Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-02 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ÁRA: 50 FILLÉR MAI Sajnos, még mindig szükség van a bíróságra, szükség van a büntető eljárásokra, s ki tudja meddig még?___ Egy rosszindulatú megjegyzésen felháborodottaktól a társadalom alapvető törvényeit megsértőkig sorakoznak a pulpitus előtt alperesek, felperesek, vádlottak, bűnözők és megtévedettek, a nyugodt életben „unatkozók” és a „csakazértis pereskedők”. Az asszony férje meghalt. Hét évig éltek együtt. Mostohafiait szeretetben nevelte, mintha sajátjai lettek volna. Áldozat ez, s ha elfogadhat valamit érte, mindenképpen csak a hála lehet. S mit kapott? Ütik, gyalázzák, ki akarják üldözni abból a házból, amely négy mostoha gyerek aláírásával szentesítve haláláig őt illeti meg. A kötelezvény szinte „csöpög” a gyermeki szeretet megható szavaitól... S ez a „szeretet?” most keserű könnyeket fakaszt, talán per is lesz ... Hét testvér nevén van a ház. Egyikük a részét követeli. Egyenesen a bírósághoz fordult, anélkül, hogy beszélt volna testvéreivel, azokkal, akikkel valamikor együtt játszott, sírt, és a sarokban térdelt, kacagott, tanult, anyjuknak segített.. A szülők azonban meghaltak. A gyermekből felnőtt lett, az együtt töltött szép napok vidám, vagy gyermeki szomorú emléke lefolyt a kert házánál húzódó kis patakon: hol van már? ... A pulpitus elé citálni őket. A házért. Per testvérek között ... A múlt századi regények néhány kíméletlen hőse él bennük, ők pedig a mai valóságban, előítéletekkel, önzéssel terhelve, mert kezet emeltek az ősz hajú szeretetre, mert meggyalázták a legszebb emlékeket, s szembefordultak önmagukkal... (kátai) augusztus 5-én aláírják Moszkvában az atomcsend-egyezményt Bush amerikai külügyminiszter néhány napot a Szovjetunióban tölt MOSZKVA (TASZSZ): Moszkvában hivatalosan bejelentették a következőt: — A létrejött megegyezés értelmében a légköri, világűrbeli és a vízalatti atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló és július 25-én parafált szerződés aláírására augusztus 5-én kerül sor Moszkvában. — A szerződés aláírására Moszkvába várják Dean Rush amerikai és lord Home angol külügyminisztert. — Az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződés aláírásánál jelen lesz a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia kormányának meghívására U Thant, az ENSZ főtitkára. Közölték továbbá: — Az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződés aláírására Moszkvába érkező Dean Bush amerikai külügyminiszter elfogadta Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter korábbi meghívását és a szerződés aláírása után a szovjet külügyminiszter vendégeként néhány napot a Szovjetunióban tölt. (MTI) Több mint kétezer új pedagógus eskütétele Hazánkban csütörtökön több mint kétezer új pedagógus tett ünnepélyesen esküt. Felsőoktatási intézményeinkben egyébként hétszázhúsz középiskolai, négyszázkilencven általános iskolai, ötvenkét gyógypedagógus, hatvannyolc testnevelő tanár, továbbá hétszáz tanító és kétszázhetven óvónő fejezte be ez évben tanulmányait. Most végeztek először a tanárképző főiskolákon háromszakos tanárok, akik — két főszakjukhoz kapcsolódva — műszaki, illetve mezőgazdasági ismeretek —és gyakorlatokból, orosz nyelviből, rajzból, vagy testnevelésből szereztek egyidejűleg képesítést. (MTI) Nyugat-Németország válaszaihoz érkezett BONN (MTI): Megtagadja-e Bonn a moszkvai atomegyezményhez való csatlakozást, hogy De Gaulle-lal közös frontba tömörülve, dacoljon az egész világ közvéleményével? Felülkerekednek-e a bonni vezető körökön belül azok, akik megátalkodottan tovább akarják folytatni a hidegháborús stratégia politikáját? Ezek a nyugtalanító kérdések foglalkoztatják most a nyugatnémet közvéleményt a bonni kormány szerdai minisztertanácsa után. A bonni kormány a múlt héten ugyan üdvözölte a moszkvai egyezményt és Schröder külügyminiszter vasárnap még azt állította, hogy az egyezményhez való csatlakozás nem ütközik majd nehézségbe, a szerdai minisztertanácson azonban felülkerekedett az ultrák álláspontja és a kormány most ellenvetéseket, fenntartásokat hangoztat a moszkvai egyezménnyel kapcsolatban és szemrehányással illeti szövetségeseit, a washingtoni és a londoni kormányt, hogy a moszkvai tárgyalásokon nem vették kellőképpen figyelembe NyugatNémetország „sajátos érdekeit”, s ennek következtében olyan helyzet támadt, hogy az NDK-nak az egyezményhez való csatlakozásával — amit Bonnak nem áll módjában megakadályozni — „közelebb jut majd az általános és nemzetközi elismeréshez”, „Az egyezményhez való csatlakozás azzal a következménnyel jár majd — siránkozik a kormánypárti Rheinische Post —, hogy a keletnémet kormány helyet kap a nemzetközi konferenciák asztalánál. Ez a körülmény Bonnt aggodalommal tölti el, különösen azért, mert a kormány most már kételkedik abban, hogy az adott helyzetben egyáltalában csatlakozhat az egyezményhez”. „Nyugat-Németország most választáshoz érkezett — hangoztatja a Deutsche Zeitung. — Ha csatlakoznék a moszkvai egyezményhez, ez a keletnémet rendszer elismerését jelentené. Bonnak visszavonhatatlanul nemet kell mondania. Ha ezt nem teszi, összeomlik egész eddigi politikájának az alapja. Ilyen körülmények között az NSZK semmiesetre sem csatlakozhat az egyezményhez. Bonn mondja meg washingtoni és londoni barátainak, hogy ez alkalommal átlépték annak határát, amit a Német Szövetségi Köztársaság még elfogadhat”. A szélsőséges, hidegháborús körök álláspontját képviselő lapoknak ezek a részben siránkozó, részben dühöngő kirohanásai azonban egyáltalán nem tükrözik a nyugatnémet lakosság véleményét, amely óriási többségében örömmel és megelégedéssel fogadta a moszkvai atomcsendegyezmény parafálását. A közvélemény igazi hangulata azoknak a sajtóorgánumoknak a cikkeiben tükröződik, amelyek elítélik a bonni kormány magatartását. A Frankfurter Rundschau rámutat, hogy a kormány meghazudtolta saját külügyminiszterét és bizalmatlan szövetségeseivel szemben is. „Nem lehet úgy külpolitikát csinálni, — hangoztatja az újság , ha mereven elzárkóznak az elkerülhetetlen fejlődés elől.” Párizs: Az Elysée Palace-ban több mint W0 francia és külföldi újságíró, sajtóattasé is tudósító előtt de Gaulle elnök megtartotta 8 nyolcadik sajtókonferenciáját. A képen: Egy gesztus a konferencia alatt Havanna: A Forradalom terén lelkes nagygyűlésen emlékeztek meg a fegyveres felszabadító harc megkezdésének 10. évfordulójáról. A képem a nagygyűlés közönsége. (MTI Külföldi Képszolgálati REPETA., (Fotó: Kiss Béla) Gárdonyi ünnepségek Egerben Gárdonyi születésnapján folytatódnak Egerben a centenáriumi ünnepségek. Augusztus 3-án szombaton délelőtt 10 órakor leleplezik és megkoszorúzzák a Gárdonyi ház falán elhelyezett emléktáblát, melyet Király Róbert az egri Képzőművészeti Munkacsoport tagja készített. A leleplezés után kerül sor Gárdonyi Géza sírjának megkoszorúzására. Délután a Városi Művelődési Házban folytatódik az ünnepség, amelyet a Heves megyei Irodalmi Kör és a Városi Művelődési Ház rendez. Az öt órakor kezdődő ünnepségein Okos Miklós tart előadást azokról a kutatásairól amelyeket Gárdony munkásságával kapcsolatosan végzett. Az egri Gárdonyi centenáriumi emlékbizottság képviselteti magát a Fejér megyei ünnepségeken is: a bizottság küldöttséget küld Agárd-pusztára a Gárdonyi szülőházánál rendezett ünnepélyre. Hogyan változtak a parasztság életkörülményei a szocialista átszervezés időszakában Statisztika kétezer parasztcsalád életéről... A Központi Statisztikai Hivatal 1957. óta gyűjti az adatokat 4000 háztartás jövedelmének és kiadásainak alakulásáról. Különösen érdekes és tanulságos ennek a statisztikának a 2000 paraszti háztartásra vonatkozó része, mivel a fogyasztás tükrében részletes képet ad arról, hogyan változtak a parasztság életkörülményei a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában. Az adatfelvételt első évben a 2000 parasztcsalád nagy többsége egyénileg gazdálkodott. 1962-ben pedig már mindegyikük termelőszövetkezetben, bár a családok egy részének volt az iparban, vagy másutt dolgozó tagja is. Az adatbevétel első évében a rasztságnak a közös és a háztáji gazdálkodásból, valamint egyéb, nem mezőgazdasági tevékenységből származó, személyes fogyasztásra fordítható jövedelme hat év alatt mintegy 25 százalékkal nőtt. Jövedelmük felhasználása, azaz fogyasztásuk azonban nemcsak az ennek megfelelő mértékben, hanem minőségileg is változott, kulturáltabb lett. A paraszti fogyasztás szerkezetének változását elsősorban az jellemzi, hogy élelmiszerekre 1962-ben 13—14 százalékkal többet költöttek ugyan, mint 1957-ben, az élelmezési költségek azonban az összjövedelemnek most még is kisebb hányadát teszik ki. Hasonlóképpen jellemző, hogy az élelmiszerfogyasztás 13—14 százalékos növekedésén belül 150 százalékkal többet adnak ki vásárolt élelmiszerekre. Hat 1 év alatt egészségesebbé, kulturáltabbá vált a paraszti lakosság táplálkozása: 1962- ben csaknem 5 százalékkal kevesebb kenyeret, 1 péksüteményt és körüiben 10- 20 százalékkal kevesebb burgonyát, viszont 151 százalékkal több húst, 11 százalékkal több cukrot és 114 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztottak, mint 1957-ben. Ennek ellenére: 1 élelmezésük fehérje- és vita- * mintartalma még mindig nem éri el az optimumot. A „várósiasodó” táplálkozásra utal, hogy a parasztcsaládok tavaly átlagosan 80 százalékkal többet költöttek csokoládéra, cukoricára és más édességre, mint hat évvel ezelőtt. A parasztság életszínvonalának emelkedését talán az az adat mutatja leginkább, amely szerint a 2000 család 1962-ben s az 1957. évinél átlagosan 80 százalékkal nagyobb összeget fordított úgynevezett tartós iparcikkekre, vagyis lakbéréndezési tárgyakra, háztartási gépekre, járművekre. A reprezentatív felmérés szerint taaly minden 100 parasztcsalád s tulajdonában 79 rádió, 9 motorkerékpár, 16 kerékpár, 1,7 h mosógép és 6 fényképezőgép volt. Ezek, az egyébként nem éppen magas számok akkor értékelhetők megfelelően, ha figyelembe vesszük, hogy hat év alatt motorkerékpárjaik és a fényképezőgépeik száma ötven százalékkal, mosógépeiké pedig több mint négyszeresére növekedett. A lakáskultúra fejlődésének, az újfajta igények növekedésének jele, hogy hat év alatt megkétszereződtek a lakáskarbantartásra, festésre, parkettázásra, stb. — fordított kiadások. öltözködésre a parasztcsaládok egy-egy tagja tavaly átlagosan 1318 forintot költött, 25 százalékkal többet az 1957. évinél. Ez körülbelül 30 százalékkal kevesebb, mint a városi munkás, alkalmazott családok tagjainak ruházkodási kiadása. Érdekes korcsoportonként is összehasonlítani a két kategóriát: falun a 45—60 évesek csaknem 40 százalékkal, a 15—30 évesek viszont mindössze 13 százalékkal fordítottak kevesebbet öltözködésre, mint az azonos korú városiak. Bár ezt külön nem mutatja ki a statisztika, de minden valószínűség szerint, a 15—30 éveseknek, mégpedig a nőknek van a legtöbb részük abban is, hogy hat év alatt több mint kétszeresére növekedtek a parasztcsaládok szépségápolásra, kozmetikára fordított kiadásai. A falusi háztartások költségvetésében legnagyobb arányban a kulturális kiadások emelkedtek. 1962-ben minden főre — csecsemőtől az aggastyánig — 6,37 forint értékű könyv-, tankönyv nélkül — 15 forint értékű újság- és 37orint értékű színház- és mozijegy vásárlás jutott. A parasztság tavaly csaknem 2,5- szer nagyobb összeget fordíott kulturális célokra, ml öt évvel ezelőtt. (MTI)