Vasárnapi Heves Megyei Hírlap, 2013. január-június (16. évfolyam, 1-23. szám)
2013-04-21 / 15. szám
2013. ÁPRILIS 21., VASÁRNAP MŰVÉSZBE JÁRÓ Michel Houellebecq, a világhírű francia író, a ma záró XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége nem cáfolt rá hírére: a pódiumbeszélgetés végén kijelentette, hogy szereti Sztálin műveit, és a környezetvédőknél jobban csak az orosz nihilistákat utálja. Mézes Gergely Michel Houellebecq francia író népszerűségét persze mindez nem csorbítja, a rajongói talán éppen a provokatív témafelvetései miatt kedvelik. Az írót szombati dedikálásán hosszú sorok várták: sokaknál a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelent Lanzarote című regénye volt, ami a kritika szerint a gyengébbnek számító művek közül való, többen viszont a legnagyobb sikereit íratták alá Michel Houellebecq-kel: az Elemi részecskéket, a Goncourt-díjat kiérdemlő A térkép és a tájat vagy az Egy sziget lehetőségét. Az író ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy bár szívesen szerepel könyvfesztiválokon, a legfárasztóbbnak a dedikálást tartja. Nem is az, hogy sokszor alá kell írni a nevemet, hanem hogy sok ember néz. Kimerítő ez a sok, gyorsan változó emberi kapcsolat - magyarázta az MTI-nek adott interjúban. A fesztivált megnyitó pódiumbeszélgetésen - amelyen Forgách András író beszélgetett az alkotóval - kitüntetett figyelmet kapott az író friss verseskötete, amely Franciaországban épp szerdán látott napvilágot. Az író, aki hírhedt arról, hogy a számára érdektelen beszélgetőpartnereket egyszerűen faképnél hagyja, ezúttal nyugodtan válaszolgatott a kérdésekre, csak az elektromos cigarettáját vette elő időnként jókora füstfelhőket eregetve. Houellebecq ugyanis szenvedélyes dohányos, mint az interjúban elárulta, húszéves korában gyújtott rá először, és rögtön rabja maradt a cigarettának, állítólag olykor napi négy dobozzal is elszív. Az íráshoz a cigaretta a nélkülözhetetlen kellék, na meg a kávé, a magány és a fal, amelyre jegyzeteit, fotóit felszögezheti - éppúgy ahogy A térkép és a tájban önmagát ábrázolta. Ebben a regényben a festő-főhős azért keresi fel az éppen Írországban remeteként élő írót, hogy előszót írjon katalógusának. A könyvben az író nem túl hízelgő képet fest magáról, ráadásul később brutális gyilkosság áldozata lesz. "Sosem leszek hosszú előkészületek az írás előtt" - jegyezte meg az interjúban, hozzátéve, hogy amikor beleírta magát a könyvébe, még nem tudta, hogy mi lesz a sorsa. A pódiumbeszélgetésen elárulta, műveiben több helyen előfordulnak önéletrajzi elemek, ám legtöbbször a saját lehetséges jövőképeit írja meg. Beszélt arról is, hogy pályája kezdetén agrártudósként az informatika területén dolgozott, és az ösztönözte a prózaírásra, hogy úgy találta, kevés jó kortárs francia regény születik, és hogy ő ennél jobbat is tudna írni Szóba került, hogy a verses kötetek iránt Franciaországban is csekély az érdeklődés, a közönség szívesebben olvas regényeket. Az író szerint a versek iránti érdektelenség a társadalmi változásokkal magyarázható. Mint fogalmazott, ma az emberek társadalmi helyzetét sokkal kevésbé determinálja a születésük, a szabadság pedig egyéni sorsokat szül. Ezekkel szerinte csak a regény képes szembesíteni. Elárulta azt is, hogy sokszor egy-egy nem jól sikerült részlet szüli a következő könyvét, példaként első regényét, az Extension du domaine de la lutte-t (A harc területének kiterjesztése említette, amelynek egyik nem jól megírt figurájából születet Bruno, az egyik leghíresebb regényének, az Elemi részecskék című könyvének főhőse Szerinte ezért könyveit időrendi sorban érdemes olvasni Hozzátette: nem tartja maga történetmesélőnek, a szereplői sokkal jobban érdeklik, min maga a történet. Beszélt a műveiből készül filmekről is, mint megjegyezte A harc területének kiterjesztésének filmadaptációja jól sikerült, maga is közreműködött a forgatókönyvben, viszont a kirándulása a filmezésbe az Egy sziget lehetőségével véget ért. Az alkotást Houellebecq maga rendezte, és noha nagyon élvezte a munkát, az elkészült alkotást „teljes kudarcként” jellemezte. A beszélgetés a végén lett a legizgalmasabb, amikor Forgách András korábbi meghökkentő nyilatkozataival szembesítette a szerzőt. Kiderült például, hogy Michel Houellebecq Sztálin műveit is szívesen lapozgatja, mert nagyon "színesnek, vásárian tarkának, pihentetőnek" találja a gondolatait. Ezt követően kifejtette, hogy azért is tiszteli a diktátort, mert kivégeztette az orosz nihilistákat. Nem hagyta szó nélkül a környezetvédőket sem. Szerinte a környezetvédőket "el kell felejteni", sőt a környezetvédők tevékenysége szerinte „a szélsőbaloldal együttműködése az antiszemitákkal".Elmondta:felháborítja a gondolat, hogy a természet tökéletesnek tartják, hiszen az egyáltalán nem törődik az emberrel. Odamondott a francia díszvendég irodalom Michel Houellebecq a pódiumbeszélgetésen sokkolta a nézőket Michel Houellebecq barátságosan válaszolgatott a kérdésekre, időnként pedig beleszívott elektromos cigarettájába Soderbergh búcsúzik, Polanski visszatér STEVEN SODERBERGH a 60. Cannes-i fesztivál versenyprogramjában mutatja be utolsónak szánt filmjét Behind the candelabra címmel Michael Douglas és Matt Damon főszereplésével - adta hírül az MTI. A film az amerikai homoszexuális showman-zongoraművész, Valentino Liberace életét dolgozza fel. Thierry Frémaux művészeti igazgató az idei zsűrielnök, Steven Spielberg filmrendező szellemiségének megfelelően a rekordmennyiségű, 1858 nevezés közül olyan népszerű művészfilmesektől válogatott alkotásokat a versenybe, amelyek egyben közönségfilmnek is ígérkeznek. Soderbergh mellett 18 alkotó kapott meghívást a május 15. és 26. közötti filmfesztivál hivatalos programjába, többek között a Coen testvérek Inside Llewyn Davis című filmjükkel, valamint Jamey Gray, az olasz Paolo Sorrentino és a dán Nicolas Winding Refn. Roman Polanski legújabb filmjével (La Venus a la Fourrure) tér vissza hosszú idő után Cannes-ba. Kelet-Európa idén nem képviselteti magát a programban. A fesztivál A nagy Gatsby című 3D-s filmmel nyílik. Az F. Scott Fitzgerald regénye nyomán született alkotás főszerepében Leonadro DiCaprio látható. ■ Kántor Péteré az Artisjus Irodalmi Nagydíj KÖZTÜNK MARADJON CÍmŰ Verseskötetéért Kántor Péter kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat idén. A fődíjas mellett Szvoren Edina, Szálinger Balázs és Szőnyei Tamás vehet át elismerést az Artisjus Irodalmi Díjak április 25-ei átadóünnepségén. A nagydíjjal 3 millió forint, a műfaji elismerésekkel 1-1 millió járt eddig, most azonban ezeket az összegeket nem kaphatják meg a díjazottak. A szerzői jogi törvény módosítása miatt ugyanis a szerzőknek már nincs lehetőségük arra, hogy saját egyesületük útján kulturális célra fordítsák a jogdíjukból származó összeget, a pénzt az egyesület a Nemzeti Kulturális Alapnak utalja át, ahol önálló kollégium fog dönteni róla, 13 HIESAV Májusban ismét Zsolnay-fesztivál május is. és 20. között a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben 143 zenei, színházi irodalmi és képzőművészeti programon vehetnek részt a látogatók. Fellép többek között a francia Nouvelle Vague, a spanyol Che Sudaka, a brit Stereo MCs DJ Set, a Zagar, a Besh o droM, Palya Bea, valamint Fábián Juli. A rendezvény vendége lesz Jókai Anna író is. Könyv a lll/llI-as csoportfőnökségről MEGJELENT TABAJDI Gábor történész, az Országos Széchényi Könyvtár 1956-os Intézete munkatársának könyve a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségének történetéről. A III/ III. krónikája című könyv a csoportfőnökségének 1962- es megalakulásától az 1990 es feloszlatásáig tekinti át a múltat mintegy félezer szócikk segítségével. Nyolcan érkeztek a fehérvári színházra hat nagyszínpadi, két stúdió- és két kamaraszínházi előadást láthat a közönség a jövő évadban a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, amelynek társulatához nyolc új tag is szerződik: Cserhalmi György, Földes Eszter, Törőcsik Franciska Varga Mária, Gáspár Sándor László Zsolt, Makranczi Zalán és Radnay Csilla. Szikora János igazgató kiemelte: Székesfehérváron nem egyszerűen egy új színházi évad kezdődik, hanem egy új színházi időszámítás Barnás Ferenc kapta az Aegon-díjat másik halál című kötetéért az idén Barnás Ferenc író kapja a hárommillió forinttal járó Aegon Művészeti Díjat. Barnás Ferenc ma veszi át az elismerést. A regényt 28, tavaly újonnan megjelent mű közül választotta ki a zsűri. A Másik halál az író negyedik regénye, egy ötvenes évei elején járó pesti férfi története barátságról, széthullásról, városokról, külső és belső utazásokról. Attila áttöri a kínai nagy falat opera Az előadás Budapest után Sanghajban, a nagyszínházban is látható lesz 2013-ban a világ az operaműfaj két óriásának évfordulóját ünnepli: Giuseppe Verdi és Richard Wagner születésének bicentenáriumát. Míg Wagner zenéje évek óta jelen van a Művészetek Palotájában, addig Verdi alkotásai eddig csak elvétve szólaltak meg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az olasz mester Attila című operája igazi kuriózum, a darab mégsem jutott el addig, hogy a hazai repertoár részévé váljon, pedig dramaturgiájával és zenéjével méltán kerülhetne Verdi népszerű darabjai közé. Az előadás sikerét a világsztár előadók is megelőlegezik. A címszerepet Giacomo Prestia énekli, aki a 19. századi itália operák egyik legkiválóbb és legkeresettebb előadója, partnerei között pedig olyan kiválóságokat üdvözölhetünk, min Lucrezia Garcia, Vlagyimir Sztojanov és José Bros, az előadás dirigense Pier Giorgio Morandi, az olasz bel canto stílus interpretátora lesz Az április 28-i bemutató a Művészetek Palotája és a Sanghaji Nagyszínház közötti stratégiai együttműködés első gyümölcse lesz. A budapesti félig szcenírozott premiert követően novemberben Sanghajban a Nagyszínház ezzel a produkcióval ünnepli Verdi születésének 200. évfordulóját Lucrezia Garcia, a híres szoprán is fellép majd a Művészetek Palotájában