Heves Megyei Nap, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

2 HEVES MEGYEI NAP Dakka - Egy dakkai ruha­gyárban hamis tűzriadó volt rövidzárlat miatt, s a munká­sok fejvesztett menekülése közben huszonhat embert agyontapostak. Valaki elkiál­totta magát: tűz van! Erre a munkások megpróbáltak le­szaladni az épület negyedik emeletén lévő helyiségekből. Eközben a környékbeli csa­vargók - látva a páni menkü­­lést - igyekeztek behatolni a gyárba, hogy megdézsmálják a készleteket. A halálos áldo­zatok többsége nő. Sok sebe­sültet kórházban ápolnak. Öt személy állapota válságos. Pasadena/Mars bolygó - Egy beszorult kő ideig-óráig feltartotta szerdai munkájá­ban a Mars felszínét szondázó kicsiny robotot, a Sojournert. A vörös bolygó egy kisebb kö­ve beakadt a Sojourner egyik kerekének hornyolásába, de a gondolkodó gép, célszerűen eljárva, nem erőltette az áttö­rést, hanem az„okos enged” elve alapján meghátrált kissé, kirázva a kerék bordázatából a betolakodót. Azután óvato­san kikerülte az akadályt - közölték a pasadenai magán­egyetemi kutatóintézetben, amelyből a mostani Mars-kül­detést irányítják. Washington - Az amerikai elnököt nemi zaklatás vádjá­val perlő nő ügyvédei nemso­kára bevonnak az ügybe egy újabb „áldozatot” is, a Fehér Ház egyik volt alkalmazottját, akit - állításuk szerint - szin­tén molesztált Bill Clinton. Az amerikai CBS televízió szer­dán közölte erről szerzett ér­tesülését. Az újabb panaszos nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a két hét múlva kezdődő előzetes meg­hallgatásokon ezt a nőt is bevon­ják a perbe. Egy Paula Jones ne­vű arkansasi nő azt állítja, hogy 1991-ben magához ren­delte őt Clinton (akkoriban még Arkansas állam kor­mányzója), és durva nyíltság­gal nemi szolgáltatást kért tő­le. Paula Jones nagy összegű kártérítést követel Bill Clin­tontól. Az elnök többször is cáfolta a vádat. Algír - Felrobbant egy gépkocsiba rejtett polkolgép szerda este az algériai fővá­rosban, s megölt hat embert - közölték szemtanúk. A belbiz­tonsági szolgálat késedelem nélkül megerősítette a me­rénylet tényét, de négyre tet­te a halálos áldozatok számát, 25-re pedig a sebesültekét. A sebesülteket fogadó kórházak orvosai szerint öt a halottak száma, és 36 a sebesülteké. Az algériai sajtó szerint nyolc a halottak száma, és 24 a sebe­sülteké. KÜLPOLITIKA Az Odera gátját csak az imádság tartja Csodával határos a gátak ellenállása az Odera árjával szemben - vélte a keletnémet Brandenburg tartomány belügyminisztere csütörtökön, miután újabb repedés kelet­kezett a hohenwutzeni gáton. Alwin Ziel azonban elismerte, hogy alig 10-15 száza­lék az esély a természet elemi erejének le­küzdésére ezen a gátszakaszon. Az AFP szerint a repedés 15 méter hosszan húzódik, 34 centiméter mélyen - mintegy 100 méternyire az első repedés helyétől. A Reuter szerint német katonák ezrei iparkod­tak megerősíteni a sérült gátat, amelynek lá­bához öttonnás homokzsákokat ejtettek heli­kopterekről. Ha a gát átszakad, akkor több méter magas vízoszlop omlik rá az Oderbruch medencére, néhány órán belül 250 négyzetkilométernyi térséget árasztva el a második töltéssorig. Kez­detben csaknem két tucat falut öntene el a víz, és ha az Odera régi medre menti második vé­dővonalat is elmosná, akkor dél felé áradna tovább a medence többi részén át mintegy 17 kilométernyit, a nagyobb városok, Wriezen és Bad Freienwalde irányába. Gátszakadás esetén egy harmadik védővo­nal is épülhet egy Hohenwutzentől délre hala­dó országút mentén - jelezte Ziel, bár hozzá­tette, hogy „a főgátat az utolsó másodpercig védelmezik”. Mintegy tízezer lakost szerda es­te elszállítottak a Lengyelországgal szomszé­dos sík területről, miután a hohenwutzeni gát szakadással fenyegetett. A múlt héten ötezer embert már elköltöztettek a környékről. A brit hírszolgálati iroda felidézte, hogy az Oderbruch a kommunista Kelet-Németország éléskamrájának számított. Az Oderbruch mo­csarát 250 esztendeje Nagy Frigyes porosz ki­rály csapoltatta le. A főgát utoljára Reitwein­­nél szakadt át az Oderbruch déli végén. A francia hírügynökség szerint most is két ponton gyengült meg: Hohenwutzein mel­lett Reitweinnél is. Kánikulai időpontunkban akár a nyári örömöket is kifejezhetné ez a kép, ám az esernyős, vízben gá­zoló férfi az Odera-gátat ellenőrzi. Azt a gátat, amit a szakemberek szerint csupán a szentlélek tart még... A magyar vízumpolitika módosítása és jövője A közeljövőben - a Göncz Árpád áprilisi dél-amerikai út­ján elhangzott bejelentésnek megfelelően - teljes körű ví­zummentességi megállapodás lép hatályba Magyarország és Paraguay között. A tervek között egy másik dél-amerikai országgal megkötendő vízumegyezmény is szerepel. Erről a Külügyminisztérium konzuli főosztályán adtak tájékoz­tatást csütörtökön az MTI érdeklődésére. Magyarországnak jelenleg 53 állammal van érvényben tel­jes körű - tehát magán-, dip­lomata- és szolgálati útleve­lekre egyaránt vonatkozó - vízummentességi megállapo­dása. A három balti állam ki­vételével - melyekkel 1993- ban már megszületett a kétol­dalú egyezmény - a listán együtt tartják nyilván a volt Szovjetunió utódállamait, me­lyekkel kapcsolatban még egy 1978-as megállapodás érvé­nyes. Utóbbi arról rendelkezik, hogy a magyar állampolgárok számára a belépéshez meghí­vólevél vagy hivatalos útitervi igazolás, vagy turista elismer­vény szükséges. A külügyi illetékes el­mondta: a tervek szerint be­látható időn belül a Benelux államok és Olaszország állam­polgárai személyi igazolvá­nyuk felmutatásával is belép­hetnek majd Magyarország­ra. Ilyen egyezményt hazánk eddig öt országgal, Németor­szággal, Franciaországgal, Spanyolországgal, Svájccal és Ausztriával írt alá. A jogosult­ság egyelőre nem kölcsönös: a magyar állampolgárok csak az Európai Unió okmánybiz­tonsági és jogi feltételeinek teljes magyarországi átvételé­vel, tehát minden bizonnyal az EU-ba való belépéskor utazhatnak majd személyi igazolványuk felmutatásával az Unió államaiba. Az Európai Unió Miniszte­ri Tanácsának érvényben lé­vő, 1995-ös szabályozása sze­rint 98 ország állampolgárai kötelesek vízumot beszerezni az EU területére való beuta­záshoz. Nyilvánvalónak tű­nik, hogy az EU vízumpoliti­kájához való igazodás jegyé­ben a listán szereplő 1­2 olyan állam - így például Kuba - esetében fog vízumkötelezett­séget bevezetni Magyaror­szág, melyekkel jelenleg köl­csönös és teljes körű vízum­mentesség van érvényben. Repülőgép a firenzei autópályán Kifutott a leszállópályáról és a Firenzét a tengerparttal összekötő autópályán állt meg a francia Air Litoral légitár­saság egyik kis utasszállító repülőgépe. A balesetről beszá­moló csütörtöki olasz lapok szerint szinte a csodával hatá­ros, hogy nem történt súlyos katasztrófa: az eltévedt repü­lőgép hajszál híján összeütközött egy autóbusszal. Az ATR 42 típusú gép a fran­ciaországi Nizzából érkezett, fedélzetén 14 utassal és 3 főnyi személyzettel Firenzébe. toszkán város Peretola repülő­­­terén szállt le, de eddig tisztá­zatlan okok miatt a pilóta nem tudott megállni a leszállópá­lyán. A gép a repülőtér keríté­sén áttörve a mintegy 200 mé­ter távolságban lévő autópályá­ra szaladt, s itt az autópálya vaskorlátja állította meg. Az épp abban a pillanatban odaér­kező autóbusz sofőrje szeren­csére hirtelen fékezéssel el tud­ta kerülni az ütközést. A balesetben csak a két piló­ta sérült meg, az egyikük súlyo­san. Az első feltételezések sze­rint a bajt az okozta, hogy a pi­lóta túlságosan nagy sebesség­gel kezdett neki a leszálláshoz. Egyelőre nem zárták ki a gép meghibásodásának lehetősé­gét sem. A tűzoltók mindenesetre kivonultak a helyszínre, a sérült pilótákat is ők szabadították ki a megrongálódott gépből 1997. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK EGY SALAMONI DÖNTÉS VESZÉLYES Strasbourg előtt a kétnyelvű bizonyítványok ügye Csáky Pál, a szlovák parlament hárompárti Magyar Koalí­ciójának kereszténydemokrata képviselője néhány héttel ezelőtt a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bi­zottságnál keresett jogorvoslatot a szlovákiai magyaroktól megvont kétnyelvű bizonyítványok ügyében Csákyt most arról értesítették, hogy a testület a beadványt elfogadta. Beadványában a jogsértés tényének elbírálását kérte Strasbourgtól. A testü­let arról értesítette a képvise­lőt, hogy az Európai Emberi Jogi Bizottág a nyári szünet után tárgyalni kíván az ügy­ről. Csáky ezt örömmel közöl­te a sajtóval, és úgy értékelte, hogy a jelek szerint a bizott­ság gyorsított eljárással tár­gyalja majd a beadványt, melyben ő azt kérte, hogy mondják ki: igenis, a szlová­kiai magyaroknak joguk van a kétnyelvű bizonyítványhoz. A képviselő elmondta: a strasbourgi álláspont azért is igen fontos, mert várható, hogy a nyelvtörvény kérdésé­ben várható szlovák alkot­mánybírósági határozat, amely a kétnyelvű bizonyítványok ügyét is befolyásolja, „ismét salamoni lesz, s azt bárki a sa­ját szájíze szerint értelmezheti majd”. A legfelső szlovák jogi testület augusztus 26-án - kö­zel másfél éves késedelemmel - kezdi meg a nyelvtörvény elbírálását. Csáky nyilatkozatban adott hangot véleményének, mely szerint, ha Szlovákia a stras­bourgi döntést sem méltá­nyolná, akkor a nemzetközi jog megsértésének vádjával kell számolnia - elvégre Po­zsony is ratifikálta az Európai Emberjogi Konvenciót. Ha ezt megsértve Szlovákia még­sem igazodna a várható stras­bourgi döntéshez, akkor nyil­vánvalóan szankciókra szá­míthat, s e szankciók közül az sem zárható ki, hogy Szlová­kiával akár a társulási szerző­dést is felmondják, hiszen „az EU nem tarthat fenn legitim kapcsolatokat olyan ország­gal, amely nem tartja tisztelet­ben a nemzetközi jogot.” HADÜZENETTEL FELÉRŐ LEPÉSEKET EMLÍTETTEK A jeruzsálemi merényletről Arafat és a palesztinok érvei Jasszer Arafat palesztin el­nök elítélte a jeruzsálemi merénylet után bevezetett izraeli biztonsági intézke­déseket, mondván: kön­­­nyen kudarcba fulladhat a békefolyamat. A Palesztin Hatóság „a békefolyamatot befagyasztó, a megállapo­dásokat megsértő” izraeli vezetést tette felelőssé a robbantásokért. Arafat kérte az Egyesült Álla­mokat, Oroszországot, vala­mint a közel-keleti rendezés­ben érintett európai és ázsiai államokat, hogy szólítsák fel Izraelt a szigorú intézkedések feloldására. Abu Rudejim, a palesztin elnök szóvivője el­mondta, hogy Arafat magá­hoz kérette az említett orszá­gok főkonzuljait, és „haladék­talan nemzetközi beavatko­zást” sürgetett a „veszélyes iz­raeli kormánydöntések” vég­rehajtásának leállítására. Ru­­dej­a szerint a palesztin el­nök kijelentette, hogy az in­tézkedések „a palesztinok el­leni hadüzenettel” érnek fel. A PFSZ vezető tisztségvise­lői ismételten hangsúlyozták, hogy az izraeli telepítési poli­tika robbanásveszélyes lépés volt. Arafat elrendelte, hogy a palesztin biztonsági erők csapjanak le a merényletben való részvétellel gyanúsítható szélsőségesekre. A PFSZ biz­tonsági vezetői közölték: nem hajtanak végre tömeges letar­tóztatásokat csak azért, hogy kiengeszteljék Izraelt, kizáró­lag olyan személyeket vesz­nek őrizetbe, akikről feltéte­lezhető, hogy közük volt a je­ruzsálemi támadáshoz. A pa­lesztin biztonsági vezetők ki­jelentették: még mindig nem biztosak abban, hogy melyik politikai csoport áll a merény­let mögött. (A nyugati hírügy­nökségekhez eljuttatott közle­ményében a Hamász vállalta a robbanások elkövetését.) A palesztin rendőrség új ellenőrzési pontokat állított fel a Jordán nyugati partvidé­kén fekvő Betlehem városá­ban - ahol július elején meg­találta a Hamász egyik robba­nószerüzemét. A Palesztin Hatóság közölte, hogy egész éjszaka egy izraeli helikopter körözött Arafat gázai főhadi­szállása fölött, és egy izraeli katonai repülőgép járőrözött a Gázai övezet felett. Amit itt látnak, csupán a számítógép fantáziájának köszönhető fantomkép. A tettesekből ennyi sem maradt. Kilétüket nyomozzák OROSZORSZÁG PÉNZÜGYEI Soros finanszírozta a költségvetési hiányt Több alkalommal is Soros György, a magyar származású amerikai milliárdos segített áthidalni az orosz költségve­tésben tátongó lyukat, főleg két eurokötvény-kibocsátás között - fedte fel csütörtökön Moszkvában Vlagyimir Pota­­nyin első miniszterelnök-helyettes. Oroszország november 1 mil­liárd dolláros, márciusban 2 milliárd német márkás, júni­usban pedig 2 milliárd dollá­ros eurokötvényt dobott piac­ra -jegyezte meg a Reuter. Potanyin szavaiból nem de­rült ki, hogy személyesen So­ros segítette-e ki hitellel az orosz kormányt, vagy pedig befektetési alapja, amely a milliárdos szerint olykor olyan döntést is hoz, amellyel ő személy szerint nem ért egyet. Soros György is részt vesz abban az Uneximbank vezet­te konzorciumban, amely a múlt héten, 1,8 milliárd dol­láros ajánlattal, megnyerte a Szvaszinveszt orosz távközlési vállalat egynegyedére kiírt ár­verést. Potanyin, aki egyben az Uneximbank elnöke is, azt ál­lította, hogy a Mustcom nevű konzorcium egyetlen tagja sem szándékozik két évnél hamarabb eladni frissen szer­zett Szvjazinveszt-részvényeit. A bankelnök szerint a résztve­vők mindegyike hosszú távú befektetésnek tekinti a Szvja­­zinvesztet. Ezzel cáfolta azo­kat a híreszteléseket, melyek szerint a konzorcium legtöbb tagja igen hamar megszaba­dulna a távközlési papíroktól, mivel azokat csak rövid távra, spekulációs célra vásárolta - írta az AFP.

Next