Vasárnapi Heves Megyei Hírlap, 2003. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

2003-07-27 / 30. szám

Az elbaltázott városnézés ■ 2003 legtragikusabb kirándulása címét a mi ammáni kirándulásunknak adnám, amihez fogható 30 év alatt se­hol a világon nem esett még meg velem. Történt ugyanis, hogy a holt-tengeri kiránduláson délután nem Akaba felé indultunk, hanem Ammánba, mert beígértek egy ottani városnézést is. Nos, helyette egy óráig álltunk egy útmen­ti bazárban, ahol minden drágább, mint Akabában, amely mellesleg vámmentes övezet. Végül elértük Ammánt, ahol öt percig megálltunk a parlament háta mögött, majd több percig a jordániai tulajdonos trafikjánál. Az utasok háborogtak, az idegenvezetőnő összevissza beszélt. Nos, ennyi volt Ammán, a Jordan Tours nagy dicsőségére. Ja­vaslom, legközelebb a jordániai tulajdonnak fizessünk be egy ammáni utat, s a magyarok hadd maradjanak estig a Holt-tengernél, mindenki jobban jár. 8TURIZMUS Jordánia gyöngyszemei Minden esztendőnek megvan az utazási gyöngysze­me, ami olyan olcsó és olyan szép, hogy nem lehet kihagyni. Idén egy rutinos utazó, lett légyen bármi­lyen terve, Jordániát nem hagyhatja ki. Soha többé nem mehet el 40-69 ezer forintért Petrába, a Holt­tengerhez és a Wadi Rum sivatagba. Akkor kalandra fel, lássuk, mit kínálnak ennyi pénzért. ■ Amikor elindultunk, még heti négy chartergép repült Jordániába, ha jók az infor­mációim, akkor most már hat gép megy. Jordániát te­hát felfedeztük, ahogy az utazási irodák hirdetéseit is. A 39900 forintos indulóár ezúttal nem csalóka, ugyanis benne van a szálloda reggeli­vel és a repülőjegy ára, csak a reptéri illetéket (12 ezer fo­rint) kell ráfizetni. Persze, mi például nem a legolcsóbb szállodát választottuk, de a négycsillagos hotel is lefog­lalható 69 ezer forintért. A Malév-charter viszont éjsza­ka megy, s hajnali 3.50-kor fordul vissza, de ennyi ké­nyelmetlenséget megér Jor­dánia. A célállomás egyéb­ként Akaba, a jordán kikötő­város, amely a Vörös-tenger partján fekszik. Ez Jordánia szíve, a tengerpart egyéb­ként sem hosszabb 25 kilo­méternél, igaz eredetileg csak 8 kilométeres partsza­kaszuk volt, s 1965-ben si­került Szaúd-Arábiával egy darab sivatagot elcserélni. A jordániaik egyébként rend­kívül barátságosak, kedve­sek. S mindenütt láthatjuk II. Abdullah király és családjá­nak fényképét, valamint a négy éve meghalt Husszein király arcmását, aki ma is nagy tiszteletnek örvend. A szállodák, az olcsóbbak is kifogástalanok, tiszták, az étkezés ugyan egyhangúbb és a választék is kisebb, mint Egyiptomban vagy Tunéziá­ban, de az ízekre és a kiszol­gálásra nem lehet panasz. Maga Akaba egy modern vá­ros, rengeteg új házzal és modern üzletekkel, s majd mindenütt magyar feliratok­kal: „Sziasztok”, „Magyarok­nak 10% kedvezmény” „Csir­ke és grill halak”, s a bolto­sok is kezdenek magyarul tanulni. Később aztán talál­kozunk néhány csellengő angol, francia vagy német turistával, egy olasz cso­porttal, de mindenütt ma­gyarok viszik a prímet, vagyis elfoglaltuk Jordá­niát. Persze ne tévedjünk, ez annak a jordániai üz­letembernek az érdeme, aki letepedett nálunk, irodát nyitott, s meg­szervezte a Budapest- Akaba légihidat. Ha Varsóba vagy Prágába megy, akkor a jordá­­­­niaiak most szláv nyelvet tanulnának. Jordánia igazi­­ gyöngyszemei per­sze nem Akabában vannak. S miután alig van turista a magyarokon kívül, az egyébként meglehetősen drága kirándulásokat most adják, hogy kettőt fizet, hármat kap. Ha a Holt-ten­gert és a Wadi Rum sivatagi túrát is befizetjük, a petrai 79 dollárt megspóroljuk. S miután mindhárom túra fe­lejthetetlen élményt ígér, Wadi Pum­­ talán csak egy-két magyar­ral találkoztam, aki ne élt volna e kedvezménnyel. Petra a világ nyolcadik csodája. A nabateusok által az időszámításunk előtti III. században épített rózsaszínű sziklákba vájt síremlékei csak egy hasadékon keresz­tül közelíthetők meg, egyéb­ként is három kanyon talál­kozásánál épült, így megma­radtak. Hajdan a National Geographicban csodálhattuk meg a Kincstárat és a többi építményt, s most egy hosszú gyalog­túrával elérhettük. Egyéb­ként itt forgatták többek kö­zött az egyik Indiana Jones­filmet is. Visszafelé a fárad­tabbak szamáron vagy teve­háton jutottak el a városba, ahol hatvan szálloda áll majdnem üresen. A New York-i merénylet és az iraki háború nem kerül be Jordá­nia aranylapjai közé. Mond­ja is a helyi idegenvezető, hogy a háború előtt évente kétmilliárd dollár bevétele származott az országnak az iraki olaj szállításából (csem­pészetéből). S aki Izraelban még nem járt a Holt-tenger­nél, Jordániában hasonló él­ményben részesülhet. Igaz, ma már minden idegenveze­tő elmondja, hogy olyan vé­szesen párolog e 30 száza­lékos sótartalmú víz, hogy már elkészült annak a csa­tornának a terve, amely a Vörös-tengerből hoz majd vizet. Nos, talán a legtöbb turistával ott találkozhat­tunk, a makacs bőrbajok még az amerikaikat is bát­rabbá teszik... Az igazi meglepetés a Wadi Rum. E kősivatagot a tájékozottabbak a történe­lemből ismerhetik, hiszen 1916-ban itt állt a beduin csapatok élére Arábiai Lawrence Fejszál, a mekkai emír fiának segítségével a tö­rökök elleni arab felkelés előtt. Ma is lakják e varázsla­tos helyet, s tapossák tevéik­kel a vörös homokot, legfel­jebb a beduinok ma már 20- 30 éves dzsipeket is hajtanak a turisták nagy örömére, és őrült száguldásba kezdenek, hogy a másikat megelőzzék. Vagy harminc dzsippel fog­laltuk el a beduin tábort, mi­után egy homokdomb tete­jéről végignéztük a naple­mentét és sziklába faragott rajzokat láttunk a hajdani karavánokról. Egyedül maga a beduin tábor volt egy kis csalódás, mert kiderült róla, hogy ezt már a turistáknak építették. Nos, ebből is lát­szik, hogy itt már jártak előt­tünk az amerikaiak. D. L. Aqaba Petra JORDÁNIA David Roberts skót festő 1839- ben végigjárta a Szentföldet, s ek­kor jutott el Petrá­ba is, itt örökítette meg a Petra előtt pihenő beduinokat A Travel and Leisure honlapja szerint újra Sydney a világ legkedveltebb városa. Az utazási honlap látogatóinak szavazata alapján összeállított tízes listára há­rom olasz város került fel, de érdekes, hogy sem Londont, sem Párizst nem tar­tották erre érdemesnek. Az nem meglepő, hogy az amerikai települések közül a legjobbak New York és San Francisco, Santa Fé 10. helye azonban meglepő Kittenberger-emléknapok ■ Kettős megemlékezés helyszíne lesz augusztus 2-án és 3-án a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark. Két napon át idézik fel a természettudós, vadász, író és lapszerkesztő halálának 45. évét és azt, hogy 1958. augusztus 1-jén, 45 évvel ezelőtt nyílt meg a megyeszékhelyen a Kittenberger Úttörő Növény- és Vadaspark. Ezzel kezdődött el az a sikertörténet, amely az ország második állatkertjéhez kötődik. Eddigi műkö­dése során 14 millió látogató kereste fel. Voltak évek, amikor 400 ezren is látták. A megnyitáskor a Fejes­völgy és a Gulya-dombon helyezték el az állatokat, pon­tosan 18 faj 40 egyedét. Ma már 500 állat várja az ide­látogató gyerekeket, felnőtteket. Az idei év fejlesztése során megnagyobbodik a medvekifutó, megépül a mentőközpont, a fekete párduc és a flamingók háza. Kittenberger Kálmán Nagymaroson halt meg 1958. ja­nuár 4-én. Ott tábla őrzi emlékét, amelyet az idén is megkoszorúznak. Munkássága során hat alkalommal vezetett gyűjtőexpedíciót Afrikába, és az első világhá­ború végén angol fogolyként eljutott Indiába is. Az 1956-ban részben megsemmisült Magyar Nemzeti Mú­zeum Állatárának Afrika-gyűjteménye - amelynek lét­rehozása is a lapszerkesztő nevéhez fűződik - ma Ér­den látható. Magányos nagybányai festők • Nem kincsesbánya már a magyar festőknek Nagybánya, ahol egy évszázada Hollósy Simon híres festőiskolát alapí­tott. Ma alig két-három hazánkfia tanulja itt a mesterséget, mert inkább a nyugatiak tudják megfizetni a háromhetes kurzus költségeit, amely az idén augusztusban kezdődik. A város Képzőművészeti Múzeumában mutatják be híressé­geink, mint például: Hollósy, Thorma, Konkoly, Boromissza több száz művét. A helyi tárlatvezetés románul zajlik. Furcsa ezen a nyelven hallani a magyar festészet aranykorszakáról. Kérdésemre, hogy miért nincs magyar nyelvű tájékoztatás, igen egyszerű volt a válasz - mert évente mindössze két-há­­rom magyaror­szági csoport lá­togatja múzeu­mot! Hihetetlen, hogy ennyire ér­zéketlenek len­nének az ifjú ma­gyar képzőmű­vészek, képző­­művészeti iskolá­sok az ősök telje­sítménye iránt. (t. l.) Szováta Danubius pénzből szépül és épül ■ A Danubius Hotels a SAL­­Invest egyik tulajdonosa­ként vásárolta meg a szová­­tai gyógyszállókat néhány éve. A vételár kifizetésén túl vállalták, hogy 5,1 millió dollárt a felújításra is költe­nek. Mára az egyik, 160 szo­bás szálloda elkészült. Mint Betegh Sándor vezérigazga­tó elmondta, a hotel egybe­épült egy gyógyászati rés­­szel, amelynek a teljes át­építése most fejeződik be, s augusztus közepén már megkezdődhetnek a moz­gásszervi, reumatikus, nő­­gyógyászati betegségek, va­lamint a pszoriázis gyógy­kezelései. Naponta akár öt­százan is igénybe vehetik a szolgáltatásaikat. Ha a há­romcsillagos szálloda be­váltja a hozzá fűzött remé­nyeket, újabb házakat is fel­újítanak. A Danubius Hotel Szováta akár négy csillagot is megkaphatna, de nem kívánnak ezzel élni, inkább érje a vendéget kellemes meglepetés. Az 550 kilomé­terre lévő település várha­tóan még kedveltebb lesz, ha Marosvásárhelyre char­terjáratok indulnak Buda­pestről, mert akkor csak 55 kilométert kell megtenni a gyógyüdülőhelyig. K. Gy. 2003. JULIUS 27. HÍREK Lovakkal is kampányol Borsod ■ MISKOLC Borsod-Abaúj-Zemplén megye kampányt hirdetett, hogy minél több magyar és külföldi mégis­­­­merje a környék szépségeit, nevezetességeit. A mű­emlékek száma meghaladja a hatszázat, Tokaj-, Hegyalja, Aggtelek a világörökség része, ezenkívül Lillafüred és a tapolcai barlangfürdő is turistacsaloga­tó látványosság. A kampányra 50 milliót költenek, és elindítanak a www.vendegvaro.hu internetes honla­pon egy megyét ismertető játékot is, amelynek a győzteseit vendégül látják egy-egy hétre. A megye új értéke a Miskolc mellett most átadott Balogh-lovasta­­nya, a fedett lovardával. Tourinform-iroda Hajdúböszörményben ■ HAJDÚBÖSZÖRMÉNY Tourinform-irodát avattak nemrégiben Hajdúböszörményben. Ez Hajdú-Bihar megyében a hetedik, az észak-alföldi régióban pedig a tizenötödik iroda. Jelenleg a Hajdúszoboszló-­­ Debrecen-Hortobágy idegenforgalmi háromszög meghatározó a térségben, de a környékben található a termálvíz a világörökségi terület és a Tisza egyedi kí­­­­nálatot biztosít Hajdúböszörmény számára is. Díszőrség az egri várban ■ EGER Számos, a XVI. század hangulatát, illetve az eg­ri vár ostromát felidéző látványosság várja a látogató­kat. A város három pontján­­ fényújságokon tájékoz­tatják a látogatókat a programokról, a tárlatvezetések időpontjáról. A szövegek angol és német nyelven is­­ olvashatók. A várban augusztus 31-éig - minden szombaton és vasárnap - XVI. századi viseletekbe öl­tözött díszőrség áll majd, s az idegenvezetők ugyan­csak korhű ruhákban kalauzolják a vendégeket. Egy­­ 1550-ben készült, a szlovákiai Bajmócon őrzött egri ágyú alapján, több ágyút öntetett a múzeum, amelye­­t­ket a várfalakon helyeznek el. Minden a bor körül forog­ ­ ■ BADACSONY-KESZTHELY A gasztronómiai turiz­mus egyik legfontosabb szereplőivé váltak a bor­­utak, amelyek a hatékonyabb munka eredménye­ként 30-án Keszthelyen, a Balatoni Borok Verse­­­­nyének eredményhirdetésén országos szövetségbe tömörülnek. Egyébként tegnap kezdődött meg a 8 csaknem százéves hagyományra visszatekintő Ba­­­­dacsonyi Borhét. A nádkunyhók helyett ma a gyé­ják az ínyenceknek a finom nedűt. nyörű település központjában faházikóban kínál-I I

Next