Heves Megyei Nap, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-02 / 51. szám

Beszorult a sofőr feje Nem mindennapi balesethez riasztották a hatvani mentőket, rendőröket és tűzoltókat február 28-án délután. Hatvan és Jászfényszaru között, a 32. számú úton eddig tisztázatlan körülmények között bal­esetet szenvedett Opel személyautójával a budapesti B. A., akinek feje beszorult a hátsó ablak és az ülés közé. A nagy óvatosságot és pontosságot követelő mentést sikerrel hajtották végre a tűzoltók, így a súlyosan sérült férfi idejében kórházba került. A baleset tisztázása ügyében a rendőrség szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot. FOTÓ: H. SZABÓ SÁNDOR MA: Kacag a nép A civilizáció nem azonos a kultúrával. Aki nem hisz, nézze figyelmesen a keres­kedelmi televíziókat, hall­gassa a kereskedelmi rá­diókat... 3. oldal Lehetett volna más címmel is... A szülők és a szakokta­tók, valamint a hétvégi szolgálatot ellátó nevelőta­nár a söröző első, bejárati helyiségében társalogtak, horribile dictu némelyikük alkoholos italt is fogyasz­tott, sőt az egyik szakoktató bizony többet is az illendő­nél. 5. oldal A gyógyvíz volt a sláger Münchenben a turiszti­kai vásáron a gyógyfürdők iránt érdeklődtek a legtöb­ben a Tourinform Eger Iroda standján. 10. oldal Pályázat bosszúságokkal Az irodavezető bírál GOTTSCHALK A közelmúltban tudósítot­tunk arról, hogy a Magyaror­szági Cigányok Közalapítvány Kuratóriuma felhívással for­dult az ország kisebbségi ön­­kormányzataihoz, nevezete­sen, mérjék fel, milyen igény mutatkozik a roma családok körében a ház körüli földek megművelésére, mert annak költségeihez az alapítvány hozzá tud járulni. A meghir­detett lehetőség szerint rendkí­vül kedvezményes áron a kis­kertekhez vetőmagokat, na­gyobb területtel rendelkező családok részére pedig egymil­lió forint erejéig termelési hi­telt tudnak biztosítani. Az igé­nyeket február 20-ig kellett a helyi önkormányzatoknál be­nyújtani, ám mára kiderült, hogy a nemes szándék a pon­tatlan informálás miatt csak mérget és bosszúságot okozott. (Pályázat bosszúságokkal folytatás a 3. oldalon) Háromszázötven „gázautó” a megyében BOGA ANDRAS Néhány éve súlyos balesetet okozott Egerben egy gázüze­műre átalakított autó felrobba­nása. A vizsgálat akkor kiderí­tette, hogy a szabálytalan hasz­nálat okozta a balesetet. Ezt az esetet követően azóta sem tör­tént hasonló Heves megyében, mégis: a régió autósai közül to­vábbra is csak nagyon kevesen részesítik előnyben a gázzal is működő járműveket - tudtuk meg a Heves Megyei Közle­kedési Felügyelet engedélye­zési csoportvezetőjétől, Zentai Mihálytól.­­ A vegyes üzeműre át­alakított - vagyis a gázzal és benzinnel egyaránt működ­tethető­­ járművek számáról nincs pontos statisztika a megyénkben - folytatta a csoportvezető. - Becsült adatok szerint a régió mint­egy nyolcvanezres gépkocsi­­parkjának megközelítőleg csupán a fél százalékát jelen­tik a gázos autók. (Háromszázötven „gázautó”... folytatás a 3. oldalon) Nem titok az új autó Börzén értékesítik az elavult komputereket SZIRÁKI MÁRTA Gyöngyös önkormányzatának 300 milliós költségvetési hiá­nyáról már többször beszámol­tunk. Bizonyára ez adhatott okot azoknak a telefonálóknak, akik megkeresték szerkesztősé­günket, mondván, ha ilyen sú­lyos a helyzet, akkor miért vá­sárolt a hivatal nemrégiben egy többmilliós autót, sőt azt is tud­ni vélték: az idén 4,5 milliót fordítanak számítógépvásárlás­ra, ugyanakkor a régi kompu­tereket megvehetik a beosztot­tak. A kényes kérdésekre dr. Kövidei Károly jegyzőtől kértünk választ.­­ Még decemberi testületi ülésünkön került sor a költség­­vetés módosítására, hiszen hi­vatalunk megkapta a gyámha­tósági feladatkört, illetve az építési hatósági ügyintézéseket. Az előbbinél huszonhárom, míg az építési hatósági ügyek­nél tizenhárom település tarto­zik hozzánk, így Mátraszentim­­rétől Újlőrincfalván át számos helyre kell utazniuk a kollégák­nak, amihez természetesen jár­művet is biztosítanunk kellett. (Nem titok... folytatás a 3. oldalon) Hevesi közmeghallgatás GDR Szombat délután mintegy har­minc érdeklődő jelenlétében közmeghallgatást tartott Heves város képviselő-testülete. Kontra Gyula polgármester értékelte az önkormányzat megválasztása óta eltelt időszak eredményeit, kiemelve, hogy a lakosság támo­gatja a testület munkáját. 1994- ben három fő célt tűzött maga elé az önkormányzat: tovább működtetni a meglévő intézmé­nyeket, egyensúlyba hozni a vá­ros erősen deficites költségveté­sét, és a lehetőségekhez mért fej­lesztéseket végrehajtani. Mára számos eredményről tudott a polgármester számot adni. Egyetlen intézményt sem terveznek megszüntetni, a költségvetés csak minimális - negyvenötmilliós - forráshi­ányt tartalmaz, fejlesztésekre pedig az elmúlt évek alatt több, mint 260 millió forintot tudott a város fordítani. Gondként említette a magas munkanél­küliséget, ám reményt jelent­het a térségnek a Ramona Rt. hamarosan beinduló új hevesi üzemegysége, ahol több mint kétszáz munkahely várja a dol­gozni akarókat. Márciusban várható egy rákfeldolgozó üzem beindítása is, mely továb­bi 50 főt tud foglalkoztatni. A hozzászólók kérték a testülettől a város központi parkjában ta­lálható I. világháborús emlék­mű felújítását, üdvözölték az idős egyedül­állók védelmére tervezett mobil riasztórendszer kiépítését, valamint kifogásol­ták a hevesi Szociális Otthon­ban uralkodó szívszorító álla­potokat. HATVANI MOLESZTÁLÁSOS ÜGY: Szünet után újabb tanúk TOMPA Befejeződött a Hatvani Váro­si Bíróságon a diáklányai mo­­lesztálásával vádolt V.J. peré­nek első szakasza, amely hat tárgyalási napig tartott. A bí­róság a vádirat ismertetése után meghallgatta a megron­tás bűntettével és becsület­­sértés vétségével vádolt, állá­sából felfüggesztett tanárt, majd a vádiratban megjelölt huszonnyolc tanút is beidézte. A tárgyalás végig zárt volt. Mint arról már többször is beszámoltunk, az ügy az el­múlt év májusában kezdő­dött, amikor a hatvani 4-es is­kola igazgatója fegyelmi vizs­gálat lefolytatását rendelte el V. J. ellen, mivel több szülő is kifogásolta a pedagógus visel­kedését, gyermekeik molesz­­tálásával vádolva meg őt. Má­sok viszont úgy vélték, hogy alaptalanul vádolják a tanárt. Később a rendőrség vizsgálta az ügyet, és a vádirat is meg­született. Az első tárgyalási nap reg­gelén a tanárral szimpatizálók virággal várták V. J.-t a bíró­ság előtt, ahová később szüleik kíséretében érkeztek meg a vádiratban megjelölt, zömmel gyermek- és fiatalkorú tanúk. A bírósági procedúra már­cius 17-én délelőtt, újra zárt tárgyalás keretében folytató­dik. Várható, hogy a vád és a védelem is újabb tanúk meg­hallgatását kéri. Valószínű, hogy az ügyben az első fokú ítélet csak hónapok múlva születik meg. TŰZOLTÓSÁG: Kétszáz vaklárma MOLNÁR B. KINGA Tűzoltáshoz és kárelhárításhoz megyénk tűzoltóit tavaly ezer­­ötszázharminchét alkalommal hívták ki, ebből kétszázkettő eset téves riasztás vagy vaklár­ma volt. A rutinosabb tűzoltók már a bejelentéskor tudják, ha csak szórakozásból hívják a 105-öt, sokszor azonban mégis kivonulnak­­ a semmiért. A té­ves riasztás és a vaklárma sok pénzébe kerül a tűzoltóságnak, hiszen csak a kivonulás tízezer forintos nagyságrendű, amihez hozzájön még a több kilomé­teres utazás is. Legtöbbször gyerekek hív­ják fel a tűzoltókat, de nem egy esetben előfordul, hogy felnőt­tek telefonálnak és lakóháztü­­zet vagy balesetet jelentenek be. Ilyenkor általában nem lé­tező az adott utca vagy ház­szám, de az is lehet, hogy bosszúból így „tréfálják” meg ismerősüket. Bányai József, az egri tűzoltó­ság századosa elmondta, hogy a tavalyi ötszázharminc vonu­lásból nyolcvan téves riasztás vagy vaklárma volt, amely összesen másfél millió forintba került. A gyöngyösi tűzoltósá­gon Berzsenyi Gyula századostól megtudtuk, hogy a parancs­nokságra egy évben átlagosan bejelentés háromszázötven érkezik, ebből a múlt évben negyvenkilencszer feles­legesen vonultak ki. Emléke­zetes tavalyi eset volt, amikor a lánglovagoknak egy ház ké­ményére felakasztott kukát kellett lehozniuk, mert az ve­szélyeztette a polgárok épsé­gét. Hatvanban Zólyomi Géza százados a megfigyelésekre ala­pozva elmondta, hogy tavaly Túrán és Galgahévízen a leg­több lakásba bekötötték a tele­font, amelynek következtében jelentősen megugrott a Pest megyei településekről érkező, vaklármának bizonyuló hívá­sok száma. Hevesen tavaly ti­zenhétszer vonultak ki feles­legesen, amely Kovács Barnabás őrnagy szerint akár százszor is több lenne, ha az ügyeletes tisz­tek nem tudnák idejében ki­szűrni a valós és a kitalált ve­szélyhelyzeteket. Egy idős be­teg hölgy például naponta akár többször is felhívta az­ ügyeletet - ezt azonban már nem vették bejelentésnek. A tűzoltóságnak a vaklár­ma nemcsak anyagi veszte­séggel jár, hanem előfordul­hat az is, hogy a vonulás köz­ben olyan helyre riasztják őket, ahol tényleg szükséges lenne a beavatkozásuk. Törvény készül a közterület-felügyeletről Tavaly ötmilliós volt az árbevétel a megyeszékhelyen sík. Egerben nyolc közterület-fel­ügyelő dolgozik - tudtuk meg Gadavics Gyulától, a főmérnöki iroda vezetőjétől­­, akik az 1991-es önkormányzati ren­delet szerint végzik a munká­jukat. Az irodavezető meg­erősítette a NAP azon infor­mációját, ami szerint a fel­ügyelők árbevételeik mérté­kének függvényében jutalék­ban részesülnek. Ezt a juta­lékszámítási rendszert is ren­delet szabályozza, s a számítás alapját a felügyelet teljes ár­bevétele képezi. Amennyiben az nem éri el az évi ötszázezer forintot, az alapbérre nem jön külön összeg, egymillió forintig húsz, afölött pedig harminc százalék pluszpénz­zel számolhatnak a közterü­let-felügyelők. Kérdésünkre az irodave­zető elmondta: a feladatok már most is több embert igé­nyelnének a jelenlegi létszám­nál, s a hamarosan parlament elé kerülő törvénytervezet el­fogadásával csak tovább fog­nak nőni. A törvényalkotók egyre nagyobb szerepet szán­nak a közterület-felügyeletek­nek - elsősorban a bűnmege­lőzésben -, ami nem jelenti azt, hogy egyfajta „segédrend­őrökké” kellene, hogy válja­nak. Melegh Tibor, az Egri Köz­terület-felügyelet helyettes vezetője azon személyes véle­ményének adott hangot, hogy ebben az országgyűlési ciklusban már nem valószínű a törvény elfogadása, noha nagy szükség lenne rá. A me­gyeszékhely polgárai legtöbb­ször a várakozási tilalom meg­sértőivel szembeni fellépésü­nket tapasztalják, pedig mun­kájukban jelentős helye van az ebtartási rendelet betarta­tásának, a parkrongálókkal szembeni fellépésnek, vala­mint a 3,5 tonnát meghaladó járművek közterületen való parkolási tilalmának betarta­tásában egyaránt. Aki tilosban parkol, gyorsan megismerkedhet a közterület-felügye­lőkkel FOTÓ: SZÁNTÓ GYÖRGY

Next