték a német atomtudósok és egyéb kutatók begyűjtését a francia megszállási övezetben, és saját nemzeti céljaikra való felhasználását. 1945. augusztus 1-jén további 32 neves német kutató kelt át a Rajnán, hogy az elzászi intézetben működjék, ahol 1946-ban már 77 német kutató dolgozott 87 francia kollégája „alá”. A német atom- és rakétatechnikai szakemberekre való „vadászat” az AFP francia hírügynökség megfogalmazása szerint a nyugati különleges szolgálatok „megengedett tevékenységébe” tartozott, amelyek eleinte citromként facsarták ki a német szakembereket, csak később honosodott meg a korrekt együttműködés. HEVES megyei nap 11 MADE IN U.S.A. Érdekorientált döntés „A fegyverkivitel továbbra is az amerikai külpolitika törvényes eszköze” - ez az alaptétele annak a politikának, amelyet Washington most pontosított a hagyományos fegyverek, haditechnikai eszközök külföldi értékesítése vonatkozásában. A „Made in U. S. A.” jelzésű fegyverexport a múlt évben 12 milliárd dollárt hozott az Egyesült Államoknak, és ezt csupán a kormányközi megállapodások vonalán. A Clinton elnök által szentesített új-régi fegyverkiviteli politika az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát, meghatározott földrajzi térségek katonai stabilitását tartja szem előtt, de mást is. A fegyverkivitel nem változtathat azon, hogy az amerikai katonai erő minőségi fölényben maradjon bármely lehetséges ellenféllel szemben, hogy az amerikai hadiipar továbbra is eleget tegyen a hazai védelmi elvárásoknak és hosszú távon segítsen fenntartani a haditechnikai fölényt alacsonyabb költségek mellett. Az Egyesült Államok szívesen látná, ha a hagyományos fegyverzet világkereskedelme „átlátszóbb” lenne. Az ENSZ elvárja tagállamaitól, hogy nagyobb nemzetközi fegyvereladásaikat bejegyeztessék, de Washington az egyes országok katonai potenciáljának könnyebb felmérést is szeretné elérni. Amerika nem exportál állami szinten fegyvereket a válság- és konfliktusövezetekbe, szigorú ellenőrzés alatt akarja tartani a tömegpusztító fegyverek és célba juttató eszközeik kivitelét. Saját hatáskörében megakadályozza az „érzékeny” fejlesztési és gyártási tervek és gljárások továbbadását, általában minden katonai kihatású kiviteli döntést esetről esetre, egyedi alapon hoz, számolva azzal, hogy különleges hagyományos fegyverfajták is „felmérhetetlen károkat okozhatnak ellenséges államok és csoportok kezében”. Washington segíteni kívánja Közép- és Kelet-Európa hadiiparát a polgári termelésre való átállásban, Dél-Afrikát és más új fegyverexportőröket az „ésszerű” fegyverkiviteli politika kialakításába, de nagyon nem szeretné, ha Oroszország például támogatná Iránt vagy olyan más országokat,amelyek egyértelműen keresztezik az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket”. Az ilyen támogatás felér nemzetbiztonsági érdekeink fenyegetésével - jelezte egy amerikai külügyi államtitkár-helyettes, Eric Newsom. A hagyományos fegyverek kivitele nem segítheti az emberi jogok megsértését, a terrorizmust, nem segíthet továbbadással harmadik országban tevékenykedő diverzáns erőket. Az Egyesült Államok egyoldalúan korlátozza olyan válogatás nélkül ható eszközök exportját, mint a gyalogsági aknák, és nem exportál fegyvereket oda, ahol vélekedése szerint a biztonság egyéb eszközökkel jobban szavatolható, vagy ahol a konfliktusok tisztán békés rendezése célravezető. KATONAPOLITIKA MAKACS KÖVETKEZETESSÉGGEL A VILÁGHATALOMBA Kína, a dacos Akár a politikai, akár a katonai területet nézzük, Peking évtizedek óta makacs következetességgel tör előre a világhatalmi élbolyba, s ebben a zűrzavaros helyzet éppúgy segíti, mint saját politikai stratégiája és katonai taktikája. Stratégiai partnerséget épít ki a Kínai Népköztársaság az Egyesült Államokkal és Oroszországgal, Indiával és Japánnal, de a partnerség nem jelent engedményeket, nem tartalmazhatja a kínai érdekek semmiféle csorbítását Személyi diplomáciája csúcstalálkozóktól, látogatásoktól, megállapodásoktól, nyilatkozatoktól hemzseg, de közben Kína hadászati támadópotenciált épít ki, tökéletesíti és gyarapítja atomfegyverzetét éberen őrködik szárazföldi és tengeri határain, a vitás kérdéseket a legritkábban sem oldja meg úgy, hogy azok katonailag hátrányos helyzetbe hozzák. Felszisszent a világ, amikor Kína május 15-én hajnalban végrehajtotta 42. kísérleti atomrobbantását Ezenkívül helyváltoztató indítóállású interkontinentális ballasztikus rakétával is végzett kísérletet. Az Egyesült Államok „mély sajnálatát”, Oroszország „nyugtalanságát” fejezte ki, Japán a gazdasági kapcsolatok befagyasztásával fenyegetőzött. Kína azonban csak annyit mondott, hogy nem végez több atomfegyverkísérletet, ha az atomhatalmak megegyeznek a nukleáris fegyverek alkalmazásának betiltásában, illetve a kísérleti robbantások általános és teljes beszüntetésében. Franciaország sajnos olyan elnököt választott akkor Jacques Chirac személyében, aki nem zárta ki, hogy folytatódnak a francia atomkísérletek Mururoán, a Csendes-óceán déli részén, ahol ezek a robbantások Pierre Bérégovoy 1992. áprilisi moratóriumdöntése óta szüneteltek. (A The European szerint Párizs még tíz robbantást tervez a „teljes atomcsend” 1996-os megvalósulása előtt.) (IISS) nemrég azt jósolta, hogy a kínai hadsereg 2010- re 50-70 interkontinentális ballisztikus rakétával fog rendelkezni, helyhez kötött és helyváltoztató, több robbantó töltetű változatokban, szemben a jelenlegi 14 ilyen rakétával. A kínai rakéták most társaság rakétapotenciáljának megteremtéséhez, de a lényegében nem járult hozzá, hogy Kína 3000 kilométernél nagyobb hatótávolságú föld-föld osztályú rakétákkal rendelkezzék. Ez és néhány más ellentét a szovjet szakértők Kínából való távozását és több évtizedes „jégkorszak” beálltát vonta maga után a szovjetkínai viszonyban. Jellemző, hogy mikor Csian Cö-ming kínai államfő 1994 szeptemberében, hosszú szünet után feltűnt Moszkvában, Borisz Jelcinnel együtt szükségesnek tartották okmányban rögzíteni, hogy a két állam egyenjogú kapcsolatai „nem szövetségesi jellegűek és nem irányulnak harmadik országok ellen”. 1995-ben Kína tengeralattjárókat és harci repülőgépeket vásárolt Oroszországtól, de az 1991-es határegyezményt nem realizálták és a 100-100 kilométer szélességű határövezetre vonatkozó méltányos kölcsönös fegyverzetkorlátozásban Gracsov orosz védelmi miniszter sem tudott áttörést elérni tavaszi ötnapos kínai látogatása során. Közben példátlan arányokat öltött az oroszországi kínai behatolás gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi értelemben és az illegális bevándorlás értelmében is, ami különösen Oroszország távol-keleti részén súlyos feszültséghez, a bűnözés és a munkanélküliség fokozódásához, területi túlkapásokhoz vezetett. A 80-as évek eleje óta a kínai-amerikai viszony elsősorban egyfajta szovjetellenes szövetkezés talaján javult A Szovjetunió megszűnésével ez a folyamat is elsorvadt, de 1993- ban a Pentagon ismét szorgalmazni kezdte a kapcsolatok felelevenítését, főként katonai vonalon. Legyengült az 1989-es pekingi kormányellenes megmozdulások fegyveres elfojtásának, az emberi jogok kínai megsértésének amerikai bírálata, viszont Peking szerfelett idegesen reagált az USA és Tajvan minden közösködésére, az amerikai rakétavédelmi tervekhez, amelyek a kínai hadászati potenciál leértékelődéséhez vezethetnek. Kína kivonult a koreai fegyverszüneti bizottságból, súlyos bizonytalanságot teremtve Washington és Szöul viszonyában. Végül felerősödött a kínai igények hangoztatása a természeti kincsekben gazdag Spratly-szigetcsoport vonatkozásában, amelynek stratégiai helyzete is különleges a Dél-kínai-tengeren. Ezzel függhet össze kínai haditengerészeti ambíciók újabb jelentkezése. Már 1994 októberében, amikor egy kínai atomhajtóműves tengeralattjáró veszélyesen megközelítette a Kitty Hawk amerikai repülőgép-hordozót, Kína öt ilyen egységgel rendelkezik - a világsajtó a kínai tengeri hatalom „kivetítésének” új szakaszáról írt, még inkább téma lett ez egy modern orosz repülőgép hordozó megvásárlásának kínai szándéka kapcsán. A szándék nem valósult meg: az Egyesült Államok és a délkelet-ázsiai országok, amelyek nem érdekeltek a kínai tengeri hegemónia kialakulásában, valószínűleg erős nyomást gyakoroltak Oroszországra. Mindenesetre Kína, amely 380 nagyobb vízfelszíni hadihajót, 1400 naszádot és több mint 50 tengeralattjárót tart hadrendben, nem kívánja flottáját hazai vizeken horgonyoztatni, hanem aktív szerepre törekszik az ázsiai-csendes-óceáni térségben, egy sajátosan kínai stabilitási modell megvalósításában. A kínai „atomcsörtetés” ün készülő második nemzedéke néprontásként hatott az atom- 12 ezer kilométeres hatórasorompó örök időkre szóló lovolságával képes lesz bármely zárása után négy nappal, de a célt elérni Ázsiában. Oroszorkínai külügyi szóvivő május 12- szám bármely területén és az én egyértelművé tette: az atom- Egyesült Államok keleti partsorompó-szerződés megható vonalán is. rázatlan időre szóló kiterjeszté- Májusban Moszkvában járt a se önmagában nem jelenti azt, kínai államelnök és Kínába láhogy az atomfegyverrel rendel- fogatott az orosz védelmi érkező államok örökre szóló miniszter. Alkalom kínálkozott azváltságot kaptak volna nukleára, hogy az orosz sajtó megemlis fegyverek birtoklására fékezzék 1959-1960-ról, ami A londoni Hadászati Tanulkoz a szovjet vezetés nagy segítmányek Nemzetközi Intézete séget nyújtott a Kínai Népköz-