Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-03 / 232. szám

4 • % Ünnepélyesen megnyílt az egri Bugát Pál Szabadegyetem 1959-60-as tanéve KICSINEK BIZONYULT csütörtökön este az egri Pedagógiai Főiskola zeneterme, ahová a TIT a Bugát Pál Szabadegyetem 1959—60-as tanévének ünnepélyes megnyitóját hirdette. Az már hetekkel ezelőtt látszott, hogy lényegesen többen jelentkeztek a különböző szakokra, mint az elmúlt két esztendőben, ennyi érdeklődőre — s különösen nagyon sok fiatalra — mégsem számítottak a vezetők. Este 6 óra után néhány perccel már zsúfolásig megtelt a terem s míg az elnökség el nem foglalta a helyét, mindenki a táblákra írt programot nézegette: hol s mikor lesz előadás a jövőben filozófiából, történelemből, földrajzból, természettudományból, művészettörténetből, jog- és államtudományból. Nem sokkal később Darvas Andorné, a TIT megyei vezetőségének képviselője nyitotta meg az egyetem új tanévét, majd bevezető szavai után dr. Böőr Péter, a megyei bíróság elnöke a TIT megyei alelnöke mondott rövid beszédet. — Engedjék meg, hogy a Bugát Pál Szabadegyetem ünnepélyes megnyitója alkalmával, mind a TIT Heves megyei szervezetének elnöksége, mind pedig a magam nevében üdvözöljem kedves hallgatóinkat — mondotta az alelnök. — Szeretném ezen az ünnepélyes megnyitón röviden vázolni azokat az okokat, amelyek a szabadegyetem létrehozását és fenntartását indokolttá, szükségessé teszik. — MINDANNYIAN nagyon jól tudják az elvtársak közül, hogy hazánkban ma a szocializmtusnak, az eddig megvalósult gazdasági rendek közül a legmagasabbnak az alapjait rakjuk le, a Magyar Szocialista Munkáspárt irányításával és vezetésével. Azt is nagyon jól tudják, hogy a szocializmus teljes és végleges győzelmének három feltétele van. Az első, a munkásosztály politikai hatalma, hazánkban már megvan, a második, a kapitalista kizsákmányolás megszüntetése is alapjában megtörtént, a szocialista, az osztálynélküli társadalom felépítése folyik. A harmadik feltétel, az emberek gondolkodásának szocialista átformálása, megkezdődött. Törvényszerű, hogy a legszélesebb tömegek, valamennyi dolgozó gondolkodásának megszabadítása a kapitalista, kispolgári maradványoktól, az emberek tudatának szocialista átformálódása tömegméretekben nem előzi meg, csak követi a politikai hatalom meghódítását, a tőkés társadalmi rendszer felszámolását. Törvényszerű az is, hogy az emberek gondolkodásának átformálása a leghosszabb, legtovább tartó folyamat valamennyi alapvető társadalmi folyamat közül. Az a tény, hogy a szocialista gondolkodási mód kialakulása az egész dolgozó népben mindig csak követi a szocialista társadalmi viszonyok kialakítását és azokhoz képest viszonylag elmarad, bizonyos lehetőségeket ad a volt kizsákmányoló, tőkés és földesúri rétegeknek arra, hogy a politikai hatalom és a gazdasági kizsákmányolás ehetőségeinek elvesztése után .s eszmei és politikai befolyást gyakoroljon a társadalmi tulajdon fejlődésében leginkább elmaradott dolgozó rétegekre. A tömegek gondolkodásának fejlesztésében, a közoktatás, a tudomány, az irodalom és a művészetek jelentősége a döntő. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1957 júniusi országos pártértekezletének határozata ennek megfelelően rámutatott a kulturális munka fontosságára és arra, hogy a jelenlegi helyzetben rendkívül fontos a széleskörű és megalkuvás nélküli harc az ellenforradalom előtt és alatt elburjánzott és még végleg le nem küzdött revizionista és burzsoá nézetek ellen. A kulturális forradalom pedig harc a kapitalizmustól örökölt elmaradottság megszüntetésére, a máig is ható burzsoá eszmék és a reakciós polgári kultúra ellen. Természetes, hogy a párt egyedül nem képes ezt a feladatot megoldani, hanem nagy munkájában részt kell vennie a tömegszervezeteknek, a kultúra valamennyi munkásának. Népünk gondolkodásának szocialista átformálása érdekében a fiatalság szervezett, marxista— leninista nevelése folyik az iskolákban, egyetemeken. Az iskolákba már nem járó emberek különböző fokokon pártoktatásban vesznek részt. Ezek mind szervezett oktatási formák és elsősorban szolgálják a szocialista gondolkodás elérését. — NEKÜNK — a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak —, az a kötelességünk, hogy részben a magunk művelése mellett, a társulat kebelén belül, segítsük elő dolgozó népünk felvilágosítását és gondolkodásának átformálását. Ennek a segítésnek egyik fámája a szabadegyetem keretében folyó ismeretterjesztés. Előadóink mindent el fognak követni annak érdekében, hogy hallgatóink igényeit kielégítsék. A hallgatókhoz pedig csak egy kérésünk van: járjanak szorgalmasan az előadásokra és hallgassák meg azokat figyelmesen. Ha így lesz, akkor joggal remélem, hogy előadássorozatunk sikerrel jár, mert elérjük azt a célt, amit magunk elé tűztünk — fejezte be beszédét dr. Böőr Péter. A TIT megyei alelnökének beszéde után néhány, az előadásokkal kapcsolatos formai kérdés megbeszélésére került sor, ami után a szabadegyetem hallgatói azzal búcsúztak egymástól, hogy a következő hét keddjén, az első előadásokon ismét találkoznak. — ger. EGRI VÖRÖS CSILLAG Akiket a pacsirta elkísér (Szélesvásznú) EGRI BRÓDY Amigo GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kenyér, szerelem, féltékenység GYÖNGYÖSI PUSKIN Sabella nagymama HATVANI VÖRÖS CSILLAG Rosemarie HATVANI KOSSUTH Ketten a nagyvárosban Füzesabony A dzsungel könyve HEVES Egy halálraítélt megszökött PÉTER VASÁRA Fiú vagy lány? _________ MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: október 3-én délelőtt 11 órakor matiné: Két kapitány október 4-én délután 5 és 7 órai kezdettel: Sóbálvány mttaorn serben este fél 8 órakor: Érdekházasság (Bérletszünet, Bianco-bérlet) göngyösön este fél 8 órakor: Wacrenné mestersége Kaiban szívügy a nevelőmunka A káli általános iskola osztályfőnöki munkaközössége megtárgyalta a rendtartásnak az iskolai fegyelemre vonatkozó fejezetét. Az iskola adottságainak megfelelően komoly határozatokat hoztak arra vonatkozóan, hogy az órák előtt, az óraközi szünetekben hogyan irányítsák a nevelők a tanulókat, s hogyan szoktassák a helyes viselkedésre. Megállapodtak abban, hogy a fegyelmezetlenkedő tanulók beírásánál következetes és egységes eljárást alkalmaznak. Az osztályfőnöki munkaközösség ülése, amelyen komoly javaslatok hangzottak el, mutatja, hogy a káli nevelőtestület szívügyének tekinti a tanulástól elválaszthatatlan nevelőmunkát!(—á) NEPÜJSAO Gyöngyös város anyakönyvéből Születtek: Szigetvári Ágnes Katalin, Holló Mária Katalin, Juhász Zsuzsanna, Boross György József, Dancs Ildikó,, Dér Enikő, Fodor Károly, Harmat József, Antal Sándor, Sebők István, Kanalas Katalin, Molnár Erika, Török Mária, Pekárovics Ákos István, Győre István, Illés Gyula, Tóth Ottó L.Oránd, Rácz László, Egyed Zsuzsanna, Nagy Béla Imre, Fehér Mihály, Panyik László, Balog Magdolna Mária, Zombori Mária, Cserta Antal, Domer Zoltán Tibor, Zala János, Zsóder László, Király György, Szakonyi Andrea Judit, Papp Lilién, Schirm Szilvia Mária, Kovács Mária. Házasságot kötöttek: Száz Béla— Tóth Erzsébet, Lőrincz István— Márkus Zsuzsanna, Horváth László—Borda Irma, Harsányi István—Horváth Magdolna, Márkus István—Farkas Elvira Eszter, Tölgyesi László—Király Irén, Szabó László Lajos—Debreczenyi Vilma. Meghaltak: Szabó Imre, Fercsák Jenő, Balog Dezsőné (Tóth Erzsébet), Czank Kálmán, Takács Imre, Kasza Ferenc, Safranka Jánosné (Tóth Borbála), Nagy Ferenc, Belkovics András, Torzsilla Mária, Koncz József, Gulyás Béla, Zombori Mária. 1959. október 3, szombat, 1945. Megalakult a Szakszervezeti Világszövetség. 1884-ben halt meg Hans Makart osztrák festő. 1824-ben született I Sz. Nyikitin orosz költő. 1839-ben született Eleonora Duse olasz színművésznő, korának legnagyobb tragikája. V?Névnap Ne feledjük, vasárnap: FERENC — MEGKEZDTÉK az Eger patak mederszabályozási munkálatait. A szabályozással egy időben mélyítik a patakot, hogy az őszi esőzések ne okozzanak árvizet a megduzzadó Eger patak környékén. — KISZ-BÁLT rendez ma este 7 órai kezdettel az egri Városi Művelődési Házban a 32-es számú AKÖV KISZ-szervezete. A KISZ-bál meghívója jó zenét, büfét és jó hangulatot ígér. — AZ ELMÚLT NYÁRON megyénk hatvan általános iskolájából közel 2000 úttörő üdült a nyári táborokban az ország különböző részein. 14 iskola tanulói a Balaton mellett üdültek. — IPARI TANULÓK dolgoznak a Parádsasvári Üveggyár csiszolórészlegében. A fiatalok szép mintájú poharakat és üvegeket csinálnak gyakorlásképpen. — MÁR A NEGYEDIK műsorfüzetet készítik az egri Gárdonyi Géza Színházban. Jelenleg a Nyugtalan boldogság című szovjet operett műsorfüzetének szerkesztése folyik. Egyegy műsorfüzetből 2500 példányt készítenek. AZ ORSZÁG különböző részeiből mintegy 10 000 tanuló fiatal táborozott az elmúlt nyáron a Mátrában és a Bükkben. A Nyugatbükki Erdőgazdaság 90 sátortábor-engedélyt, a Mátrai Erdőgazdaság pedig 35 engedélyt adott ki táborhelyek létesítésére. — NAGY FORGALMAT bonyolít le a nemrégiben megnyílt parádi új cukrászda. Az ízlésesen berendezett szövetkezeti cukrászda nagy látogatottságnak örvend. — AZ ELMÚLT iskolai évben Horton a szülői munkaközösség segítségével és az iskola közös rendezvényeinek bevételéből 9150 forint értékben televíziót és áramerősségszabályozót vásároltak az iskolának. m if 1959. október 3., szombat Mint már arról lapunkban hírt adtunk, kedves ismerőst látott vendégül két napig az egri Gárdonyi Géza Színház, Marton Endre, a budapesti Nemzeti Színház főrendezője, s Hlatky Jánosné, a Művelődésügyi Minisztérium Színházi Főosztályának előadója személyében. Marton Endre az első este megtekintette az Érdekházasság előadását, majd szerdán este a karácsondi tájelőadásra is ellátogatott, s a Warrenné mesterségét nézte meg. Az előadás után mindkét alkalommal barátságos beszélgetésre került sor, amelyen a főrendező elmondta az egri színészekre nagyon kedvező véleményét az egyes művészi alakításokról. A kis egri színházat szocialista szerződés értelmében segítő Nemzeti Színház képviselője egri tartózkodása alatt tárgyalásokat folytatott a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőivel is a további együttműködést illetően. Idegen férfiak vették birtokukba szerdán délelőtt az egri színház színpadát és minden zugát, olyanok, akik eddig esténként csak a nézőtér széksoraiban foglaltak helyet egyegy előadás megtekintésére. Az idegenek a megyei tanács tervosztályának vezetői és más szakemberek, a többi között a Középülettervező Intézet mérnökei voltak. Azért látogattak el a Gárdonyi Géza Színházba, hogy még mielőtt hozzákezdenének a színház épületének átépítésével, modernizálásával kapcsolatos tervezéshez, a pincétől a padlásig mindent felmérjenek, s a lehetőségeket is figyelembe véve, fogjanak a további munkákhoz. A tervek elkészülte után, előreláthatólag az évad vége felé kezdődik meg a színházban a nagy átépítés. A színház a Művelődésügyi Minisztériumtól megkapta a következő öt esztendőre szóló tervvel kapcsolatos művészeti, fejlesztési, gazdasági és műszaki irányelveket, s ezek megtárgyalására csütörtökön délutánra kibővített igazgatósági ülést hívtak össze, amelyen képviseltette magát a megyei pártbizottság és a megyei tanács is. Az igazgatósági ülés után az irányelvek a színház művészeti tanácsa elé kerülnek, s ha ennek tagjai megtették javaslataikat, társulati ülést is összehívnak. Az itt elhangzott vélemények lapján kerül aztán sor a minisztériumba küldendő végleges javaslat kidolgozására. (w) Egri körséta a borárak leszállítása után A MECSETBEN Józan, délelőtti napsütésben éppen száz főre terítenek, mert a péceli fiatalok kirándultak Egerbe. Laskó László üzletvezetővel : leülünk a sarokasztalhoz, hogy az étterem forgalmáról beszélgessünk. — A borárak csökkentése komoly hatást mutat az üzem [forgalma szempontjából — ■ mondja az üzemvezető. Az árrendezés óta átlagban véve ■ mintegy 55—60 százalékkal növekedett üzemünkben a borforgalom. Jellemző, hogy a vámossal ismerkedő idegenek , elsősorban a vörös borok iránt érdeklődnek: szeretik a medo Icot, a bikavért, muskotályt, — »akár kimérten, akár palackéban. A borfogyasztás emelkedése visszaszorította a sörforgalmat és ez a helyzet az árak miatt alakult így. Ma már el■mondhatjuk, hogy a borárak■hoz képest a sör drága és ezt a piacon elsősorban mi érezzük. ’ — Érdekes megemlíteni, hogy ► az egri lakosság inkább a fehér borokat — az asztali fehér, ► egri leányka — kedveli és a vidékiek, kirándulók vásárolják a színes borokat. — A Mecset forgalma nagyrészt a kirándulókból és az országjárókból tevődik össze. Gyakran megesik, hogy törzsvendégeinknek nem jut hely, mert a közös ebédek és vacsorák benépesítik az éttermet: legutóbb is az egyik törzsvendégünk csak úgy kapott helyet, hogy a zsúfoltság miatt várt egy félórát. A VÁR ALATTI BORKÓSTOLÓBAN néhányan ülnek az asztalok mellett, beszélgetnek és kedélyesen koccintanak a kétdecis poharakkal. Az ajtóban megjelenik két felsőtárkányi magyar fekete kalapban, fekete posztónadrágban, megőszült, lógó bajusszal. Odamennek a pulthoz és két-két deci vöröset kérnek. Mikor megkérdezem, hogy az asszonyokat miért hagyták a kocsin, Farkas K. Lajos, az egyik gazda azt válaszolja: — Nehezen mozdul az asszonynépség a kocsiról. Meg aztán nem elég, ha behoztuk őket a hetivásárba és elköltötték egy csomó pénzt? Megértően bólintok az okfejtésre, de aztán látom, hogy amíg druszája, az ugyancsak lógóbajszú Baranyi József kóstolja a vörösbort, egy kétdecis pohárral kimegy az asszonyokhoz, így a konty alá is jut valami. Mikor visszajön, magyarázattal szolgál a délelőtti ivást illetően: — Tetszik tudni, most operáltak és az orvos azt mondta, hogy a vörös bor használ. Baranyi József még meg is toldja ezt a hihető okoskodást: — Inkább ezt igyuk, mint a patikába járjunk. A borkóstolóban nincs itthon a főnök, de a felesége, Szabó Józsefné elmondja, hogy a borkóstolónak jelentős forgalma van, főként nyáron: azok, akik a várat megnézik, nemigen kerülik el ezt a kis pihenőt és a borkóstolást sem. Amióta a borok ára lejjebb szállt, a fogyasztás is jelentősen növekedett, a mi forgalmunk körülbelül 15—20 százalékkal emelkedett. A VADÁSZKÜRTBEN ebéd utáni hangulat és lassuló iram. Néhány elkésett enni vágyó és cigarettázó, fröccsözgető férfi ül az asztaloknál. A főnököt nem találjuk, de a fizető főúr, Primo Béla készséggel tájékoztat a forgalom alakulásáról. — A sör kárára eltolódott nálunk is a bor fogyasztása az árleszállítás óta. Ha az átlagforgalmat nézem, az elmúlt hónapban mintegy 30—10 százalékkal magasabb a borfogyasztás nálunk, mint az előző hónapokban. A kimért borokat éppúgy fogyasztják, mint a palackozottat. Itt is az a helyzet, hogy a vidékiek, kirándulók, általában az idegenek a medocot, bikavért, muskotályt kedvelik, míg az egriek a fehéret vásárolják és kérik az asztalra. Nagyon jó az, hogy az árak mérséklődtek a bornál és az sem ártana, ha a nagy termésre tekintettel, esetlegesen további csökkentéssel örvendeztetnék meg a fröccsözőket: lehetséges az is, hogy az égetett szesz fogyasztása ezzel csökkenne és a kedélyesebben fogyasztók száma gyarapodna. A PARK SZÁLLÓBAN Zsabka Endre azt mondja, hogy a borok árának mérséklése a szálló forgalmán nem nagyon változtatott az idegenforgalmi célokat szolgáló intézményben: a vendégjárás idején a rendezvények egymást érik és a minőségi borok felszolgálása a mennyiséget nem érinti: a vendégek a külföldiek is előszeretettel isszák az egri különlegességeket. (f. a.) ,1FILMFÓRUM Akiket a pacsirta elkísér Egri Vörös Csillag Nem filmez, hanem ballada. Fájdalmasan igaz, emlékeztető, de végső kicsengésében, túl a tragédiákon, a „balladai félhomályon”, biztató kicsengésű lírai történet. Darvas József „Akiket a pacsirta elkísér” című filmje az utóbbi évek nagy magyar filmalkotásainak méltó folytatója, nemcsak a film történetének egyszerűségében is széles társadalmi képet adó mondanivalójában, de filmszerűségében, színészi játékban, rendezésben egyaránt. A két fiatal cselédember akit a magánosság, a rettenetes élet, kis életük egyéni tragédiája sodor össze, ott kinn a tanyán, ahol a „rabiátus” gazda a kegyetlen úr, s ahol a tanyai tanító küszködik, a szektások idéznek holtakat, s az egész úri Magyarországot példázza, legalább is a hárommillió koldus országát. Emberi sorsok és nem megmagyarázó szavak, a mindennapi élet kegyetlen, monoton azonossága és nem írói summázások mondják el azt, amit 1922-ről, az úri Magyarország életéről tudnia kell — és ha eszébe juttatják — tud is a ma mozilátogatója. Darvas József nagyszerű ismerője ennek a világnak. Nincs egy felesleges szava, nincs egy felesleges figurája: akik ott élnek és küszködnek a tanyavilágban, a kis falu szélén, azok mind egy-egy típusát adják annak az elnyomorított világnak, amelyről megfeledkezni nem szabad, s amelyre nem visszaemlékezni, bűn. Az özvegy édesanya, aki végső keservében egyetlen, kutyahűségű tyúkját üti agyon, az „Oroszországból” hazajött, kommunistagyanús, sokgyermekes cselédember, aki egy sovány lóval akarja mint harmados megvetni a lábát a tenyérnyi földön, a tanító, aki egykor harcolni is kész volt, hogy jobb legyen a világ és ezért kikerült ide az isten háta mögé, a tanyára, ahol úgy kell összeszednie a tanítványait tanyáról, tanyára ... És a többiek, a sötét és reménytelen világ tíz körömmel rögbe kapaszkodó szerencsétlen zsellérei mind-mind életre keltek a vásznon, hogy újból és ismét vádolanak, hogy újból én ; ismét emlékeztessenek’. Ranódy László Kossuth-díjas, a film rendezője, a helyenkénti. I vontatottságtól eltekintve igaz, ■ szép, művészi munkát végzett; : Finom kézzel, ‘ lírai eszközökkel, s ahol szükség volt, drámai sűrítéssel fogta össze az esemény szálait. Az égő tanya jelenete, a film végén az esküvői menet és a két fiatal ,.kor■ dus-lagzijának” párhuzama kitűnő volt. Nagyszerű munkát végzett Pásztor István operatőr is, képei sokszor többet mondtak minden szövegnél, minden játéknál. A film két fiatal szerelmese ■ örvendetes nyeresége filmművészetünknek. Papp Éva, aki még főiskolás, a filmről már ismert Tordy Géza megkapóan egyszerű művészi eszközökkel, mély Trai átéléssel tolmácsolták az író mondanivalóit Tolnay Klári és Agárdy Gábor, Bihari József és Somogyi Erzsi. Dayka Margit megdöbbentően emlékezetes alakítást nyújtottak ebben az új magyar filmben. Az ,,Akiket a pacsirta elkísér” méltó alkotása a hírt, nevet és rangot szerzett magyar filmjátszásnak. (gy... á)