Heves Megyei Nap, 1999. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-07 / 5. szám
1999. JANUÁR 7., CSÜTÖRTÖK KOMMUNIKÁCIÓS PARTNERÜNK MA: A hatvani mozdonyvezetők sztrájkja 1923-ban A mozdonyvezetők szövetségének vezetői 1923 tavaszától egyre határozottabban követelték anyagi helyzetük javítását, de hiába, ezért elhatározták hogy sztrájkba lépnek. 4. oldal Flaskay Mihály a jövő nagy ígérete Szerencsére az úszókat elég kemény fából faragták, egy csöppet sem nyavalygós népség, ezért számolhatunk be most is nagyszerű eredményekről. 6. oldal A szerológiai szakvéleményt várják Még az elmúlt év júniusában ölték meg egri Nagy János utcai lakásában a 60 éves G. Zs.-t. Az akkor nagy visszhangot kiváltó bűncselekmény továbbra is nyomozati szakaszban van. 8. oldal KÖZÉLETI NAPILAP „Ha abbahagynánk, értelmét vesztené eddigi erőfeszítésünk Mély megrendüléssel értesültünk mi is a Magyar Államvasutak vezérigazgatójának, Sipos Istvánnak a haláláról, de minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy a mi tüntetésünk nem a kiváló szakember ellen szólt, szól. Nem valami ellen, valamiért sztrájkolunk. Mi a vasutasság egységes bérezéséért, jobb élet- és munkakörülményeiért küzdünk. Értelmét veszítené eddigi erőfeszítésünk, ha most abbahagynánk a sztrájkot - jelentette ki dr. Kónya Zsuzsanna, a VDSZSZ miskolci szervezetének jogi tanácsadója arra a kérdésünkre, hogy befolyásolja-e tiltakozási akcióik folytatásában a vasút első számú vezetőjének tragikus halála. (Ha abbahagynánk... folytatás a 3. oldalon) Csatlakozásra várva a füzesabonyi állomáson FOTÓ: GÁL GÁBOR AZ EDDSZ PRECEDENSÉRTERU PERRE SZÁMÍT Gulyás Katalin: „A szakszervezet sajnálja.«” Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete sajnálattal vette tudomásul, hogy a költségvetési szavazáskor a kormány nem támogatta, a parlament pedig elvetette Korózs Lajos képviselő egyéni indítványát az egészségügyben dolgozók számára képezendő alapról - mondotta lapunk kérdésére dr. Gulyás Judit, az EDDSZ elnöke. Az indítványt a szakszervezet mindvégig támogatta, sőt annak kidolgozásában is részt vett - tudtuk meg. Az egészségügyi tárca költségvetésében szereplő, de attól külön kezelt pénz gyakorlatilag azt a célt szolgálta volna, hogy a munkahelyi ártalmak miatt megbetegedett dolgozók kiesett jövedelmének egy részét pótolni lehessen. Épp az egri Markhot Ferenc kórház gyermekosztályán történt tragikus megbetegedések és halálesetek voltak azok, amelyek miatt szükségesnek tartották egy ilyen pénzalap létrehozását, amiből „finanszírozhatóak” lettek volna a hosszabb táppénz miatti jövedelemkiesések, gyógyszertámogatást, szanatóriumi kezelési hozzájárulást és korkedvezményes nyugdíjaztatáshoz való hozzájárulást fizethettek volna. vitát Az EDDSZ még a parlamenti megelőzően támogatólag megküldte az indítvány szövegét a kormánynak, illetve az egészségügyi tárca vezetőjének, ám tudomásunk szerint sem a javaslattal, sem a kísérőlevelünkben megfogalmazott érveinkkel nem foglalkoztak érdemben -jelentette ki az érdekképviseleti szervezet elnöke, aki az egri munkaügyi perről úgy vélekedett, hogy ez mindenképp precedensértékű lesz. (Gulyás Katalin... folytatás a 3. oldalon) Kárpótlási ügyek az Egri Csillagoknál A termelőszövetkezet másfél száz felszólítást küldött sík. Száznegyven, a kárpótláskor földterületet szerzett tulajdonosnak küldött ki levelet az Egri Csillagok Termelőszövetkezet az elmúlt év végén, amiben arra szólította fel őket, hogy a szövetkezet által korábban végzett értéknövelő beruházások ellenértékét fizesse meg - tudtuk meg Tóth István elnöktől. Lapunk kérdésére elmondta: előfordulhatott ugyan, hogy olyanok is kaptak felszólítást, akik időközben rendezték tartozásukat, de tőlük, amennyiben bevitték az erről szóló befizetési bizonylatot - elnézést kérve, hiszen hibák előfordulhattak a könyvelésben is - elfogadják az igazolást. Olvasóink felvetésével kapcsolatban, miszerint a levelek egyszerű postai levélben érkeztek, így nem követhető, hogy ki kapta meg és ki nem a küldeményt, az elnök kijelentette: természetesen ahonnan visszaérkeztek ezek a felszólítások, oda már ajánlott levélben küldik meg újra, és csak ennek átvételét követően lehetnek jogi következményei az ügynek. Sajnos a kárpótlási törvényben rögzítettek tartalmaznak bizonyos ellentmondásokat - fogalmazott. - Ezek egyike, hogy bizonyos értéknövelő beruházások aranykoronában ki nem fejezettek, míg mások igen, ami okozhat félreértéseket. Azok, akik annak idején licitáltak, természetesen tudták, hogy mely területek után, milyen aranykoronában ki nem fejezett értéket kell megfizetniük az árverést követően. Tóth István szerint a kárrendezési hivatal is követett el hibákat, amikor a határozatokat megfogalmazta, mert nem minden esetben foglalta bele a dokumentumba a licitálások előtt a Magyar Közlönyben megjelentek szerinti terheléseket. Ezekben az esetekben a szövetkezet a határozatot elfogadja, ám a kárpótlási intézmény jogutódjától követelni fogja az őket törvényesen megillető összeget. VI. évfolyam 5. szám HATVAN: Átvilágítják a kórházat Adósság nincs, tizenharmadik fizetés lesz T. Z. M. Várhatóan szakértői átvilágításra lesz a hatvani Albert Schweitzer Kórházban, procedúra révén jobban láthatóvá válhatnának azok az intézményrészek, melyek tevékenységének jobbítása révén növekedhet a kórház teljesítménye. Jelenleg ez több területen is elmarad az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) által bázisként megszabottól, s ez a bevételek csökkenését vonja maga után. Az átvilágítás az egész kórházat érintené. Holecz János, a kórház gazdasági igazgatója úgy véli, hogy a szakértői áttekintés hasznára válhatna az intézménynek. Ugyanakkor fontosnak tartotta elmondani, hogy megszűnt a kórház tartozása, mivel az intézmény kifizette a mintegy 14 millió forintot kitevő számláit. (Átvilágítják a... folytatás a 3. oldalon) Útépítés engedély nélkül Az anyag veszélyes, de nincs mitől félni GOTTSCHALK Heves szó szerint ráfázott, amikor a kilencvenes évek elején újítani próbált, és a közismert, de drága útépítési eljárások helyett egy amerikai módszer, az azóta elhíresült AAP-technológiával burkolt utakat. A tizenegy utcából azonban csupán kettőben áll még ma is az út, a többi egyszerűen elsüllyedt. Hogy a technológia volt-e rossz, vagy a kivitelezés során vétettek súlyosan az építők, ez ma már nehezen kideríthető, de tény, hogy a lakosságnak csak a bosszúság maradt, a tehetetlenség és a sár. Mindezek tükrében érthető, hogy a Vásártér út lakói a többévi hiábavaló reménykedés után saját erőből próbálták meg utcájukat járhatóvá tenni. A város ismert pénzügyi nehézségei miatt maguk vásároltak útépítési hulladékot, és azt hengereztették le az egykori RRP-s út helyén. A gond csupán az, hogy a felhasznált anyagot a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség a veszélyes hulladékok kategóriájába sorolta. (Útépítés... folytatás a 3. oldalon) Intézmények átvétele: a megye nem akar zsákbamacskát Keresik a „racionalizálási lehetőségeket” RENES A törvény szerint a települési önkormányzatok a megválasztásuktól - ezúttal tehát tavaly októbertől - számított hat hónapon belül dönthetnek arról, hogy nem vállalják a jogszabályban számukra nem kötelezően előírt feladatok ellátását E döntést közölniük kell a megyei önkormányzat közgyűlésével, amely átveheti az érintett feladatokat Ez a gyakorlatban a korábban az adott város vagy község által működtetett intézmények átvételét jelenti, természetesen azzal, hogy az üzemeltetés költségeit onnantól kezdve a megye fedezi. Amint azt dr. Vass Géza megyei főjegyzőtől megtudtuk, Heves 1999-es költségvetési koncepciójában az átvétellel kapcsolatban rögzítették, hogy ilyenkor minden esetben alapos szakmai és költségelemzésre van szükség. A fő elvek közé tartozik például, hogy rendezett legyen az adott intézmény normatív finanszírozása, a megyének ne kelljen megelőlegeznie a működés költségeit Fontos, hogy az intézmény ne települési alapfeladatot lásson el, működése térségi, megyei kihatású legyen. Az sem „jó pont”, ha az intézményben még befejezetlen rekonstrukció folyik, címzett- és céltámogatási ügyei rendezetlenek. A megye feltételei között szerepel az is, hogy teljesen feltárják az úgynevezett „racionalizálási lehetőségeket”, azaz, világossá váljon, miként lehet azt a bizonyos létesítményt maximális bevétel és minimális kiadás mellett üzemeltetni. Az átadó önkormányzattól azt is kérik, hogy az esetleges költségvetési hiány pótlásához saját lakossága arányában járuljon hozzá. Hókirálynő a színházban Merő Béla rendezésében ma délután négy órakor mutatja be az egri Gárdonyi Géza Színház Jevgenyij Svarc-Romhányi-Lendvay adaptációját, a Hókirálynő című mesejátékot. A főbb szerepekben Holl Zsuzsa, Kascsák Dóra, Égető Eszter, illetve Nagy András játszik FOTÓ: GÁL GÁBOR Lukács Tamás elfogadja az ellenzékiséget R.M. Az egri dr. Lukács Tamás nem kíván lemondani a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumában betöltött tisztségéről, ahová 1996 márciusában választotta meg az Országgyűlés a Kereszténydemokrata Néppárt akkori parlamenti frakciójának javaslata alapján. Mint ismert, az időközben sok vihart átélt, parlamenten kívüli párttá vált KDNP elnöke, dr. Giczy György a napokban felszólította az egykori KDNP-s médiakurátorokat, köszönjenek le posztjukról, hiszen a kizárások és egyéb viták következtében már nem is a pártot képviselik. (Lukács Tamás.... folytatás a 3. oldalon)