Egri Népújság, 1886 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-14 / 2. szám

10 Vilmos császár jubileuma napján, mert ezek azt mondják: 1866. hozta meg 1867-től, a porosz háború győzelme a magyar al­kotmányt. De már azt csakugyan nem értjük, ha az osztrák lapok annyira istenítik az ősz Vilmost. Igaz ugyan, hogy Poroszország barátja, szövetséges társa lett Ausztria- Magyarországnak, és ezt a szövetséget a maga értékében becsülni is tudjuk. De hogy különösen osztrák szomszédaink to­vább menjenek, nem tartjuk helyesnek. Ausztriának soha sem szabad elfelednie, hogy 1866-ban a porosz ágyuk a bécsi szent István templomának tornya ellen voltak irányozva, Xe szólj szájam, nem fáj fejem! Egy szót sem szólunk e tárgyról. Mint katholikusoknak csak fájdalom­mal jutnak eszünkbe azon szenvedések, melyeket Poroszország uralkodója, katho­­likus alattvalóira mért. Ezt egy igazság­­szerető ember sem helyeselheti, még ha nem katholikus is. Egy kormánynak, mely nagy eszmékkel s nagy eszmékért dolgo­zik, soha sem szabad kicsinyesnek lenni a vallási kérdésekben, már pedig a porosz­országi hajszát ez jellemzi. Nem akartunk Poroszország örömpo­harába ürmöt csepegtetni, de öröm napja alkalmából e két megjegyzésünket el nem hallgathattuk. A posta-takarékpénztárak. A posta-takarék­pénzt­árak czélja alkalmat­ nyújtani mindenkinek, még a legkisebb kraj­­czárok megtakarítására és gyümölcsöző elhe­lyezésére, és így különösen népies intézmény A megtakarítás és a pénzgyűjtés kö­vetkező módon történik a posta-takarékpénz­tár által: A­kinek 5 kr felesleges pénze van, elmegy a hivatalos órák alatt a postára, kér egy úgynevezett „t­akarék-lap­“ot a megtaka­rítandó 5 kron, ezt­ magával viszi, s apródon­­ként reá ragaszt 45 kr. áru bélyeget. (A bé­lyegek épek legyenek.) Ekkor aztán beviszi a postahivatalba s ott egy „betét-könyvecs­két“ kap, a melyben javára jegyeztetik 50 kr mint első megtakarított, betét, — a melyet vajha minél sűrűbben követnek a többi beté­tek, a melyek mind ugyanezen könyvbe je­gyeztetnek. Ha pénzben történik a megtaka­rítás, a legkisebb betét 50 kr, de lehet töb­bet, is egész az ezerekig. Ugyanazon betevő csak egy betét­könyvet bírhat. A takarék-be­tétek után 3 és hat tized kamat fizettetik, vagy­­gyis egy év alatt 10 frt után 36 krt., 100 frt, után 3 frt. 60 kr. Egy írton aluli s 1000 meghaladó összegek azonban nem kamatoztat­nak. A kamatok minden év decz. 31-ével a tőkéhez csatoltatnak s ezzel együtt kamatoz­tatnak. A betétek 1000 frtig senki által sem fog­lalhatók le és semminemű adó alá nem esnek. A betevőnek jogában áll betétének egész összegét vagy annak csak egy részét bár­mikor visszakövetelni. E czélból a fölmon­dásnak külön e czélra szolgáló s minden közvetítő postahivatalnál ingyen kapható űr­lapon kell történni. Ez aztán kitöltve, felkül­­detik Budapestre a postatakarékpénztárnak (a levelezés portómentes) és postafordultával megérkezik a betevőre czímezve a fizetési utal­vány, melyre aztán a posta kifizeti a felmon­dott összeget. Az első betét azonban csakis a felmondás benyújtása napjától számított 15 napon fizethető vissza. Egytől 25 órtig terje­dő összegek azonnal is visszafizettetnek a postán, ha a felmondás a betét-könyvecskét, kiállító postahivatalnál történik. Az elhelyezett betétek biztosságát emeli az, hogy a visszafizetéseket csak a betevő, illetve ha írni nem tud, tanúinak vagy meg­hatalmazottjának aláírására teljesíttetnek, a betét-könyvecskének elvesztése vagy ellopása esetében tehát a betevő kárt nem szenved­het. Mihelyest a betevőnek tőkekövetelése az 1000 frtot eléri, a kamatoztatás megszűnik, a betevő erről hivatalból ért­esítetik, s ha 30 napon belül a betevő máskép nem intézkedik, — a takarékpénztár az összeget, törvény által erre kijelölt értékpapí­rokba helyezi el, a me-

Next