Heves Megyei Nap, 1998. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

2 HEVES MEGYEI NAP Antwerpen - Négy egykori jugoszláv állampolgárt ítéltek szi­gorú börtönbüntetésre hétfőn a belgiumi Antwerpenben, mert magyar lányokat kényszerítettek prostitúcióra a kikötővárosban. A futtatókat három magyar lány vallomása alapján börtönözték be. A lányok kilétét nem közöl­ték, csupán annyit tudni róluk, hogy már visszatértek hazájukba. A négytagú banda feje a 32 éves Fikret Durakovic volt, aki szer­vezte a munkát és rendelkezett az anyagiakról. A bíróság ötéves börtönbüntetést szabott ki rá. Bátyját, a 38 éves Nihad Durakovicot három évre ítélték, és ugyanezt a büntetést kapta Stefan Prasnjak, aki Budapesten beszervezte a nőket, Belgiumban pedig ellátta őket. Az ifjabb Durakovic egykori barátnőjét, egy 28 éves és szintén a sarokra kényszerített horvát nőt a bíró­ság egyéves börtönre ítélt, ám az utóbbi büntetés felét felfüggesz­tettnek minősítették. Bukarest - Több mint ezer palack bort, pezsgőt és ko­nyakot árvereznek el az ősszel Romániában, olyan italokat, amelyek a néhai diktátor, Nicolae Ceausescu családjának birtokában voltak. A borok zö­me orosz pincékből származik, vagy a diktátor más kommunista „kollégáitól” kapta. Az italok nem csak Ceausecu miatt külön­legesek, hanem önmagukban is: akad köztük két üveg 1918-as pa­­lackozású nedű is. Az árverésre bocsátott minden palackhoz a vevő kap egy kis cédulát, ame­lyen rajta van a bor nem terme­lői, hanem tulajdonosi származá­si helye: A Ceausescu család re­zidenciája. Tokió - A korábbi értesü­lésekkel ellentétben, Észak-Ko­­rea hétfői rakétakísérletében kétfokozatú ballisztikus rakéta szerepelt, és sokkal nagyobb utat tett meg, mint az első tudó­sítások állították - jelentette a japán Kyodo hírügynökség és a Jiji sajtóügynökség a japán kor­mányhoz közel álló forrásokra hivatkozva. Eszerint az első fo­kozat levált a japán szigeteket a Koreai-félszigettől elválasztó Ja­pán-tenger fölött, és a vízbe csa­pódott Vlagyivosztok orosz vá­rostól 300 kilométernyire délke­letre. A második fokozat azon­ban átrepült Japán északi része fölött, és a Csendes-óceánban végezte útját - írta az AFP a Jijit idézve. A Reuters érdeklő­dött a japán nemzetvédelmi ügynökségnél (védelmi minisz­tériumban), mit tudnak ott er­ről. A minisztérium szóvivője nem erősítette meg az értesü­lést, de nem is cáfolta. KÜLPOLITIKA KONFERENCIA AZ EU-BOVITESRŐL Martonyi fogadta Lake-t Az Európai Unió bővítésével járó nehézségek részlegesek lesznek, miközben előnyei globálisak - hangoztatta Martonyi János külügyminiszter hétfőn Budapesten, az ELTE Bibó István Szakkollé­giuma által szervezett konferencián a Parlamentben. A szakkollégium megalakulásá­nak 15. évfordulója alkalmából rendezett egyhetes nemzetközi tudományos konferenciát az EU- bővítés politikai, jogi és gazdasá­gi kérdéseiről. Martonyi János a nyitónapon tartott előadásán hangsúlyozta, hogy az unió történelmének leg­jelentősebb bővítése előtt áll. Mint mondta, a szervezet a kü­szöbönálló bővítést követően mintegy 20 különféle kultúrájú országot fog magába foglalni. A külügyminiszter szerint az euró­pai identitás érzése még nem alakult ki az itt élő emberekben. Martonyi János reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások második szakasza még ez év végén meg­indulhat, párhuzamosan az EU- joganyag áttekintésével. A külügyminiszter kijelentet­te, hogy az unió intézményi re­formja összefügg a bővítéssel: a késlekedés a reformok véghezvi­telében hátráltathatja a csatlako­zási tárgyalásokat is. Michael Lake, az Európai Bi­zottság budapesti nagykövete előadásában kiemelte: az EU belső, intézményi reformjának időben, az új tagok felvétele előtt meg kell történnie. A nagykövet elmondta, hogy az egyik legfontosabb kérdés, amellyel az unió tagállamai szembesülnek, a bővítés finanszí­rozása. Komoly feladatnak ne­vezte az EU mezőgazdasági poli­tikájának átalakítását is. lölt Hangsúlyozta, hogy a tagje­országoknak ugyanakkor belső reformokat kell végrehajta­niuk intézményeik korszerűsíté­sére. Fontosnak nevezte a lakos­ság felkészítését az EU-tagsággal járó változásokra. Áder János, az Országgyűlés elnöke az előadásokat követően fogadást adott a konferencia résztvevőinek tiszteletére. - A nyugat-európai országok védel­mi és gazdasági szervezeteihez való csatlakozás komoly lehető­séget kínál hazánk és a régió va­lamennyi polgára számára - hangsúlyozta köszöntőjében a házelnök. Hozzátette: „a lehető­ség mindig olyan esély, amelyért keményen meg kell dolgozni, és mi magyarok az elmúlt tíz évben meg is dolgoztunk ezért”. Remé­nyét fejezte ki, hogy öt év múlva, a Bibó István Szakkollégium fennállásának 20. évfordulóján hazánk már az EU teljes jogú tagja lesz. Martonyi János külügyminiszter Pór­as osztrák és Michael Lake brüsszeli EB-nagykövettel A szlovák választások előtt Az 1968-as szovjet bevonulás és 21 évnyi kommunizmus után most belülről érkezik fenyegetés a demokráciára Szlovákiában - írta hétfői elemzésében a Time című nemzetközi hírmagazin. A lap szerint a tekintélyelvű Vladimír Meciar kormányfő vá­lasztás előtti politizálása veszélybe sodorja a demokratikus sza­bályok működését, visszalépést jelent, és olyan múlt képét idé­zi, amelyet sokan már 1968-ban maguk mögött reméltek tudni. A Time úgy véli, az elmúlt hat hónapban Meciar - az elnöki tisztség és a médiák körüli ma­nőverezéssel - igyekezett pártja javára billenteni a választói bizal­mat. Pedig Meciar rendszere az 1994-es választási győzelem után a rosszul folyó reformok közép­európai példájává vált, miköz­ben a kormányfő rendre figyel­men kívül hagyta vagy felülbírál­ta az alkotmánybírósági ítélete­ket, megnyirbálta a sajtó szabad­ságát, és megakadályozta szövet­ségeseinek perbe fogását is. A visszalépést jól példázza az is, hogy a szomszédos Csehország­gal ellentétben Szlovákiában ál­lami szinten az idén jóformán meg sem emlékeztek 1968 au­gusztusáról, nem méltatták a re­formokat vezető Alexander Dubcek személyét, és nem tiszte­legtek a harcokban elhunytak tu­catjai előtt. A The Wall Street Journal Europe (WSJE) című gazdasági-politikai szaklap hét­főn kiadott közép-európai mel­léklete arról ír, hogy a térség­ben kiemelkedőt nyújtó gazda­ság teljesítménye függhet a vá­lasztások és a politikai refor­mok kimenetelétől. A súlyos problémák közül a melléklet ki­emeli a magyar kisebbséggel való bánásmódot, hivatkozva egyebek mellett a magyar nyel­vű bizonyítványok betiltására. A szaklap megállapítja, hogy bármilyen kormány kerül is ha­talomra a választás után, gyor­san mozdulnia kell a kisebbségi jogok biztosításának, a törvé­nyesség erősítésének és az el­lenzéket is bevonó politikai kul­túra megteremtésének terüle­tén, hogy elnyerje a nemzetközi közösség bizalmát. AZ OROSZ VÁLSÁG FORDULÓI A duma és Csernomirgyin Oroszország csakis közös erőfeszítéssel, a politikai erők összefogásával lábalhat ki a súlyos válság­ból - jelentette ki hétfőn az orosz törvényhozásában Viktor Csernomirgyin. Az Állami Duma hét­főn szavaz a miniszterelnök személyéről, s ennek kapcsán hallgatta meg az ügyvezető kormány­főt, akinek beszámolója nem hozott igazi újdonságot a válságkezelő intézkedések tekintetében. Jelölését végül is nem szavazták meg a képviselők. Csernomirgyin - aki március 23-i menesztését kö­vetően egy héttel ezelőtt került ismét az orosz kor­mány élére - súlyos hibának minősítette, hogy a Kirijenko-kormány befagyasztotta a belső állam­­adósságot, s gyakorlatilag leértékelte a rubelt. Ugyanakkor elismerte, hogy személy szerint őt is - hiszen több mint öt évig volt kormányfő - fele­lősség terheli a kialakult válságért. Adócsök­kentést helyezett kilátásba a fizetési fegyelem szigorításával párhuzamosan, továbbá ígéretet tett a nyugdíjak és bérek időben való kifizetésé­re is. Jelezte, hogy a befagyasztott kincstárje­gyek átütemezése során az eddigieknél kedve­zőbb feltételeket igyekeznek biztosítani a befek­tetők számára. A kormányfői posztra jelölt politikusnak a bal­oldali frakciók, valamint a liberális Jabloko hon­atyái még csak kérdést sem tettek fel - a kommu­nisták szerint Csernomirgyin korábbi, több mint fél évtizedes kormányfői ténykedése mindent egy­értelművé tesz, itt nincs miről tárgyalni. A függet­lenek kérdésére válaszolva Csernomirgyin elis­merte felelősségét korábbi kabinetje mulasztásai­ért, de közölte: a Kirijenko-kabinet „ifjoncainak” lépéseiért viszont a dumának kell viselnie a fele­lősséget. Jelcin - akiről időközben már Giscard d'Esta­­ing is azt mondta: ideje lejárt most Szelez­­nyovval, az alsóház elnökével próbálkozott meg tárgyalásokat folytatni 1998. SZEPTEMBER 1. KEDD HARGITAFÜRDŐI GAZDASÁGI TANÁCSKOZÁS RMDSZ-nyilatkozat Riasztóan súlyosbodott a román gazdaság állapota - állapítot­ták meg az RMDSZ hargitafürdői gazdasági tanácskozásán. A hét végén tartott kétnapos rendezvényen a szövetségi és az ügy­vezető elnök, az RMDSZ szenátorai, képviselői, kormányzati tisztségviselői megvizsgálták a gazdaság állapotát és a kormány­­program megvalósításának helyzetét. Az RMDSZ-nek a tanácskozásról hétfőn közzétett nyilatkozata rámu­tat, hogy az utóbbi hónapokban „riasztóan súlyosbodott” a román gaz­daság állapota, a gazdasági reformfolyamatok nem érték el céljukat. Az év első hat hónapjában az elmúlt esztendő hasonló időszakához ké­pest 20 százalékkal csökkent az ipari termelés, a kereskedelmi mérleg hiánya elérte az 1,115 milliárd dollárt, míg a múlt év első félévben a deficit 819 millió dollár volt. A pénzügyi blokádnak nevezett körbetar­tozás kritikus szintet ért el, és megbénította számos gazdasági szereplő tevékenységét. A gazdasági nehézségek súlyosbodása és a szociális feszültségek nö­vekedése annak tulajdonítható, hogy nem valósult meg a kormány­­program több lényeges előirányzata. Lassú volt az állami tőkével mű­ködő veszteséges vállalatok átalakítása, az életképtelen struktúrák fel­számolása, ami bizonyos ágazatokban le is állt. Nem épült ki a magánosítás gyorsításának törvényi kerete, nem valósult meg az Álla­mi Vagyonalap átszervezése, a privatizáció decentralizálásának elmara­dása pedig hátrányosan befolyásolta a magánosítási célok elérését, a költségvetési bevételeket és a szerkezetátalakítás finanszírozását. Az elemzés alapján az RMDSZ javasolja a kormányprogram felül­vizsgálását, az új helyzetnek megfelelő prioritások kijelölését, gazdaság­­ösztönző monetáris politika kidolgozását, sikerorientált költségvetési politika megvalósítását. Szorgalmazza továbbá a helyzetnek megfelelő adópolitika bevezetését, a szerkezetátalakítás és a magánosítás meg­gyorsítását, a mezőgazdaságban a tulajdonviszonyok tisztázását, a vilá­gos termelői szubvencionálás megteremtését, a kis- és középvállalkozá­sokra vonatkozó törvény gyors megalkotását, az infrastruktúra fejleszté­sét, a beruházások előmozdítását szolgáló városi bankok létrehozását. A hargitafürdői nyilatkozatban az RMDSZ szükségesnek tartja a koalíció vezetőinek sürgős összehívását, hogy rögzítsék a kormányzati és törvényhozási tevékenység pontos ütemtervét. Aggodalommal álla­pítja meg a koalíciós partnerek közötti kommunikáció hatékonyságá­nak hiányát, márpedig az egyértelmű akarat és a nemzeti érdek meg­alapozott megfogalmazása nélkül lehetetlen kilábalni a nehézségek mostani nehéz szakaszából - hangsúlyozza az RMDSZ nyilatkozata. A VOLKSWAGEN IS VISSZATÉR Kinkel Szarajevóban Ismét a Nyugat katonai erejének koszovói bevetésével fenyegető­zött a német külügyminiszter. Klaus Kinkel ezúttal hétfőn Sza­rajevóban jelentette ki, hogy a nemzetközi közösség nem enge­di a boszniai rémdrám­a koszo­vói megismétlődését. Ehhez pe­dig minden szükséges eszközt, ha kell a katonait is felhasznál­ja-Kinkel szerint a koszovói rendezés előfeltétele a tűzszünet meghirdetése, majd a párbeszéd megkezdése a szemben álló fe­lek között, végül pedig olyan megoldás kimunkálása, amely magas fokú autonómiát biztosíta­na a tartománynak. Kinkel mindezt azt követően jelentette ki, hogy találkozott a bosznia­­hercegovinai államelnökség mindhárom tagjával. Elmondta, hogy országa a menekültek visszatelepítését tartja kulcskér­désnek a daytoni megállapodá­sok végrehajtása szempontjából. Azt fejtegette: reméli, partnerei megértették, hogy országa miért törekszik következetesen a me­nekültek visszatelepítésére, hi­szen Németország fogadta be a legnagyobb számban a boszniai menekülteket, akiknek ellátására eddig 20 milliárd márkát költött. Kinkel kijelentette, hogy vélemé­nye szerint Bosznia-Hercegoviná­ban még nem alakult ki a bizton­ság megfelelő szintje, ezért szük­ség van a nemzetközi közösség további jelenlétére, így az SFOR katonáinak maradására is. A német külügyminiszter a Volkswagen cég vogoscai össze­szerelő üzemének megnyitására érkezett hétfőn Szarajevóba. A Szarajevó elővárosában újraindí­tott üzem a délszláv háború előtt Golfokat szerelt össze, most pe­dig Skoda Feliciákat állít elő Csehországból vasúton szállított alkatrészekből. A tervek szerint az év végéig 2 ezer darab 1300 köbcentis, benzinmotoros autót szerelnek össze Vogoscában, a gépkocsik felét Törökországban értékesítik. A következő évek­ben 15 ezer darabra szeretnék felfuttatni a termelést, és 2001- ben már 35 ezer személykocsit akarnak előállítani. Kinkel - aki Alija Izetbegoviccsal, a bosznia­­hercegovinai kollektív elnökség elnökével, valamint Frantz Vra­nitzky volt osztrák kancellárral együtt vett részt a megnyitón - kijelentette, hogy Bosznia egé­sze szempontjából szimbolikus jelentőségű az üzem újraindítá­sa, mert ez elősegíti a gazdasági fellendülést, az ország bekap­csolását a nemzetközi gazdasági együttműködésbe, valamint a menekültek visszatelepítését is. Ferdinand Piech, a Volkswagen elnöke szerint az üzem újraindí­tása bátorítást jelent a külföldi tőkebefektetőknek, hogy ruház­zanak be Bosznia-Hercegoviná­ban. A német külügyminiszter aggodalmas tekintettel Korrekorder Minden idők legfiatalabb belga polgármestere lesz az a flamand fiatalember, akit a hét végén vá­lasztottak első emberré Veume városában. Jan Versaillie éppen csak betöltötte 25. életévét, és még szüleinél lakik. Ezzel szem­ben már negyedik éve tagja a nyugat-flandriai város vezetésé­nek. Versaillie azt követően nyer­te meg az időközi helyhatósági választást, hogy két héttel ezelőtt az eddigi polgármester, Cyrie­l Marchan lemondott székéről. A korrekorder polgármester kineve­zését ugyan még II. Albert király­nak is jóvá kell hagynia, ez azon­ban már puszta formalitás. NAPIRENDEN AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS Varsó máris átadta a felkészülési dokumentumot A lengyel diplomácia vezetője hétfőn átnyújtotta az Európai Unió varsói nagykövetének a Lengyelország csatlakozási fel­készüléséről szóló tájékoztatót. A mellékleteivel együtt 240 ol­dalas dokumentum annak a beszámolónak lesz a része, amelyet az Európai Bizottság készít az EU-ba jelentkező álla­mok eddig elért eredményei­ről. Hasonló tájékoztatót a töb­bi, tagságra pályázónak is ké­szítenie kellett. Az információk benyújtását Plans Van der Broek, az EU-nak a külkapcsolatokért és a bőví­tésért felelős biztosa idén má­jus 29-én kérte Bronislaw Geremek lengyel külügyminisz­tertől. Az egyebek mellett a privatizáció alakulásáról, közpénzek felhasználásának jo­­­gi szabályozásáról, valamint a közigazgatási reform bevezeté­séről szóló anyagot a lengyel szakemberek három hónap alatt állították össze.

Next