Vasárnapi Heves Megyei Hírlap, 2013. január-június (16. évfolyam, 1-23. szám)

2013-04-21 / 15. szám

2013. ÁPRILIS 21., VASÁRNAP MŰ­VÉ­S­Z­B­E JÁR­Ó Michel Houellebecq, a világ­hírű francia író, a ma záró XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége nem cáfolt rá hírére: a pó­diumbeszélgetés végén kije­lentette, hogy szereti Sztálin műveit, és a környezetvé­dőknél jobban csak az orosz nihilistákat utálja. Mézes Gergely Michel Houellebecq francia író népszerűségét persze mindez nem csorbítja, a rajongói talán éppen a provokatív témafel­vetései miatt kedvelik. Az írót szombati dedikálásán hos­­­szú sorok várták: sokaknál a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelent Lanzarote című regénye volt, ami a kritika szerint a gyen­gébbnek számító művek közül való, többen viszont a legna­gyobb sikereit íratták alá Mi­chel Houellebecq-kel: az Elemi részecskéket, a Goncourt-díjat kiérdemlő A térkép és a tájat vagy az Egy sziget lehetőségét. Az író ugyanakkor nem rejtet­te véka alá, hogy bár szívesen szerepel könyvfesztiválokon, a legfárasztóbbnak a dedikálást tartja. Nem is az, hogy sokszor alá kell írni a nevemet, hanem hogy sok ember néz. Kimerítő ez a sok, gyorsan változó em­beri kapcsolat - magyarázta az MTI-nek adott interjúban. A fesztivált megnyitó pó­diumbeszélgetésen - amelyen Forgách András író beszélge­tett az alkotóval - kitüntetett figyelmet kapott az író friss verseskötete, amely Francia­­országban épp szerdán látott napvilágot. Az író, aki hírhedt arról, hogy a számára érdekte­len beszélgetőpartnereket egy­szerűen faképnél hagyja, ezút­tal nyugodtan válaszolgatott a kérdésekre, csak az elektromos cigarettáját vette elő időnként jókora füstfelhőket eregetve. Houellebecq ugyanis szenvedé­lyes dohányos, mint az interjú­ban elárulta, húszéves korában gyújtott rá először, és rögtön rabja maradt a cigarettának, ál­lítólag olykor napi négy doboz­zal is elszív. Az íráshoz a ciga­retta a nélkülözhetetlen kellék, na meg a kávé, a magány és a fal, amelyre jegyzeteit, fotóit felszögezheti - éppúgy ahogy A térkép és a tájban önmagát ábrázolta. Ebben a regényben a festő-főhős azért keresi fel az éppen Írországban remeteként élő írót, hogy előszót írjon kata­lógusának. A könyvben az író nem túl hízelgő képet fest ma­gáról, ráadásul később brutális gyilkosság áldozata lesz. "Sosem leszek hosszú előké­születek az írás előtt" - jegyezte meg az interjúban, hozzátéve, hogy amikor beleírta magát a könyvébe, még nem tudta, hogy mi lesz a sorsa. A pódium­beszélgetésen elárulta, művei­ben több helyen előfordulnak önéletrajzi elemek, ám legtöbb­ször a saját lehetséges jövőké­peit írja meg. Beszélt arról is, hogy pályája kezdetén agrártudósként az in­formatika területén dolgozott, és az ösztönözte a prózaírásra, hogy úgy találta, kevés jó kor­társ francia regény születik, és hogy ő ennél jobbat is tudna ír­ni Szóba került, hogy a verses kötetek iránt Franciaországban is csekély az érdeklődés, a kö­zönség szívesebben olvas regé­nyeket. Az író szerint a versek iránti érdektelenség a társadal­mi változásokkal magyaráz­ható. Mint fogalmazott, ma az emberek társadalmi helyzetét sokkal kevésbé determinálja a születésük, a szabadság pedig egyéni sorsokat szül. Ezekkel szerinte csak a regény képes szembesíteni. Elárulta azt is, hogy sokszor egy-egy nem jól sikerült részlet szüli a következő könyvét, pél­daként első regényét, az Exten­sion du domaine de la lutte-t (A harc területének kiterjesztése említette, amelynek egyik nem jól megírt figurájából születet Bruno, az egyik leghíresebb regényének, az Elemi részecs­kék című könyvének főhőse Szerinte ezért könyveit idő­rendi sorban érdemes olvasni Hozzátette: nem tartja maga történetmesélőnek, a szereplői sokkal jobban érdeklik, min maga a történet. Beszélt a műveiből készül filmekről is, mint megjegyezte A harc területének kiterjeszté­sének filmadaptációja jól sike­rült, maga is közreműködött a forgatókönyvben, viszont a ki­rándulása a filmezésbe az Egy sziget lehetőségével véget ért. Az alkotást Houellebecq ma­ga rendezte, és noha nagyon élvezte a munkát, az elkészült alkotást „teljes kudarcként” jel­lemezte. A beszélgetés a végén lett a legizgalmasabb, amikor For­gách András korábbi meghök­kentő nyilatkozataival szembe­sítette a szerzőt. Kiderült pél­dául, hogy Michel Houellebecq Sztálin műveit is szívesen la­pozgatja, mert nagyon "színes­nek, vásárian tarkának, pihen­­tetőnek" találja a gondolatait. Ezt követően kifejtette, hogy azért is tiszteli a diktátort, mert kivégeztette az orosz nihilistá­kat. Nem hagyta szó nélkül a környezetvédőket sem. Szerin­te a környezetvédőket "el kell felejteni", sőt a környezetvédők tevékenysége szerinte „a szél­sőbaloldal együttműködése az antiszemitákkal".Elmondta:­­felháborítja a gondolat, hogy a természet tökéletesnek tartják, hiszen az egyáltalán nem törő­dik az emberrel. Odamondott a francia díszvendég irodalom Michel Houellebecq a pódiumbeszélgetésen sokkolta a nézőket Michel Houellebecq barátságosan válaszolgatott a kérdésekre, időnként pedig beleszívott elektromos cigarettájába Soderbergh búcsúzik, Polanski visszatér STEVEN SODERBERGH a 60. Can­­nes-i fesztivál versenyprog­ramjában mutatja be utolsónak szánt filmjét Behind the cande­labra címmel Michael Douglas és Matt Damon főszereplésével - adta hírül az MTI. A film az amerikai homoszexuális show­­man-zongoraművész, Valenti­no Liberace életét dolgozza fel. Thierry Frémaux művésze­ti igazgató az idei zsűrielnök, Steven Spielberg filmrendező szellemiségének megfelelően a rekordmennyiségű, 1858 ne­vezés közül olyan népszerű művészfilmesektől válogatott alkotásokat a versenybe, ame­lyek egyben közönségfilmnek is ígérkeznek. Soderbergh mellett 18 alko­tó kapott meghívást a május 15. és 26. közötti filmfesztivál hivatalos programjába, többek között a Coen testvérek Inside Llewyn Davis című filmjükkel, valamint Jamey Gray, az olasz Paolo Sorrentino és a dán Ni­colas Winding Refn. Roman Polanski legújabb filmjével (La Venus a la Fourrure) tér vissza hosszú idő után Cannes-ba. Ke­­let-Európa idén nem képviselte­ti magát a programban. A fesztivál A nagy Gatsby cí­mű 3D-s filmmel nyílik. Az F. Scott Fitzgerald regénye nyo­mán született alkotás főszere­pében Leonadro DiCaprio lát­ható. ■ Kántor Péteré az Artisjus Irodalmi Nagydíj KÖZTÜNK MARADJON CÍmŰ Ver­­seskötetéért Kántor Péter kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat idén. A fődíjas mellett Szvoren Edina, Szálinger Balázs és Sző­­nyei Tamás vehet át elismerést az Artisjus Irodalmi Díjak ápri­lis 25-ei átadóünnepségén. A nagydíjjal 3 millió forint, a műfaji elismerésekkel 1-1 millió járt eddig, most azonban ezeket az összegeket nem kaphatják meg a díjazottak. A szerzői jogi törvény módosítása miatt ugyanis a szerzőknek már nincs lehetőségük arra, hogy saját egyesületük útján kulturá­lis célra fordítsák a jogdíjukból származó összeget, a pénzt az egyesület a Nemzeti Kulturális Alapnak utalja át, ahol önálló kollégium fog dönteni róla, 13 HIESAV Májusban ismét Zsolnay-fesztivál május is. és 20. között a pécsi Zsolnay Kulturális Ne­gyedben 143 zenei, színházi irodalmi és képzőművészeti programon vehetnek részt a látogatók. Fellép többek között a francia Nouvelle Va­gue, a spanyol Che Sudaka, a brit Stereo MCs DJ Set, a Zagar, a Besh o droM, Palya Bea, valamint Fábián Juli. A rendezvény vendége lesz Jókai Anna író is. Könyv a lll/llI-as csoportfőnökségről MEGJELENT TABAJDI Gábor történész, az Országos Szé­chényi Könyvtár 1956-os Intézete munkatársának könyve a Belügyminiszté­rium III/III. Csoportfőnök­ségének történetéről. A III/ III. krónikája című könyv a csoportfőnökségének 1962- es megalakulásától az 1990 es feloszlatásáig tekinti át a múltat mintegy félezer szó­cikk segítségével. Nyolcan érkeztek a fehérvári színházra hat nagyszínpadi, két stú­dió- és két kamaraszínházi előadást láthat a közönség a jövő évadban a székesfehér­vári Vörösmarty Színház­ban, amelynek társulatához nyolc új tag is szerződik: Cserhalmi György, Földes Eszter, Törőcsik Franciska Varga Mária, Gáspár Sándor László Zsolt, Makranczi Za­lán és Radnay Csilla. Sziko­­ra János igazgató kiemelte: Székesfehérváron nem egy­szerűen egy új színházi évad kezdődik, hanem egy új színházi időszámítás Barnás Ferenc kapta az Aegon-díjat másik halál című kötetéért az idén Barnás Ferenc író kapja a hárommillió forint­tal járó Aegon Művészeti Dí­jat. Barnás Ferenc ma veszi át az elismerést. A regényt 28, tavaly újonnan megjelent mű közül választotta ki a zsűri. A Másik halál az író negyedik regénye, egy ötve­nes évei elején járó pesti fér­fi története barátságról, szét­hullásról, városokról, külső és belső utazásokról. Attila áttöri a kínai nagy falat opera Az előadás Budapest után Sanghajban, a nagyszínházban is látható lesz 2013-ban a világ az operamű­faj két óriásának évfordulóját ünnepli: Giuseppe Verdi és Ri­chard Wagner születésének bicentenáriumát. Míg Wagner zenéje évek óta jelen van a Művészetek Palotájában, ad­dig Verdi alkotásai eddig csak elvétve szólaltak meg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyte­remben. Az olasz mester Attila című operája igazi kuriózum, a darab mégsem jutott el addig, hogy a hazai repertoár részévé váljon, pedig dramaturgiájával és zenéjével méltán kerülhetne Verdi népszerű darabjai közé. Az előadás sikerét a világsztár előadók is megelőlegezik. A címszerepet Giacomo Prestia énekli, aki a 19. századi itália operák egyik legkiválóbb és legkeresettebb előadója, part­nerei között pedig olyan kivá­lóságokat üdvözölhetünk, min Lucrezia Garcia, Vlagyimir Sztojanov és José Bros, az elő­adás dirigense Pier Giorgio Mo­randi, az olasz bel canto stílus interpretátora lesz Az április 28-i bemutató a Művészetek Palotája és a Sang­haji Nagyszínház közötti stra­tégiai együttműködés első gyü­mölcse lesz. A budapesti félig szcenírozott premiert követően novemberben Sanghajban a Nagyszínház ezzel a produkció­val ünnepli Verdi születésének 200. évfordulóját Lucrezia Garcia, a híres szoprán is fellép majd a Művészetek Palotájában

Next