Heves Megyei Nap, 1998. június (5. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-02 / 127. szám
2 HEVES MEGYEI NAP Pristina - Hétfőn mintegy húszezer koszovói albán gyerek vonult fel Pristinában, a Szerbiához tartozó, többségében albánok lakta tartomány fővárosában. „A nekünk is van jogunk az életre” mottóval szervezett demonstráció résztvevői léggömbökkel, amerikai és albán zászlókkal, valamint szabadságot és függetlenséget követelő, illetve a Koszovói Felszabadítási Hadsereget éltető transzparensekkel vonultak fel a tartományi székhely fő utcáin. A félórás tüntetést nem zavarta meg a rendőrség, s a felvonulás útvonalán csak közlekedési rendőrök teljesítettek szolgálatot. A gyerekek tüntetése része volt a már több mint ötven napja tartó tünetetéssorozatnak, amelynek keretében a függetlenség párti albán polgárok nap mint nap felvonulnak Pristina, illetve a többi koszovói város főutcáin. A rendőrök, akik március elejéig valamennyi jelentős koszovói albán tüntetést szétzavarták, az utóbbi két hónapban egyszer sem léptek fel a tüntetők ellen. Gyergyóújfalu - Nem mindennapi évfordulót ünnepeltek meg a székelyföldi Gyergyóújfalu községben: négy évszázada alapították a falu első iskoláját. A magyar nyelvű oktatás erdélyi múltjáról már sokszor megemlékeztek hasonló rendezvénysorozatokon a térség nagy középiskoláiban. Egy község történetében mindenképpen rendkívüli az évforduló, amelyet a helyi általános iskolában a néhai pedagógusok sírjainak megkoszorúzásával, szentmisével, zászlóavatással, szoboravatással, tudományos ülésszakkal, iskolatörténeti előadásokkal, képzőművészeti tárlatok megnyitásával ünnepeltek a napokban. Az ünnepségeken részt vett dr. Magyari András professzor, a Babes-Bolyai Egyetem volt rektorhelyettese, a falu szülötte és díszpolgára. A fiatal képzőművészek tárlatát Balázs József gyergyóújfalusi festőművész nyitotta meg, aki Márton Árpád festőművésszel együtt külön tárlaton is kiállított a Hargita tövében lévő székely faluban. KÜLPOLITIKA MECIAR VOLT AZ, AKI CSÚSZTATOTT A pozsonyi Pravda Orbán „salamoniságáról” Mégiscsak túlzás azzal vádolni Orbán Viktort, hogy ugyanazt mondta, amit annak idején Antall József, miszerint tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni veti a szemére Vladimír Meciar szlovák miniszterelnöknek hétfőn a pozsonyi Pravda jegyzetírója, említés nélkül hagyva azt a körülményt, hogy az emlékezetes kijelentés szerint Antall „lélekben" kívánt tizenötmillió magyar miniszterelnöke lenni. Ha egy újságíró, akár szándékkal, akár akaratlanul ferdít, olyankor az ember csak legyint, és azt mondja: a kolléga önmagát minősíti. Sokkal rosszabb azonban, ha egy államférfi dől be a hasonló „misztifikációknak és csúsztatásoknak” - írja a Pravda, és emlékeztet rá, hogy ezt tette rendszeres péntek esti rádióinterjújában Vladimír Meciar, amikor olyan kijelentésért bírálta a Fidesz- MPP elnökét, Orbán Viktort, amilyent Orbán nem tett. Meciar „készpénznek vette”, hogy Orbán Viktor is ugyanazt mondta volna, amit Antall József mondott. A magyar kormányfői szék várományosa nem mondott sem többet, sem kevesebbet annál, hogy „a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, és a következő kormány a magyar nemzet része lesz” - idézi a lap. Megjegyzi: jóllehet Orbán mondata nem eléggé egyértelmű, kissé talán „salamoni is” - de mégiscsak túlzás azt állítani, hogy ugyanazt mondta, amit Antall mondott. Vladimír Meciarnak címezve a Pravda azzal fejezi be: „Egy felelős államférfinak félinformációkra hagyatkozva nem lenne szabad korai következtetéseket levonnia. Csak éppen egyes politikusok a néhai Antall József elítélendő kijelentéséhez hasonló megnyilvánulást - mintegy ábrándozva - eleve érvként kezelnek, hogy a saját összeférhetetlenségüket és a saját nacionalista előítéleteiket próbálják meg ily módon védelmezni” - írja a nagy példányszámban megjelenő, baloldali színezetű szlovák napilap helyettes főszerkesztője. A kormányfőjelölt Budapesten a NATO-országok nagyköveteit fogadta. Itt Peter F. Tufót, az Egyesült Államok nagykövetét üdvözli. Beszédes gesztusok A NATO és Koszovó „Az Egyesült Államok és a NATO megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy a balkáni - és különösen a koszovói - helyzet megint ellenőrizhetetlenné váljék, és újabb konfliktusokhoz vezessen. Milosevic eddig erre a nyelvre odafigyelt. A kérdés az, hogy most is megérti-e” - írta hétfői számának vezércikkében a spanyol El País. A lap emlékeztetett, hogy a NATO tanulmányozza „megelőző erői” Macedóniába és Albániába való küldését, illetve egyelőre közös hadgyakorlatokat tervez a nyárra és nem zárja ki a koszovói beavatkozást sem, bár elsősorban a Belgrád és a koszovói albánok közti megbeszélések útján szeretne megoldást találni. „Ez utóbbiak belementek a megbeszélések elfogadásába, és ezzel meggyengült a mérsékelt Rugova pozíciója, majd ennek megerősítésére fogadták Washingtonban... Most az a kérdés, hogy ennek a gesztusnak lesz-e folytatása, ha már egyszer Milosevic elfogadta a közvetítést” - fogalmazott a spanyol napilap. „Míg az USA megmozgatta a dolgokat, az összekötő csoport (az USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Olasz-, Német- és Franciaország) kényezteti Milosevicet. Megtiltotta a szerbiai befektetéseket, de amikor Milosevic párbeszédet kezdett a koszovói albánokkal, azonnal visszavonta a büntetést. A furkósbot - vagyis a szankciók és az erő - és a mézesmadzag - vagyis a nemzetközi életbe való visszailleszkedés, a gazdasági segítség ígérete és a szankciók visszavonása - stratégiája helyes és hasznos, de csak akkor, ha kitartóan alkamazzák, mégpedig nemcsak Koszovóra, hanem az egész új Jugoszláviára. A demokratikus átmenet és a kisebbségek tisztelete a stabilitás alapfeltétele ezen a területen” - írta az El País. Egyenlőségjel nácik és kommunisták között A bonni kormánykoalícióhoz tartozó liberális párt és a Németországi Zsidók Országos Tanácsa hétfőn élesen bírálta a keresztény pártokat, amelyek egyenlőségjelet tesznek a náci párt és a keletnémet kommunisták között. Guido Westrewelle, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) főtitkára elutasította koalíciós partnereinek azt a felfogását, hogy a szeptemberi országos választásokra készülve a baloldali pártok lejáratásával, a szociáldemokrata-kommunista összefogás „rémképének felidézésével” próbálja maga mellé állítani a választókat. Ignatz Bubis, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke képtelenségnek, történelemhamisításnak minősítette, hogy a keresztény pártok a keletnémet kommunistákat a nácikhoz hasonlítják. Helmut Kohl kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) - amely a felmérésekben jelenleg mintegy 8-10 százalékkal marad el az ellenzéki szociáldemokraták mögött - pünkösd előtt mutatta be azt a választási plakátot, amely a „vörösök kézfogására” hívja fel a választók figyelmét. Az egykori keletnémet állampárt jelképét idéző ábrával a CDU azt kívánja előtérbe állítani, hogy a szociáldemokraták, akik Szász-Anhalt tartományban elfogadták a keletnémet reformkommunisták, az egykori állampárt utódszervezete, a PDS külső támogatását, „a hatalom érdekében készek együttműködni szélsőséges párttal”. A szász-anhalti együttműködés ugyanaz, mintha a világháború után valamely demokratikus német párt hajlandó lett volna elfogadni a náci párt, az NSDAP egy utódszervezetének támogatását - vélte Otto Hauser, a bonni kormány új szóvivője. Majd hozzátette, hogy a keletnémet állampárt ugyanolyan gonosz volt, mint a náci párt. Bernd Protzner, a Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára is megerősítette ezt az álláspontot, s azzal egészítette ki, hogy mindkettőnek a kezéhez vér tapad. A baloldali pártok egy kalap alá vételét és együttes lejáratását célzó taktika nem fog eredményre vezetni - vélte a liberálisok főtitkára. Megerősítette, hogy pártja tényekkel és érvekkel kíván harcolni a keletnémet tartományokban mintegy 20 százalékos támogatást élvező reformkommunisták ellen. „Harcolj az újfasizmus és a fajgyűlölet ellen” - 500 tüntető vonult fel plakátjaival Solingenben 1998. JÚNIUS 2. KEDD A BT állandó tagjainak külügyminiszteri értekezlete Az öt atomhatalom, vagyis az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak külügyminiszterei június 4-én, csütörtökön Genfben összeülnek, hogy megvitassák, milyen következményekkel járnak az indiai és pakisztáni nukleáris robbantások. A helyet és az időpontot a kínai külügyi szóvivő jelentette be hétfői pekingi sajtóértekezletén. Az Új Kína hírügynökség közlése szerint, - melyet a Reuters adott tovább - a tanácskozáson a dél-ázsiai atomfegyverkezési verseny megelőzéséről, a térség békéjének és stabilitásának helyreállításáról lesz szó. A találkozó megtartását Kína és az Egyesült Államok javasolta. Tang Csia-hszüan kínai és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter többször is beszélt egymással telefonon, hogy tisztázzák a csütörtöki találkozó részleteit - közölte a kínai külügyi szóvivő. EUROMEDITERRÁN TANÁCSKOZÁS Diplomáciai incidens Palermóban Az Európai Unió és a mediterrán térség parlamenti vezetői tanácskozásának diplomáciai incidens előestéjén történt Palermóban. Az olasz város polgármesterének szervezésében vasárnap este tartott koncertről idő előtt távozott több arab ország és a Palesztin Hatóság képviselője, mert a koncert programján izraeli dalok is szerepeltek - jelentette az AFP. Algéria, Tunézia és Szíria képviselője a palesztinokkal együtt tiltakozásul hagyta el a koncert helyszínét azért, mert a programból értesültek: Miriam Meghnagi olasz-izraeli énekesnő héber nyelven énekel. Állítólag azt kifogásolták, hogy sokkal több héber nyelvű dal szerepel a koncert programján, mint arab. Az euromediterrán parlamenti vezetők tanácskozása hétfőn kezdődött Palermóban. A KOLOZSVÁRI MAGYAR EGYETEM ÜGYE Diaconescu meglepődött A román kormány vezető erejét alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Ion Diaconescu heti sajtóértekezletén „meglepetésének” adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kibővített ülése szombaton határozatban sürgette a szövetséget: két héten belül nyújtson be törvényjavaslatot egy kolozsvári magyar egyetem felállítására. A pártelnök szerint a legutóbbi koalíciós tárgyalásokon az RMDSZ lemondott erről a gondolatról. Diaconescu kifejtette: a kérdést „a koalíció szintjén újra kell tárgyalni egy olyan kompromisszumos formula kidolgozása érdekében, amely megoldja az RMDSZ problémáit, de szem előtt tartja az erdélyi románok kéréseit is”. Az MTI tudósítójának ezzel kapcsolatban feltett kérdésére válaszolva Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke cáfolta a parasztpárti politikus ama értelmezését, hogy az RMDSZ lemondott a kolozsvári magyar egyetem gondolatáról: mint kifejtette, az RMDSZ azt hangsúlyozta a különböző koalíciós tárgyalásokon, hogy az általa javasolt önálló kolozsvári egyetem nem a Babes- Bolyai szétválasztását jelenti, Kolozsvárott van lehetőség a Babes-Bolyai mellett létesíteni egy önálló magyar egyetemet. A kolozsvári egyetem problémája 1959-re nyúlik vissza, amikor a magyar nyelvű Bolyai egyetemet a kommunista hatóságok „egyesítették” a román Babes egyetemmel, ami 1989-ig a magyar nyelvű oktatás szinte teljes elsorvadására vezetett. 1989 után Andrei Marga rektor idején újraéledt a magyar nyelvű oktatás a „multikulturális” Babes-Bolyai egyetemen és a magyar nyelven tanuló diákok száma ma meghaladja a kétezret, anélkül azonban, hogy önálló magyar tagozat, vagy akár csak fakultások alakulhattak volna ki. Andrei Marga és az egyetem szenátusa, és általában a román kulturális elit ellenzi az egyetem szétválasztását, ugyanakkor az ország 1996 utáni vezetői több alkalommal nyilatkoztak arról, hogy más városban elképzelhetőnek tartanak önálló magyar egyetemet. Az oktatási sürgősségi kormányrendeletből viszont, amely jelenleg érvényben van, de még a parlament jóváhagyására szorul, a szenátus kormánypárti szenátorok közreműködésével ősszel kiiktatta az önálló kisebbségi anyanyelvű egyetemre, tagozatra és fakultásokra való jogot. Az RMDSZ a Vasile-kormány létrehozásáról folytatott tárgyalásokon ígéretet kapott az eredeti változat visszaállítására a képviselőházban - ami azonban az előjelek szerint szintén komoly politikai csata tárgya lesz. Ebben a helyzetben került sor az RMDSZ szombati kolozsvári tanácskozására, amely tükrözte, hogy az ottani magyar egyetemi világ és általában az erdélyi magyar értelmiség jelentős része egyre elégedetlenebb a Bolyai egyetem körüli huzavonával, és ez a szövetségen belüli régi vitákat is kiélezi. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, az RMDSZ társult tagja a szombati vita alkalmából közzétett állásfoglalásában a többi kormánypárt negatív hozzáállása mellett az „RMDSZ politikai tehetetlenségét” is okolta a Bolyai egyetem újraindításának elakadása miatt, és „politikai eszközváltást” sürgetett. Nevezetesen azt, hogy az RMDSZ Petre Román Demokrata Pártjához hasonlóan (a kormányból való kilépéssel, a parlamenti támogatás feltételekhez kötésével) küzdjön célkitűzéseiért, ehhez hozzátette az „önálló külpolitika” gondolatát is. Magyar kulturális központ nyílt Kijevben Június 1-jén Ukrajna fővárosában, Kijevben megkezdte működését a Magyar Ház. Az ukrán állami támogatással létrehozott központban kap helyet az ukrajnai magyarság országos szervezetének, az Ukrajnai Magyarok Demokrata Szövetségének (UMDSZ) és a Magyarok Kijevi Egyesületének irodája. A kulturális intézmény megnyitóján Tóth Mihály, az UMDSZ elnöke elmondta, hogy a központban fog működni a kijevi magyar vasárnapi iskola és a kijevi Magyar Református Gyülekezet is. Ugyancsak hétfőn tartotta soros ülését az UMDSZ Elnökök Tanácsa. A tanácskozáson Tóth Mihály bejelentette, hogy az UMDSZ levélben kért kiemelt támogatást 1998-99-ben az Illyés Gyula Közalapítványtól a kijevi és az ungvári kulturális központ létrehozásához. Tóth Mihály volt parlamenti képviselő továbbá elmondta: az ukrajnai magyar szövetség munkabizottságot hoz létre, amelynek az lesz a feladata, hogy kidolgozza az ukrajnai magyar tannyelvű oktatás fejlesztésének javasolt alapelveit. Az UMDSZ tagjai közé fogadta a Krími Magyarok Petőfi Sándor Egyesületét. (A Krímben élő közel 300 fős magyarság 1997 őszén hozta létre érdek-képviseleti szervezetét.) Az UMDSZ-nek ezen az ülésén ismét felvetődött az a súlyos gond, hogy az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek között széthúzás van; a magát a legnagyobb kárpátaljai szervezetnek mondó Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselője a meghívás ellenére ezúttal sem, immár sokadszorra nem jelent meg az UMDSZ által szervezett eseményen. A pünkösdhétfőn megrendezett megnyitó után kerekasztal-beszélgetés volt a központban az ukrajnai magyarság problémáiról. A beszélgetésen részt vett Mikola Rugyko, a nemzetiségi és migrációügyi állami bizottság újonnan kinevezett elnöke is. Az ukrán állami tisztviselő előzőleg fogadta Varga Györgyöt, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetőjét. Rugyko a magyar kormányzati képviselő érdeklődésére elmondta: a kárpátaljai magyarság körében aggodalmat kiváltott állami nemzetiségi oktatási koncepció tervezetét, miután azt a kisebbségek több ponton kifogásolták, átdolgozzák. A módosítás során figyelembe veszik a nemzeti kisebbségi szervezetek észrevételeit.