Heves Megyei Nap, 1999. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-07 / 5. szám

1999. JANUÁR 7., CSÜTÖRTÖK KOMMUNIKÁCIÓS PARTNERÜNK MA: A hatvani mozdonyvezetők sztrájkja 1923-ban A mozdonyvezetők szö­vetségének vezetői 1923 tavaszától egyre határozot­tabban követelték anyagi helyzetük javítását, de hiá­ba, ezért elhatározták hogy sztrájkba lépnek. 4. oldal Flaskay Mihály a jövő nagy ígérete Szerencsére az úszókat elég kemény fából faragták, egy csöppet sem nyavalygós népség, ezért számolhatunk be most is nagyszerű ered­ményekről. 6. oldal A szerológiai szakvéleményt várják Még az elmúlt év júniu­sában ölték meg egri Nagy János utcai lakásában a 60 éves G. Zs.-t. Az akkor nagy visszhangot kiváltó bűncse­lekmény továbbra is nyo­mozati szakaszban van. 8. oldal KÖZÉLETI NAPILAP „Ha abbahagynánk, értelmét vesztené eddigi erőfeszítésünk­ ­ Mély megrendüléssel érte­sültünk mi is a Magyar Állam­vasutak vezérigazgatójának, Sipos Istvánnak a haláláról, de minden józanul gondolko­dó ember tudja, hogy a mi tüntetésünk nem a kiváló szakember ellen szólt, szól. Nem valami ellen, valamiért sztrájkolunk. Mi a vasutasság egységes bérezéséért, jobb élet- és munkakörülményeiért küzdünk. Értelmét veszítené eddigi erőfeszítésünk, ha most abbahagynánk a sztrájkot - je­lentette ki dr. Kónya Zsuzsanna, a VDSZSZ miskolci szerveze­tének jogi tanácsadója arra a kérdésünkre, hogy befolyá­­solja-e tiltakozási akcióik foly­tatásában a vasút első számú vezetőjének tragikus halála. (Ha abbahagynánk... folytatás a 3. oldalon) Csatlakozásra várva a füzesabonyi állomáson FOTÓ: GÁL GÁBOR AZ EDDSZ PRECEDENSÉRTERU PERRE SZÁMÍT Gulyás Katalin: „A szakszervezet sajnálja.«”­ ­ Az Egészségügyben Dolgo­zók Demokratikus Szakszerve­zete sajnálattal vette tudomá­sul, hogy a költségvetési szava­záskor a kormány nem támo­gatta, a parlament pedig elve­tette Korózs Lajos képviselő egyéni indítványát az egész­ségügyben dolgozók számára képezendő alapról - mondotta lapunk kérdésére dr. Gulyás Ju­dit, az EDDSZ elnöke. Az indítványt a szakszervezet mindvégig támogatta, sőt annak kidolgozásában is részt vett - tudtuk meg. Az egészségügyi tár­ca költségvetésében szereplő, de attól külön kezelt pénz gyakorlati­lag azt a célt szolgálta volna, hogy a munkahelyi ártalmak miatt meg­betegedett dolgozók kiesett jöve­delmének egy részét pótolni lehes­sen. Épp az egri Markhot Ferenc kórház gyermekosztályán történt tragikus megbetegedések és halál­esetek voltak azok, amelyek miatt szükségesnek tartották egy ilyen pénzalap létrehozását, amiből „fi­nanszírozhatóak” lettek volna a hosszabb táppénz miatti jövede­lemkiesések, gyógyszertámoga­tást, szanatóriumi kezelési hozzá­járulást és korkedvezményes nyugdíjaztatáshoz való hozzá­járulást fizethettek volna. vitát­­ Az EDDSZ még a parlamenti megelőzően támogatólag megküldte az indítvány szövegét a kormánynak, illetve az egész­ségügyi tárca vezetőjének, ám tu­domásunk szerint sem a javaslattal, sem a kísérőlevelünkben megfo­galmazott érveinkkel nem foglal­koztak érdemben -jelentette ki az érdekképviseleti szervezet elnö­ke, aki az egri munkaügyi perről úgy vélekedett, hogy ez minden­képp precedensértékű lesz. (Gulyás Katalin... folytatás a 3. oldalon) Kárpótlási ügyek az Egri Csillagoknál A termelőszövetkezet másfél száz felszólítást küldött sík. Száznegyven, a kárpótláskor földterületet szerzett tulajdo­nosnak küldött ki levelet az Egri Csillagok Termelőszö­vetkezet az elmúlt év végén, amiben arra szólította fel őket, hogy a szövetkezet által korábban végzett értéknövelő beruházások ellenértékét fi­zesse meg - tudtuk meg Tóth István elnöktől. Lapunk kér­désére elmondta: előfordul­hatott ugyan, hogy olyanok is kaptak felszólítást, akik idő­közben rendezték tartozásu­kat, de tőlük, amennyiben be­vitték az erről szóló befizetési bizonylatot - elnézést kérve, hiszen hibák előfordulhattak a könyvelésben is - elfogadják az igazolást. Olvasóink felvetésével kapcsolatban, miszerint a le­velek egyszerű postai levél­ben érkeztek, így nem követ­hető, hogy ki kapta meg és ki nem a küldeményt, az elnök kijelentette: természetesen ahonnan visszaérkeztek ezek a felszólítások, oda már aján­lott levélben küldik meg újra, és csak ennek átvételét köve­tően lehetnek jogi következ­ményei az ügynek.­­ Sajnos a kárpótlási tör­vényben rögzítettek tartal­maznak bizonyos ellentmon­dásokat - fogalmazott. - Ezek egyike, hogy bizonyos érték­növelő beruházások aranyko­ronában ki nem fejezettek, míg mások igen, ami okozhat félreértéseket. Azok, akik an­nak idején licitáltak, termé­szetesen tudták, hogy mely területek után, milyen arany­koronában ki nem fejezett ér­téket kell megfizetniük az ár­verést követően. Tóth István szerint a kár­­rendezési hivatal is követett el hibákat, amikor a határozato­kat megfogalmazta, mert nem minden esetben foglalta bele a dokumentumba a licitá­lások előtt a Magyar Közlöny­ben megjelentek szerinti terhe­léseket. Ezekben az esetekben a szövetkezet a határozatot el­fogadja, ám a kárpótlási intéz­mény jogutódjától követelni fogja az őket törvényesen meg­illető összeget. VI. évfolyam 5. szám HATVAN: Átvilágítják a kórházat Adósság nincs, tizenharmadik fizetés lesz T. Z. M. Várhatóan szakértői átvilágí­tásra lesz a hatvani Albert Schweitzer Kórházban, procedúra révén jobban­ lát­­­hatóvá válhatnának azok az intézményrészek, melyek te­vékenységének jobbítása ré­vén növekedhet a kórház tel­jesítménye. Jelenleg ez több területen is elmarad az Orszá­gos Egészségügyi Pénztár (OEP) által bázisként megsza­bottól, s ez a bevételek csök­kenését vonja maga után. Az átvilágítás az egész kórházat érintené. Holecz János, a kórház gaz­dasági igazgatója úgy véli, hogy a szakértői áttekintés hasznára válhatna az intéz­ménynek. Ugyanakkor fon­tosnak tartotta elmondani, hogy megszűnt a kórház tar­tozása, mivel az intézmény ki­fizette a mintegy 14 millió fo­rintot kitevő számláit. (Átvilágítják a... folytatás a 3. oldalon) Útépítés engedély nélkül Az anyag veszélyes, de nincs mitől félni GOTTSCHALK Heves szó szerint ráfázott, ami­kor a kilencvenes évek elején újítani próbált, és a közismert, de drága útépítési eljárások he­lyett egy amerikai módszer, az azóta elhíresült AAP-technoló­­giával burkolt utakat. A tizen­egy utcából azonban csupán kettőben áll még ma is az út, a többi egyszerűen elsüllyedt. Hogy a technológia volt-e rossz, vagy a kivitelezés során vétettek súlyosan az építők, ez ma már nehezen kideríthető, de tény, hogy a lakosságnak csak a bosszúság maradt, a te­hetetlenség és a sár. Mind­ezek tükrében érthető, hogy a Vásártér út lakói a többévi hi­ábavaló reménykedés után saját erőből próbálták meg utcájukat járhatóvá tenni. A város ismert pénzügyi nehéz­ségei miatt maguk vásároltak útépítési hulladékot, és azt hengereztették le az egykori RRP-s út helyén. A gond csu­pán az, hogy a felhasznált anyagot a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelő­ség a veszélyes hulladékok ka­tegóriájába sorolta. (Útépítés... folytatás a 3. oldalon) Intézmények átvétele: a megye nem akar zsákbamacskát Keresik a „racionalizálási lehetőségeket” RENES A törvény szerint a települési ön­­kormányzatok a megválasztásuk­tól - ezúttal tehát tavaly október­től - számított hat hónapon belül dönthetnek arról, hogy nem vál­lalják a jogszabályban számukra nem kötelezően előírt feladatok ellátását E döntést közölniük kell a megyei önkormányzat közgyű­lésével, amely átveheti az érintett feladatokat Ez a gyakorlatban a korábban az adott város vagy község által működtetett intéz­mények átvételét jelenti, termé­szetesen azzal, hogy az üzemelte­tés költségeit onnantól kezd­ve a megye fedezi. Amint azt dr. Vass Géza megyei főjegyzőtől megtudtuk, Heves 1999-es költségvetési koncepció­jában az átvétellel kapcsolatban rögzítették, hogy ilyenkor min­den esetben alapos szakmai és költségelemzésre van szükség. A fő elvek közé tartozik például, hogy rendezett legyen az­ adott intézmény normatív finanszíro­zása, a megyének ne kelljen meg­előlegeznie a működés költségeit Fontos, hogy az intézmény ne te­lepülési alapfeladatot lásson el, működése térségi, megyei kiha­tású legyen. Az sem „jó pont”, ha az intézményben még be­­fejezetlen rekonstrukció folyik, címzett- és céltámogatási ügyei rendezetlenek. A megye feltételei között szerepel az is, hogy teljesen feltárják az úgynevezett „racionali­zálási lehetőségeket”, azaz, világos­sá váljon, miként lehet azt a bizo­nyos létesítményt maximális bevé­tel és minimális kiadás mellett üzemeltetni. Az átadó önkormányzattól azt is kérik, hogy az esetleges költségvetési hiány pótlásá­­hoz saját lakossága arányában járuljon hozzá. Hókirálynő a színházban Merő Béla rendezésében ma délután négy órakor mutatja be az egri Gárdonyi Géza Színház Jevgenyij Svarc-Romhányi-Lendvay adaptáció­ját, a Hókirálynő című mesejátékot. A főbb szerepekben Holl Zsuzsa, Kascsák Dóra, Égető Eszter, illetve Nagy András játszik FOTÓ: GÁL GÁBOR Lukács Tamás elfogadja az ellenzékiséget R.M. Az egri dr. Lukács Tamás nem kí­ván lemondani a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumában betöltött tisztségéről, ahová 1996 márciusában választotta meg az Országgyűlés a Keresz­ténydemokrata Néppárt akkori parlamenti frakciójának javas­lata alapján. Mint ismert, az időközben sok vihart átélt, par­lamenten kívüli párttá vált KDNP elnöke, dr. Giczy György a napokban felszólította az egy­kori KDNP-s médiakurátoro­kat, köszönjenek le posztjukról, hiszen a kizárások és egyéb vi­ták következtében már nem is a pártot képviselik. (Lukács Tamás.... folytatás a 3. oldalon)

Next