Heves Megyei Nap, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-05 / 55. szám
2 HEVES MESVEI NAP Tirana - Vasárnap délután befejeződött a február 22-én Albániában kezdődött közös albán-amerikai hadgyakorlat. A manővereket a Tiranától 50 kilométerre északra lévő hegyvidékes terepen rendezték meg a NATO-partnerség a békéért elnevezésű programja keretében 400 albán és amerikai katona részvételével. Tirana tavaly januárban együttműködési szerződést kötött az észak-atlanti szövetséggel, és ennek értelmében a NATO rendelkezésére bocsátja katonai repülőtereit és hadikikötőit. San Juan - Robert Dole szenátor nyerte vasárnap Puerto Ricóban a republikánusok előválasztását. A szavazatok 98 százalékát szerezte meg, és ő kapta mind a 14 küldöttszavazatot, melyeknek a republikánusok augusztusi jelöltállító konvencióján lesz jelentőségük. Dole mostani győzelmével már az első helyen áll a republikánus párti elnökjelöltségért folytatott küzdelemben. Jeruzsálem Izrael 2 kilométer széles biztonsági övezetet akar létrehozni a Jordán folyó nyugati partvidékén - válaszul a szélsőséges palesztinok izraeliek ellen elkövetett, számos ember halálát okozó merényletsorozatára. A tervezett övezet az északi Dzsenin várostól a déli Hebronig fog terjedni, és az izraeli fegyveres erők tartják majd ellenőrzésük alatt. Az övezet területén lakó palesztinok lakóhelyükön maradhatnak, de máshová valóknak nem teszik lehetővé a belépést. Bukarest Ion Coját választotta elnökjelöltjévé vasárnap megtartott kongresszusán a PDAR, a román Agrárpárt, amely a szenátusban rendelkezik csak képviselettel. A döntés bizonyos fokig meglepetésnek számít, mivel általában a párt elnökét, Victor Surdut tippelték a megfigyelők - azonban ő maga javasolta a nacionalista nézeteiről ismert Coja szenátor megválasztását. A jelölés megfigyelők szerint éles versenyt ígér a szélsőséges, baloldali pártok között: Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar és Ion Coja várhatólag egyaránt nacionalista húrokat kíván pengetni a választási kampányban. Hongkong - John Major brit miniszterelnök Hongkongban hétfőn bejelentette, hogy London szabad, vízummentes beutazást biztosít minden hongkonginak azután is, hogy a távol-keleti brit gyarmat jövőre hivatalosan Kína fennhatósága alá kerül. Hongkongi üzletemberek előtt elmondott beszédében Major arra is ígéretet tett, hogy London megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Hongkong jövőjéről 1984- ben létrejött brit-kínai megállapodást. Bukarest - Összeállításban foglalkozott a bukaresti Evenimentul Zilei hétfőn „Marton Kati magyar újságírónő és Richard Holbrooke - az amerikai diplomácia esetleges jövendő főnöke - megható szerelmi történetével”. A szalagcím alatt öt anyagból álló, a két szereplő portréjával illusztrált összeállítás kiemeli, milyen befolyást gyakorol Magyarország érdekében Marton Kati férjére. A magyar feleség befolyását bizonyítja a lap szerint az is, hogy Holbrooke legutóbbi bukaresti látogatása során „skrupulusok nélkül” kijelentette, itt az ideje, hogy „Közép-Európa államai jóvátegyék Trianon örökségét”. KÜLPOLITIKA A SZEGÉNY TÍZEK CAP-JA MÁS LESZ Az új EU-tagok már nem kapnak agrártámogatást A közép-európai EU-tagjelöltek mezőgazdasági termelői a csatlakozás után sem számíthatnak azokra a központi támogatásokra, amelyeket a jelenlegi tagállamok élveznek - ez olvasható abban a mostanában szerkesztett, félkész EU- munkaokmányban, amelynek tartalmáról a Financial Times szerzett értesülést. A brit napilap hétfői ismertetése szerint a jelentéstervezet készítői úgy tartják: elsősorban a majdani új tagok sínylenék meg, ha agrárágazatuk részesülne a mezőgazdasági rendtartás (CAP) által előírt kompenzációs térítésekben. A közép-európai tízek mezőgazdaságának jelen állapotában a rendszer alkalmazása fedezet nélküli készpénzinjekció lenne, fölverné a földárakat, erősítené az inflációs nyomást és torzítaná az ágazat fejlődését - áll a Financial Times által megszerzett brüsszeli tervezetben. A készülő jelentés szerint a CAP maga is mindenképpen alapos reformra szorul az EU- bővítés előtt, enélkül ugyanis az új tagok felvételének számlája csak a mezőgazdaságban 8 milliárd dolláros pótkiadást róna a brüsszeli kasszára. A munkaokmány elismeri: a gazdasági érvek ellenére is egyelőre megválaszolatlanok bizonyos politikai kérdések, például annak méltányossága, hogy míg a gazdag tizenötök termelői továbbra is részesülnek a CAP-támogatásban, a közösség ezt éppen az újonnan csatlakozó, „szegény tízektől” tagadná meg. A szakértői jelentés e diszkriminációt azzal az érvvel védi, hogy „azonos politika alkalmazása eltérő körülmények között nem járhat azonos eredménnyel” - írja hétfői értesülésében a londoni Financial Times. PERESZ ÉS ARAFAT GYENGÉK A BÉKÉHEZ Német nézetek a Közel-Keletről A Szentföldön jelenleg senki sem kormányoz, sem Peresz izraeli kormányfő, sem Arafat palesztin vezető. Izraelt és a palesztin autonóm területeket felbujtott merénylők uralják - állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői kommentárjában. A német lap szerint mind az izraeli kormányfő, mind a palesztin autonómia vezetője túlságosan gyenge és nem képes vezetni. A jelenlegi helyzetben nem lehet biztonságot teremteni az izraeliek számára a palesztinokkal szemben. Csak a terrorizmus elleni közös biztonság létezhet. Peresz azonban gyenge, nem áll a folyamatok élére, hagyja magát az érzelmektől befolyásolni. Arafat, akit januárban a lakosság nyolcvan százaléka támogatott a kiegyezés felé vezető úton, most elfogadja a Hamász feltételeit és tűzszüneti ajánlatát. Az irányt vesztett társadalmaknak erős vezetőre van szükségük. A Közel-Keleten azonban most hiány van belőlük, és ez nem ad okot sok reményre - mutat rá a vezető német újság. A Süddeutsche Zeitung véleménye szerint is Peresz és Arafat fellépése s együttműködése hozhat csak megoldást a jelenlegi helyzetben. A közelkeleti békefolyamat az élet vagy halál kérdésére egyszerűsödött. Simon Peresz izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető összefogva, mielőbb legyőzi a terrorizmust, vagy együtt buknak el. Arafatnak arra a kérdésre kell ezúttal egyértelmű választ adnia, hogy hajlandó-e legyőzni - szükség esetén elpusztítani - azokat, akik most sikeresen harcolnak a béke ellen. Peresznek pedig azt kell világosan tisztáznia magában, hogy képes-e megvédeni népét és a békét - mutat rá a müncheni újság. Majd arról ír, hogy a Hamász merényletei kihívást jelentenek az egész világ számára. Mert a szélsőséges szervezet támaszpontjai Szíriában, Jordániában, Amerikában és Európában vannak. Minden ország biztonsági szolgálatának kötelessége lenne a terrorizmus háttéripara és szerveződései ellen harcot folytatni. Peresz és Arafat megmentése szívügye lehet mindenkinek, mert ötven év alatt öt háború a Közel-Keleten elég volt - állapítja meg a Süddeutsche Zeitung. Ami végképp megtorpedózta az oslói békefolyamatot: rendőrök és mentők rohannak a 18-as busz roncsaihoz Jeruzsálemben. Ugyanakkor és ugyanott, ahol ez legutóbb 26 életet követelt, most 19-en haltak meg. A Peresz-kormány hiába hozta előre a választásokat, támogatottsága rohamosan fogy A RÉGI AFGÁN TAKTIKA Ausev véleménye a csecsen helyzetről Moszkva a nemzetbiztonsági tanács titkárának betegsége miatt egyelőre bizonytalan időre elhalasztotta a csecsen rendezési tervről a döntést. Jelcin elnök még mindig konzultál, noha szóvivője szerint a héten összeül a rendezés ügyében illetékes testület. Az orosz államfő választási ígéretei között vezető helyen szerepelt ugyanis a békerendezési terv kidolgozása záros határidőn belül. Ezzel szemben változatlanul folyik azon csecsen falvak ágyúzása, ahol felbukkannak a szakadár Dzsohar Dudajev fegyveres hívei. Az orosz taktika az afganisztáni háborúban kudarcot vallott szovjet módszert idézi. A falvakat bombázva próbálja a hadsereg Dzsohar Dudajev fegyvereseire haragítani a lakosságot. A helyszíni jelentések szerint azonban a hatás ezúttal is a várttal ellentétes: a házaikból kibombázott lakosság férfi tagjai ismét tömegével állnak a lázadókhoz. Az NTV orosz magántévé minapi helyszíni riportjából kiderült, hogy az orosz csapatokban, nem pedig a fegyveres lázadókban látják a csecsenek az ellenséget. Az orosz tüzérség és a légierő a lakóépületek mellett a középületeket, így az iskolákat sem kíméli. Ismét menekülnek az emberek, akik a térségben tartózkodó újságíróknak elmondták: a belövések sebesülteket és halottakat követelnek nap mint nap. Akárcsak egy éve, az orosz előrenyomulás idején. Csecsenföld déli és keleti része után most a nyugati határszél, az ingus határral szomszédos Bamut és Szernovodszk van soron. Az orosz ágyúzások az afganisztáni szovjet taktikára utalnak. A falvakat módszeresen bombázva a szovjet csapatok megpróbálták annak idején szembefordítani a lakosságot a kormányellenes lázadókkal. A hasonlóságot az afgán háborút megjárt Ruszlan Ausev ingus elnök is elismerte a minap a Szabadság rádiónak nyilatkozva. A Kreml politikája a jelek szerint arra irányul, hogy a lakosságot megfélemlítve próbálják a bombázások alternatívájaként kínált békét, azaz a Moszkva-barát vezetés feltételeinek elfogadását elérni és a csecsen fegyveresek kiűzését előmozdítani a településekről. MERÉNYLET Baszkföld Hétfőn a spanyolországi Baszkföldön életveszélyesen megsérült egy rendőrtiszt, majd később a kórházban belehalt sérüléseibe, miután felrobbant a gépkocsija alá rejtett pokolgép. Egyelőre senki sem vállalta a robbantás elkövetését, de a rendőrség szerint valószínűleg az ETA baszk szeparatista szervezet áll a merénylet mögött. A konzervatív Néppárt vasárnapi választási győzelme nyomán várható, hogy a baszkföldi függetlenségért harcoló ETA fokozza erőszakcselekményeit Spanyolországban. * A spanyol szocialisták minapi választási veresége egyáltalán nem segít a mögöttes szándékok tisztázódásában. A győztes néppártiak alig szereztek több szavazatot annál, mint amire egy koalíció kialakításához eleve szükségük van, így rászorulnak a kis nacionalista pártokkal való együttműködésre. Katalóniában még könnyen sikerülhet a megegyezés, de az ETA-hoz közel álló baszkok bizony megszokták a szocialistákkal való szimbiózist - s ezzel a győztesnek számolnia kell. 1996. MÁRCIUS 5., KEDD FUNAR ÚJRAVÁLASZTÁSA A TÉT Alfred Moses és Molnos Lajos megbeszéléseiről A bukaresti amerikai nagykövetség sajtóirodája hétfőn közleményben szögezte le, hogy a nagykövet nem nyilatkozik olyan megbeszéléseiről, amelyekre a sajtó nem volt hivatalos. A sajtóiroda azt követően nyilatkozott így, hogy a Rompres hírügynökség a nagykövettől kért tájékoztatást arról a különmegbeszélésről, amelyet az amerikai diplomata február 22-i kolozsvári látogatása idején Molnos Díjassal, az RMDSZ megyei szervezetének elnökével folytatott. Több bukaresti lap a Romániai Magyar Szó szombati száma alapján ismertette azt a beszámolót, amelyet Molnos Lajos, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke adott erről a találkozóról. Az RMDSZ-vezető ebben elmondta, hogy Kolozsvárott a nagykövet meghívására vett részt egy találkozón, amelyet a szélsőséges pártok képviselőinek kivételével minden politikai erő, köztük a kormány vezető pártja, az SZDRP részvételével szerveztek meg. Alfred Moses a megbeszélésen kíváncsi volt arra - mondta Molnos Lajos -, milyen erők vannak Kolozsváron, amelyek a szélsőségesek hatalmát letörhetik, illetve képesek Funar újraválasztását megakadályozni. Felmerült, hogy a legbiztosabb az lenne, ha egy Funar-ellenes tömörülésbe a kormány vezető pártja is bekapcsolódna, s hogy az RMDSZ a mérleg nyelvét képezheti. Amikor a találkozónak vége volt, a nagykövet megkérte Molnos Lajost, hogy maradjon még, és hivatalos román tolmácsát elengedve saját tolmácsát vette maga mellé. A megbeszélésen, mondta Molnos, a nagykövet többek között azt kérdezte, elképzelhető-e, hogy az RMDSZ a fő kormánypártot támogassa Funarral szemben. Az RMDSZ megyei elnöke azt válaszolta, hogy a cél érdekében a szövetség megpróbál a lehető legpragmatikusabban eljárni. Mindenképpen csak azt a csoportosulást fogja támogatni, amelynek megvan az esélye a győzelemre az eddigi polgármester ellenében is, erre pedig egy megosztott ellenzéknek nincs lehetősége. Az RMDSZ „a kisebbik rosszat” fogja választani, fejtette ki a lapnak nyilatkozva Molnos Lajos. Megemlítette még, hogy a nagykövet egyetértett az RMDSZ-szel az Antonescu-szobor ügyében, hogy ti. azért ellenzi a Funar által javasolt szoborállítást, mert az RMDSZ úgy ítéli meg, Antonescu háborús bűnös volt. HAGYOMÁNYOS CSEH-SZERB BARÁTSÁG Klaus Belgrádba érkezett Hétfő délelőtt Belgrádba érkezett Václav Klaus cseh miniszterelnök, hogy a Jugoszlávia és Csehország közötti gazdasági kapcsolatok helyreállításáról tárgyaljon a szerb és jugoszláv vezetőkkel. Belgrádi értesülések szerint a cseh kormányfő kétnapos látogatásán a gazdasági tárcák vezetői mellett tárgyal majd Radoje Kontic jugoszláv miniszterelnökkel és Slobodan Milosevic szerb elnökkel is. Aláírnak több olyan egyezményt, amelyek megalapozzák a két ország közötti együttműködés helyreállítását. Belgrádi kommentárok szerint jó esély van a hagyományosan baráti cseh-szerb kapcsolatok feltámasztására, hiszen ahogy a Tanjug fogalmazott: „A múltban a két nemzet együtt harcolt az Osztrák-magyar Monarchia s a német imperializmus ellen” is. A jugoszláv hírügynökség arra is emlékeztetett, hogy Csehország a daytoni egyezmény aláírása és a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciók felfüggesztése után az elsők között állította vissza a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat. Jugoszlávia szétesése és Csehszlovákia kettészakadása óta ez az első kormányfői szintű látogatás a két ország között. Belgrád már korábban felvette a kapcsolatot Pozsonnyal: Vladimír Meciar szlovák kormányfő január végén járt a jugoszláv fővárosban. Mindent a hagyományos barátság felélesztéséért, mert Belgrádnak ki kell törnie a nemzetközi elszigeteltségből - ez tükröződött Milosevic elnök arcán már a szerb szocialisták kongresszusának megnyitásakor is Vladimír Meciar fogadja a magyar pártok vezetőit Vladimír Meciar hétfőn levélben közölte a szlovák parlament Magyar Koalícióját alkotó három párttal, hogy a héten fogadja a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt vezetőit. A találkozót csütörtökön tartják. Vladimír Meciar - a harmadik miniszterelnöksége alatt eltelt 15 hónap során - eddig egyszer, tavaly nyáron ült tárgyalóasztalhoz a magyarokkal. Bárdos Gyula, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselője szerint a miniszterelnöktől hétfőn megkapták a csütörtökön délutánra szóló meghívást. A képviselő szerint „nem igazán nagy elvárásokkal” készülnek a találkozóra, de „teljesen nyilvánvaló, hogy a beszélő viszonyt fenn kell tartani. A szlovákiai magyar nemzeti közösséget nagyon is nyomasztó kérdésekről szeretnénk tárgyalni a miniszterelnök úrral - nevezetesen a területi közigazgatási felosztásról, a nyelvtörvény elfogadása után előállt helyzetről és a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozni hivatott tervezetünkről, nemkülönben a kisebbségi kultúrák támogatásának visszafogásáról, a magyar oktatásügy helyzetéről, és természetesen gazdasági kérdésekről is” - mondta Bárdos.