Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-14 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! P&JSM G AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: SO FILLER r MAI jeíjíjzetü­nk Fejkendős, sokszoknyás nénike, bőrcsizmás fiatal­ember bámészkodik az egri KERAVILL tömött kira­kata előtt... Egyik is, má­sik is szorongat valamit a hóna alatt, de látszik raj­tuk — vennének még vala­mit... Mit is? Annyi minden kínálgatja onnét magát, hogy hirtelen­jében nem is tudják, mi kellene, mi lenne fonto­sabb? Mert akad ott mosógép, porszívó, lemezjátszó és magnetofon, s a jó ég tud­ja mi egyéb... Ember le­gyen a talpán, aki eligazo­dik ennyi holmi között, s főleg: — tud választani! Természetesen. olyant, aminek leginkább hasznát verzi odahaza. — A pén­zért, ami most gonddal ös­­­szehaj­togatva ott lapul a bugyel­láris­ban, alaposan megdolgoztak egész éven át, meg kell hált nézni, mire is költsék? — Kézzé csak — szólal meg hirtelen a fiatalember —, vagy a kisebbet, vagy azt a nagyot ni, de valame­lyiket mindenképpen meg­veszem! — Micsodát, te? — me­­resztgeti amaz, csodálkozva a szemét. — Hát, azt a főzőt, ezt... — Ugyan már, minek az néked, te gyerek? — Minek, minek?!... ká­vét főzni... Tudja, milyen jó dolog az? — Jó, jó... De, egy szifon inkább elkelne már oda­haza! Kinek ez d­ kinek az... Fogy a kávéfőző, s a szi­fonból sem elég soha, an­­­nyit visznek belőle, amen­­­nyi éppen raktáron van — tudom meg Ludányi József üzletvezetőtől. No, persze, — nemcsak az jtpraja” fogy, hanem rend­re gazdára találnak a na­gyobb holmik is: hűtőgép­ből példáiul 25 darab, rádió­ból mintegy hatvan, a kü­lönféle tv-készülékek közül pedig pontosan 130 darab kelt el az utóbbi hetek­ben... Kik a vásárlók? Ez is, az is... de, több­nyire a falusiak, tsz-tagok. Ők adják most inkább egy­másnak a kilincset az üz­letsoron. Érthető: — zárszámadás volt! (gyen!) Válasz helyett tüzet nyitottak Újabb fegyveres összetűzésre került sor Ciprusban NICOSIA (MTI). A ciprusi rádió csütörtök reggeli jelentése szerint a Li­­masszol városában szerdán görög és török csoportok kö­zött lezajlott összecsapások során 20 török és két görög vesztette életét. A városban 31 000 görög és 6000 török él A török városrész lakói a bar­­rikádok mögül szerdán tüzet nyitottak, amit a görögök vi­szonoztak. Az esti órákban tűzszüneti megállapodás jött létre. A ciprusi rádió szerint a tűzszünet célja az lett volna, hogy török részről fontolóra vegyék a görögök felszólítását, amelynek értelmében a fegy­veres török csoportoknak le kellett­ volna adnia fegyverei­ket és a ciprusi görög rendőr­séget be kellett volna engedni Limaszol török negyedébe. A törökök azt ígérték, hogy csü­törtök reggelre választ adnak. Válaszadás helyett a törökök csütörtök hajnalban tüzet nyi­tottak. A ciprusi rádió szerint a görög rendőrség ellentáma­dásba ment át, és több meg­erősített házat elfoglalt a török városnegyedben. A Cipruson állomásozó an­gol haderők főhadiszállása az újabb limasszoli összetűzések­kel kapcsolatban, közölte, hogy amennyiben nem vetnek vé­get a harcoknak, angol csapa­tok foglalják el Limasszad stratégiai fontosságú pontjait. George Ball amerikai kül­ügyminiszter-helyettes tanács­­kozott a ciprusi kormány ve­zetőivel. Az amerikai diplo­mata a tanácskozások után kijelentette, hogy nincs közöl­ni valója. A Reuter jelentése szerint Ball megállapodott Makariosszal, hogy addig nem nyilatkoznak a tárgyalások­ról, amíg azok folynak. Az AP washingtoni jelentése szerint viszont Ball jelentette Bush külügyminiszternek, hogy a szerdai tárgyalások során semmi haladást sem értek el. Ball jelentését azonnal ismer­tették Johnson elnökkel és az amerikai fővárosban tartózko­dó Douglas­ Home angol mi­niszterelnökkel. Az amerikai külügyminisz­ter-helyettes egyébként úgy döntött, hogy Nicosiában ma­rad, és csütörtökön újabb kí­sérletet tesz, hogy rábírja Ma­­karioszt az amerikai—angol terv elfogadására. Az AP hi­telt érdemlő angol forrásokra hivatkozva közölte, hogy amennyiben Makariosz to­vábbra is elutasító álláspontot foglal el a tervvel szemben, úgy Anglia esetleg „kénytelen lesz újabb csapatokat küldeni a szigetre, még ha ez a Nyu­­gat-Németországban állomáso­zó angol haderők létszámának csökkentésével járna is.” Az AFP jelentése szerint a görög kormány szerdán este közzétette Paraszkevopulosz miniszterelnök válaszát Hrus­csov Ciprussal kapcsolatos üze­netére. A válasz hangoztatja, hogy a görög kormány „teljes éberségét latba veti a ciprusi­ak alapvető jogai, független­ségük fenntartása és országuk integritásának megvédése ér­dekében. Erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy a sziget pa­cifikálását ne külső beavatko­zással érjük el, hanem a cip­rusi kormány által kért nem­zetközi segítség és támogatás megadásával”. Papandreu, a Görög Cent­rum Unió vezetője a novem­beri választások után alakult kormány feje, interjút adott a Washington Post című lapnak. A görög politikus a ciprusi problémáról fejti ki nézeteit és kereken elutasítja a „szö­vetségi állam” gondolatát mint megoldást. A ciprusi fe­szültség fő oka — mutatott rá Papandreu — a Zürich—lon­doni megállapodás, amely módot nyújt idegen hatalmak­nak, hogy csapatokat küldje­nek Ciprusra. A megbékéléshez vezető első lépés — Papandreu szerint —, hogy Görög- és Törökország­nak, mint garantáló hatalmak­nak a helyét egy harmadik tárgyaló fél foglalja el”. Nem­zetközi egységet kell szervezni baráti országok katonáiból, de ezek nem lehetnek NATO-csa­­patok, mert Ciprus nem tagja e katonai szövetségnek”. Nem szünetel a fegyveres harc Az etiópiai viszály és az afrikai egységszervezet ülésszaka ADDISZ-ABEBA (MTI): A szomáli—etiópiai határon folyó hadműveletekről telje­sen ellenőrizhetetlen hírek ér­keznek. A szembenálló felek tájékoztatási intézményei ál­landóan egymás közleményeit cáfoló jelentéseket adnak ki. A hírügynö­kségek tudósításaiból emellett kiderül, hogy a had­mozdulatokról a katonai veze­tők nem informálják megfe­lelően a tájékoztatási minisz­tériumokat. Az etiópiai mi­nisztérium például szerdán kö­zölte, nem állnak rendelkezé­sére értesülések a ferreri kör­zetből, a hadműveletek egyik központjából. Hallé Szelasszié etiópiai csá­szár szerdán táviratot küldött U Thant ENSZ-főtitkárnak, s ebben hangoztatja: „A határon nem szűntek meg a harcok, a Szomáliai katonaság és rend­őrség szakadatlanul támad”. A császár emlékeztet táviratában arra, hogy a két ország közti határokat az ENSZ állapította meg. Hailé Szelasszié azzal vádolja Szomáliát, hogy „fele­lőtlen terjeszkedési politikát folytat”. Megállapodtak, hogy nem értenek egyet Az angolszász csúcstalálkozó első napjának londoni mérlege LONDON (MTI): A Johnson—Home találkozó első napjának mérlegét a kö­vetkezőképpen vonják meg Londonban: Vér nélkül zajlott le az első pengeváltás az angol—kubai kereskedelem ügyében. Az an­golszász „testvérek” — aho­gyan az amerikai elnök jelle­mezte a két ország kapcsola­tát — már az első félórában viszonylag szívélyesen meg­állapodtak abban, hogy nem értenek egyet, a kelet—nyuga­ti kereskedelem kérdésében különösen, ami Kubát illeti. Johnson kitartóan ismételget­te azt az amerikai tételt, hogy „bármilyen kereskedelmi kap­csolat, amely segíti Kuba gaz­dasági életét, súlyosan sérti az egész nyugati szövetség érde­keit”. Sir Alec Home kitartott amellett, hogy az angol—kubai kereskedelem ártalmatlan mindaddig, amíg nem terjed ki stratégiai fontosságú áru­cikkekre. Angol részről hangsúlyozzák: nem látnak lényeges különb­séget a Kubának szállított an­gol autóbuszok és a Szovjet­uniónak szállított amerikai búza között. Megfigyelők rá­mutatnak: mindkét félt saját választási megfontolásai ve­zérlik, s ezért pillanatnyilag áthidalhatatlanoknak látsza­nak a nézeteltérések. Washington megérti ugyan, hogy a brit miniszterelnök ez idő szerint nem kérheti az an­gol vállalkozókat a kubai és általában a szocialista orszá­gokkal folyó kereskedelem korlátozására. Washington azonban arra számít, hogy amerikai kereskedelmi meg­torlások fenyegetésével rábír­hatják Angliát: a jövőben leg­alább Kuba és a többi szocia­lista ország között tegyen kü­lönbséget kereskedelmi politi­kájában. TASZSZ-cáfolat — a szomáli –szovjet haditám­aszpont ügyében MOSZKVA (TASZSZ): A TASZSZ — hivatalos fel­hatalmazás alapján cáfolatot tett közzé azokról az alaptalan koholmányokról, amelyek sze­rint a Szovjetunió valamiféle „katonai támaszpontot” épít a Szomáli Köztársaságban, vagy más afrikai országban. Azt az állítást, hogy „A Szovjetunió állítólag hatvan millió dolláros költséggel ka­tonai támaszpontot épít a Szo­máli Köztársaságban” Ph. Tsi­­ranana, a Malgas Köztársaság elnöke nemrég az Unite Afri­­caine című lapban közzétett interjúja tartalmazza. Ugyan­ebben az interjúban több más alaptalan kijelentés is van a Szovjetunió afrikai politikájá­ról. Úgy látszik, hogy a Mal­gas Köztársaság elnökét meg­tévesztette az a Szovjetunióval szemben ellenséges propagan­da, amelyet bizonyos imperia­lista körök rendszeresen ter­jesztenek Afrikában. Atomerőmű épül Bjelojarszkban helyezik üzembe a legújabb szovjet atom­erőművet. Képünkön a reaktor csatornáinak ellenőrzése. ÍNAAAAAA/VSAAZWXA/WWS/WWWWWWXA/WWSAAAAAAAAAAA/WNAAAAAAAA^ A 166. plenáris ülés Genfben A leszerelési értekezlet csütörtöki ülése GENF (MTI): A leszerelési értekezlet csütörtökön délelőtt, magyar idő szerint 10.30 óra­kor ült össze, hogy megtartsa 166. plenáris ülését. Az ülésen Lind, Svédország küldötte el­nökölt. A feliratkozott szóno­kok között Brazília, Olaszor­szág, Bulgária és az Egyesült Államok küldötte szerepelt. Felszólalt Carapkin, a Szovjet­unió küldötte is. • De Castro nagykövet, Brazí­lia küldötte munkaokmányt terjesztett az értekezlet elé. Az okmány felhív minden kor­mányt, kövesse a Szovjetunió és az Egyesült Államok példá­ját a katonai költségvetés csök­kentésében. A katonai költségvetés csök­kentése révén felszabaduló ös­­­szeg 20 százaléka olyan gazda­ságfejlesztési, illetve ipari cé­lokat szolgáló alapot alkothat — hangsúlyozza a javaslat —, amely a gazdaságilag elmara­dott országok fejlesztési ter­veinek finanszírozására szolgál. A brazíliai küldött indítvá­nyozta, hogy az értekezlet je­löljön ki munkacsoportot olyan államok képviselőiből, ame­lyek már csökkentették kato­nai költségvetésüket. Ez a bi­zottság tanulmányozná az ala­pok felhasználásának kérdését, és ajánlásokat terjesztene az értekezlet elé. Cavaletti, a leszerelési érte­kezlet olasz küldöttségének ve­zetője, felszólalásában támo­gatta a stratégiai atomfegyver­hordozók­­ befagyasztására vonatkozó amerikai javaslatot. William Foster, az Egyesült Államok küldötte javaslatát két pontban foglalta össze: 1. A hasadó anyagok gyártásának megszüntetése. 2. Azok átala­kítása, illetőleg felhasználása békés célokra. Foster azt mon­dotta, hogy az Egyesült Álla­mok kész a hasadó anyagok gyártásának teljes leállítására is, de arra is, hogy az ilyen anyagokat gyártó üzemeket kölcsönösségi alapon, fokoza­tosan állítsák le egy bizonyos kitűzött időn belül. Foster példákkal próbálta •lusztrálni az amerikai javas­­­lat jelentőségét, majd azt in­dítványozta, hogy a hasadó anyagokat gyártó üzemek fo­kozatos bezárását kapcsolják össze az üzemről -üzemre­ tör­­­­ténő ellenőrzéssel. Ezt az ellen­őrzést a nemzetközi­ atomener­gia-ügynökség végezhetné, amelynek a­­ Szovjetunió épp úgy tagállama, mint az Egye­sült Államok. Lukanov bolgár megbízott felszólalásában elítélően nyi­latkozott a NATO sokoldalú nukleáris haderejének meg­teremtésére irányuló tervekről. Hangsúlyozta, hogy e tervek megvalósítása a nukleáris fegy­verek elterjedésére vezetne. Támogatta a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak azt a javaslatát, hogy mind a két német állam, kötelezze magát, nem igyekszik nukleá­ris fegyvert szerezni és mind a két Németország területe váljék nukleáris fegyvermen­tes övezetté. A továbbiakban Lukanov ki­jelentette: Bulgária kormánya nagy jelentőséget tulajdonít annak a gondolatnak, hogy nyilvánítsák a Balkánt atom­fegyvermentes övezetté, s haj­landó tárgyalásokat kezdeni az érdekelt országok vezetőivel erről a kérdésről. Carapkin, a Szovjetunió kép­viselője felszólalásában a ka­tonai­­ költségvetések csökken­­tésének­ kérdésével foglalko­zott. Kiemelte a brazíliai meg­bízott részéről előterjesztett javaslat jelentőségét, rámuta­tott arra, hogy a katonai költ­ségvetések lefaragásának és az így felszabaduló eszközök bé­kés célokra való felhasználá­sának gondolatát a Szovjetunió mindig támogatta.­­ A szovjet kormánynak az a javaslata — fűzte hozzá­­ r, hogy tíz—tizenöt százalékkal csökkentsék a katonai költség­vetéseket, évi tizenkét—tizen­­nyolcmilliárd dollár megtaka­rítást jelentene a világ szá­mára. Ha ezt az összeget az államok gazdaságának, közok­tatásának, közegészségügyének fejlesztésére fordítanák, ez igen kedvező hatással lenne a né­pek jólétére. Az említett ös­­­szeg jelentős részét a fejlődés­ben levő országok technikai megsegítésére lehetne felhasz­nálni. Ezzel a csütörtöki ülés véget ért. A leszerelési bizottság leg­közelebbi ülését február 18-ra tűzték ki. (TASZSZ, ADN, AFP.) Az amerikai szélső­ okionali elemek fe­mérhetetlen károkat okozhatnak Stevenson beszéde SPRINGFIELD (MTI): Stevenson, az Egyesült Ál­lamok képviselője az ENSZ- ben beszédet mondott az Ab­raham Lincoln Társaság Springfieldben tartott ünnepi összejövetelén. Beszédében — jelenti a Reuter — élesen bí­rálta az amerikai szélsőséges jobboldali elemeket. Mint mondotta, eszméik hirdetésé­vel felmérhetetlen károkat okozhatnak. Emlékeztetett a Kennedy elnök életét kioltó gyilkos merényletre, amely a világnak úgy mutatta be az Egyesült Államokat, mint a féktelenség és az erőszak földjét. Bírálta a felelőtlen­­ kezdeményezéseket, közöttük „az egyik elnökjelöltnek” azt a javaslatát, hogy az Egyesült Államok váljon ki az ENSZ- ből. Mint a Reuter megjegyzi, Stevenson nem említett neve­ket, de félreérthetetlenül a szélsőségesen fajgyűlölő John Birch társaságra, valamint Goldwater, köztársaságpárti elnökjelöltre célzott.

Next