Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-03 / 28. szám

1959. február 3., ltedd Utat kap a termelőszövetkezet A na­gyfügedi Dózsa tagjai­nak so­k nehézséget okozott, hogy központi tanyájukhoz csak lóháton, vagy gyalog le­hetett eljutni, ha beállt az őszi­ vagy tavaszi esőzés. Ez a probléma hamarosan megol­dódik, mert még ebben az évben hozzáfognak állami se­gítséggel egy köves út építésé­hez. Az új út ezt a termelő­szövetkezetet is bekapcsolja a közlekedési hálózatba. »' e­p­t',» s a © VASMŰSZAKI ÜZLET A KÖZSÉGNEK Tarnaőrsön évek óta bántja az emberek szemét a félig fel­épült kultúrház lassan omla­dozó fala. Ebben az évben el­tűnik a fel sem épült ház romja, mert a földművesszö­vetkezet jelentős összegű be­ruházással két szaküzletet lé­tesít ott. Az egyik már el is készült, s nemsokára megnyit­ják a vasműszaki szaküzletet. A modern üzlet építésének be­fejezésére és felszerelésére 267 ezer forintot fordítottak. Még ebben az évben tető alá kerül az épület másik fele is, ott egy ruházati boltot nyit a szövetkezet. TÖBB HIBRIDMAGOT VETNEK A hatvani járás szakembe­rei ezen a télen majdnem min­den községben tartottak elő­adásokat a hibridkukorica-ve­tőmag előnyeiről. Az ered­mény meg is lett. A járás ter­melőszövetkezeteiben az idén a vetésterület 100 százalékán hibridmagot vetnek, s jelentős területen készülnek hibridma­got vetni az egyéniek is. Ed­dig mintegy 1000 holdra igé­nyeltek vetőmagot. SZŐLŐTERMELŐ SZAKCSOPORT ALAKULT GYÖNGYÖSPATÁN 25 gazda szőlőtermelő szak­csoportot alakított Gyöngyös­­patá­n. Ezek a gazdák először csak géphasználati társulás tagjai voltak, s a napokban döntöttek úgy, hogy egy fok­kal előbbre lépnek. Ter­vük, hogy 15 holdon közös gyümöl­csöst, köztesként pedig málnát telepítenek. Létesíteni akar­nak egy közös pincét is, ide szüretelik közösen híres bor­szőlőiket. *■. NEM SOKÁIG JÁRUNK MÁR BOKÁIG ERŐ SÁRBAN... mondják a visanekiek, s ki­jelentésüket csak alátámasztja az a tény, hogy egyre keve­sebb olyan utca található a községben, ahol járdahiány miatt csak sáros lábbal lehet­ne közlekedni. A tanács újabb kétezer méter járda építését tervezi, s az építésre 70 ezer forintot fordít a községfejlesz­tési alapból. A község lakosai tízezer forint értékű társadal­mi munkát végeznek annak érdekében, hogy befejeződjék a község teljes járdahálózatá­nak kiépítése, s ezzel végleg legyőzzék a községekre an­­­nyira jellemző sarat. Növényvédelmi naptár február hónapra GYÜMÖLCSÖSBEN: Fagymentes napokon foly­tassuk az ősszel be nem feje­zett gyümölcsfák fatisztogatá­si és metszési munkálatait. Javítsuk permetező és poro­zó gépeinket, számítsuk ki és szerezzük be az évi növény­­védőszer-szükségletet. A hónap végefelé az előző­leg megtisztított fákon fagy­mentes napokon kezdjük meg a rügyfarkadás előtti téli le­mosó permetezést. Hasznos madaraink védel­mére helyezzük ki a mester­séges fészkeket, odúkat és az etetőket lássuk el megfelelő eleséggel. A nyúlrágás ellen­­rakott dróthálókat igazítsuk meg. SZÁNTÓFÖLDÖN: Enyhe, hómentes napokon gabonavetéseinkben figyeljük a gabonafutrinka vagy csócsá­­roló kártételét, hogy tavasszal idejében védekezhessünk elle­ne. Évelő takarmánynövényeink­ben, árokpartokon és gabona­vetéseinkben kísérjük figye­lemmel a mezei pocok megje­lenését. Fagyos napokon foly­tassuk a trágya kiszállítását, hogy tavasszal mielőbb le­szánthassuk. RAKTÁRBAN: A magtárakat és tároló he­lyeket állandóan ellenőrizzük gabonamoly és zsizsik megje­lenésekor azonnal rostáljuk át a gabonát és a rostaaljat semmisítsük meg. A zöldség- és gyümölcstá­roló helyeken biztosítsuk a fagypont feletti hőmérsékletet, vizsgáljuk át a tárolt zöldsé­get és távolítsuk el a romló részeket. Prizmákból távolítsuk el a romlott burgonyát, répát és más gyök-gumós takarmány­­növényeket. Lesz orvosi rendelő Tarnaőrsön Tarnaőrs egészségügyi ellá­tás tekintetében a legrosszabb helyen álló községek közé tar­tozik megyénkben. A község­nek nincs külön orvosa, s így a szomszéd község orvosa jár át egy szükségmegoldásként létesített szobába rendelni. A községi tanács ezért fő feladatának tartja, hogy ezt a tarthatatlan állapotot meg­szüntesse. A tanácsülés elé terjesztett tervét — amelyben egy korszerű orvosi rendelő és egy orvosi lakás szerepel — s a tanácsülés egyhangúlag el­fogadta azt. A község lakosai nagy örömmel vették tudomá­sul az elhatározást, s 40 ezer forint értékű társadalmi mun­ka felajánlásával segítik an­nak mielőbbi felépítését. A 220 ezer forint értékű be­ruházás fedezetéről is gondos­kodott a tanács, miszerint 150 ezer forintot a községfejleszté­si alapból, a fennmaradó 70 ezer forintot pedig bankhitel formájában biztosítja. A rendelő és a lakás építé­sét még ez évben befejezik. Belterjesebben A szövetkezetek belterjes gazdálkodásának egyik fo­kmé­­rője az ipari növények­ és pil­langósok termelése. Az aitkári Micsurin Termelőszövetkezet­ben ebben az évben ismét egy lépéssel közelebb kerülnek a gazdaság belterjesebbé tételé­hez. Ezt mutatják a nemrég elkészült terv számai is. A terv szerint ebben az évben a szövetkezet pillangós vetés­­területe az összterület 24,7 százaléka lesz, mintegy hét százalékkal több a tavalyinál. Megnövekedett az ipari növé­nyek vetésterülete is, csak cu­korrépából 30 holdra kötöttek szerződést. Kihasználják eb­ben az évben a lehetőséget kertészet megteremtésére is. Most a szántóterület 5,9 szá­zalékán kertészeti növényeket termelnek.­­ A GYÖNGYÖSI Szer­szám- és Készülékgyár ebéd­lőjében február 4-én délután két órakor termelési tanács­kozást tartanak. Előadó Ma­zár Ferenc, a vállalat igaz­gatója. Zivatar... A csillogó kirakat előtt egy szőke fiú áll már hosszú percek óta. Bámulja a pulóve­reket, apró csecsebecséket, unalomból. Hogy teljen az idő! Néha az órájára néz, de a világért sem fordulna hátra. Teszi, nagyon érdekli a kirakat. Néz, néz, s csak akkor fordul vissza, mikor felcsattan a háta mögött a lány hangja. Észre sem ve­szel? — Néztem a kirakatot! — hangzik a mes­terkélten egykedvű válasz, de a hangsúly­ban mégis benne van a harag, a sértődött­ség, a számonkérés a késésért. — Hát csak nézd, — rántja meg a vállát a lány, s hogy a­ fiúnak ideje se legyen szólni, tovalibeg. Az egy percre értelmetle­nül bámul utána, de már szedi is a lábát, hogy utolérje. Hol van már a sértődöttség? Csak a vágy van, hogy megbékítse. A csitri cipője hangosan kopog. Igyek­szik, — de azért figyelte, jön-e a fiú. S az jön. Lohol, — de egyelőre a másik oldalon. Onnan nézeget át. A lány is át-átles, de ahogy összetalálkozik a tekintetük, rögtön elkapja a fejét. Mennek. A lány az egyik oldalon, a fiú a másikon. Pedig úgy szeretnének egymás mellett lenni... Mennek s már vészesen közelednek a lány lakásához. A fiú hirtelen elhatározás­sal átvág a túlsó oldalra. — Azért nem kell mindjárt megsértődni — kezdi, de a lány mélységesen hallgat. — Tudod, azt néztem, azon gondolkoztam, mi­lyen jól illene az a gyöngy a nyakadra — próbálkozik a fiú. A válasz ismét csak hall­gatás, de már enyhe mosoly bujkál a lány szája szélén. — Haragszol rám? — kérdi a fiú olyan bűntudattal, mintha ő késett volna egy fél órát, s nem a másik. — Már nem annyira — hangzik a békü­­lékeny válasz. Szótlanul mennek egymás mellett, s a fiú keze félénken keresi a lányét. Az apró kezecske tétovázik, de az­tán belesimul a fiú tenyerébe, s már nincs is semmi hiba. Olyan jó erős, meleg, nagy tenyere van a fiúnak. A válluk összesimul, — s visszafordulnak. Csak ők ketten van­nak most a világon. « békési — Kömlöi katolikusok 1905-ös templom-sztrájkja Párját ritkító eset volt az, ami 1905. februárjában Kömlö községben történt. „A szociális mozga­lom, a sztrájk, úgy látszik, — írta a ko­rabeli sajtó, — nem k­íméli az egyház bi­rodalmát sem, a ■ nagyvilágból oda is átterjedt.” Kömlö nagyközség lakos­ságának egyöntetű határozata alapján, egynéhány öreg néni­ke kivételével, meg­szüntette a templom­­ba jár­ást. Megemlí­tendő, hogy a község lélekszáma 3000-en felül volt ekkor és tisztán katolikus. En­nek a szokatlan templom-sztráj­­k oka az volt, f­ogy a katolikus plé­­­nos, aki különben nagy tudományú, de nép­szerűtlen embe megtiltotta, de nép a templom kar­zatára felmenjen. Egy nagyobb ünnep alkalmával oly nagy számban gyülekezett a nép a templomban, hogy annak földszinti hajójában el nem fér­tek, tehát, hogy val­lási kötelességeiknek eleget tegyenek, a plébános furcsa tilal­ma ellenére, felmen­tek a karzatra is és azt egészen megtöl­tötték. Ezt látta a plébános, megpa­rancsolta a bírónak, hogy „hajtsa le onnan a népet, mert ő ad­dig nem misézik.” A bíró engedelmeske­dett a papi parancs­nak és „lekergette a ka­zatról a híveket.” Ez­n a felháborító önkény­eskedésen a tem­­plom hajójában öss­­esereglett hívők annyira megbotrán­­koztak, hogy mielőtt a pap misézni kezdett volna, mindnyájan ki­mentek a templom­ból, s a nagy ünnepi szentmisét csak­ né­hány öreg nénike ré­szére mondta el a fa­lu plébánosa, „aJcik, — mint a lapközle­mény hírül adta, — mindenek felett va­lónak tartották buz­­góságukat.” Az eset hatása alatt a plébá­nos lemondott még a községi „Hitelszövet­kezet” elnökségéről is. A plébánosnak, a falu lakosságát sértő magatartása miatt, a község katolikusai küldöttségileg ke­resték fel a szatmári püspököt, aki a köz­ség egyházának pat­­rónusa, és az egri ér­seket és kérték, hogy a közbékesség meg­óvása érdekében, he­lyezze el Kömlőrt, a papot. A kömlői kül­döttséget azonban sem a szatmári püs­pök, sem pedig az eg­ri érsek nem fogadta! „Ezért a nép egyhan­gúan elhatározta, hogy nem megy templomba addig, míg a plébánost on­nan el nem helyezik, s más plébánost nem adnak nekik.” — Hosszú-hosszú idő telt el azután még, hogy a község hangulata megnyugodott. Kömlő önérzetes parasztsága tehát már több mint félszáz esztendeje megmu­tatta, hogy ha annak szükségét érzi, a leg­szokatlanabb és „forradalmi” eszkö­zökkel is iparkodjék kiharcolni igazát urai és parancsolói önkényeskedéseivel szemben. Sugár István szerelmes pasa Szeret — Nem szeret — i Nem­est ígérték Vágott fát, jobb minőségű szenet, kulturáltabb kiszolgálást kérnek az egriek Még az elmúlt esztendő októberét tapostuk, amikor e lap hasábjain megírtuk, mit ígér a kereskedelem a téli hónapokra. A tervek, elgon­dolások, s az ígéretek nagy része azóta már valósággá vált. Bár már a tavasz felé ka­csingatunk, azért még nem múlt el a tél a fejünk felől. Ezért hát a fenti címet a TÜZÉP-nek ajánljuk. E vállalat is igyekezett ígé­retéhez híven megszervezni a megye tüzelőellátását. Mégis az egriek úgy érzik, hogy nem így, s nem ezt ígérték a TÜZÉP vezetői 1958. őszén. Nézzük, mi a helyzet. Eger környékén új bányát nyitottak. A szarvaskői szén — úgy mondják — magas ka­­lóriájú tüzelő. Ez igaz. És most jön az a bizonyos „de’­. De a bánya vegyes akna­szenet szállít, ez azt jelenti, hogy lehet benne bármilyen mennyiségű por és kő, a TÜZÉP-nek át kell azt ven­nie. Ez még nem is lenne baj. A hiba ott kezdődik, hogy azt a poros, köves szenet a TÜZÉP el is adja, s a fo­gyasztók megveszik, mert nincs más.­­ Igen, ez a helyzet. A szarvaskői bánya megnyitása óta romlott Eger szénellátá­sa. Itt most nem a mennyi­ségre, hanem a minőségre gondolunk. A tavalyi négy­­ötféle szénhez képest, most csupán egyféle szenet lehet kapni: szarvaskért. Ez poros, köves, egyelőre tehát nem megfelelő. Van itt más probléma is. Január 1-től a TÜZÉP nagy­­telepén csak közületeket szol­gálnak ki, így a Kanadában, s a vasút környékén lakók kénytelenek a város túlsó fe­lére menni tüzelőért. Miért? Miért kell kilométereket gya­logolni az egrieknek, hogy tüzelőhöz jussanak, amikor van jobb megoldás is. És hadd szóljunk néhány szót a faellátásról is. Nagyon ritkán lehet fát kapni a TÜZÉP-telepeken, és aprí­tott fa már hosszabb idő óta nincs, pedig szívesen vásárol­ták a fűrészelt fát az egriek És ha már a TÜZÉP-ről írunk, hadd mondjuk meg azt is, hogy elég kulturálat­lan, primitív körülmények uralkodnak a telepeken. Olyan „önkiszolgáló” állapo­tok vannak. A vásárló maga lapátolja a szenet a kosárba, viszi a mérlegre, és maga önti fel a kocsira. Az önki­­szolgáló boltok feltétlenül fejlődést jelentenek a Cse­mege-üzletben, de nem a TÜZÉP-nél, ahol az önki­szolgálás után még fizetheti az ember a hatforintos fu­vart is.★ Nem könnyű dolog gondos­kodni egy háztartás egész évi tüzelőjéről, hát még két me­gye lakóinak, üzemeinek s hivatalainak tüzelőellátásá­ról. A TÜZÉP vezetőinek bi­zonyára sok dolguk és gond­juk van. Mi mégis bekopog­tatunk hozzájuk ezekkel a problémákkal. Biztosítsanak a város la­kóinak többféle szenet. Ne adják el a szarvaskői kővel és port. Gondoskodjanak vá­gott fáról, nyissák meg a la­kosság részére a nagy­ telepet és tegyék kulturáltabbá a kistelepeken a kiszolgálást. Nem könnyű, de jogos kí­vánságok ezek és ha nehezen is, de megoldhatók. MARKUSZ LÁSZLÓ Egri ipari tanulók a sátoraljaújhelyi Élelmezésipari Technikumban­ ­ A tokaji hegyek vonulatán­­ húzódik meg szerényen a vá­­­­ros, amelynek omladozó falai­­ az elmúlt időkről mondanak mesét az idetévedő idegennek. A környező hegyek koszorúja­­ vonja körül a patinás ősrégi­­ várost, ahol ipari tanulók k­é­­­­szülnek az érettségire és két­­ év alatt szerzik meg a szaktu­­­­dást a város II. Rákóczi Fe­­­­renc Élelmezésipari Techni­­♦­kumában. Heves megyéből is ♦ egyre többen keresik fel ezt­­ az új technikumot, s A technikum kapujában 2 ügyeletes fogadja az idegent ♦ és vezeti be a sütőipari és hús- , ipari tanulók otthonába. 2 Virágos udvar, feltűnő tisz­­­­taság, — a tanulók keze mun- 2 Icáját dicséri mindez, ugyan- 2 úgy, mint­ az udvar közepén ♦ épített kosárlabda-pálya. Ez a 2. tisztaság meglátszik a háló- és az ebédlőteremben is. Nyolc­van bentlakó tanuló és 35 be­járó, akiket öt megye küldött erre a pályára, — azok laknak itt. A fogadószobában vasárna­ponként igen népes találkozók zajlanak le. A szülők és a vál­lalatok tanulmányi felelősei látogatják meg az intézetet. Az ízlésesen berendezett klub­­helyiségben rádió, könyvtár, kényelmes fotelok, székek, iparművészeti szőttesek alkot­nak barátságos harmóniát. A sütőipar szakmai utánpót­lásának reménységei itt gyűj­tögetik az­­ élet iskolájához szükséges alapokat. Fleiszig Imre, Budavári Gyula, Mély­pataki János és Miklovics Ká­roly másodévesek, Balogh Jó­zsef és Kovács György első­évesek tanulnak itt Heves me­gyéből. Kényelmes otthonban, modern iskolában gyűjtik a tapasztalatokat és nem is sej­tik, milyen volt az inasok éle­te, helyzete a mester, vagy mesterasszony által megtűrt; mosókonyha, vágy’’ segédszobá­nak csúfolt helyiség szalma­zsákján­ , Sevidi László igazgató, Dab­­ronokiné• igazgatóhelyettes és Domboróczki oktató tanítja szakmára, rendre, fegyelemre, és az életre az otthon fiait. A vállalatok fizetést adnak a ta­nulóknak és csupán rajtuk múlik, hogy milyen eredmén­­­nyel térnek haza a befejezett tanév után. A Heves megyei ipari ta­nulók közül Fleiszig Imre szorgalma és Budavári Gyula szakmai szeretete érdemel em­lítést. Az egri fiúk tanulmá­nyi eredménye után büszkék lehetnek a szülők arra, hogy a kétéves ipari iskolán becsület­tel megélitek a helyüket és biztosítva van a Heves megye élelmiszer és húsipari szak­munkás utánpótlása. Lombosi István Előadások a termelőszövetkezeti gazdálkodásról A termelőszövetkezeti gaz­daságok fejlesztését szolgálja a hatvani járási tanács me­zőgazdasági osztályának kez­deményezése. Elhatározták, hogy megfelelő szakemberek bevonásával előadás-sorozatot tartanak a termelőszövetkeze­tekben. Az előadások során ismertetik a szövetkezeti de­mokrácia elveit, az alapsza­bályt, a munkaegység számo­lást. Ismertette a mezőgazda­ság fejlesztésével kapcsolatos párthatározatokat, s a jöve­delmező gazdálkodás kialakí­tásának módját. Ankét Gyön­gyösi­n Gyöngyös város pedagógu­sai, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának kezdemé­­nyezésére ankétot tartottak a napközi otthonok problémáiról Az ankét előadója dr. Molnár Mihályné volt. A végig nagy érdeklődéssel megtartott elő­adást vita követte, ahol fel­szólalt többek között Pöltl Jó­zsef, a megyei művelődési osztály tanulmányi felügyelője, F­erenczfaly Kálmánná a szülők és a napközi otthon, il­letve a pedagógusok és a nap­közi otthon munkájáról beszélt hozzászólásában. Helyesen ál­lapította meg, hogy a napközi otthonban levő nevelők mun­káját sem a szülők, sem a pe­dagógusok nem értékelték kel­lőképpen.

Next