Heves Megyei Nap, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-05 / 55. szám

2 HEVES MESVEI NAP Tirana - Vasárnap délután befejeződött a február 22-én Albániában kezdődött közös albán-amerikai hadgyakor­lat. A manővereket a Tiraná­tól 50 kilométerre északra lé­vő hegyvidékes terepen ren­dezték meg a NATO-partner­­ség a békéért elnevezésű programja keretében 400 al­bán és amerikai katona rész­vételével. Tirana tavaly janu­árban együttműködési szer­ződést kötött az észak-atlanti szövetséggel, és ennek értel­mében a NATO rendelkezé­sére bocsátja katonai repülő­tereit és hadikikötőit. San Juan - Robert Dole sze­nátor nyerte vasárnap Puerto Ricóban a republikánusok elő­választását. A szavazatok 98 százalékát szerezte meg, és ő kapta mind a 14 küldöttsza­vazatot, melyeknek a republi­kánusok augusztusi jelöltállí­tó konvencióján lesz jelentő­ségük. Dole mostani győzel­mével már az első helyen áll a republikánus párti elnökje­löltségért folytatott küzde­lemben. Jeruzsálem­­ Izrael 2 kilo­méter széles biztonsági öveze­tet akar létrehozni a Jordán folyó nyugati partvidékén - válaszul a szélsőséges paleszti­nok izraeliek ellen elkövetett, számos ember halálát okozó merényletsorozatára. A terve­zett övezet az északi Dzsenin várostól a déli Hebronig fog terjedni, és az izraeli fegyve­res erők tartják majd ellenőr­zésük alatt. Az övezet terüle­tén lakó palesztinok lakóhe­lyükön maradhatnak, de máshová valóknak nem teszik lehetővé a belépést. Bukarest­­ Ion Coját válasz­totta elnökjelöltjévé vasárnap megtartott kongresszusán a PDAR, a román Agrárpárt, amely a szenátusban rendel­kezik csak képviselettel. A döntés bizonyos fokig megle­petésnek számít, mivel általá­ban a párt elnökét, Victor Sur­­dut tippelték a megfigyelők - azonban ő maga javasolta a nacionalista nézeteiről ismert Coja szenátor megválasztását. A jelölés megfigyelők szerint éles versenyt ígér a szélsősé­ges, baloldali pártok között: Corneliu Vadim Tudor, Gheor­­ghe Funar és Ion Coja várható­lag egyaránt nacionalista hú­rokat kíván pengetni a válasz­tási kampányban. Hongkong - John Major brit miniszterelnök Hong­kongban hétfőn bejelentette, hogy London szabad, vízum­mentes beutazást biztosít minden hongkonginak az­után is, hogy a távol-keleti brit gyarmat jövőre hivatalo­san Kína fennhatósága alá ke­rül. Hongkongi üzletem­berek előtt elmondott beszé­dében Major arra is ígéretet tett, hogy London megkülön­böztetett figyelemmel kíséri a Hongkong jövőjéről 1984- ben létrejött brit-kínai megál­lapodást. Bukarest - Összeállításban foglalkozott a bukaresti Eve­­nimentul Zilei hétfőn „Marton Kati magyar újságírónő és Ri­chard Holbrooke - az amerikai diplomácia esetleges jövendő főnöke - megható szerelmi történetével”. A szalagcím alatt öt anyagból álló, a két szereplő portréjával illusztrált összeállítás kiemeli, milyen befolyást gyakorol Magyaror­szág érdekében Marton Kati férjére. A magyar feleség be­folyását bizonyítja a lap sze­rint az is, hogy Holbrooke legutóbbi bukaresti látogatása során „skrupulusok nélkül” kijelentette, itt az ideje, hogy „Közép-Európa államai jóvá­­tegyék Trianon örökségét”. KÜLPOLITIKA A SZEGÉNY TÍZEK CAP-JA MÁS LESZ Az új EU-tagok már nem kapnak agrártámogatást A közép-európai EU-tagjelöltek mezőgazdasági termelői a csatlakozás után sem számíthatnak azokra a központi tá­mogatásokra, amelyeket a jelenlegi tagállamok élveznek - ez olvasható abban a mostanában szerkesztett, félkész EU- munkaokmányban, amelynek tartalmáról a Financial Times szerzett értesülést. A brit napilap hétfői ismertetése szerint a jelentéstervezet készítői úgy tartják: elsősorban a majdani új tagok sínylenék meg, ha agrár­ágazatuk részesülne a mezőgazda­­sági rendtartás (CAP) által előírt kompenzációs térítésekben. A kö­zép-európai tízek mezőgazdasá­gának jelen állapotában a rend­szer alkalmazása fedezet nélküli készpénzinjekció lenne, fölverné a földárakat, erősítené az inflációs nyomást és torzítaná az ága­zat fejlődését - áll a Financial Times által megszerzett brüs­­­szeli tervezetben. A készülő jelentés szerint a CAP maga is mindenképpen alapos reformra szorul az EU- bővítés előtt, enélkül ugyanis az új tagok felvételének számlája csak a mezőgazdaságban 8 mil­liárd dolláros pótkiadást róna a brüsszeli kasszára. A munkaokmány elismeri: a gazdasági érvek ellenére is egyelőre megválaszolatlanok bizonyos politikai kérdések, például annak méltányossága, hogy míg a gazdag tizenötök termelői továbbra is részesül­nek a CAP-támogatásban, a kö­zösség ezt éppen az újonnan csatlakozó, „szegény tízektől” tagadná meg. A szakértői jelen­tés e diszkriminációt azzal az érvvel védi, hogy „azonos poli­tika alkalmazása eltérő körül­mények között nem járhat azo­nos eredménnyel” - írja hétfői értesülésében a londoni Finan­cial Times. PERESZ ÉS ARAFAT GYENGÉK A BÉKÉHEZ Német nézetek a Közel-Keletről A Szentföldön jelenleg senki sem kormányoz, sem Peresz izraeli kormányfő, sem Arafat palesztin vezető. Izraelt és a palesztin autonóm területeket felbujtott merénylők ural­ják - állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung hét­fői kommentárjában. A német lap szerint mind az iz­raeli kormányfő, mind a palesz­tin autonómia vezetője túlságo­san gyenge és nem képes vezet­ni. A jelenlegi helyzetben nem lehet biztonságot terem­teni az izraeliek számára a pa­lesztinokkal szemben. Csak a terrorizmus elleni közös biz­tonság létezhet. Peresz azon­ban gyenge, nem áll a folyama­tok élére, hagyja magát az ér­zelmektől befolyásolni. Ara­fat, akit januárban a lakosság nyolcvan százaléka támogatott a kiegyezés felé vezető úton, most elfogadja a Hamász fel­tételeit és tűzszüneti ajánlatát. Az irányt vesztett társada­lmaknak erős vezetőre van szükségük. A Közel-Keleten azonban most hiány van belő­lük, és ez nem ad okot sok re­ményre - mutat rá a vezető német újság. A Süddeutsche Zeitung vé­leménye szerint is Peresz és Arafat fellépése s együttműkö­dése hozhat csak megoldást a jelenlegi helyzetben. A közel­­keleti békefolyamat az élet vagy halál kérdésére egyszerűsödött. Simon Peresz izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető összefogva, mielőbb legyőzi a terrorizmust, vagy együtt buk­­nak el. Arafatnak arra a kérdésre kell ezúttal egyértelmű választ adnia, hogy hajlandó-e legyőz­ni - szükség esetén elpusztítani - azokat, akik­­ most sikeresen harcolnak a béke ellen. Peresz­nek pedig azt kell világosan tisz­­táznia magában, hogy képes-e megvédeni népét és a békét - mutat rá a müncheni újság. Majd arról ír, hogy a Hamász merényletei kihívást jelentenek az egész világ számára. Mert a szélsőséges szervezet támasz­pontjai Szíriában, Jordániában, Amerikában és Európában vannak. Minden ország bizton­sági szolgálatának kötelessége lenne a terrorizmus háttéripara és szerveződései ellen harcot folytatni. Peresz és Arafat meg­mentése szívügye lehet min­denkinek, mert ötven év alatt öt háború a Közel-Keleten elég volt - állapítja meg a Süddeu­tsche Zeitung. Ami végképp megtorpedózta az oslói békefolyamatot: rendőrök és mentők rohannak a 18-as busz roncsaihoz Jeruzsálemben. Ugyan­akkor és ugyanott, ahol ez legutóbb 26 életet követelt, most 19-en haltak meg. A Peresz-kormány hiába hozta előre a választásokat, támogatottsága rohamosan fogy A RÉGI AFGÁN TAKTIKA Ausev véleménye a csecsen helyzetről Moszkva a nemzetbiztonsági tanács titkárának betegsége miatt egyelőre bizonytalan időre elhalasztotta a csecsen rendezési tervről a döntést. Jelcin elnök még mindig kon­zultál, noha szóvivője szerint a héten összeül a rendezés ügyében illetékes testület. Az orosz államfő választási ígé­retei között vezető helyen szerepelt ugyanis a békerende­zési terv kidolgozása záros határidőn belül. Ezzel szemben változatlanul fo­lyik azon csecsen falvak ágyúzá­sa, ahol felbukkannak a szaka­­dár Dzsohar Dudajev fegyveres hívei. Az orosz taktika az afga­nisztáni háborúban kudarcot vallott szovjet módszert idézi. A falvakat bombázva próbálja a hadsereg Dzsohar Dudajev fegyvereseire haragítani a la­kosságot. A helyszíni jelentések szerint azonban a hatás ezúttal is a várttal ellentétes: a házaik­ból kibombázott lakosság férfi tagjai ismét tömegével állnak a lázadókhoz. Az NTV orosz ma­gántévé minapi helyszíni ri­portjából kiderült, hogy az orosz csapatokban, nem pedig a fegyveres lázadókban látják a csecsenek az ellenséget. Az orosz tüzérség és a légi­erő a lakóépületek mellett a középületeket, így az iskolá­kat sem kíméli. Ismét mene­külnek az emberek, akik a térségben tartózkodó újságí­róknak elmondták: a belövé­­sek sebesülteket és halottakat követelnek nap mint nap. Akárcsak egy éve, az orosz elő­renyomulás idején. Csecsen­­föld déli és keleti része után most a nyugati határszél, az ingus határral szomszédos Bamut és Szernovodszk van soron. Az orosz ágyúzások az af­ganisztáni szovjet taktikára utalnak. A falvakat módszere­sen bombázva a szovjet csapa­tok megpróbálták annak ide­jén szembefordítani a lakossá­got a kormányellenes láza­dókkal. A hasonlóságot az af­gán háborút megjárt Ruszlan Ausev ingus elnök is elismerte a minap a Szabadság rádiónak nyilatkozva. A Kreml politikája a jelek szerint arra irányul, hogy a la­kosságot megfélemlítve próbál­ják a bombázások alternatívája­­ként kínált békét, azaz a Moszk­­va-barát vezetés feltételeinek el­fogadását elérni és a csecsen fegyveresek kiűzését előmozdí­tani a településekről. MERÉNYLET Baszkföld Hétfőn a spanyolországi Baszkföldön életveszélyesen megsérült egy rendőrtiszt, majd később a kórházban be­lehalt sérüléseibe, miután felrobbant a gépkocsija alá rejtett pokolgép. Egyelőre senki sem vállal­ta a robbantás elkövetését, de a rendőrség szerint valószí­nűleg az ETA baszk szepara­tista szervezet áll a merénylet mögött. A konzervatív Nép­párt vasárnapi választási győ­zelme nyomán várható, hogy a baszkföldi függetlenségért harcoló ETA fokozza erő­szakcselekményeit Spanyol­­országban. * A spanyol szocialisták minapi választási veresége egyáltalán nem segít a mögöttes szándé­kok tisztázódásában. A győz­tes néppártiak alig szereztek több szavazatot annál, mint amire egy koalíció kialakítá­sához eleve szükségük van, így rászorulnak a kis nacionalis­ta pártokkal való együttmű­ködésre. Katalóniában még könnyen sikerülhet a meg­egyezés, de az ETA-hoz közel álló baszkok bizony megszok­ták a szocialistákkal való szimbiózist - s ezzel a győztes­nek számolnia kell. 1996. MÁRCIUS 5., KEDD FUNAR ÚJRAVÁLASZTÁSA A TÉT Alfred Moses és Molnos Lajos megbeszéléseiről A bukaresti amerikai nagykövetség sajtóirodája hétfőn közleményben szögezte le, hogy a nagykövet nem nyilat­kozik olyan megbeszéléseiről, amelyekre a sajtó nem volt hivatalos. A sajtóiroda azt követően nyi­latkozott így, hogy a Rompres hírügynökség a nagykövettől kért tájékoztatást arról a külön­­megbeszélésről, amelyet az amerikai diplomata február 22-i kolozsvári látogatása idején Molnos Díjassal, az RMDSZ me­gyei szervezetének elnökével folytatott. Több bukaresti lap a Romá­niai Magyar Szó szombati szá­ma alapján ismertette azt a be­számolót, amelyet Molnos La­jos, az RMDSZ megyei szerve­zetének elnöke adott erről a ta­lálkozóról. Az RMDSZ-vezető ebben elmondta, hogy Kolozs­várott a nagykövet meghívására vett részt egy találkozón, ame­lyet a szélsőséges pártok képvi­selőinek kivételével minden po­litikai erő, köztük a kormány vezető pártja, az SZDRP részvé­telével szerveztek meg. Alfred Moses a megbeszélé­sen kíváncsi volt arra - mondta Molnos Lajos -, milyen erők vannak Kolozsváron, amelyek a szélsőségesek hatalmát letörhe­tik, illetve képesek Funar újra­választását megakadályozni. Felmerült, hogy a legbiztosabb az lenne, ha egy Funar-ellenes tömörülésbe a kormány vezető pártja is bekapcsolódna, s hogy az RMDSZ a mérleg nyelvét képezheti. Amikor a találkozónak vége volt, a nagykövet megkérte Molnos Lajost, hogy maradjon még, és hivatalos román tolmá­csát elengedve saját tolmácsát vette maga mellé. A megbeszé­lésen, mondta Molnos, a nagy­követ többek között azt kérdez­te, elképzelhető-e, hogy az RMDSZ a fő kormánypártot tá­mogassa Funarral szemben. Az RMDSZ megyei elnöke azt vá­laszolta, hogy a cél érdekében a szövetség megpróbál a lehető legpragmatikusabban eljárni. Mindenképpen csak azt a cso­portosulást fogja támogatni, amelynek megvan az esélye a győzelemre az eddigi polgár­­mester ellenében is, erre pedig egy megosztott ellenzéknek nincs lehetősége. Az RMDSZ „a kisebbik rosszat” fogja választa­ni, fejtette ki a lapnak nyilatkoz­va Molnos Lajos. Megemlítette még, hogy a nagykövet egyet­értett az RMDSZ-szel az Anto­­nescu-szobor ügyében, hogy ti. azért ellenzi a Funar által java­solt szoborállítást, mert az RMDSZ úgy ítéli meg, Antones­­cu háborús bűnös volt. HAGYOMÁNYOS CSEH-SZERB BARÁTSÁG Klaus Belgrádba érkezett Hétfő délelőtt Belgrádba ér­kezett Václav Klaus cseh mi­niszterelnök, hogy a Jugo­szlávia és Csehország közötti gazdasági kapcsolatok hely­reállításáról tárgyaljon a szerb és jugoszláv vezetőkkel. Belgrádi értesülések szerint a cseh kormányfő kétnapos láto­gatásán a gazdasági tárcák ve­zetői mellett tárgyal majd Rado­­je Kontic jugoszláv miniszterel­nökkel és Slobodan Milosevic szerb elnökkel is. Aláírnak több olyan egyezményt, amelyek megalapozzák a két ország kö­zötti együttműködés helyreál­lítását. Belgrádi kommentárok sze­rint jó esély van a hagyományo­san baráti cseh-szerb kapcsola­tok feltámasztására, hiszen ahogy a Tanjug fogalmazott: „A múltban a két nemzet együtt harcolt az Oszt­rák-magyar Mo­narchia s a német imperializmus el­len” is. A jugo­szláv hírügy­nökség arra is emlékeztetett, hogy Csehország a daytoni egyez­mény aláírása és a Jugoszlávia elle­ni ENSZ-szankci­­ók felfüggesztése után az elsők kö­zött állította vissza a nagykö­veti szintű diplo­máciai kapcsola­tokat. Jugoszlávia szétesése és Csehszlovákia kettészakadása óta ez az első kormányfői szintű látogatás a két ország között. Belgrád már korábban felvette a kap­csolatot Pozsonnyal: Vladimír Meciar szlovák kormányf­ő janu­ár végén járt a jugoszláv fővá­rosban. Mindent a hagyományos barátság feléleszté­séért, mert Belgrádnak ki kell törnie a nem­zetközi elszigeteltségből - ez tükröződött Mi­losevic elnök arcán már a szerb szocialisták kongresszusának megnyitásakor is Vladimír Meciar fogadja a magyar pártok vezetőit Vladimír Meciar hétfőn levélben közölte a szlovák parla­ment Magyar Koalícióját alkotó három párttal, hogy a hé­ten fogadja a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt vezetőit. A találkozót csütörtökön tartják. Vladimír Meciar - a harmadik miniszterelnöksége alatt eltelt 15 hónap során - eddig egy­szer, tavaly nyáron ült tárgya­lóasztalhoz a magyarokkal. Bárdos Gyula, a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozga­lom parlamenti képviselője szerint a miniszterelnöktől hétfőn megkapták a csütörtö­kön délutánra szóló meghí­vást. A képviselő szerint „nem igazán nagy elvárások­kal” készülnek a találkozóra, de „teljesen nyilvánvaló, hogy a beszélő viszonyt fenn kell tartani. A szlovákiai magyar nem­zeti közösséget nagyon is nyo­masztó kérdésekről szeret­nénk tárgyalni a miniszterel­­nök úrral - nevezetesen a te­rületi közigazgatási felosztás­ról, a nyelvtörvény elfogadása után előállt helyzetről és a ki­sebbségek nyelvhasználatát szabályozni hivatott terveze­tünkről, nemkülönben a ki­sebbségi kultúrák támogatá­sának visszafogásáról, a ma­gyar oktatásügy helyzetéről, és természetesen gazdasági kérdésekről is” - mondta Bárdos.

Next