Heves Megyei Nap, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-01 / 178. szám
2HEVES MEGYEI NAP Jeruzsálem/Gáza - Izrael kérni fogja Musza Abu Marzuk szélsőséges iszlám vezető kiadatását, a Hamász pedig vasárnap vezetője azonnali szabadon bocsátását sürgette. Az AFP jelentése szerint Jichak Rabin miniszterelnök azután döntött a kiadatási kérelemről, hogy vasárnap tanácskozott Simon Peresz külügyminiszterrel, David Libai igazságügyminiszterrel, Amnon Barak vezérkari főnökkel és a Sin Bet, a belbiztonsági szolgálat főnökével. A belbiztonsági szolgálat értesülései szerint a magas rangú Hamász-vezető személyesen adott utasítást több, Izrael-ellenes merényletre. A Hamász vasárnap sürgette az Egyesült Államokat, hogy azonnal engedje szabadon letartóztatott vezetőjét, ellenkező esetben újabb erőszakhullám robban ki a Közel-Keleten. Bonn - Augusztus 18-án a berlini tartományi bíróságon megkezdődik az egykori NDK tíz tábornokának pere. Azzal vádolják őket, hogy felelősek azért a tűzparancsért, amelynek engedelmeskedve a keletnémet állam határőrei annak idején számos menekülőt agyonlőttek. A hírt a Der Spiegel jelentette hétfői számában, de a berlini igazságügyi szervek egyelőre nem erősítették meg. A vádlottak között van Wolfgang Reinhold, a keletnémet légierő, Wilhelm Ehm, a flotta és Fritz Peter, a polgári védelem főparancsnoka. Az 571 oldalas vádirat az NDK védelmi minisztériuma úgynevezett kollégiumának jegyzőkönyveire támaszkodik. Ez volt az a testület, amely minden évben kiadta a parancsot, hogy a határsértőket őrizetbe kell venni vagy meg kell semmisíteni. Mexikóváros - A francia atomfegyver-kísérletek ellen tiltakozó kampánya keretében a Greenpeace környezetvédő mozgalom vasárnapban Mexikóváros történelmi belvárosának egyik terén „Chirac Gondolkodója” címmel szobrot leplezett le. KÜLPOLITIKA A LA LIBRE BELGIQUE NÉZETE A Meciar-kormány sebezhetősége Rövid szünet után kiújult a szlovák-magyar nyelvháború - írja hétfői számában a La Libre Belgique című tekintélyes belga napilap. Christine Dupré tudósító rámutat: bár a szlovák oktatásügyi miniszter magyar kollégájával, Fodor Gáborral folytatott találkozóján beleegyezett, hogy Pozsony - a hivatalos indoklás szerint a szülők érdeklődésének hiányában - bizonytalan időre felfüggeszti az alternatív oktatás bevezetését. Vladimír Meciar kormányfőnek vannak még eszközök a tarsolyában a magyar kisebbség lehetőségeinek megtizedelésére, így például máris jócskán megkurtították a magyar oktatási intézmények állami támogatását, és előkészületben van a szlovákot egyetlen nemzeti nyelvként deklaráló törvény tervezete is. A lap beszámol az alternatív oktatással kapcsolatos szlovákiai fejleményekről. A tudósító rámutat: a javaslat al1 százalékos magyarság jobb beilleszkedésének álcája mögött az anyanyelvi oktatás lehetőségeinek csökkentésére és a magyar nyelvű tanárok kirekesztésére törekszik. Nyár elején ez okozta a szlovákiai magyar tanárok és szülők engedetlenségi akcióját, többek között a bizonyítványok átvételének bojkottját. Dupré úgy véli, a nyugati kormányok hathatós beavatkozásával sikerült elkerülni, hogy szeptemberben súlyos válsággal kezdődjék az új tanév. A Meciar-kormányról a huzavona során bebizonyosodott, hogy nem sebezhetetlen, a nyugati nyomás előtt meg kellett hajolnia. A kabinetet ugyanakkor odahaza is súlyos kritikák érik - mutat rá a cikk. Az ellenzék egyes képviselői a teljes szlovákiai oktatás elleni hadművelet kezdetének, a tantestületek terrorizálására tett kísérletnek minősítették a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párthoz tartozó oktatási miniszter, Eva Slavkovska törvénytervezetét. Egyes képviselők úgy vélték, Meciar az etnikai viszonyok kérdéskörét is hatalma növelésére kívánja felhasználni, éppúgy, mint a Michal Kovác elnök lemondatására tett kísérleteit vagy az ellenzéki képviselők mandátumának megkérdőjelezését. A kormány mindazonáltal belülről is repedezni látszik - ítéli meg Dupré. Könnyen lehet, hogy a szlovák-magyar alapszerződés őszre tervezett megerősítésével tarthatatlanná válik a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali pártnak a Meciar-féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) alkotott, eleve ingatag és törékeny koalíciója - vonja le a következtetést a La Libre Belgique. MÁR A VATRA IS KÉSZÜLŐDIK Felhívás Magyarországnak A Vatra Romaneasca nevű szélsőséges romániai kulturális szervezet felkérte a magyar hatóságokat, hogy vessenek gátat „a Magyarországon folyó románellenes megnyilvánulásoknak”. Ez volt az egyik következtetése annak az országos igazgatótanácsi ülésnek, amelyre a múlt hét végén került sor Marosvásárhelyen, a szervezet székvárosában. Az értekezletet azután tartották, hogy Ion Iliescu román elnök fogadta a Vatra vezetőségének küldöttségét, amely megosztotta vele a románmagyar alapszerződéssel kapcsolatos aggályait. A vita során a Vatra 7 pontos nyilatkozatot fogadott el, amelyben felhívta a román állam figyelmét az RMDSZ tevékenységének „törvénytelen” jellegére, a „Romániaellenes magyar sovinizmusra”. Ilyen értelemben hangzott el az a felhívás is, amelyben a Vatra kinyilvánította: jó néven venné, ha a magyar hatóságok fellépnének minden, a Magyar Köztársaság területén zajló románellenes megnyilvánulással szemben. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban a Vatra álláspontja az, hogy figyelembe kell vennie a legfontosabb román érdekeket, a lehető legvilágosabb megfogalmazásokat használja, hogy ne adhasson lehetőséget utólagos vitatott értelmezésre. A Vatra vezető tanácsa aggodalommal kíséri az RMDSZ által kilátásba helyezett, az oktatási törvény elleni fellépéseket, s arra szólítja fel a román illetékeseket, intézkedjenek, nehogy ezen akciók során a román tanárokat és diákokat „elzavarják” bizonyos iskolákból 1995 szeptemberétől. UJJÁSZÜLETÉS Finnugor népek kongresszusa Hétfőn megkezdődött a finnugor népek második kongresszusa. A Komi-Permjackij autonóm terület székhelyén, Kudimkar városban összegyűlt küldöttek azzal a követeléssel fordultak Oroszország alanyaihoz, hogy a nemzetközi normákkal összhangban azonnal fogadják el a népek jogait és az emberi jogok tiszteletben tartását biztosító törvényeket. A tanácskozás elé terjesztett nyilatkozattervezet felhívja a figyelmet, hogy a szövetségi nyelvtörvény ellenére számos területen késleltetik a hasonló tartalmú jogszabály elfogadását. A tervek szerint a kongresszus határozatot fogad el, amely kimondja az ősi népek jogát elődjeik földjére és kártérítést követel az ipari termelés okozta környezetszennyezésért. 1995. AUGUSZTUS 1., KEDD FINNORSZÁG TÁMOGATJA TAGSÁGUNKAT Horn-Ahtisaari találkozó A finnországi hivatalos látogatáson tartózkodó Horn Gyula miniszterelnök hétfőn délben majd félórás megbeszélést folytatott Martti Ahtisaari finn államfővel. A köztársasági elnök gratulált a kormányfőnek az EBESZ elnökét adó Magyarországnak az európai biztonság érdekében kifejtett tevékenységéhez. Ahtisaari fontos mérföldkőnek nevezte az EBESZ közvetítésével formálódó csecsenföldi rendezést. A két politikus ismertette egymással országaiknak az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos elképzeléseit, várakozásait. Martti Ahtisaari megerősítette, hogy a január elsejétől Európai Uniótag Finnország felajánlja Magyarországnak a csatlakozáshoz segítségét és támogatását. Horn Gyula és a finn elnök szót váltott a délszláv válságról is, amelynek megoldását illetően egyikük sem volt derűlátó, amit a helyzet ismeretében indokoltnak is tartanak. ALKU A STATUS SAJÁTOSSÁGAIRÓL Mihajlov véleménye A katonai megállapodás aláírása a kezdetet jelenti Oroszország egységének megteremtésében - jelentette ki Vjacseszlav Mihajlov nemzetiségügyi miniszter, a csecsenföldi rendezésről tárgyaló orosz küldöttség vezetője Moszkvában adott nyilatkozatában. Mihajlov szerint komoly előrelépés történt abba az irányba, hogy egy ország lakóinak érezzék magukat a felek. Véleménye szerint azonban az államiság kérdésének megvitatása több évig is eltarthat. A miniszter hangsúlyozta, hogy már negyven nappal ezelőtt, a tárgyalások első fordulójának kezdetén is világos volt a cél, amelyet a háború megállításában jelölt meg. Ezt sikerült elérni, de Mihajlov szerint nem kizárt, hogy bizonyos erők megpróbálják megakadályozni a megállapodásban foglaltak megvalósítását. A politikai kérdésekről szólva leszögezte, hogy még hosszú vita várható. Nyomatékosan rámutatott, hogy a politikai, a gazdasági és egyéb kérdések egyeztetése előtt is nyitva áll az út. Arkagyij Volszkij, az orosz küldöttség tagja nagy sikerként könyvelte el a katonai megállapodás aláírását. Moszkvában adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a politikai és a katonai kérdések összefüggnek ugyan, de nem olyan nagy mértékben, mint azt sokan feltételezik. Ezt azzal indokolta, hogy Csecsenföldnek jelenleg nincs törvényes kormánya. Vjacseszlav Mihajlov nemzetiségügyi miniszter A MAGYAR KÜLPOLITIKA JÁTÉKTERÉRŐL Tárgyalni - de kivel, miről és miként? A debreceni tiltakozás és a térség diplomáciájának megnyilatkozásai diszharmóniába kerültek. Kommentárunk az útkeresés nehézségeit tekinti át. TOM Ami Debrecenben elhangzott, még ha stílusában nem is tetszett osztatlanul mindenkinek, vitathatatlanul indokolt aggodalmakat fogalmazott meg. A legérintettebbek mondták el, és nem lehet kitérni előle. Merre keressen utat a magyar külpolitika? A debreceni beszédekkel egy időben adták tudtul a hírügynökségek, hogy a Bukarestbe látogató Meciar óvta Vacaroiut olyasféle „tisztázatlan” alapszerződés megkötésétől, mint a pozsonyi, s egyetértőleg és kategorikusan kijelentették: nem fogadható el részükről olyan alapszerződés, amely bármilyen formában is tartalmazná a kisebbségek kollektív, valamiféle önigazgatást - autonómiát - is tartalmazó jogainak elismerését. Érvelésükben éppen úgy európai normákra hivatkoznak, mint a debreceni nagygyűlés levélírói, akik az Európa Tanácshoz címezték a magyar panaszt. Napnyugat felől nézve - honnan mindig diplomatikus óvatossággal fogalmazzák meg a választ egy-egy élesebb riporteri kérdésre -, igencsak nagy taktikai küzdelemnek tűnik ez az egész. Az emberi jogok - ha csak az egyéni jogokat tesszük vizsgálat tárgyává voltaképpen nem tűrik meg az erőszakos asszimilációt, és lehetővé tennék az anyanyelvi oktatás intézményeinek meglétét is. Arra azonban már nem utasítanak egyetlen posztszocialista, még a mienknél is újraelosztóbb rendszerű költségvetéssel bíró államot sem, hogy mindezt finanszírozza. A hazai többség kormányt választ, az költségvetést csinál, ebben a beszedett adókat újra elosztják. Az adókat a kisebbségtől is beszedik, és Európa nem írja elő, hogy nekik vissza kell kapniuk a maguk intézményeinek fenntartásához azt, ami nemzetként - egy demokráciában - megilletné őket. A kormányzás technikája már nem része a vizsgált kritériumoknak, ellenőrizni csupán a választások korrektségét szokták. A forgatókönyv ilyenkor mindig megfelel a demokrácia érvényesül többségi akarat. Pro formá - a nem nyomnak el senkit. Sőt: esélyegyenlőséget hirdetnek, amely - így érvelnek - a többség nyelvének ismeretében csak teljesebb lesz. Hogy eközben generációk lesznek képtelenek anyanyelvükön művelni szakmájukat, hivatásukat, hogy egy sajátos kultúra elszürkül, kipusztul - az a többséget nem érdekli, sőt abban ellenérdekelt. A szlovák és a román miniszterelnök kisantant-effektust idéző (érveik is hasonlóak, mint azidőtájt) egyetértése csak egyik oka a jogos aggodalomnak. A délszláv válság új határhoz érkezett: ha a fegyverembargót feloldják, minden megváltozik. És ami még fontosabb, a változások sebessége, a jóvátehetetlen elhatározások kivitelezése gyorsul fel. Agónia, pusztulás - ez eddig is kísérte a jugoszláv utódállamok történelmét. De a szerbeknek, akik nem akarnak belenyugodni a térségben hegemón, vezető szerepük elvesztésébe, támadniuk kell, minél több eredményt elérni - amiből majd engedhetnek az osztozkodásnál. Meg kell előzniük Boszniában a lélekszámban őket felülmúló, de kevésbé felszerelt bosnyákok felfegyverzését és kiképzését. Mert akkorra megváltoznak az eddigi erőviszonyok. Az előretörő, egyesülni akaró szerbekre oda kell ülnie a NATO-nak, mert ezt ultimátumában beígérte. Ha ki akarja vonni az ENSZ-kéksisakosokat, az egész légitámadásokra alapozott erőfölényteremtés sürgőssé válik, mert a kivonást az évszakok változása is befolyásolja. Ha nem sikerül idejében kivinni a katonákat, sok lesz az áldozat, akikkel otthon majd el kell számolniuk a választók előtt azoknak, akik döntöttek. Ezért nem akartak hosszú ideig dönteni. Most sem a nyugat-európaiak szánták el magukat, hanem a még kormányon sem lévő, de máris többséget szerzett amerikai republikánusok. S éppen ők azok, akik a leginkább sajnálnák a maguk „élőerejét”, szárazföldi csapatait bevetni... Ha Horvátország és szerb-montenegrói államszövetség is belesodródik a harcokba, az már Magyarországot is közvetlenül érinti. A menekültek eddig is jöttek, s innen akarják megkísérelni a lehetetlent: nyugatra távozni. De ha a katonai egyensúly felbomlása okán a NATO intenzív légicsapásokba kezd, abból aligha maradhatunk ki. A kivont ENSZ-erőknek is el kell hagyniuk a térséget valahol. Ha Szerbia éléskamrájából - a Vajdaságból - elüldözik az őslakos magyarságot, itt nő meg a feszültség... Szent- Iványi István külügyminisztériumi államtitkár azt mondta: addig van remény, amíg a kéksisakosok ott vannak. Csakhogy Tudjman felfegyverkezése után a kéksisakos sokat - és közös akarattal - kivonják (hiszen már ma is mindenki fedezéknek és túsznak használja őket), merőben más, új helyzet áll elő. Még egy sötét ló van a táblán: Oroszország. Az egyértelmű, hogy melyik felet támogatja. De ma arra kell gondolni: ha Moszkva ellenkezése ellenére, s a légicsapások nyomán másokat megelőzve bekerülünk a NATO-ba, az az első pillantásra előnyös helyzet később új következményekkel járhat. A bomlás egyik első jele volt az Amerika Hangja egy jelentéktelen híre, amely arról szólt, hogy egy orosz ügyészség „finn-ugor szeparatista összeesküvést” vizsgál, s hogy abban - észt és finn résztvevők mellett - magyar üzleti köröket is megjelölt részesként. Mindezt magyarázza a csecsen háború, amely azért is folyik, mert minden stratégiai fontosságú olajvezeték átmegy azon a területen, amely a föderációból ki akar válni, vagy olyan autonómiát akar magának, ami felér egy önálló államisággal. A magyar diplomáciának eddig dédelgetett helyzetértékelése volt az arra való hivatkozás, hogy Közép-Európa legnagyobb kisebbsége a határokon túli magyarság, míg létszámában még ennél is nagyobb az Oroszország által féltékeny szemmel figyelt, az utódállamokban maradt oroszság létszáma. A diszkrimináció megelőzésének igénye közös érdekeltséget teremtett Moszkva és Budapest között. Ha Magyarország belép a NATO-ba, nincs olyan moszkvai vezetés, amely tovább ápolná ezt a szálat. Érdekünk az lenne, hogy Moszkva új konszenzusokat lásson megvalósíthatónak ahelyett, hogy Meciarnak bizonytalan működtetésű atomerőművet adományozna a mi határunk mellett, s ahelyett, hogy Bukarest ölelő karjaiba hajszolná Moldovát. Amikor megvonja az energiahordozókat, a flottát és Szevasztopolt megosztani vonakodó Kijevtől, akkor ott is az orosz függés orientációját erősíti fel, és ezzel azt a nosztalgiát, amely a szovjet korszakra mutat vissza. Mi legyen hát a magyar külpolitika? Előbb az európai válasznak kellene - kínkeservesen is - megszületnie. Differenciálni kellene: nem szabadna „működő demokráciákat” látnia, feltételeznie ott, ahol csupán „korrekt választások” voltak egy-egy olyan alkotmány alapján, amely amúgy is átmeneti, olyan induló pártokkal, amelyek nevükben ott viselik a demokrácia megjelölését jelzőként, de valóságos politikai szándékuk éppenséggel retrográd. Amelyek privatizációt hirdetnek, de a kivitelezésre adott megoldásuk állami korrupciót teremt. S rá kellene mutatniuk arra is: ha egyszer az európai integráció folyamata a szuverenitás bizonyos fokú feladását kívánja meg a legfejlettebbektől is, akkor a belépni kívánkozók nem érvelhetnek - az őket ért bírálatok visszautasításaként - korlátlan, nemzetállami szuverenitásuk újabb és újabb kinyilvánításával.