Heves Megyei Nap, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-01 / 178. szám
2 HEVES MEGYEI NAP Dakka - Egy dakkai ruhagyárban hamis tűzriadó volt rövidzárlat miatt, s a munkások fejvesztett menekülése közben huszonhat embert agyontapostak. Valaki elkiáltotta magát: tűz van! Erre a munkások megpróbáltak leszaladni az épület negyedik emeletén lévő helyiségekből. Eközben a környékbeli csavargók - látva a páni menkülést - igyekeztek behatolni a gyárba, hogy megdézsmálják a készleteket. A halálos áldozatok többsége nő. Sok sebesültet kórházban ápolnak. Öt személy állapota válságos. Pasadena/Mars bolygó - Egy beszorult kő ideig-óráig feltartotta szerdai munkájában a Mars felszínét szondázó kicsiny robotot, a Sojournert. A vörös bolygó egy kisebb köve beakadt a Sojourner egyik kerekének hornyolásába, de a gondolkodó gép, célszerűen eljárva, nem erőltette az áttörést, hanem az„okos enged” elve alapján meghátrált kissé, kirázva a kerék bordázatából a betolakodót. Azután óvatosan kikerülte az akadályt - közölték a pasadenai magánegyetemi kutatóintézetben, amelyből a mostani Mars-küldetést irányítják. Washington - Az amerikai elnököt nemi zaklatás vádjával perlő nő ügyvédei nemsokára bevonnak az ügybe egy újabb „áldozatot” is, a Fehér Ház egyik volt alkalmazottját, akit - állításuk szerint - szintén molesztált Bill Clinton. Az amerikai CBS televízió szerdán közölte erről szerzett értesülését. Az újabb panaszos nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a két hét múlva kezdődő előzetes meghallgatásokon ezt a nőt is bevonják a perbe. Egy Paula Jones nevű arkansasi nő azt állítja, hogy 1991-ben magához rendelte őt Clinton (akkoriban még Arkansas állam kormányzója), és durva nyíltsággal nemi szolgáltatást kért tőle. Paula Jones nagy összegű kártérítést követel Bill Clintontól. Az elnök többször is cáfolta a vádat. Algír - Felrobbant egy gépkocsiba rejtett polkolgép szerda este az algériai fővárosban, s megölt hat embert - közölték szemtanúk. A belbiztonsági szolgálat késedelem nélkül megerősítette a merénylet tényét, de négyre tette a halálos áldozatok számát, 25-re pedig a sebesültekét. A sebesülteket fogadó kórházak orvosai szerint öt a halottak száma, és 36 a sebesülteké. Az algériai sajtó szerint nyolc a halottak száma, és 24 a sebesülteké. KÜLPOLITIKA Az Odera gátját csak az imádság tartja Csodával határos a gátak ellenállása az Odera árjával szemben - vélte a keletnémet Brandenburg tartomány belügyminisztere csütörtökön, miután újabb repedés keletkezett a hohenwutzeni gáton. Alwin Ziel azonban elismerte, hogy alig 10-15 százalék az esély a természet elemi erejének leküzdésére ezen a gátszakaszon. Az AFP szerint a repedés 15 méter hosszan húzódik, 34 centiméter mélyen - mintegy 100 méternyire az első repedés helyétől. A Reuter szerint német katonák ezrei iparkodtak megerősíteni a sérült gátat, amelynek lábához öttonnás homokzsákokat ejtettek helikopterekről. Ha a gát átszakad, akkor több méter magas vízoszlop omlik rá az Oderbruch medencére, néhány órán belül 250 négyzetkilométernyi térséget árasztva el a második töltéssorig. Kezdetben csaknem két tucat falut öntene el a víz, és ha az Odera régi medre menti második védővonalat is elmosná, akkor dél felé áradna tovább a medence többi részén át mintegy 17 kilométernyit, a nagyobb városok, Wriezen és Bad Freienwalde irányába. Gátszakadás esetén egy harmadik védővonal is épülhet egy Hohenwutzentől délre haladó országút mentén - jelezte Ziel, bár hozzátette, hogy „a főgátat az utolsó másodpercig védelmezik”. Mintegy tízezer lakost szerda este elszállítottak a Lengyelországgal szomszédos sík területről, miután a hohenwutzeni gát szakadással fenyegetett. A múlt héten ötezer embert már elköltöztettek a környékről. A brit hírszolgálati iroda felidézte, hogy az Oderbruch a kommunista Kelet-Németország éléskamrájának számított. Az Oderbruch mocsarát 250 esztendeje Nagy Frigyes porosz király csapoltatta le. A főgát utoljára Reitweinnél szakadt át az Oderbruch déli végén. A francia hírügynökség szerint most is két ponton gyengült meg: Hohenwutzein mellett Reitweinnél is. Kánikulai időpontunkban akár a nyári örömöket is kifejezhetné ez a kép, ám az esernyős, vízben gázoló férfi az Odera-gátat ellenőrzi. Azt a gátat, amit a szakemberek szerint csupán a szentlélek tart még... A magyar vízumpolitika módosítása és jövője A közeljövőben - a Göncz Árpád áprilisi dél-amerikai útján elhangzott bejelentésnek megfelelően - teljes körű vízummentességi megállapodás lép hatályba Magyarország és Paraguay között. A tervek között egy másik dél-amerikai országgal megkötendő vízumegyezmény is szerepel. Erről a Külügyminisztérium konzuli főosztályán adtak tájékoztatást csütörtökön az MTI érdeklődésére. Magyarországnak jelenleg 53 állammal van érvényben teljes körű - tehát magán-, diplomata- és szolgálati útlevelekre egyaránt vonatkozó - vízummentességi megállapodása. A három balti állam kivételével - melyekkel 1993- ban már megszületett a kétoldalú egyezmény - a listán együtt tartják nyilván a volt Szovjetunió utódállamait, melyekkel kapcsolatban még egy 1978-as megállapodás érvényes. Utóbbi arról rendelkezik, hogy a magyar állampolgárok számára a belépéshez meghívólevél vagy hivatalos útitervi igazolás, vagy turista elismervény szükséges. A külügyi illetékes elmondta: a tervek szerint belátható időn belül a Benelux államok és Olaszország állampolgárai személyi igazolványuk felmutatásával is beléphetnek majd Magyarországra. Ilyen egyezményt hazánk eddig öt országgal, Németországgal, Franciaországgal, Spanyolországgal, Svájccal és Ausztriával írt alá. A jogosultság egyelőre nem kölcsönös: a magyar állampolgárok csak az Európai Unió okmánybiztonsági és jogi feltételeinek teljes magyarországi átvételével, tehát minden bizonnyal az EU-ba való belépéskor utazhatnak majd személyi igazolványuk felmutatásával az Unió államaiba. Az Európai Unió Miniszteri Tanácsának érvényben lévő, 1995-ös szabályozása szerint 98 ország állampolgárai kötelesek vízumot beszerezni az EU területére való beutazáshoz. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az EU vízumpolitikájához való igazodás jegyében a listán szereplő 12 olyan állam - így például Kuba - esetében fog vízumkötelezettséget bevezetni Magyarország, melyekkel jelenleg kölcsönös és teljes körű vízummentesség van érvényben. Repülőgép a firenzei autópályán Kifutott a leszállópályáról és a Firenzét a tengerparttal összekötő autópályán állt meg a francia Air Litoral légitársaság egyik kis utasszállító repülőgépe. A balesetről beszámoló csütörtöki olasz lapok szerint szinte a csodával határos, hogy nem történt súlyos katasztrófa: az eltévedt repülőgép hajszál híján összeütközött egy autóbusszal. Az ATR 42 típusú gép a franciaországi Nizzából érkezett, fedélzetén 14 utassal és 3 főnyi személyzettel Firenzébe. toszkán város Peretola repülőterén szállt le, de eddig tisztázatlan okok miatt a pilóta nem tudott megállni a leszállópályán. A gép a repülőtér kerítésén áttörve a mintegy 200 méter távolságban lévő autópályára szaladt, s itt az autópálya vaskorlátja állította meg. Az épp abban a pillanatban odaérkező autóbusz sofőrje szerencsére hirtelen fékezéssel el tudta kerülni az ütközést. A balesetben csak a két pilóta sérült meg, az egyikük súlyosan. Az első feltételezések szerint a bajt az okozta, hogy a pilóta túlságosan nagy sebességgel kezdett neki a leszálláshoz. Egyelőre nem zárták ki a gép meghibásodásának lehetőségét sem. A tűzoltók mindenesetre kivonultak a helyszínre, a sérült pilótákat is ők szabadították ki a megrongálódott gépből 1997. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK EGY SALAMONI DÖNTÉS VESZÉLYES Strasbourg előtt a kétnyelvű bizonyítványok ügye Csáky Pál, a szlovák parlament hárompárti Magyar Koalíciójának kereszténydemokrata képviselője néhány héttel ezelőtt a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bizottságnál keresett jogorvoslatot a szlovákiai magyaroktól megvont kétnyelvű bizonyítványok ügyében Csákyt most arról értesítették, hogy a testület a beadványt elfogadta. Beadványában a jogsértés tényének elbírálását kérte Strasbourgtól. A testület arról értesítette a képviselőt, hogy az Európai Emberi Jogi Bizottág a nyári szünet után tárgyalni kíván az ügyről. Csáky ezt örömmel közölte a sajtóval, és úgy értékelte, hogy a jelek szerint a bizottság gyorsított eljárással tárgyalja majd a beadványt, melyben ő azt kérte, hogy mondják ki: igenis, a szlovákiai magyaroknak joguk van a kétnyelvű bizonyítványhoz. A képviselő elmondta: a strasbourgi álláspont azért is igen fontos, mert várható, hogy a nyelvtörvény kérdésében várható szlovák alkotmánybírósági határozat, amely a kétnyelvű bizonyítványok ügyét is befolyásolja, „ismét salamoni lesz, s azt bárki a saját szájíze szerint értelmezheti majd”. A legfelső szlovák jogi testület augusztus 26-án - közel másfél éves késedelemmel - kezdi meg a nyelvtörvény elbírálását. Csáky nyilatkozatban adott hangot véleményének, mely szerint, ha Szlovákia a strasbourgi döntést sem méltányolná, akkor a nemzetközi jog megsértésének vádjával kell számolnia - elvégre Pozsony is ratifikálta az Európai Emberjogi Konvenciót. Ha ezt megsértve Szlovákia mégsem igazodna a várható strasbourgi döntéshez, akkor nyilvánvalóan szankciókra számíthat, s e szankciók közül az sem zárható ki, hogy Szlovákiával akár a társulási szerződést is felmondják, hiszen „az EU nem tarthat fenn legitim kapcsolatokat olyan országgal, amely nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot.” HADÜZENETTEL FELÉRŐ LEPÉSEKET EMLÍTETTEK A jeruzsálemi merényletről Arafat és a palesztinok érvei Jasszer Arafat palesztin elnök elítélte a jeruzsálemi merénylet után bevezetett izraeli biztonsági intézkedéseket, mondván: könnyen kudarcba fulladhat a békefolyamat. A Palesztin Hatóság „a békefolyamatot befagyasztó, a megállapodásokat megsértő” izraeli vezetést tette felelőssé a robbantásokért. Arafat kérte az Egyesült Államokat, Oroszországot, valamint a közel-keleti rendezésben érintett európai és ázsiai államokat, hogy szólítsák fel Izraelt a szigorú intézkedések feloldására. Abu Rudejim, a palesztin elnök szóvivője elmondta, hogy Arafat magához kérette az említett országok főkonzuljait, és „haladéktalan nemzetközi beavatkozást” sürgetett a „veszélyes izraeli kormánydöntések” végrehajtásának leállítására. Rudeja szerint a palesztin elnök kijelentette, hogy az intézkedések „a palesztinok elleni hadüzenettel” érnek fel. A PFSZ vezető tisztségviselői ismételten hangsúlyozták, hogy az izraeli telepítési politika robbanásveszélyes lépés volt. Arafat elrendelte, hogy a palesztin biztonsági erők csapjanak le a merényletben való részvétellel gyanúsítható szélsőségesekre. A PFSZ biztonsági vezetői közölték: nem hajtanak végre tömeges letartóztatásokat csak azért, hogy kiengeszteljék Izraelt, kizárólag olyan személyeket vesznek őrizetbe, akikről feltételezhető, hogy közük volt a jeruzsálemi támadáshoz. A palesztin biztonsági vezetők kijelentették: még mindig nem biztosak abban, hogy melyik politikai csoport áll a merénylet mögött. (A nyugati hírügynökségekhez eljuttatott közleményében a Hamász vállalta a robbanások elkövetését.) A palesztin rendőrség új ellenőrzési pontokat állított fel a Jordán nyugati partvidékén fekvő Betlehem városában - ahol július elején megtalálta a Hamász egyik robbanószerüzemét. A Palesztin Hatóság közölte, hogy egész éjszaka egy izraeli helikopter körözött Arafat gázai főhadiszállása fölött, és egy izraeli katonai repülőgép járőrözött a Gázai övezet felett. Amit itt látnak, csupán a számítógép fantáziájának köszönhető fantomkép. A tettesekből ennyi sem maradt. Kilétüket nyomozzák OROSZORSZÁG PÉNZÜGYEI Soros finanszírozta a költségvetési hiányt Több alkalommal is Soros György, a magyar származású amerikai milliárdos segített áthidalni az orosz költségvetésben tátongó lyukat, főleg két eurokötvény-kibocsátás között - fedte fel csütörtökön Moszkvában Vlagyimir Potanyin első miniszterelnök-helyettes. Oroszország november 1 milliárd dolláros, márciusban 2 milliárd német márkás, júniusban pedig 2 milliárd dolláros eurokötvényt dobott piacra -jegyezte meg a Reuter. Potanyin szavaiból nem derült ki, hogy személyesen Soros segítette-e ki hitellel az orosz kormányt, vagy pedig befektetési alapja, amely a milliárdos szerint olykor olyan döntést is hoz, amellyel ő személy szerint nem ért egyet. Soros György is részt vesz abban az Uneximbank vezette konzorciumban, amely a múlt héten, 1,8 milliárd dolláros ajánlattal, megnyerte a Szvaszinveszt orosz távközlési vállalat egynegyedére kiírt árverést. Potanyin, aki egyben az Uneximbank elnöke is, azt állította, hogy a Mustcom nevű konzorcium egyetlen tagja sem szándékozik két évnél hamarabb eladni frissen szerzett Szvjazinveszt-részvényeit. A bankelnök szerint a résztvevők mindegyike hosszú távú befektetésnek tekinti a Szvjazinvesztet. Ezzel cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint a konzorcium legtöbb tagja igen hamar megszabadulna a távközlési papíroktól, mivel azokat csak rövid távra, spekulációs célra vásárolta - írta az AFP.