Heves Megyei Nap, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ Idegenforgalom vendéglátós szemmel Gyöngyös és a Mátra kiemelt üdülőkörzetnek számít Magyarországon, látogatottság szempontjából a negyedik helyen áll. A mátrai vendéglátásban dolgozó szakembereket kérdeztük az idegenforgalom idei alakulásáról, a vendégkörről, no meg az árakról. _________SZIRÁKI MÁRTA_________ A mátraházi Hotel Ózon gazdasági vezetője lapunknak elmondta, hogy a nyár eleje bevétel szempontjából nem volt igazán jó. Júliustól kezdődött el az igazi nyári szezon, jelentős számú kül- és belföldi vendéggel. - Nagyon jól alakult az elmúlt két hónapunk, kezdte Varga Zoltán, a mátrafüredi Avar Szálló igazgatója. Igen sok német vendéget fogadtunk a Forma-1 nagydíj alatt, de itt szálltak meg a híres skót dudások is. A konferenciaturizmusba bekapcsolódtunk, így szeptstembertől több tanfolyam és előadás színhelye lesz a szállodánk. A bevételeink kedvezőek, és igen sok jelentkezőnk volt az akciós hetekben. A belföldi vendégek közül sokan érkeznek az Alföldről, de dunántúli és fővárosi pihenni vágyók is felkeresnek minket - tette hozzá az igazgató. A gyöngyösi Vincellér panzió igazgatója, Nagy Imre arról számolt be, hogy 60 százalékban külföldiek keresik fel fogadójukat. Jelenleg német motorosok kértek szállást, de malájföldi látogatók is bérelnek szobát. A Farkasmályi pinceborozó patinás környezetében folklór programokat is szerveznek, amennyiben igény van rá. Gyöngyös önkormányzata augusztus 15-ei ülésén megtárgyalta és elfogadta a város és a környék idegenforgalmi koncepcióját. Az anyag kidolgozásában részt vállalt Mák Zoltán, a helyi Mátra Szálló igazgatója is. A vendéglátós szakember úgy vélekedett, Gyöngyösön remény van egy jobb minőségű idegenforgalmi szolgáltatás kialakítására. A koncepció kitér arra is, hogyan lehet tervezett módon visszajuttatni pénzeket az idegenforgalomba. A Tourinform iroda létrejöttével, annak adatbázisa segítségével nem csak a Mátra, hanem Gyöngyös is méltóképp a piacra kerülhet, így megvalósulhat a „vendégvárás helyett a vendéghívás” - tette hozzá befejezésül Mák Zoltán. KÖRKÉP HEVES MEGYEI NAP Komolyzene a fotográfia tükrében BACSA TIBOR Több mint húsz éve foglalkozik fotózással a Hatvanban élő Pádár Sándor, akit helytörténészként is mind többen ismernek. Mi abból az apropóból kerestük fel, hogy most érkezett haza Lengyelországból, ahol egy nemzetközi lyázaton fotózómásodik helyezett lett. Nem ez az első sikere a fiatal alkotónak, hisz 1990-ben a 168 Óra című újság versenyén is, az MTI-s profik között hozták le egy Petrasovits Annáról készült portréját. Míg egy másik esetben néhány kocka elcsattintása után géppisztolyos őrök vették körül a Keleti pályaudvaron, mikor az egykori Szovjetunióból menekült zsidókról készített felvételeket. Többórás procedúra alatt sikerült tisztáznia csak, hogy ő nem palesztin terrorista. Erdélyben járva a román helyhatósági választások dokumentálása közben is megszabadították a negatívjaitól. - Egy erdélyi kis faluban, Mákófalván volt az első kiállításom, amit több magyarországi tárlat is követett. Amire nagyon büszke vagyok, az a tavalyi Hatvan Expón való bemutatkozásom, ahol 70 erdélyi témájú képemet tettem közszemlére, majd az anyag egy része átkerült Hollókőre. FOTÓ: PÁDÁR SÁNDOR Azóta rendszeres is én járom Erdély, a Felvidék, Kárpátalja eldugott kis falvak, igyekszem és megörökíteni mindent, ami eleinkhez, a régmúlthoz köthető. Sokan őrültnek tartanak, de úgy érzem, mind több helyen megjelenő fotóim engem igazolnak. Hogy mennyire, bizonyítja, hogy a wroclawi fotóklubhoz beadott két Kocsis Albert fotójával II. díjat nyert. Az 51. alkalommal Duszniki Zdrój-ban megrendezésre kerülő Ghopin-fesztiválhoz kötődő pályázatra több száz képből válogatták ki azt a 35- öt, amelyet bemutatásra alkalmasnak ítéltek. Az Alsó- Sziléziában fekvő, gyógyvizéről, no meg Chopin-kultuszáról híres kisvárosba ilyenkor több ezren látogatnak el a világ minden tájáról. Közöttük lehetett a hatvani fotós is, akit az eredményhirdetésre és a fesztivál öt napjára vendégül láttak a rendezők. - Én soha nem a díjakért, az elismerésért veszek a kezembe gépet. Nem mondom, jólesett a gratuláló szó, a megkülönböztetett figyelem, amikor a zsűri elnöke kezembe adta a gyönyörű kristályvázát. Ennél már csak akkor lepődtem meg jobban, amikor a fesztivál alapítványának különdíját is nekem ítélte a nemzetközi zsűri - mondta a Zagyva-parti fotós. In memóriám Kocsis Albert II. In memóriám Kocsis Albert I. Dr. Watson Egerben nyomoz A lila levélpapír titka _________SÁRKÖZI JUDIT_________ A lila levélpapír keltette fel érdeklődésemet. A szerkesztőség napi irathalmazából kandikált ki élénk színű sarka: drogériára, kozmetikára, női divatárura gondoltam rutinosan. Ez nem jött be. Egy magánnyomozó, dr. Watson szolgáltatásait tartalmazta a szokatlan színű papiros. - Dr. Watson? - hallóztam a telefonban, beszélni szeretnék önnel. Mint nagy elődei, Sire Arthur Conan Doyle regényeiben, étterembe invitált, mondta, ő bajuszos negyvenes, én filigrán termetemet, rövid hajamat jelöltem meg. Talpig úriemberre tippeltem, ahogy az a Sherlock Holmes történetekben írva vagyon, kifogástalan öltöny, kemény gallér, arany kézelőgombok, szolid humor. Némi illatos pipafüst is belengte a várakozást. A magándetektív szimatával pattant fel az egri dr. Watson, amikor beléptem a megjelölt helyre. A pipa kivételével minden stimmelt. Watson a másodvonal, a nagy Holmes csodálója, aki mindig feladja az éppen megfelelő kérdést, hogy a mester brillírozva fejthesse ki a megoldást. Miért nem Sherlock Holmes? Elégedjünk meg egyelőre Watsonnal, intett le a magánnyomozó, majd később kiérdemelhetjük a nagy előd nevét is. És miért Watson? Mi más lehet egy ilyen irodának a neve, érvel a kérdezett. Persze a kamaszkori regényolvasások sem hagyták hidegen a név választásakor a cégvezetőt. A rendőri testület korábbi tagja a gyalázatos alulfizetettség és bánásmód miatt levetette az egyenruhát, de a szakmát nem akarta elfeledni, ezért amint lehetett, vagyis egy hónapja, engedélyeket szerzett magánnyomozói tevékenységre a fővárosban és Egerben. Eger igen ígéretes terepnek látszik egy magánnyomozó számára, ez Watson megfigyelése. Egy hónapja nyitotta ki irodája ajtaját, s hogy azon mennyien sétáltak be, nem publikus. Viszont ez az eltitkolt szám optimizmusra jogosítja fel a detektívet a jövőre nézve. Munkáját sokan segítik, természetesen mind a rendőri testület korábbi tagjai, hiszen azt a szakmát kell gyakorolnia felsőfokon és diszkréten minden detektívnek. Ő maga többnyire az eltűnt személyek felkutatásában leli örömét, és azt szereti, ha tanúvédelemre kérik fel. Ez Magyarországon még gyerekcipőben jár, egyáltalán nem tartunk ott, mint Amerikában, hogy a koronatanú új személyazonosságot kap, és idegen helyen telepedhet le. Kis hazánkban még csak arra van lehetőség, hogy a „forró napokban” eltűnjön, majd hirtelen előkerüljön, hogy ismét köddé váljon a bosszútól rettegő tanú családjával együtt. Extra igényeivel is forduljon hozzánk bizalommal! Az orgonaszínű papiros kínálatában bukkantam a rejtélyes felkiáltó mondatra. A titkos szakma bajuszos gyakorlójának erről az a véleménye, hogy az már magában elég extrém dolog, ha valaki magándetektív szolgáltatásit veszi igénybe. De hogy megvilágosodjanak a dolgok, elmondja, az például különleges kérés, ha valaki Távol-Keletre megy üzleti útra, és testőrt kér maga mellé. Ez az őr ugyanis nem vihet fegyvert magával, ennek ellenére minden körülmények között meg kell védenie a „megrendelőt”, ráadásul úgy kell elvegyülnie, mondjuk, az üzletemberek világában, hogy még a gyanúja se merüljön fel, hogy nem a biznisz miatt érkezett. Az első megrendelésről faggatom Watsont, hát persze, hogy pénzbehajtás volt, de azt ő nem vállalja. Kérésre megtalálják a pénzzel meglógott bűnöst, s ezt az információt átadják az ügyfélnek, de nem titkos találkán borítékban egy bár mélyén, ahogy ezt a filmekben látni lehet, mindez egy irodában történik. A többit másra bízzák. Tipikus kérdések, hogy lop-e az igazgató a tulajdonostól, fizetőképes-e a társaság, milyen ember a leendő munkatárs? Az információ érték, ez a megrendelésekből is látszik. A világ minden tájáról vállalja a „gyűjtést”, hogy miként, az viszont a legmélyebben őrzött titkok közé tartozik. Watson azt állítja, semmi mást nem tesz, nem tehet, mint bármely magyar állampolgár. Csak neki van ideje. Na meg nem mindegy, hogy az apró részleteket milyen koponya rakja egymás mellé. A leves után mertem csupán kérdést feltenni az orgona színében pompázó levélpapír titkára: mi motiválta a detektívet e szín kiválasztásában? E titkot azonban továbbra is homály fedi. Építkezni? Önerőből? ___________ITT___________ Statisztikák szerint Magyarországon egy átlagos háztartási jövedelemből 7-10 év alatt építhető saját otthon, miközben az USA-ban 2-3 év, Angliában 3-4 év elegendő ehhez. Magyarországon a házépítés vagy -vásárlás összes költségének mindössze 14 százalékát lehet hitelként felvenni, Nyugat-Európa egyik-másik országában pedig akár 100 százalék hitelből is lehet házat építeni. Máshol 3-4 százalék a lakáshitelkamat, Magyarországon 30-35 százalék. sen A fenti helyzet meglehetősehangoló, noha már megindult egyfajta változás ezen a téren. A folyamat azonban meglehetősen lassú, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy például a lakástakarék-pénztárak megalakulását szabályzó törvénytervezet előkészületei már két évvel ezelőtt megkezdődtek, a törvény azonban mind a mai napig nem született meg. Pénzügyi szakemberek azt remélik, hogy néhány hónapon belül megszavazza az országgyűlés a beterjesztett törvénytervezetet, mások szerint jó, ha jövőre sor kerül erre az aktusra. Mindennek ellenére jó néhány bank - köztük az OTP, a Postabank és a Takarékbank - ugrásra készen vár arra, hogy a törvényes feltételek adottak legyenek, s működtetni kezdhessék a maguk lakástakarék-pénztárát, amely önálló, szakosított pénzintézetként jelenne meg a piacon. Ezt az újfajta, s Nyugat- Európában jól bevált, működőképes otthonteremtési támogatási rendszert az elsők között a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. adoptálta a hazai viszonyokra - mondta kérdésünkre Vas Dénes, a részvénytársaság egri területi igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Partnerük, a német Schwabis Hall Inkáistakarékpénztár még 1993-ban „hozta el” Magyarországra saját lakástakarék-pénztárának ötletét és rendszerét, majd 1994-ben képviseleti irodát nyitottak Budapesten - azóta várják a lakástakarék-törvény megszületését. *** A jelenlegi elképzelések szerint négy-öt év előtakarékosság lenne szükséges ahhoz, hogy a pénztárral szerződő fél a megtakarításai után kedvezményes, lakáscélú építésre felhasználható kölcsönhöz jusson. A „lakáscél” meglehetősen tágas lehet, hisz idetartozna a ház- és lakásépítés, illetve -vásárlás mellett a telekvásárlás, közmű, járda, csatorna, vízvezeték, telefonrendszer építése, lakáskorszerűsítés, -bővítés, -átépítés, a járulékos költségek finanszírozása, a lakáscélú hitel törlesztése, illetve a bérlakások esetében ezeknek a lakásoknak a korszerűsítése is. A pénzügyi szakemberek számításai szerint a családoknak havonta nyolc-tízezer forintot kellene ahhoz betenni a lakástakarék-pénztárba, hogy a lehető legteljesebb mértékben kiaknázhassák az állami támogatási rendszert. *** Vajon elég ösztönzőek ezek a feltételek ahhoz, hogy az eddiginél szélesebb körben vállalkozzanak a családok otthonteremtésre? - erre is választ kerestünk. A parádfürdői vállalkozó azt mondja, hogy noha szeretne saját lakást, egyelőre nincs reménye arra, hogy vásároljon vagy építsen. Annak is örül, ha négy hónapra előre lát, négy évre semmiképp sem tud tervezni - mondja -, s emiatt azt sem garantálhatja, hogy minden hónapban 7500 forintot félretesz. A recski autószerelő mester szerint ez a támogatási forma megint csak a tehetősebb rétegeknek jelentene segítséget. Mint mondta, ritka manapság az a család - főként, ha vidéken él -, amelyben a családfenntartók ne a létminimum közelében élnének, az ő keresetük legfeljebb arra elég, hogy kifizessék a rezsit, félretenni már nemigen marad mit. - Olyan ez, mint régen az ifjúsági takarékbetét - mondja az egri pedagógus -, vagy az a fajta előtakarékosság, amelyet az ifjúsági garzonházban lakóknak kellett havonta félretenni azért, hogy később saját lakásba költözhessenek. Nem hangzik rosszul ez a támogatási forma, és elvileg nekünk is jól jönne, ha felújítanánk a házunkat, de nagyon sok az a négy-öt év. Ki lát ennyire előre manapság? Hasonló, félig-meddig önerős vállalkozást tervezett pár évvel ezelőtt a „Házat-hazát” alapítvány is Heves megyében. Farkas Imre, az egri polgármesteri hivatal főmérnöki irodájának munkatársa ezzel kapcsolatos kérdésünkre elmondta: a szervezet aktivistái valóban felkeresték régebben őket, s a város meg is ígérte, hogy támogatja a kezdeményezést. Később azonban a szándék elhalt, az „önszerveződésből” semmi sem lett. Úgy tűnik, az alapítvány ebben az esetben is Budapestcentrikus maradt, és nem lépte át Pest megye határát - vélekedett Farkas Imre. 5