Hevesmegyei Népújság, 1949 (6. évfolyam, 14-52. szám)
1949-10-01 / 40. szám
elkesen folyik a kölcsönjegyzés a falvakban Miért jegyzett kölcsönt Kakuk néni? Falun is lelkesen folyik az Ötéves Tervkölcsön jegyzése. A felsőtárkányi munkások és dolgozó parasztok pl. 57 ezer 900 forintot jegyezgyeztek az első két nap alatt. Szép ez az eredmény, ha tudjuk, hogy a lakosság lélekszáma alig haladja túl a kettőezret és meglehetősen szegény község. Erdélyi Benjámin földmunkás ezer forintot jegyzett. Kakuk B. Istvánná 7 gyermekes asszony 200 forintot jegyzett és amikor megkérdeztük, hogy miért fordította pénzét államkölcsönre, ezeket mondotta: — Kötelességemet teljesítettem. Elég volt már a két háborúból, a nyomorúságból, biztos jövőt akarok gyermekeimnek. Könnyezve mondja el élettörténetét. Semmivel sem különbözik a 3 millió hozzá hasonló nincstelen múltbeli életétől. — Elmondom az életem sorát, amire könnyes szemmel gondolok vissza. — valóban könnyek szöknek szemébe. — Sokat ki kellett bírni Tizennégy éves voltam, amikor kitört az első háború. Anyánk meghalt, maradtunk hárman. Lánytestvérem négyéves, az öcsém 3 hónapos volt. Nagyanyám és néném nevelt fel, nagyon szegények voltunk. — Néném az egri ciszter papok kertjébe járt napszámba — folytatja. Reggel 7-től este 6-ig dolgoztunk, mert én is vele jártam, emlékszek rá, milyen sokat kellett gyalogolni — húsz kilométert — s mikor hazaértünk, akkor még tovább dolgoztunk a ház körül. Nyáron aratási szabadságot kértünk, hogy megkereshessük a télire való kenyeret s amikor ott kijavaltunk, mentünk summásnak, ahol napfelkelte előtt már egy félórával talpon voltunk és munkába álltunk. — Ezerkilencszázhuszonhatban férjhez mentem. Két földhözragadt szegény, hozzáfogtunk az élethez. Küzdöttünk, dolgoztunk. Aztán jöttek a gyerekek is: Julianna, Erzsébet,zabella, István, Gyula, Gizella, Imre. Hogy milyen nehéz helyzetbe voltam velük, bizonyítja, hogy Julikámnak már 12 éves korában el kellett mennie summásnak, segíteni kissebb testvérei felnevelését. Az apjuk az uradalomban dolgozott 1 pengő 60-ért naponta. Később kondásnak szegődött, ezután hárman mentünk summásnak a családból. Újból háború lett. 39-től 44-ig, 8-szor hívták be katonának az uramat. Itt maradtam 6 gyerekkel — a hetedik később született — őriztük a csordát az uram helyett és úgy kibántak velünk, hogy se ruha-, se cipőjegyet nem kaptunk. Középső fiamnak eltört a lába és szegénységi bizonyítványt sem adott a jegyző. Ilyeneket csináltak a szegény emberrel. Sok lenne elmondani ezt a borzalmas életet. — A felszabadulás óta úgy mondhatom, hogy új életet kezdtünk. Megváltozott a sorsunk. Jobban élünk, ruhát tudunk venni. A gyerekek iskolába járnak, gondoskodnak róluk, nyaralni is mehetnek, amire soha nem gondoltunk volna. A Pártnak és Rákosi Mátyásnak köszönhetjük ezt a szebb életet. Halálig harcolok, hogy soha vissza ne jöjjön az a rothadt világ. Boldogok a gyerekek is. Ha gyűlés van, mindannyian ott vagyunk, ha demokratikus szavalatot kell szavalni, IV-ik osztályos fiam mindjárt vállalkozik rá. Továbbra is hűek leszünk Rákosi Mátyáshoz, mert szeretnénk meghálálni ezt a jobb életet. Ezért adunk 200 forint kölcsönt a tervre... Az ítélet elhangzott. Olvastad a drámai szavakat, amellyel a bíróság, — a te bíróságod — elítélte a banditákat, akik fel akarták gyújtani körülötted a világot. A nép ökle — benne a te kemény, dolgos kezed szorítása is — lesújtott az utolsó esztendők leggonoszabb összeesküvőire. — Most lélegezz nagyot, jó mélyen szívd magadba az őszi alkonyat simogató, friss légáramlatát. — Nézz szét magad körül. Nézd meg jól a házakat, azt a szép hivatali épületet a sarkon. — nézd meg az iskolát. Nézd meg a gyárat és legalább gondolatban tekints végig a messzi magyar földön. Tiéd mindez. Tiéd és tiéd is maradt. — Hiába akarta rátenni véres kezét Tito és hiába fenekedtek ellene magyar cinkosai. S azután idézd fel magadban még egy pillanatra a főtárgyalást. Ne feledd Rajk szavait, amit, fejét jobbra-balra billegtetve, ott, a Népbíróság előtt mondott. Emlékezz a sátáni megállapodásra, amit a birtoklótt belügyminiszteri szobában, az abbáziai luxusvillában, az imperialista bandavezér bőrdíványos különvonatán — vagy amikor már kezdett rosszul menni, — a paksi csőszkunyhóban kötöttek. Amikor kockát vetettek rád, két szorgalmas karodra, amelyet rabszíjra akartak fűzni, a feleségedre, akit özveggyé akartak tenni, a gyermekedre, akit árvaságra akartak juttatni. — Nézz végig a gyáron, ha munkába megy, vagy a hivatalodba, ha reggel kezedbe veszed a tollat. És mielőtt napi munkádba fogsz, gondolj arra, hogy mit akartak ezek a banditák veled. Gondolj arra, miért akarták felemelni mocskos kezüket hazád legnagyobb fiára, Rákosi Mátyásra. Miért készült terv Gerő Ernő és Farkas Mihály meggyilkolására. Tudod te is jól, de azért még egyszer megmondom. A forint, a hároméves terv, az ötéves terv, a földreform, a sok új gyár, a nők egyenjogúsítása, az új iskola, az alkotmány, az újjáépített hidak, a mi büszke néphadseregünk, jobb ruhád és a fehér kenyér a te asztalodon, nem tetszett a banditáknak. Ezért készült a csendőrpribék a gyilkosságra, ezért akart megsemmisíteni mindent, amit öt év alatt itt alkotott a nép. — Válaszolj a banditáknak! A munkáddal, tetteiddel, áldozatkészségeddel válaszolj. Gondold meg, mi lett volna ebből az országból, ha a júdásterv sikerül. Gondolj arra, ha te nem harcolsz, ha lanyhul a munkád, az ellenség harcol ellened. Ha megállsz, az ellenség nem áll meg. Hát menj előre. A te verejtéked is élesztője az új világnak. — Nyúlj a kalapács után, szorítsd meg erősen. Vigyázz a toll, a körző minden mozdulatára. Most az őszi földeken jól irányítsd a koronát. Ha igaz volt, amit énekeltél, hogy minden új barázda győzelem, akkor ma százszor, — ezerszer igaz. Feszüljön meg a két izmos karod, vigyázz a másodpercekre. A jövődet, a családod jövőjét építed. — Válaszolj a bitangoknak! Szoríts keményen a kalapács nyelét! Szorítsd keményen a kalapácsot! Válaszolj a banditáknak! A mozgalom fejlődőben van . A Munkamódszer átadás az egri dohánygyárban Még egy hónapja sincs annak, hogy Rákosi elvtárs a Nagybudapesti Pártválasztmány értekezletén feltárta azokat a hiányosságokat, amelyek együttesen a termelékenység viszonylagos csökkenéséhez vezettek. A Dohánygyár dolgozói hozzáláttak a hibák megszüntetéséhez. A munkafegyelem erősödik, a termelékenység emelkedik. Az utóbbi hetekben a későnjárás csaknem teljesen megszűnt. A munkafegyelem megszilárdulásával együtt emelkedik a termelékenység. A dolgozók nagy számban vesznek részt az egyéni versenyekben. Az egyéni versenyek keretében megnövekedet a munkamódszerátadók száma. A nagyobb teljesítményt elérő dolgozók maguk köré gyűjtve a gyengébbeket, tanítják, segítik őket. A betanítók versenyben állnak egymással, hogy melyikük ér el nagyobb eredményt a betanítandók teljesítményének emelésével. A verseny felvételekor Sztregova Jánosné csomagoló munkásnő teljesítmény százaléka 13 volt. A betanítandó Fehérvári Miklósné, Szabó Sándorné, Molnár Jenőné teljesítménye 105 százalék volt. Sztregováné ma 127 százalékkal termel, a betanítadók százaléka 109. Vagy nézzük Greskovics Károlyné élmunkás csomagolónő eredményét. A verseny e -indulásakor egyéni teljesítménye 116 százalék volt, a betanítandó csoportjáé 101 százalék. Ma Greskovics Károyné a normát 29 százalékkal teljesíti túl, a csoportjának teljesítménye 103 százalék. A mozgalom fejlődőben van. Az egri Dohánygyár dolgozói magukévá tették Rákosi Mátyás szavait és a termelékenység emelésével mintegy aláhúzták azt a határozatot, melyben állást foglalnak a Rajk-banda gyár Forte fényképezőgépek, filmek, amatőrképek kidolgozása Lusztignállázatos bűntényével szemben. Jó munkájuk eredményeként az egri Dohánygyár N. V. az ország dohánygyárai közt ismét az élre küzdötte magát és a dohánygyárak közt folyó munkaversenyben az augusztus havi kiértékelés alapján az első helyen áll. (Holló) Képzőművészeti kiállítás Egerben Október 8-án, délután 5 órakor nyílik meg a Magyar Képzőművészek Szabadszervezete egri csoportja tagjainak kiállítása a Szabadszervezetek Székházának (Kaszinó) I. emeleti termeiben. Kiállításuk gerincét realista tájképek alkotják, emellett a munka, az újjáépítés, a felvonulások, dekorálások szépsége sem kerülte el figyelmüket. A Szabadművelődési Tanács támogatásával kiállítási anyagukat Heves megye községeinek is bemutatják, így október 9-én Pély, október 16 án Heves községek részére is vándorkiállítást és tárlatvezetést tartanak. Eger művészei közül: B. Halasy Magdolna, Balázs Árpád, Gergely Pál, Hódor Kálmán, Hamza Tibor, Dr. Kastaly István, Kátai Mihály, Kocsis Árpád, Korény József, Orbán József és Pozder Gyula festményei, szobrai szerepelnek. A minden figyelmet megérdemlő kiállítás Egerben, október 8-tól október 16-ig tekinthető meg, naponta 10—17 óráig. Belépődíj, katalógus nincs. Hogyan kaptam 50 fillér helyett 70 fillért a barack kg.-jáért? Gyümölcs és zöldségtermelő kedves gazdatársaim! Engedjétek meg, hogy a Gyümölcs és Zöldségfelvásárló Nemzeti Vállalatnak — úgy a magam, mint a Ti nevetekben is — ezúton mondjak köszönetet azért a nagyszabású közönségszolgálatért, amit a termelvényeink felvásárlásánál az N. V. szervei kifejtenek. Én és gazdatársaim egy ideig a Nagyvásártelepre szállítottunk bizományba barackot. 50—80 fillér volt a legmagasabb ár, úgy hogy én minden költség levonásával átlag 50 fillért kaptam kilónként. Ezzel szemben a napokban az N. V. autója helyembe jött és egy tételben, ott helyben, 70 fillérért vette meg termésemet, aprót, nagyot egyaránt a a kompolti földművesszövetkezeten keresztül, amely nemcsak sót, meg paprikát akar árulni, hanem valóban követni akarja azt a magasabbrendű célt , amelyért megalakult. Gyömölcstermelő Gazdatársaim ! Saját érdeketekben vegyétek fel az összeköttetést a Gyümölcs és Zöldségfelvásárló N. V.-vel, a helyi szövetkezeten keresztül, vagy közvetlenül a Nagyvásártelepre írjatok. Perjési János gyümölcstermelő, Kompolt. „A mi üzemünkben egyetlen embert sem találnak, aki ne jegyzett volna..." — Tessék bejönni! — számtalanszor találkozunk ezzel az erélyes felszólítással, amikor a Felnémeti Fűrészüzemben akarunk körülnézni. özv. Antal Gyuláné mellett nem is lehetne csak úgy, igazoltatás nélkül besurranni a kapun, mert nagyon jól tudja, hogy miért állították a portára. — Az elvtársakat már ismerem — mondotta legutóbbi ottjártunk alkalmával —, a sajtótól jöttek, ugye? Most érdemes volt kijönni — dicsekszik —, mert a mi üzemünkben egyetlen embert nem találnak, aki ne jegyzett volna az ötéves Tervkölcsönből. Én jegyeztem le elsőnek — folytatja —, van három gyerekem, szeretnék nekik boldog jövőt biztosítani, ezért adtam kölcsönbe egyhavi fizetésemet. De nemcsak Antal néni, hanem a többiek is megértették a kormány felhívását. Szűcs János túljegyezte fizetését, mert csak 500 forintot keres és hatszázat jegyzett. — Martos Tibor is 700 forintot jegyzett, 100 forinttal többet, mint a fizetése. — Éppen eleget áldozott miértünk a demokrácia, én értem is — mondja Kovács Sándor többgyermekes munkás. — Szegény, nincstelen summás voltam azelőtt és alig tudtam betevő falatot teremteni gyermekeimnek. Ma jól kereső ember vagyok, boldog életet élek, szépen nevelem a gyerekeket és tudom, hogy az ötéves terv során még jobb életem lesz. Ezért áldozok én is az ötéves tervért, ezért jegyeztem kölcsönt. Még ha azt mondták volna, hogy nem kapom vissza, akkor is jegyeztem volna, mert tudom, hogy többszörösen visszakapom, — ahogy erősödik a demokrácia. Ugyanezt mondják a Rákosibrigád tagjai is. Először személyenként 200 forintot akartak felajánlani, visszafizetés nélkül, a dolgozók államának. Mikor megmagyarázták nekik, hogy így nem lehet jegyezni, akkor 500 forintot ajánlottak fel személyenként. Hasonlóan az üzem fiataljai, valamennyien 300—509 forintot ajánlottak fel. De nemcsak a felajánlások terén tette meg kötelességét a Rákosi-brigád, hanem a termelés terén is. Legutóbb 160%-ban teljesítették a normát és a tervet is be akarják fejezni november folyamán. — Nemhiába viseljük mi a Rákosi-brigád elnevezést — mondja Jakab András brigádvezető helyettes —, méltók akarunk lenni nagy vezérünkhöz. „Én is el szoktam olvasni, meg Julis is . . Úttörők a Népújságért „Igen nagy örömmel olvastuk,hogy csapatunk jó eredményt ért el a Heves megyei Népújság terjesztési versenyében, írják a Nagybátonyszorospataki úttörő pajtások. Ezzel második díjat nyertünk el, egy Népszuper rádiót. Amikor a szocialista Magyarország érdekében kifejtett ajándékot megköszönjük, ígérjük, hogy Rákosi Mátyás pajtás útmutatása szerint mindig hű dolgozói leszünk népi demokráciánknak és a következő versenybe újra benevezünk... Érsekmányi György csapattitkár, Péte iyi József, Zaff Vilmos, Horváth Erzsébet, úttörők. Hasonló kedves levelet kaptunk Szűcs-bányatelepről is. „Kedves Szerkesztő Pajtasi Nagyon örvendünk, hogy a IV. díjat, a sok, finom cukrot megnyertük, ígérjük, hogy ezután még szorgalmasabban fogunk dolgozni. Szívesen eladnánk mi még több Népújságot is, de telepünk nagyon kicsi, 40 család és annak a fele nyugdíjas. Kérjük tovább küldeni a heti 10 darabot. Pontosan el fogunk számolni vele és vissza bizony egyet sem küldünk, mert mi tudjuk, hogy mindenkinek csak hasznára van, ha olvassa a Népújságot. Ezzel a min— Kombinált és kettős csiszolású szemüvegek — Lusztignál.kánkkal is építeni akarjuk az 5 éves tervet. Jó az ha a népek olvasnak, én is elszoktam olvasni meg a Julis is! Előre! Nagy bába János, Julis, Sibik Olga, Sibik Károly, Fejes József, Buru György, Deák János, Nagybástyai József, Kolarics Teréz,Klavács Miri,úttörő pajtások. ‘