Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-25 / 251. szám
í1*59. október 25., vasárnap Méltó szerep Tegnap volt tizennégy esztendeje, hogy a fasizmus felett győzelmet arató nagyhalainak, a világ békéjének megóvására, az új háborús konfliktusok elhárítására, a fasizmus esetleges újbóli talpra ugrásának megakadályozására létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét, az ENSZ-et. Immáron közel másfél évtized telt el a nemzetközi szervezet létrejötte óta, immáron másfél évtizede, hogy kidolgozzák az ENSZ alapokmányát, amelynek cikkelyei nemcsak a világszervezet működését szabályozzák, de meghatározzák az ENSZ tagállamainak feladatait is a népek békés fejlődésében végzett munkájukat i iletően. Ha visszatekintünk az eltelt időszakra, ha mérlegeljük az ENSZ eddig végzett munkáját, nyátan meg kell állapítanunk,hogy ez a nagy fontosságú szervezet nem állt mindenkor hivatása magaslatán, nem töltötte be azt a szerepet, amelyet méltán várt el tőle a világ valamennyi békeszerető népe. Volt időszak, amikor az ENSZ gyakorlatilag egyes nyugati hatalmak szavazógépezetévé vált, amikor az alapokmány cikkelyeit figyelmen kívül hagyva, sorra hiúsította meg azokat a javaslatokat, amelyek a föld országai békéjét voltak hivatva biztosítani. Az újságolvasó emberek előtt emlékezetes: hány és hány javaslat, terv, elgondolás került az ENSZ elé, amelyet a szocialista országok delegátusai, a Szovjetunió ENSZ-beli képviselői terjesztettek elő, s amelyek sorsa rendre a „leszavazás“ volt. Nem tartozik a világszervezet munkája aranylapjaira az a szerep sem, amelyet többek között a koreai háborúban, s nem utolsósorban a magyarországi ellenforradalomban, s a leverését követő időben betöltött. Fedőszerve volt az imperialista törekvéseknek, nevet adott a más országok belügyeibe való beavatkozásnak, ugyanakkor a nyugati hatalmak nyomása következtében megakadályozott minden olyan törekvést, amely éppen a világszervezet tekintélyét lett volna hivatva megőrizni és emelni, a vitás kérdéseket a szervezet plénuma előtt eredménnyel megvitatni. Örvendetesnek ismerhető el az a tény, hogy az utóbbi időben, s elsősorban a jelenlegi ülésszak keretein belül ez a szervezet nagyobb megfontolással, körültekintéssel, józanabb mérlegeléssel nyúl a nemzetközi kérdések megoldásának lehetőségeihez. Kétségkívül nagy szerepe van ebben annak a szovjet leszerelési javaslatnak, amelyet Hrucsov elvtárs terjesztett be az ülésszak plénumán, s amely világszerte olyan visszhangot váltott ki, mint amilyenre még nem volt példa az elmúlt évek külpolitikai életében. A visszhangra mi sem jellemzőbb, hogy éppen az Egyesült Nemzetek Szervezete ülésszaka vitájában számos olyan hozzászólás hangzott el, amely pozitív értelemben reagál a leszerelés problémájára, amely érintkezési pontokat jelent a szocialista tábor országai és a nyugati nagyhatalmak álláspontjait illetően. Megelégedéssel kell megállapítani, hogy kétségkívül csökken a bizalmatlanság, növekedett a tárgyalókészség, mind nagyobb területekre hatol be a kölcsönös bizalom légköre, amely nélkül elképzelhetetlen a vitás nemzetközi kérdések érdemben történő megoldása. Ezek tények, mégpedig örvendetes tények, még akkor is, ha tudjuk, hogy az ENSZ munkájának bizonyos mérvű, pozitív irányú eltolódása nem független a nemzetközi erőviszonyok számottevő változásaitól. Az erőviszonyok ma már számottevő mértékben megváltoztak a szocialista országok, a béketábor népei javára, s ez a változás tükröződik a világszervezet munkájában is. A Szovjetunió, a népi demokratikus országok, a nagy népi Kína politikai, gazdasági és nem utolsósorban tudományos sikerei ma már alapvetően más levegőt teremtettek a világpolitikában, álláspontjuk meghatározó erejű, valamennyi nemzetközi kérdésben. Naívság lenne azt hinni, hogy az ENSZ ma már alapvetően szakított volna azzal a munkamódszerrel, amely eleddig sajátja volt, amely eddig sajnálatosan meghatározta szerepét a nemzetközi életben. Azok a hidegháborús körök, amelyek majd tizennégy éven keresztül akadályozzák a szervezet eredményes munkáját, ma is igyekeznek mindent elkövetni, hogy útját állják a haladásnak, hogy gátat vessenek minden kibontakozásnak. Ez a szerep azonban mind népszerűtlenebb, s mind nehezebb, megoldhatatlanabb feladatot jelent azok számára, akik görcsös erővel próbálják visszaforgatni a történelem kerekét, fékezni a haladó erők ma már az egész világot átfogó mozgalmát. Az évfordulón óhatatlan a gondolat a további munkát illetően: az ENSZ csak akkor lesz valójában világszervezet, a világ népeinek szervezete, ha végérvényesen szakít azokkal a módszerekkel, amelyek fémjelezték majd más fél évtizedes munkáját, s ha mély felelősségérzettel munkálkodik a népek közötti barátság, bizalom megteremtésén, a vitás nemzetközi kérdések eredményes megoldásán. Ez szerep méltó az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez! (Gy. G) Orcsépcíd kapott a petőfibányai nőtanács A petőfibányai kommunisták legutóbbi értekezletükön megdicsérték a nőtanácsban dolgozó asszonyokat az utóbbi évben végzett eredményes munkájukért. A nőtanács ugyanis háztartási tanfolyamok, nőkozók szervezésétől kezda család- és iskolalátogatás igen széleskörű, hasznos okát végzett. Felkeresték azt a szülőket, akiknek a nőkei gyengébb tanulmáeredményt értek el, s ezek a beszélgetések után ágizenten javult a tanulmányi ■dmény. Ez a tevékenységük agy jelentőségű volt, s bizonyította, hogy a nőtanács tagjai igen lelkiismeretesen végzik munkájukat. 1 X Et* ü J SAG ... hogy a nyugati országok vezetői nagy felhördüléssel fogadták azt a hírt, hogy De Gaulle csak jövőre tervezi a négy nagyhatalom csúcsértekezletének összehívását. Az angol körökben úgy hírlik, hogy De Gaulle ezt a bejelentését azért tette közzé mert ezzel is figyelmeztetni akarta a nyugati vezetőket a NATO fokozottabb támogatására, a francia politikai segítésére. Így akarja kierőszakolni a szorosabb együttműködést, mert érzi, kicsit megingott lába alatt a talaj, az utóbbi időben, elvesztette sok hívét az algériai ügyben is. A tegnapi lapok beszámolnak arról, hogy De Gaulle meghívta Franciaországba N. Sz. Hruscsovot. Ez a két hír kicsit ellentmond egymásnak, mert az egyikben a csúcsértekezlet elhúzódását akarja a francia vezető, a másikban pedig békés vendégségbe hívja Hruscsovot Vagy talán De Gaulle erőt akar meríteni a tárgyalásokra? Hogy Hruscsovhoz fordult ebben az ügyben — ez dicséretes, csak a csúcsérzet £ közlét megtartásában ne lenne annyira számító. Ahogy az angol közvéleményt, poli tikusok szavait figyeljük, könnyen elszámíthatja magát. í Az ő hibája lesz! ] IC. J í Az életszínvonal emelkedésének feltétlen mutatója az a tény, hogy a felszabadulás óta eltelt másfél évtized alatt rohamosan nőtt az egy főre jutó cukorfogyasztás. Ez a növekedés — várhatóan — a jövő években sem csökken, inkább tovább növekszik. A Központi Bizottság irányelvei az élelmiszeripar általános fejlődését mutató számokon belül a cukorgyártás nagyarányú termelésnövekedését is előirányozza. Új ötéves népgazdasági tervünk alatt a cukor gyártása az 1958. évinek 155—1H0 százalékára növekszik, azaz több mint megkétszereződik. Szakember lesz belőle MOKGA, kék szemű fiú írógépet tisztít a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat műszaki részlegében. Keze maszatos, kicsit szurtos az arca is, de szemeit egy pillanatra se veszi le a ..munkadarabról“. — Van sok munkája, — kérdezem, mire felkapja tekintetét és készségesen válaszol. — Akad mindig — mondja és tovább babrál az írógép billentyűin. Beszélgetünk. Czövek Géza, a tizenötéves műszerésztanuló, elmesél egyet-mást amire kíváncsiak vagyunk. — Tavaly végeztem a nyolcadik osztályt az I. számú iskolában. Akkor úgy gondoltam, hogy mezőgazdasági technikumba megyek, fel is vettek oda, de aztán mégiscsak a szakmánál maradtam. Az orvos nem javasolt technikumba. De higgye el, itt is nagyon jól érzem magam. Szeretem a gépeket, szívesen tisztogatom, javítgatom őket és iparkodom elsajátítani a szakma fortélyait Jó mesterem van — mondja a fiatal tanuló. Olyan ember, akitől sokat lehet tanulni és aki maga is azon van, hogy én is minél többet tanuljak. — Paksi Pálnak hívják a mesteremet, — erősíti meg az előbb mondottakat, aztán a tanulásról beszél. — MOST IS KELL iskolába járni, de ez azért már különbözik az általános iskolától. Igaz, az a rossz szokásuk itt is megvan a tanároknak, hogy feleltetnek, mégpedig jegyre feleltetnek és ha valaki nem készült, menthetetlenül beírják az egyest, az elégtelent. Négy napon át dolgozunk, két napig iskolába járunk — meséli Géza és arról is szól, hogy bizony az idősebbektől, mesterétől gyakran hallja emlegetni a „régi inasidőket“, amikor az volt még a legtöbb mester véleménye, hogy pofon nélkül nem lehet jó szakembert nevelni. — Szerencsére ma már más a helyezet, — mosolyog kis barátunk. Pénzt is kapunk minden hónapban — folytatja —. Igaz csak keveset, éppen zsebpénznek valót, de azért az is valami. És ha meggondoljuk, hogy az ipari tanulók, ötven fillért fizetnek egy-egy ebédért, akkor ez a kevés zsebpénz is jelent valamit Alighogy elbúcsúztam Czövek Gézától, néhány perc múlva egy idős mesterrel találkoztam az utcán. Elmondtam neki, mi járatban vagyok. Szavaim után egy kis ideig gondolkozni látszott, aztán mintha a múltból szedte volna elő a gondolatokat, megszólalt: — Én is voltam tanuló, inas. De higgye el, ezek a mai fiatalok nem tudják értékelni azt a sorsot, amelyben részesíti őket a dolgozó nép állama. Nem. Nemcsak a verésről, a pofonokról, a nadrágszíjazásról van szó, másról is. Arról hogy a szó szoros értelmében a mester cselédei voltunk és legtöbbször mindent csináltunk, csak éppen a szakmát nem. Vágtam fát, legeltettem a malacokat naphosszat, küldönct; kifutó voltam és csak később, amikor már mindezeken túl voltam, vehettem kezembe a kalapácsot... > ISMEREM, jól ismerem ezt. >a gyereket, akiről beszél — mondta még búcsúzóul. Szorgalmas, jó akaratú," meglátja, jó mester lesz majd belőle.. (Szalay) Amíg az első hő leesik a hideg idő beköszöntése előtt az ecsédi külszíni fejtésen > Süvöltve száguld a szél. Hideg, fagyost lehelete megborzongatja az ecsédi külszíni felütésen dolgozó bányászokat. [ — Ez a tél üzenete — gyújt rá cigarettájára Balogh Gás>pár harmadvezető, és kicsit [összébb húzza magán a kabáitok . Az idő bizony eljárt. A magasban a vadludak V-betűje mutatja az irányt. A természet is változik, színt váltanak az [erdők, csípősebbek lesznek az festék és hidegebbek a hajnalok. Már a vénasszonyok nyakra is elhajrtott, tovavitte a múló idő és a természet rendje, megszokott változása. Közelít a tél zordságával, dermesztő hidegével. Az ecsédi külszíni fejtésen [is érezhető a tél lehelete. A [munkások egyhelyben topog]nak, amikor nincs munka, [mert a völgykatlanba is bevágódik a mátrai csípős szél. — Bizony reggelenként, amikor kijövünk a szélre, meg i ugráltat bennünket az idő —dörzsöli a kezét Buborék János szalagtakarító. — Mozgatni kell a kezünket és bizony , ugrálni is, amíg be nem melegszünk, aztán neki, jöhet a munka, amit ha frissen csinálunk, még a hátunk is bemeregszik tőle. Vezényszóra húzzák, egyenesítik, szerelik össze, a szállítószalagokat. Serényen készülnek, hogy amikor leesik az első hó, zavartalanul tudjon termelni a külszíni fejtés. Azokon a szalagokon, amelyeket már összeszereltek, a Mátravidéki Erőmű egyik éltetőjét, az ecsédi lignitet szállítják. A mély bevágásos völgyben apró hangyáknak tűnnek az emberek, amint végzik napi munkájaikat. Az októberi csípős idő már az emberekre kényszerítette a melegebb öltözeteket is. Itt-ott meleg kesztyűt lehet látni és a munkahelyeken megjelent már a vattaruha is. A munkahelyeket készítik elő a télre. Nehéz, óriás súlyú gépek vágnak mély árkot az összefüggő lignitmezőbe és téglalap alakban elhatárolják a többi mezőtől azt a részt, amit majd a télen fognak kitermelni. Ezekkel a mély árkokkal útját állják a feltörő talajvíznek, amely tél idején megfagyva sok balesetet rejt és csökkenti a szén kalóriáját is. A gépeken dolgozó munkások is felkészültek a télre — fagyálló olajat szereztek be, szigetelték a vezérlőfülke ablakait A szénmező lefedése szeptember 1-vel megszűnt, hogy • időben el tudjál? végezni a téli előkészítést. Ecséden 300 ezer tonnánál is több szén van • fedetlenül, amelyet majd a téli hideg időszakban termelnek • ki a külfejtés „acélfogú” gépei. De az ember sem hiányzik ebből a nagy munkából, pedig a külfejtés munkálatainak nagy részét gépesítették. A szerelőmunkások hatalmas, , német gépet szerelnek a meddő lefejtésére, a szalagok mellett munkások vigyázzák a folyamatos szállítást ■ őket éri talán a legjobban a téli hideg, fagy. — Igyekeztünk időben felkészülni a télre — mondja Varga János üzemvezető — munkásaink megkapták a meleg ruhákat s az Üzemélelmezési Vállalattal szerződést kötöttünk a téli védőital, a tea főzésére. A széntelepen kijavították a régi melegedő helyiséget, a közepére beállított kályha tökéletes meleget biztosít. A munkások ide bármikor bemehetnek, ha hidegebbet mutat a hőmérő higanyszála. A központi melegedőhelyiségen kívül még számos apró fabódéból száll az ég felé a füst. Már tüzelnek a szalag takarítók, mert a csípős októberi idő megköveteli. ? Buborék János és Melykó József szalagtakarítók is melegedni ültek a tűz köré. Csak rövid időre, mert a szerelési? munka nagyon sürgeti őket ? A Bányászati Földkotró Vállalat munkásai és a külszíni? fejtés bányászai felkészülten várják a közelgő telet. A rak? tárakban katonás rendben sorakoznak a meleg ruhák, a csizzmák és bakancsok. Ha nagyon? erős tél köszöntene be az idén,? akkor ezekkel segítenék az? olyan munkásokat, akiknek? a munkaruhájuk kihordási? ideje lejárt, vagy elkopott. ? A bánya vezetősége ideje? ben beszerezte a téli melegru? hákat, megszervezte a munka? hely előkészítését. A nagy mennyiségű körülárkolt lignit-? mező tavaszig kitart. Addig? lesz folyamatos munkájuk a? bányászoknak, s amikor föl-? enged a föld fagya, megindul? nak az összeszerelt gépóriások,? hogy segítsék az emberek? munkáját. Közeledik a tél, érezni lehet, letét, de a külszíni fejtés mun?kásai felkészülten néznek a? közelgő hidegebb hónapok elé.?, Kovács János >, Lemezjátszó* : tulajdonosok zenei fejtörője > Válaszoljon a Népújság Szerkesztőségének az alábbi kérdések közül kettőre, október hó 29-ig. 1. Nagy nemzeti drámából, nagy nemzeti operaház Állami Operaház állandó évadnyitó darabja.1 . Ki írta az operát? [ 2. Ki a szerzője az Új Világ szimfóniának? I 3. A magyar Münchausen neve, amely egyben nagy magyar zeneszerző dalműve is. Mi a dala mű címe? • Ki írta az Eladott menyasa■szony című operát? ! A kérdések közül csak kettőt kell megfejtésként beküldeni . Válaszokat csak levelezőlapon, nevet, eímet nyomtatott betűvel , írottan kérjük. Közölje lemezjátszója fordulatszámát is. • A helyes válaszadók között egy első, két második és negyven harmadik díjat sorsolunk ki. I. díj 30 db Supraphon lemez. II. díj: 20—20 db Supraphon lemez. III. díj: 40x3—3 db Supraphon lemez. Nemcsak egyének, hanem intézmények, szervek, vállalatok, illetve azok klubjai is jelentkezhetnek megfejtésükkel. Minden pályázónak folyamatosan küld lemezjegyzéket a Supraphon. A nyertesek névsorát 31! .sermánkban kötöate.