Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

Adenauer kormánynyilatkozata a bonni parlamentben A bonni kancellár továbbra is ragaszkodik merev, hidegháborús álláspontjához BONN (MTI): Kedden dél­után a­­ bonni parlamentben Adenauer kancellár mésfél órás kormánynyilatkozatot ol­vasott fel. A kormánynyilatko­zat elhangzását politikai kö­rökben nagy érdeklődés előz­te meg, különösen azután, hogy híre terjedt: a Washing­tonból visszaérkezett Willy Brandttal folytatott tanácsko­zás után Adenauer váratlanul magához kérette a koalíciós pártok képviselőit, közvetlenül a kormánynyilatkozat elmon­dása előtt. Ugyanakkor Bonn­ban olyan hírek­ is elterjedtek, hogy Brandt az amerikai kor­mánynak azt az óhaját tolmá­csolja Adenauernek: tanúsítson ezután „pozitívabb magatar­tást” a nyugat-berlini problé­ma ügyében és lépjen fel „po­zitív kezdeményezéssel.” Azok azonban, akik bármi­féle „pozitív kezdeményezést” reméltek Adenauer kormány­­nyilatkozatától, csalódtak. Ez kifejezésre jutott abban is, hogy Adenauer beszéde ez al­kalommal feltűnően gyér tap­sot kapott a parlamentben. Még a kormánypárti képvi­selők is csak bágyadtan verték össze tenyerüket néhányszor a beszéd folyamán, a szociálde­mokraták pedig, sőt, a kor­mánykoalícióhoz tartozó sza­baddemokraták is több alka­lommal ellentmondó közbeszó­lásokkal, gúnyos kacajjal fo­gadták Adenauer egyes kije­lentéseit. A kormánynyilatkozat kül­politikai rész­ében Adenauer is­mét éles hidegháborús kiroha­násokat intézett a Szovjetunió ellen, s ugyanakkor kereken elutasította azt az amerikai su­gallatra, a szociáldemokraták által sürgetett követelést is, hogy Bonn bármiféle kezdemé­nyezést tegyen az enyhülés ér­dekében. Adenauer keréken szembe­­he­lyezkedett minden olyan ja­vaslattal, amely részleges le­szerelésre, illetve biztonsági övezetek­ létesítésére irányul. Adenauer heves kirohanást intézett az NDK-val való béke­­szerződés megkötése ellen, s az­zal fenyegette a semleges or­szágokat. Nyugat-Németország megszakítja velük a diplomá­ciai kapcsolatokat, ha esetleg csatlakoznának a külön béke­­szerződéshez. Adenauer beszédéből ugyan­akkor világosan­ türöződtek azok a belső ellentétek is, amelyek a nyugati táborban jelentkeznek. A kancellár rendkívül melegen emlékezett meg De Gaulle látogatásáról, és a francia—nyugatnémet együttműködésről, ugyanakkor azonban — bár üdvözölte Angliának a Közös Piachoz való csatlakozási szándékát — azt hangoztatta, hogy azok a tárgyalások „rendkívül nehéz kérdéseket vetnek fel” és sej­tetni engedte, hogy a maga ré­széről továbbra is nehézsége­ket kíván gördíteni az angol csatlakozás útjába. A hidegháborús, merev kül­politika a kormánynyilatkozat belpolitikai részére is rányom­ta bélyegét. Adenauer azt han­goztatta, hogy a fegyverkezés­re hatalmas összegeket kell fordítania a kormánynak és éppen ezért minden más téren fokozott takarékoskodásra van szükség A kancellár egyéb­ként utalt a nyugatnémet gaz­daságban jelentkező nehézsé­gekre és különösen aggasztó tünetnek minősítette a társa­dalmi termelés csökkenő ará­nyát, valamint a kiviteli feles­leg csökkenését. Az úgynevezett stabilizációs programmal kapcsolatos kije­lentéséből kitűnik, hogy a kor­mány voltaképpen a bérek befagyasztására és a szociális szolgáltatások lefaragására tö­rekszik, hogy így a dolgozó ré­tegek vállára háríthassa a nyugatnémet gazdasági élet „gyógykezelési költségeit”. A nyugatnémet mezőgazda­ság helyzetéről szólva Ade­nauer elismerte, hogy évről évre hlosszabbodik és ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a nyugatnémet mezőgaz­daság struktúrája nem felel meg a modern gazdasági élet követelményeinek, így tehát a mezőgazdaságnak is „alkal­mazkodnia kell ezekhez a kö­vetelményekhez”. Nyíltan ki­mondotta, hogy ez az „alkal­mazkodási folyamat” volta­képpen a kisparaszti gazdasá­gok felszámolását jelenti mert „a kisüzemek és a szét­aprózott parcellák nem felel­nek meg a modern technika mai követelményeinek”. „1951 és 1961 között kerek hétmillió gazdaság közül körülbelü­l 400 000 vált ki a mezőgazda­ságból — mondotta — s ez a folyamat a jövőben is folyta­tódni fog”. A bukott Pompidou­ kormány miniszterei De Gaulle főkortesei PÁRIZS (MTI): Kedden le­zárták az október 23-i népsza­vazás szavazólistáit. A jegyzé­kekre az utóbbi napokban igen sok algériai áttelepült iratko­zott fel, akik részt vehetnek a népszavazáson. A kormány rendelkezése sze­rint a hivatalos népszavazási kampány október 15-én kezdő­dik, ez azonban gyakorlatban csak a De Gaulle-lal szemben álló ellenzéki pártokra vonat­kozik. Az UMR-szavazatok toborzá­sára máris erőteljes hadjárat indult. De Gaulle főkortesei a bukott Pompidou-kormány mi­niszterei, akik a lemondott Sudreau közoktatásügyi minisz­ter kivételével mind a helyü­kön maradtak, s naponta be­szélnek a televízióban és a rá­dióban. Az ellenzéki pártok, sőt, a rádió és a televízió mun­katársai is erélyesen tiltakoz­tak a korszerű propaganda esz­közeinek egyoldalú kisajátítása ellen. Giscard d,Estaing pénzügy­­miniszter bejelentette: a kor­mány a jövő héten felemeli 300 000 állami alkalmazott fize­tését és a családi pótlékokat. A dolgozók sztrájkokkal, tünteté­sekkel kiharcolt régi követelé­sének részleges teljesítéséről van szó, amellyel a kormány most De Gaulle oldalára akar­­ja hangolni a közvéleményt. Az ellenzék ugyancsak ké­szül a népszavazásra és a vá­lasztásokra. A Francia Kom­munista Párt, a szocialista­ párt és az MRP után kedden a­ függetlenek és parasztok párt­j­­ának országos vezetősége tar- * ------------------- í tott ülést. Két szavazat híján egyhangú határozatot hozott, amelyben felszólítja a válasz­tókat, szavazzanak nemmel ok­tóber­­ 8-án. A párt egyben el­határozta: a választásokon nem jelöli újra azokat a képviselő­ket, akik a parlamentben nem támogatták a kormány elleni bizalm­­atlansági indítványt. Az Egyesült Szocialista Párt vezetősége ugyancsak De Gaul­le ellen foglalt állást. A balol­dali erők összefogását javasol­ja és elveti az olyan széles po­litikai szövetséget, amelyben a szélsőjobboldal, a reakció és az OAS fasiszta elemed is he­lyet foglalnának. (MTI) ♦ A népművelési év sikeréért Tegnap egész napos ülésen tárgyalták meg Heves megye népművelési vezetői és a füg­getlenített művelődési házak igazgatói az 1962—63-as nép­művelési év legfontosabb fel­adatait. Részt vettek a Hat­vanban rendezett megyei jel­legű megbeszélésen Baranya és Borsod megye népművelési csoportjának képviselői is. A tapasztalatcsere-értekezlet fő témája az ismeretterjesztés volt, amelynek legjobb mód­szereiről a művelődési házak igazgatói számoltak be. A meg­beszélést követő közös ebéd után a vendégek és az értekez­let megyei résztvevői üzem­­látogatásra mentek a Hatvani Konzervgyárba, ahol elbeszél­gettek a szervezőkkel és a dolgozókkal az üzemi közön­ségszervezésről és az ismeret­­terjesztő munka problémáiról. Felvételre keresünk gyakorlattal rendelkező gépészmérnöküt, vagy technikust TMK irodavezetői beosztásba. Jelentkezni lehet szemé­lyesen vagy írásban a vál­lalat személyzeti vezető­jénél. Fémter­mia Vállalat, Apc, Heves megye . Idő­járás jelentés A Meteorológiai Intézet je­lenti : Várható időjárás szerda es­tig: Napos idő, mérsékelt ke­leti szél. Erős éjszakai lehű­lés. Helyenként reggeli és kora délelőtti köd. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet 19—23 fok, várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 4—8 fok között, néhány helyen 4 fok alatt. (MTI)• ^>XX>OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Felveszünk két fő szakképzett szakácsot lehet nő is, folyó hó 15-től. Illetmény a szakmai gya­korlattól függően, kollektív szerint. Egri Vendéglátóipari Vállalat Dobó tér 2, NEPC JS AG Tisztogatás — „némi“ szépséghibával y Manila, a fü­löpszigeti fő­város utcáin mostanában gyakran kerül sor az alábbi izgatott kérdésre: — Mi újság, Uram? ön még a hivatalában van? Diosdado (jelentése: Is­ten-adta) Macapagal, a Fü­­löp-szigeti Köztársaság Amerika-barát elnöke ugyanis elhatározta, hogy nagyszabású tisztogatást vé­gez az ország közéletében, ahol „fantasztikus módon elharapózott a korrupció, a nepotizmus és az üzleti szellem". Macapagal energikus had­járata során mintegy tizen­öt miniszterhelyettesi és több mint kétszáz alacso­nyabb rangban levő közhi­vatalnokot kényszerített le­mondásra. A tiszteletre­méltó akciónak csupán egyetlen szépséghibája van: Valamennyi menesztett funkcionárius a Macapagal pártjával szembenálló, el­lenzéki Nacionalista Párt tagja... (ha—) * I 1962. október 10., szerda Amerikai tudós menedékjogot kért Kubában Richard Cooper Bourett fizikus és matematikus, aki su­gárzási elméletekkel foglalkozó amerikai tudományos közpon­tokban dolgozott, feleségével és két láncával menedékjogot kért Kubában. Mint mondotta, azért választotta Kubát, mert hazájában nem tud a békéért tevékenykedni és elítéli az ame­rikaiak Kuba-ellenes kampányát. Kubai egyetemen máris ta­nítani kezdett. A képen: Az amerikai tudós feleségével és két leányával, MTI Külföldi Képszolgálat A TASZSZ szentleíróta a szövetségi villamos erőmű építési minisztérium átszervezéséről MOSZKVA (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége a napokban olyan határozatot hozott, amely szerint az eddigi szövetségi villamos erőmű építési minisz­tériumot átalakítják a Szovjet­unió szövetségi-köztársasági energetikai és villamosítási mi­nisztériumává. Ivan Artyo­­mov, a TASZSZ szemleírója e határozatot kommentálva, töb­bek közt a következőket írja: Természetesen nemcsak egy­szerű címváltozásról van szó. A dolog lényege, hogy a szov­jet energetika elért egy olyan pontot, amikor a szervezeti és műszaki vezetés régi formái már nyilvánvalóan szűkeknek bizonyulnak. Nemcsak arról van szó, hogy gyors ütemben és szakadatlanul növekszik a működő erőművek kapacitása, hanem minőségi változások is mennek­ végbe a szovjet energetikában. Az elkövetkező két évben befejeződik a Szovjetunió euró­pai része egységes energetikai rendszerének megteremtése. Ez az energetikai rendszer nagy­feszültségű hálózatával egyesít olyan erőműveket, amelyek összes teljesítőképessége meg­haladja Anglia és Franciaor­szág minden erőművének ka­pacitását együttvéve. Meg kell oldani a Szovjetunió egész te­rületét, sőt annál is többet fel­ölelő egységes energetikai rendszer megteremtésének fel­adatát is. Már ma Ukrajna energetikai rendszeréből kap villanyáramot Magyarország. Ez csak az első láncszeme an­nak a nagyfeszültségű gyűrű­nek, amely összeköti majd a Szovjetunió, Magyarország, Csehszlovákia és Románia, s ezt követően Bulgária és Ro­mánia erőműveit. A Szovjet Keleten reális perspektíva a szovjet és kínai erőműveket összekötő magas­­feszültségű vezeték építése. Összefoglalva mindez, egysé­ges irányítást követel csakúgy az erőművek és a távvezetékek építése, mint azok felhaszná­lása területén. De ez ideig nem volt egységes központ. Már most 45 millió kilowatt összkapacitású erőművek épí­tése folyik. Ez megközelítőleg egytizede a világ összes ener­getikai kapacitásának. Az SZKP programja által meg­szabott távlati tervnek meg­felelően húsz év alatt fel kell építeni egyenként hárommillió kilowatt vagy annál is több kapacitású 200 hőerőművet, ISO vízierőművet és 260 nagy hő­­centrálét. E gigászi program megvaló­sítása lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió villamosen­ergi­a -termelése évi 3 billió kilowatt­órára emelkedjen, ami lénye­gesen több, mint a világ mai egész villamosenergiaterme­­lése. (MTI) $Konzultáció: Gazdaság és politika Az MSZMP Központi Bi­­­­zottságának 1962 már­ciusi határozata megállapítja, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének befejezésé­vel ereinket most már egyetlen fő feladatra, a termelés gyors ütemű fejlesztésére fordíthat­juk. Ugyanakkor kimondja, hogy a politikai munka válto­zatlanul elsődleges és döntő jelentőségű. Mindezt a kong­resszusi irányelvek is megerő­sítik. Mindazonáltal gyakran elő­fordul, hogy egyes gazdaság­­vezetők értetlenül állnak szem­ben a politikával. De arra is van p­élda, hogy a politikai munk­ával foglalkozók idegen­kednek a termelőmunkától. Mind az előbbiek, mind pedig­­ az utóbbiak helytelen állás­­­­pontok­ képviselnek a gazdaság és a politika viszonyának ér­telmezésével kapcsolatban.­­ Megfeledkeznek arról, hogy a­­ politikai és a termelőmunka a­­ legszorosabban összefügg egy­­­­mással.­­ Az objektív valóságban, a­­ természet és a társadalom éle­dtében a dolgok viszonya min­­d­­ig dialektikus. A reális világ­­ tárgyainak és jelenségeinek­­ dialektikus összefüggése egye­­­­temek, törvényszerűség. Mind­­­ ebből kiindulva, azt kell mon­­­­dani, hogy a gazdaság és a po­­­­litika viszonya­­ dialektikus. Ez azt jelenti, hogy a kettő kölcsönösen feltételezi és át­hatja egymást. Ebben a köl­csönhatásban a gazdasági­­ rendnek van primátusa és meghatározó szerepe, de a po­litika is visszahat a gazda­ságra. Ez a visszahatás kétirá­nyú lehet: vagy pozitív, vagy pedig negatív. A helyes poli­­­tika elősegíti, a helytelen vi­szont hátráltatja a gazdasági élet fejlődését. Ez különösen a gazdaságpolitikára vonatkozik, de érvényes a politika minden területére. L­enin meghatározásának­­ értelmében „a politika a gazdaság koncentrált kifeje­zése”. A gazdasági rend a po­litikában tükröződik a legköz­­­­vetlenebb és legtömörebb for­mában. A gazdaság és a poli­­­­­tika között tehát nem közve­tett, hanem közvetlen össze­függés, kapcsolat áll fenn. • Ezért a „politikamentes” ter­melés koncepciója és az ön­­­célú politikai munka egyaránt helytelen. A szocializmus építésének során a politikai munka elsőd­leges és döntő jelentőségű. Ez­­­­zel kapcsolatban Lenin meg­állapítja: „A politikának fel­tétlenül elsőbbsége van a gaz­dasággal szemben. Aki más­ként gondolkodik, az megfeled­kezik a marxizmus ábécéjéről.” Ebből az következik, hogy a marxista-leninista párt veze­tése és a proletárdiktatúra győzelme nélkül nem lehetsé­ges semmiféle szocialista átala­kulás. A szocializmus építése során a termelési feladatok sikeres megoldása mindenek­előtt a helyes politikától függ. Mindez aláhúzza a politikai munka nélkülözhetetlen szere­pét a gazdasági életben. A szo­cialista építőmunka irányítása, vezetése elsősorban politikai tevékenység. Ebben viszont je­lentős szerepet játszik a politi­kai és szakmai felkészültség. Lenin a bolsevik párt XI. kongresszusán tartott előadói beszédében rámutatott: „.. .ha politikai hibákat fogunk elkö­vetni, akkor az egész gazda­sági építkezést aláássuk és az­zal kell majd foglalkoznunk, hogy a hibák kijavításán és az irányvonalon vitatkozzunk.” Ez történt hazánkban is az 1956-os ellenforradalom előtt. A szektás, dogmatikus politikai vezetés, valamint a revizio­nista aknamunka aláásta a szo­cialista gazdaság építését; még másik két okkal együtt ellen­­forradalmat eredményezett. A Rákosi-féle politikai irány­vonal letérést jelentett a mar­xizmus—leninizmus alapjairól. Megtestesítette a dogmatizmust az elméletben és a szektariá­­nizmust a politikai gyakorlat­ban. A Rákosi-klikk tagjai a politikai kalandorság útjára léptek: súlyosan megsértették a pártélet lenini formáit, fel­számolták a kollektív vezetést, önkényesen megsértették a szocialista törvényességet. A hatalom birtokában önkényük leplezésére hirdették azt a két helytelen sztálini dogmát, amely szerint egyrészt a szo­cializmus építésének előrehala­dásával szüntelen éleződik az osztályharc, másrészt az osz­tályellenség csak a párt sorain belül tud hatékony bomlasztó munkát végezni, ezért elsősor­ban ott kell keresni. Az elvte­len klikk megbontotta a párt eszmei-politikai egységét szét­rombolta a párt tömegkapcso­latait, aláásta a proletárdikta­túra alapjait, kedvező talajt teremtett arra, hogy a revizio­nista árulók, a népi demokra­tikus rendszer belső ellenségei és a nemzetközi imperialista erők összefogása alapján ellen­forradalmi lázadás törjön ki hazánkban. Az ellenforradalom leverése óta eltelt időszak azt bizonyít­ja, hogy a gazdasági építőmun­ka sikerének legalapvetőbb feltétele: a párt helyes eszmei­­politikai irányvonala és annak következetes megvalósítása, vé­rehajtása minden területen. E­nnek megfelelően elve­ TM­tettük azt az ökonomis­ta felfogást, amely a szövetke­zetek szervezését, a nagyüzemi építkezések és más anyagi­technikai tényezők puszta fü­ savén vévé akarta tenni. A politikai elsőbbségről szóló le­nini elvet állítottuk szembe ez­zel az opportunista koncepció

Next