Heves Megyei Nap, 1998. június (5. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-02 / 127. szám

2 HEVES MEGYEI NAP Pristina - Hétfőn mintegy húszezer koszovói albán gye­rek vonult fel Pristinában, a Szerbiához tartozó, többségé­ben albánok lakta tartomány fővárosában. „A nekünk is van jogunk az életre” mottóval szervezett demonstráció részt­vevői léggömbökkel, amerikai és albán zászlókkal, valamint szabadságot és függetlenséget követelő, illetve a Koszovói Felszabadítási Hadsereget élte­tő transzparensekkel vonultak fel a tartományi székhely fő ut­cáin. A félórás tüntetést nem zavarta meg a rendőrség, s a felvonulás útvonalán csak köz­lekedési rendőrök teljesítettek szolgálatot. A gyerekek tünte­tése része volt a már több mint ötven napja tartó tünetetéssorozatnak, amelynek keretében a függetlenség párti albán polgárok nap mint nap felvonulnak Pristina, illetve a többi koszovói város főutcáin. A rendőrök, akik március ele­jéig valamennyi jelentős ko­szovói albán tüntetést szétza­varták, az utóbbi két hónap­ban egyszer sem léptek fel a tüntetők ellen. Gyergyóújfalu - Nem mindennapi évfordulót ünne­peltek meg a székelyföldi Gyergyóújfalu községben: négy évszázada alapították a falu első iskoláját. A magyar nyelvű oktatás erdélyi múltjá­ról már sokszor megemlékez­tek hasonló rendezvénysoroza­tokon a térség nagy középisko­láiban. Egy község történeté­ben mindenképpen rendkívüli az évforduló, amelyet a helyi általános iskolában a néhai pe­dagógusok sírjainak megko­szorúzásával, szentmisével, zászlóavatással, szoboravatás­sal, tudományos ülésszakkal, iskolatörténeti előadásokkal, képzőművészeti tárlatok meg­nyitásával ünnepeltek a na­pokban. Az ünnepségeken részt vett dr. Magyari András professzor, a Babes-Bolyai Egyetem volt rektorhelyettese, a falu szülötte és díszpolgára. A fiatal képzőművészek tárla­tát Balázs József gyergyóúj­­falusi festőművész nyitotta meg, aki Márton Árpád festő­művésszel együtt külön tárla­ton is kiállított a Hargita tövében lévő székely faluban. KÜLPOLITIKA MECIAR VOLT AZ, AKI CSÚSZTATOTT A pozsonyi Pravda Orbán „salamoniságáról” Mégiscsak túlzás azzal vádolni Orbán Viktort, hogy ugyanazt mondta, amit annak idején Antall József, miszerint tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni­­ veti a szemére Vladimír Meciar szlovák miniszterelnöknek hétfőn a pozsonyi Pravda jegyzetírója, említés nélkül hagyva azt a körülményt, hogy az emlékezetes kijelentés szerint Antall „lélekben" kívánt tizenötmillió magyar miniszterelnöke lenni. Ha egy újságíró, akár szándék­kal, akár akaratlanul ferdít, olyankor az ember csak le­gyint, és azt mondja: a kolléga önmagát minősíti. Sokkal ros­­­szabb azonban, ha egy állam­férfi dől be a hasonló „misztifi­kációknak és csúsztatásoknak” - írja a Pravda, és emlékeztet rá, hogy ezt tette rendszeres péntek esti rádióinterjújában Vladimír Meciar, amikor olyan kijelentésért bírálta a Fidesz- MPP elnökét, Orbán Viktort, amilyent Orbán nem tett. Meciar „készpénznek vette”, hogy Orbán Viktor is ugyanazt mondta volna, amit Antall Jó­zsef mondott. A magyar kormányfői szék várományosa nem mondott sem többet, sem kevesebbet annál, hogy „a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, és a követ­kező kormány a magyar nem­zet része lesz” - idézi a lap. Megjegyzi: jóllehet Orbán mondata nem eléggé egyértel­mű, kissé talán „salamoni is” - de mégiscsak túlzás azt állítani, hogy ugyanazt mondta, amit Antall mondott. Vladimír Meciarnak címez­ve a Pravda azzal fejezi be: „Egy felelős államférfinak félinformációkra hagyatkozva nem lenne szabad korai követ­keztetéseket levonnia. Csak ép­pen egyes politikusok a néhai Antall József elítélendő kijelen­téséhez hasonló megnyilvánu­lást - mintegy ábrándozva - eleve érvként kezelnek, hogy a saját összeférhetetlenségüket és a saját nacionalista előítéletei­ket próbálják meg ily módon védelmezni” - írja a nagy pél­dányszámban megjelenő, bal­oldali színezetű szlovák napi­lap helyettes főszerkesztője. A kormányfőjelölt Budapesten a NATO-országok nagyköveteit fogadta. Itt Peter F. Tufót, az Egyesült Államok nagykövetét üdvözli. Beszédes gesztusok A NATO és Koszovó „Az Egyesült Államok és a NATO megtette az első lépéseket an­nak érdekében, hogy megakadályozza, hogy a balkáni - és kü­lönösen a koszovói - helyzet megint ellenőrizhetetlenné váljék, és újabb konfliktusokhoz vezessen. Milosevic eddig erre a nyelvre odafigyelt. A kérdés az, hogy most is megérti-e” - írta hétfői számának vezércikkében a spanyol El País. A lap emlékeztetett, hogy a NATO tanulmányozza „meg­előző erői” Macedóniába és Albániába való küldését­­, il­letve egyelőre közös hadgya­korlatokat tervez a nyárra­­ és nem zárja ki a koszovói be­avatkozást sem, bár elsősorban a Belgrád és a koszovói albá­nok közti megbeszélések útján szeretne megoldást találni. „Ez utóbbiak belementek a megbe­szélések elfogadásába, és ezzel meggyengült a mérsékelt Rugova pozíciója, majd ennek megerősítésére fogadták Wa­shingtonban... Most az a kér­dés, hogy ennek a gesztusnak lesz-e folytatása, ha már egy­szer Milosevic elfogadta a köz­vetítést” - fogalmazott a spa­nyol napilap. „Míg az USA megmozgatta a dolgokat, az összekötő cso­port (az USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Olasz-, Német- és Franciaország) kényezteti Milosevicet. Megtiltotta a szer­biai befektetéseket, de amikor Milosevic párbeszédet kezdett a koszovói albánokkal, azon­nal visszavonta a büntetést. A furkósbot - vagyis a szankciók és az erő - és a mézesmadzag - vagyis a nemzetközi életbe való visszailleszkedés, a gazda­sági segítség ígérete és a szank­ciók visszavonása - stratégiája helyes és hasznos, de csak ak­kor, ha kitartóan alkamazzák, mégpedig nemcsak Koszovóra, hanem az egész új Jugoszláviá­ra. A demokratikus átmenet és a kisebbségek tisztelete a stabi­litás alapfeltétele ezen a terüle­ten” - írta az El País. Egyenlőségjel nácik és kommunisták között A bonni kormánykoalícióhoz tartozó li­berális párt és a Németországi Zsidók Országos Tanácsa hétfőn élesen bírálta a keresztény pártokat, amelyek egyen­lőségjelet tesznek a náci párt és a kelet­német kommunisták között. Guido Westrewelle, a Német Szabadde­mokrata Párt (FDP) főtitkára elutasítot­ta koalíciós partnereinek azt a felfogá­sát, hogy a szeptemberi országos vá­lasztásokra készülve a baloldali pártok lejáratásával, a szociáldemokrata-kom­munista összefogás „rémképének fel­idézésével” próbálja maga mellé állíta­ni a választókat. Ignatz Bubis, a Német­­országi Zsidók Központi Tanácsának elnöke képtelenségnek, történelemha­misításnak minősítette, hogy a keresztény pár­tok a keletnémet kommunistákat a nácikhoz hasonlítják. Helmut Kohl kancellár pártja, a Keresztény­­demokrata Unió (CDU) - amely a felmérések­ben jelenleg mintegy 8-10 százalékkal marad el az ellenzéki szociáldemokraták mögött - pün­kösd előtt mutatta be azt a választási plakátot, amely a „vörösök kézfogására” hívja fel a vá­lasztók figyelmét. Az egykori keletnémet állam­párt jelképét idéző ábrával a CDU azt kívánja előtérbe állítani, hogy a szociáldemokraták, akik Szász-Anhalt tartományban elfogadták a keletnémet reformkommunisták, az egykori ál­lampárt utódszervezete, a PDS külső támogatá­sát, „a hatalom érdekében készek együttműköd­ni szélsőséges párttal”. A szász-anhalti együttműködés ugyanaz, mintha a világháború után valamely demokrati­kus német párt hajlandó lett volna elfogadni a náci párt, az NSDAP egy utódszervezetének tá­mogatását - vélte Otto Hauser, a bonni kormány új szóvivője. Majd hozzátette, hogy a keletné­met állampárt ugyanolyan gonosz volt, mint a náci párt. Bernd Protzner, a Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára is megerősítette ezt az ál­láspontot, s azzal egészítette ki, hogy mindkettő­nek a kezéhez vér tapad. A baloldali pártok egy kalap alá vételét és együttes lejáratását célzó taktika nem fog ered­ményre vezetni - vélte a liberálisok főtitkára. Megerősítette, hogy pártja tényekkel és érvekkel kíván harcolni a keletnémet tartományokban mintegy 20 százalékos támogatást élvező reformkommunisták ellen. „Harcolj az újfasizmus és a fajgyűlölet ellen” - 500 tüntető vonult fel plakátjaival Solingenben 1998. JÚNIUS 2. KEDD A BT állandó tagjainak külügyminiszteri értekezlete Az öt atomhatalom, vagyis az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak külügyminiszterei június 4-én, csütörtökön Genfben összeülnek, hogy megvitassák, milyen következményekkel jár­nak az indiai és pakisztáni nukleáris robbantások. A helyet és az időpontot a kínai külügyi szóvivő jelentette be hétfői pekin­gi sajtóértekezletén. Az Új Kína hírügynökség köz­lése szerint, - melyet a Reuters adott tovább - a tanácskozá­son a dél-ázsiai atomfegyverke­zési verseny megelőzéséről, a térség békéjének és stabilitásá­nak helyreállításáról lesz szó. A találkozó megtartását Kína és az Egyesült Államok java­solta. Tang Csia-hszüan kínai és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter többször is be­szélt egymással telefonon, hogy tisztázzák a csütörtöki ta­lálkozó részleteit - közölte a kínai külügyi szóvivő. EUROMEDITERRÁN TANÁCSKOZÁS Diplomáciai incidens Palermóban Az Európai Unió és a mediter­rán térség parlamenti vezetői tanácskozásának diplomáciai incidens előestéjén történt Palermóban. Az olasz város polgármesterének szervezésé­ben vasárnap este tartott kon­certről idő előtt távozott több arab ország és a Palesztin Ha­tóság képviselője, mert a kon­cert programján izraeli dalok is szerepeltek - jelentette az AFP. Algéria, Tunézia és Szíria képviselője a palesztinokkal együtt tiltakozásul hagyta el a koncert helyszínét azért, mert a programból értesültek: Miriam Meghnagi olasz-izraeli énekesnő héber nyelven énekel. Állítólag azt kifogásolták, hogy sokkal több héber nyelvű dal szerepel a koncert programján, mint arab. Az euromediterrán parla­menti vezetők tanácskozása hétfőn kezdődött Palermóban. A KOLOZSVÁRI MAGYAR EGYETEM ÜGYE Diaconescu meglepődött A román kormány vezető erejét alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Ion Diaconescu heti sajtóértekezletén „meglepetésének” adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kibővített ülése szombaton határozatban sürgette a szövetsé­get: két héten belül nyújtson be törvényjavaslatot egy kolozsvári magyar egyetem felállítására. A pártelnök szerint a legutóbbi koalíciós tárgyalásokon az RMDSZ lemondott erről a gondolatról. Diaconescu kifejtette: a kérdést „a koalíció szintjén újra kell tárgyalni egy olyan kompro­misszumos formula kidolgozá­sa érdekében, amely megoldja az RMDSZ problémáit, de szem előtt tartja az erdélyi ro­mánok kéréseit is”. Az MTI tudósítójának ezzel kapcsolatban feltett kérdésére válaszolva Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke cá­folta a parasztpárti politikus ama értelmezését, hogy az RMDSZ lemondott a kolozsvá­ri magyar egyetem gondolatá­ról: mint kifejtette, az RMDSZ azt hangsúlyozta a különböző koalíciós tárgyalásokon, hogy az általa javasolt önálló kolozs­vári egyetem nem a Babes- Bolyai szétválasztását jelenti, Kolozsvárott van lehetőség a Babes-Bolyai mellett létesíteni egy önálló magyar egyetemet. A kolozsvári egyetem prob­lémája 1959-re nyúlik vissza, amikor a magyar nyelvű Bo­lyai egyetemet a kommunista hatóságok „egyesítették” a ro­mán Babes egyetemmel, ami 1989-ig a magyar nyelvű okta­tás szinte teljes elsorvadására vezetett. 1989 után Andrei Marga rektor idején újraéledt a magyar nyelvű oktatás a „multikulturális” Babes-Bolyai egyetemen és a magyar nyel­ven tanuló diákok száma ma meghaladja a kétezret, anélkül azonban, hogy önálló magyar tagozat, vagy akár csak fakultá­sok alakulhattak volna ki. Andrei Marga és az egyetem szenátusa, és általában a román kulturális elit ellenzi az egye­tem szétválasztását, ugyanak­kor az ország 1996 utáni veze­tői több alkalommal nyilatkoz­tak arról, hogy más városban elképzelhetőnek tartanak önál­ló magyar egyetemet. Az oktatási sürgősségi kor­mányrendeletből viszont, amely jelenleg érvényben van, de még a parlament jóváha­gyására szorul, a szenátus kor­mánypárti szenátorok közre­működésével ősszel kiiktatta az önálló kisebbségi anyanyel­vű egyetemre, tagozatra és fa­kultásokra való jogot. Az RMDSZ a Vasile-kormány lét­rehozásáról folytatott tárgyalá­sokon ígéretet kapott az erede­ti változat visszaállítására a képviselőházban - ami azon­ban az előjelek szerint szintén komoly politikai csata tárgya lesz. Ebben a helyzetben ke­rült sor az RMDSZ szombati kolozsvári tanácskozására, amely tükrözte, hogy az ottani magyar egyetemi világ és álta­lában az erdélyi magyar értel­miség jelentős része egyre elé­gedetlenebb a Bolyai egyetem körüli huzavonával, és ez a szövetségen belüli régi vitákat is kiélezi. A Kolozsvári Magyar Diák­­szövetség, az RMDSZ társult tagja a szombati vita alkalmá­ból közzétett állásfoglalásában a többi kormánypárt negatív hozzáállása mellett az „RMDSZ politikai tehetetlen­ségét” is okolta a Bolyai egye­tem újraindításának elakadása miatt, és „politikai eszközvál­tást” sürgetett. Nevezetesen azt, hogy az RMDSZ Petre Román Demokrata Pártjához hasonlóan (a kormányból való kilépéssel, a parlamenti támo­gatás feltételekhez kötésével) küzdjön célkitűzéseiért, ehhez hozzátette az „önálló külpoliti­ka” gondolatát is. Magyar kulturális központ nyílt Kijevben Június 1-jén Ukrajna fővárosában, Kijevben megkezdte műkö­dését a Magyar Ház. Az ukrán állami támogatással létrehozott központban kap helyet az ukrajnai magyarság országos szerve­zetének, az Ukrajnai Magyarok Demokrata Szövetségének (UMDSZ) és a Magyarok Kijevi Egyesületének irodája. A kulturális intézmény megnyi­tóján Tóth Mihály, az UMDSZ elnöke elmondta, hogy a köz­pontban fog működni a kijevi magyar vasárnapi iskola és a ki­jevi Magyar Református Gyüle­kezet is. Ugyancsak hétfőn tartotta so­ros ülését az UMDSZ Elnökök Tanácsa. A tanácskozáson Tóth Mihály bejelentette, hogy az UMDSZ levélben kért kiemelt tá­mogatást 1998-99-ben az Illyés Gyula Közalapítványtól a kijevi és az ungvári kulturális központ létrehozásához. Tóth Mihály volt parlamenti képviselő továbbá el­mondta: az ukrajnai magyar szö­vetség munkabizottságot hoz lét­re, amelynek az lesz a feladata, hogy kidolgozza az ukrajnai ma­gyar tannyelvű oktatás fejlesztésé­nek javasolt alapelveit. Az UMDSZ tagjai közé fogadta a Krími Magyarok Petőfi Sándor Egyesületét. (A Krímben élő kö­zel 300 fős magyarság 1997 őszén hozta létre érdek-képviseleti szer­vezetét.) Az UMDSZ-nek ezen az ülé­sén ismét felvetődött az a súlyos gond, hogy az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek között széthúzás van; a magát a legna­gyobb kárpátaljai szervezetnek mondó Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség képviselője a meghívás ellenére ezúttal sem, immár sokadszorra nem jelent meg az UMDSZ által szervezett eseményen. A pünkösdhétfőn megrende­zett megnyitó után kerekasztal-be­­szélgetés volt a központban az uk­rajnai magyarság problémáiról. A beszélgetésen részt vett Mikola Rugyko, a nemzetiségi és migrá­cióügyi állami bizottság újonnan kinevezett elnöke is. Az ukrán ál­lami tisztviselő előzőleg fogadta Varga Györgyöt, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztály­­vezetőjét. Rugyko a magyar kor­mányzati képviselő érdeklődésé­re elmondta: a kárpátaljai ma­gyarság körében aggodalmat ki­váltott állami nemzetiségi oktatási koncepció tervezetét, miután azt a kisebbségek több ponton kifo­gásolták, átdolgozzák. A módosí­tás során figyelembe veszik a nemzeti kisebbségi szervezetek észrevételeit.

Next