Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-10 / 159. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIn. évfolyam, 159. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. július 10., kedd Sebes Tibor: „HELSINKI HÍV JELSZÓ A BÉKE!” Kovács Endre: VÉLEMÉNYEK A PÁRTSZERVEZET MUNKÁJÁRÓL ★ BESZÉLGETÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ IGAZGATÓJÁVAL ★ NAGYSZERŰ GYŐZELEM N­­AGY-BRIT­ANNIA ÚSZÓ VÁLOGATOTT­JA ELLEN ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEK ★ Ónodváry Miklós: SÁRGA DOSSZIÉ Csak a teljes leszerelés gyógyíthatja ki az emberiséget a fegyverkezési hajsza betegségéből Megnyílt Moszkvában a leszerelési és béke-világkongresszus MOSZKVA. Az MTI tudósítói jelentik: Hétfőn reggel a moszkvai Kreml kong­resszusi palotájában ünnepélyesen megnyílt a leszerelési és béke-világkongresszus. Már egy órával a kitűzött idő előtt gyüle­keztek a világ több mint száz országából ér­kezett küldöttek a palota főbejáratánál. Nagy feltűnést keltett a mexikói küldöttség, amely vidáman, hangos béke-jelszavakat kiáltozott a Kreml falainál. Az újságírók és fotóriporterek hada ost­rom alá vett egy-egy vendéget, így G­ag­a­­r­int és Tyitovot, majd két Hirosimá­ból érkezett fiatalt, Mio Kunasimarát és Homaruszát, akik súlyos sebeket kaptak a Hirosimára ledobott atombomba robbanásakor. A kongresszusi teremben az elnöki emel­vény fölött hófehér alapon hétnyelvű, kék­betűs felirat és Picasso világhírűvé vált plakátja fogadja a küldötteket. Az angol, orosz, spanyol, francia, kínai, arab és német nyelvű felirata így hangzik: Világkongresszus az általános leszerelésért és a békéért. A magyar küldöttség az első sorokban, közvetlenül a szónoki emelvény előtt foglal helyet. A tolmácsberendezés kilences számú vonalán minden szó magyar nyelven is el­hangzik. Az ázsiai, afrikai vendégek festői népvi­seletei, a világ minden vallásfelekezete pap­jainak díszruhái, a különböző pártok és moz­galmak jelvényei mutatják, hogy valóban a világ legváltozatosabb politikai, vallási, filo­zófiai nézeteinek képviselői, valamennyi nép­faj és ország fiai és lányai gyűltek egybe a moszkvai kongresszuson. Magyar idő szerint pontosan fél nyolc órakor megszólalt az elnökség csengője. A terem mennyezetén kigyulladtak a négymillió gyertya fényét sugárzó világító testek. A nemzetközi Lenin Békedíjas Olga Poblete asszony, santiagói egyetemi tanár jelent meg az emelvényen. Rövid beszédében az előké­szítő bizottság nevében javaslatokat tett a kongresszus elnökségének és titkárságának összetételére. A békeharcosokat összefűzi a közös cél: az általános és teljes leszerelés. „Feladatunk annak megakadályozása — mondotta —, hogy a katonák ne befolyásolhassák a leszerelési tárgyalások menetét”. Bemal megjegyezte, hogy bár három éve tárgyalnak a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről, a katonai körök mégis találnak ürügyet a kísérletek folytatására. Most az Egyesült Államok végez nukleáris fegyverkísér­leteket. Megtörténhetik, hogy a Szovjetunió is újra rátér az ilyen kísérletekre. Ekkor pe­dig — mondotta Bernal pro­fesszor — „kevés remény ma­rad arra, hogy a kísérleteket meg lehessen szüntetni”. Csak a teljes leszerelés gyógyíthatja ki az emberi­séget a fegyverkezési haj­sza betegségéből — folytatta John Bernal, majd rámutatott arra,­ hogy nehéz megoldani a leszerelés problémáját: a kapitalista or­szágokban egyesek „a leg­­hasznothajtóbb dolognak tart­ják a fegyvergyártást”. A szocialista országokban nincs ilyen­­ probléma. — A hideg­háború terhei minden ország­ra ránehezednek. Különösen nagy súllyal nehezednek ezek a terhek az ázsiai, afrikai ,és latin-amerikai országokra. A leszerelés még megoldatlan problémája gátolja az említett országok fejlődését.­­ Az emberek mindig tö­rekedtek a békére, de az atom­­­­korszakban a leszerelésre irá­nyuló törekvések különösen nagy jelentőségűvé, rendkívül szükségessé váltak. Bemal professzor kijelen­tette, hogy a kongresszus fel­adata megvitatni a békeharc módszereit és formáit, figye­lembe véve a különböző or­­­­szágok viszonyait. Mindamel­lett — hang­súlyozta — a bé­kemozgalomnak vannak fon­tos közös vonásai, amelyek nem függnek a helyi sajátsá­goktól. — Kongresszusunk — foly­tatta — új típusú fórum. A legkülönbözőbb meggyőző­désű emberek gyűltek ös­­­sze, olyanok, akik elhatá­rozták, hogy felülemelked­­­­nek a háborún, együttesen latba vetik erőfeszítéseiket és jóakaratukat az általá­nos leszerelés nagy fel­adatának megoldásáért. — Moszkva igen jó hely ilyen kongresszusok megtartá­sához, tekintve a szovjet nép óriási erőfeszítéseit az egyete­mes békéért folyó küzdelem­ben. Mégis, szeretnénk, ha ugyanilyen kongresszust tarta­nának­­ Washingtonban is — állapította meg beszéde befe­jezéséül Bernal professzor. Megválasztották az elnökséget és a titkárságot A kongresszus körülbelül ISO tagú elnökséget választott. Az elnökség tagjai között van­nak valamennyi ország kül­döttei, a nemzetközi demok­ratikus szervezetek képviselői. Az elnökség tagjai között foglal helyet Jacobo Arbenz volt guatemalai elnök, John Bernal, a Béke-Világtanács elnöke, Renato Bitossi, a Szak­­szervezeti Világszövetség elnö­ke, a belga Isabelle Blume asszony, a francia Pierre Euge­nie Cotton, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség elnöke, a kínai Csin Csung-hua, a len­gyel Ostap Dluski, Ilja Ehren­­burg, a kanadai James Endi­­cott, Nicolas Guillen, a világ­hírű kubai költő, Keldis aka­démikus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnöke, Mao Tun kínai író, Ramesvari Neh­ru asszony Indiából, Mihail Balea román akadémikus, An­na Seghers német írónő, Gor­don Shaffer Angliából, Szako­síts Árpád, a Béke-Világtanács tagja, a Magyar Országos Bé­ketanács elnöke, Antoine To­bet libanoni Lenin Béke-díjas és sokan mások. Ugyancsak Olga Poblete as­­­szony javaslatára a kongres­­­szus kilenc tagú titkárságot választott. A­ titkárság tagjai között indiai, francia, kínai, japán, angol, chilei, mali, szov­jet és olasz küldöttek fogdái­nak helyet. Cotton asszony üdvözölte a küldötteket, a vendégeket és a megfigyelőket, majd ünnepé­lyesen megnyitotta a békesze­rető erők világkongresszusát. Hangoztatta, hogy a tanácsko­zásra több mint száz ország küldöttei sereglettek össze. A világtörténelemben először , nyílik meg ilyen tekintélyes, széleskörű, reprezentatív bé­ketalálkozó. Ezen a történelmi kongres­­­szusom együtt kell megtalál­nunk a leszerelés módozatait és biztosítanunk kell, hogy a tudomány vívmányai ne a halált, hanem az életet szol­gálják. Eugenie Cotton megköszönte a szovjet nép vendégszeretetét és a szívélyes fogadtatást, majd átadta a szót Ivor Mon­­tagunak, a titkárság tagjának. Montagu előterjesztette a­­ munkarendet, , bejelentette,­­ hogy kedden délután, magyar idő szerint 13 órakor külön ülést tart a kongresszus. Ezen­­ felolvassák a 18 tagú leszerelé­si bizottságban részvevő álla­­­­mok kormányfőinek üzeneteit. Eddig kilenc kormányfő vála­­­­szolt Bernal professzor hozzá­­’ intézett üzenetére. A kilenc kormányfő közül N. Sz. Hruscsov szovjet mi­­­­niszterelnök személyesen is­­ megjelenik a kongresszuson és­­ ismerteti a szovjet kormány­­ álláspontját az általános és a teljes leszerelés kérdésében. Ezt a bejelentést a kong­­­­res­szus küldöttei, a megjelent vendégek és a megfigyelők­­ tapsviharral fogadták.­­ A továbbiakban Montagu­­ közölte, hogy a kongresszus­­ négy bizottságot alakít. Az el­ső bizottság a leszerelés poli­tikai és technikai vonatkozá­sait, a második a leszerelés gazdasági kihatásait, a harma­dik a leszerelés és a nemzeti függetlenség kölcsönös kapcso­latát, a negyedik bizottság pe­dig a leszerelés erkölcsi, kul­turális, egészségügyi és jogi vonatkozásait fogja megvitat­ni. Ezenkívül 12 szakmai, illet­ve érdeklődési csoport fog ala­kulni. A 12 csoportban szak­mák, illetve érdeklődési körök szerint jönnek majd össze a kongresszus küldöttei. E csoportok a következők: nők, fiatalok, papok és egy­házi személyiségek, újságírók, írók, tudósok, orvosok, jogá­szok, film­színházi és művé­szeti, valamint építészeti szak­emberek, pedagógusok. Montagu bejelentette, hogy Alekszij pátriárka, az orosz pravoszláv egyház főpapja jö­vő vasárnapra Zagorszkba, az egyház Moszkva melletti szék­helyére meghívta a kongres­­­szus valamennyi egyházi rész­vevőjét, felekezeti különbség­re való tekintet nélkül. Ugyancsak közölte, hogy a kongresszus utolsó napján, július 14-én, teljes ülésen fog­ják előterjeszteni a világ né­peihez intézendő felhívását, elfogadás végett. A kongresszus jóváhagyta Montagu javaslatát.­­ Ezt követően Bemal pro­fesszor, a Béke-Világtanács elnöke megkezdte beszámoló­jának ismertetését. A kongresszus feladata, hogy megtaláljuk a kompromisszumot Bernal professszor beszámolója John Bernal professzor, a béke-világtanács ügyvezető el­nöke beszámolója elején rá­mutatott: a fő cél, amely a kongresszus részvevőit össze­hozta, „az a törekvés, hogy az emberek millióinak képvise­lői lehetőséget kapjanak gon­dolataik őszinte kifejtésére”. A genfi leszerelési tárgyalá­sok kritikus szakaszba jutot­tak — folytatta a szónok. — A kongresszus részvevői­nek célja „olyan erőfeszí­tésekre mozgósítani az em­bereket, amelyeknek segít­ségével nyomást gyakorol­hatnak a kormányokra a leszerelési tárgyalások si­kere érdekében”. Bernal professzor kijelen­tette, hogy fontos volna egyez­ményt kötni, amelynek értel­mében a kozmikus térséget nem használják fel katonai célokra. Emlékeztetett a legutóbbi brüsszeli kerekasztal értekez­let javaslataira és ezzel kap­csolatban megállapította, hogy van lehetőség a nagyha­talmak közötti kompromis­­­szumra. A kongresszus felada­ta előmozdítani, hogy megta­lálják, méghozzá gyorsan, a kompromisszumot?. Nyilvánítsák atommentes övezetté Assiát! John Bemal beszéde után a kongresszus rövid szünetet tar­tott, majd megkezdődtek a fel­szólalások. Elsőnek Ramesvari Nehru asszony, az indiai béke­­mozgalom vezetője szólalt fel. Bevezetőben az indiai békehar­cosok üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak és köszönetet mondott a szovjet nép vendég­szeretetéért. Beszélt a két nép gyümölcsöző együttműködésé­ről, a Szovjetunió segítségének jelentőségéről. Megállapította, hogy minden lehetősége meg­van az általános és teljes le­szerelés megvalósításának, nyitva áll az út a leszerelés előtt, azonban harcolni kell azért, hogy ez meg is valósul­jon. Hangsúlyozta annak szük­ségességét, hogy a különböző irányzatú békemozgalmak és csoportok egységes álláspontot foglaljanak el a legfontosabb kérdésben, a leszerelés kérdésé­ben. Ezután beszélt arról, hogy milyen nagy jelentőségű lenne a gazdaságilag elmaradott or­szágok számára, ha azokat az összegeket, amelyeket jelenleg a nagyhatalmak, s általában az államok fegyverkezésre költe­nek, a népek életszínvonalának emelésére fordítanák. Nehru asszony a továbbiak­ban követelte, hogy nyilvánít­sák atommmentes övezetté Ázsiát. A leszerelésről szólva Harnes­­vari Nehru asszony még han­goztatta, hogy nem lehet elképzelni az ál­talános és teljes leszerelést szigorú ellenőrzés nélkül, de az ellenőrzést sem lehet elképzelni leszerelés nélkül. Az Egyesült Államok viszont csak ellenőrzést akar és nem leszerelést. Tegnap, a kongresszus dél­előtti ülésén felszólalt még Ja­pán küldötte, Kaum Jaszui, Jermo Montagna, mexikói de­legátus, aki Cardenas alelnök üdvözletét tolmácsolta, és Kei­­ta Mala, aki a Mali Köztársasá­got képviselte a tanácskozáson. „A­ moszkvai tanácskozáshoz a világ népei a legjobb reménységeket fűzik“ Dobi István üzenete a moszkvai leszerelési és békevilágkongresszus résztvevőihez Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, akit a közelmúltban tüntettek ki a Nemzetközi Lenin Béke­díjjal, üzenetet intézett a moszkvai leszerelési és béke­világkongresszus részvevőihez: — A béke legyőzhetetlen erejébe, az emberi érte­lembe és a népek jólétébe vetett rendíthetetlen hittel üdvözlöm a kongresszust, és teljes sikert kívánok ta­nácskozásaihoz — hangzik az üzenet. — Tizenhét évvel a fegyver­­szünet után még mindig nin­csenek a második világhábo­rút véglegesen lezáró békeszer­ződéseink, és a fegyverkezési verseny, a rovanisvágy, a nem­zetközi politika sok veszélyt hordozó mozzanata, valamint a mesterségesen szított bizalmat­lanság már új háborúval fe­nyegeti a világot Ennek az ál­lapotnak a súlyát nemcsak a múlt háborúban sokat szenve­dett nemzeteknek, hanem a vi­lág többi népeinek is át kell érezniök. Senki előtt nem lehet kétsé­ges, hogy egy újabb háború esetén a legmodernebb fegyve­rek most már a világ minden tájára, minden nép otthonába elvinnék a szenvedést, a pusz­tulást, olyan méretekben, ame­lyeket még Hirosima is csak sejtetni tud. — A moszkvai tanácskozást az emberiség sorsa és jövője iránt érzett felelősség és az a felismerés hozta létre, hogy a jóakaratú embereknek, ve­zetőknek és veze­tetteknek, szegényeknek és gazdagok­nak világméretekben össze kell fogniuk a pusztítás erői­vel szemben. Bátran kell kez­deményezniük és cselekedniük az általános és teljes leszere­lésért, azért, hogy megőrizzük a békét a világnak. — A magyar nép történelme tömérdek háború szenvedései­­­nek emlékét és tanulságát őr­zi, s még mindig hordozzuk a második világháború számta­lan sebét. Mi is elküldtük kép­viselőinket Moszkvába. Bizo­nyos, hogy őke legjobb lelkiis­meretük és képességeik sze­rint szolgálják majd a béke, a népek közötti barátság és megértés ügyét. A moszkvai tanácskozáshoz a világ népei a legjobb reménységeket fű­zik. Meggyőződésem, hogy a kongresszus méltó lesz az iránta megnyilvánuló álta­lános bizalomra. Ehhez ismételten sok sikert, jó munkát kívánok minden részt­vevőnek — fejeződik le Dobi István üzenete. I

Next