Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-12 / 214. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁ­CS NAPILAPJA ÁRA: 90 FILLÉR TITO ELNÖK ÉS KISÉRETE BUDAPESTEN • • Ünnepélyes fogadtatás a Keleti pályaudvaron — Kádár János és Tito beszéde — Fogadás a vendégek tiszteletére Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének, Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar­ Nép­köztársaság kormánya elnökének meghívására hivatalos láto­gatásra pénteken reggel hazánkba érkezett Joszip Broz Tito, az Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége. Az államelnökkel együtt Magyarországra érkezett Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi­­ Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, Kocsa Popovics­­ külügyminiszter és felesége, Nikola Dzsuverovics külkeres­kedelmi miniszter, Bogdan Crnobinja, a köztársasági elnök főtitkára, dr. Radivoje Berovics prof., a Szövetségi Nemzet­gyűlés szociális-egészségügyi tanácsának alelnöke, Szergije Makijedo, a külügyminisztérium protokollfőnöke, Milan Ve­­sdsnik, a külügyminisztérium főosztályvezetője, Petar Babics vezérőrnagy és Luka Bozsovics vezérőrnagy. A határon a vendégekhez csatlakozott Dusán Csalics magyarországi jugo­szláv nagykövet és felesége. A jugoszláv fővárostól a vendégekkel együtt utazott Zá­por György, hazánk belgrádi nagykövete és Gergely Miklós, a külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. A kelebiai határállomásra Tito elnök és a többi jugo­szláv vendég elé utazott Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Péter János külügyminiszter, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője, Molnár Frigyes, a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, valamint a járási és a községi vezetők. Tito elnököt és feleségét, valamint a többi jugoszláv vezető személyiséget a hatá­ron ünnepélyesen fogadták. A vendégek különvonata a Rákóczi-induló hangjai mel­lett pontosan 8 órakor gör­dült be az állomásra. A vo­natból kiszálló Tito elnököt és feleségét, Jovanka Brozt és a többi jugoszláv vendéget először az állam és a párt képviselői, utána a helyi ve­zetők köszöntötték, majd Gáspár Sándor mondott üd­vözlő beszédet, amelyre Tito elnök válaszolt. A nagy tapssal fogadott beszéd után a vendégek el­beszélgettek a fogadtatásukra megjelent megyei, járási és községi vezetőkkel, majd az eléjük utazott magyar párt­és állami vezetők társaságá­ban felszálltak a külön­­vonatra, amely kevéssel fél kilenc előtt tovább indult Budapest felé.­­ A jugoszláv vendégek fo­gadására már jóval 11 óra előtt gyülekeztek a főváros dolgozói a Keleti pályaudvar Kerepesi úti oldalánál. A nap­fényes időben több ezren gyűltek össze és sok ezren várakoztak a pályaudvarhoz vezető útvonalaikon is. A vendégek fogadtatására ünne­pi díszt öltött a pályaudvar épülete és a környező házak. Jugoszláv, magyar és város zászlóik, üdvözlő feliratok kö­szöntötték a vendégeket. A pályaudvar érkezési oldalával szem­ben levő épület homlok­falát Joszip Broz Tito, Dobi István és Kádár János nagy­méretű arcképe díszítette, alatta felirat hirdette: ,.Sze­retettel köszöntjük Joszip Broz Tito elvtársat, jugo­szláv vendégeinket!” Joszip Broz Tito és felesé­ge, valamint kísérete fogadá­sára megjelent Dobi István, a népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és felesége, Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke és felesége. Apró Antal, a kormány elnök­­helyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Fock Jenő és Kállai Gyula, a kormány el­nökhelyettesei, Komócsin Zol­tán, a Népszabadság főszer­kesztője, Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Szirmai István, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bi­zottság póttagjai és a Közpon­ti Bizottság titkárai. ★ Pontosan, 11-et mutatott az óra, amikor a Rákóczi-induló pattogó hangjai mellett be­gördült jugoszláv vendégeink különvonata a pályaudvar csarnokába. Villantak a fotó­riporterek lámpái, peregtek a filmfelvevőgépek, s a vonat ajtajában mosolyogva megje­lent Joszip Broz Tito. A vonatról lelépő Tito el­nököt és feleségét, továbbá kíséretének tagjait elsőnek Dobi István és felesége, Kádár János és felesége köszöntötte. Dobi Istvánná és Kádár Já­nosné virágcsokorral kedves­kedett Jovanka Broznaik. Hosszan zúgott a taps, ami­kor a vendégek a magyar ve­zetők társaságában, KISZ-fia­­talok, úttörők és kisdobosok sorfala között elhaladva ki­léptek a pályaudvar előtti térre. A budapestiek meleg szeretettel köszöntötték Tito elnököt és feleségét. Elhangzott a díszjel, a dísz­­zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett a jugoszláv államfő­nek. Ezután felcsendültek a jugoszláv és a magyar him­nusz hangjai, közben 21 tü­zérségi díszlövést adtak le a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnökének tiszteletére. Joszip Broz Tito Dobi István és Kádár János társaságában ellépett a felso­rakozott díszőrség előtt és köszöntötte az egységet. Úttö­rők virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. Tito elnök ezután üdvözöl­te a fogadtatáson megje­lent magyar közéleti veze­tőket és a diplomáciai testü­let képviselőit. Ezután Kádár János lépett a mikrofonhoz, hogy üdvözöl­je a vendégeket Kedves Tito elvtárs! Tisztelt jugoszláv bará­taink! Mély megelégedéssel és őszinte örömmel tölt el ben­nünket, hogy meghívásunkat elfogadva, hivatalos látoga­tásra eljöttek hozzánk; kel­lemes számunkra, hogy szí­vesen látott vendégekként üdvözölhetjük önöket itt, ha­zánk fővárosában, Budapes­ten. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében szívből köszöntöm Jo­szip Tito elvtársat, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetségének főtitkárát és ked­ves feleségét, Jovanka Broz asszonyt. (Taps.) i Szívélyesen üdvözlöm Velj­ko Vlahovics elvtársat, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége Végrehajtó Bizott­ságának tagját, Kocsa Popo­vics elvtársat, Jugoszlávia külügyminiszterét, Nikola Dzsuverovics elvtársat, Ju­goszlávia külkereskedelmi miniszterét és valamennyi kedves jugoszláv vendégün­ket. (Taps.) Az önök személyében forrón köszöntjük déli szomszédunkat, a jugo­szláv népet, amellyel bennünket, magya­rokat a történelemben évez­redes sorsközösség, a mában pedig a közös szocialista cél, a béke, a népek szabadságá­nak és társadalmi haladásá­nak ügye köt össze. A két, szomszédos, szocializmust építő ország népeinek közö­sek az érdekei. Jól szolgálja érdekeinket barátságunk, amely ma már nemcsak egy­szerűen jószomszédi, hanem a szocialista szellemű egyet­értés, a kölcsönös bizalom és hasznos együttműködés jegyében erősödik. Kedves Tito elvtárs! Kedves vendégeink! Őszintén örülünk annak, hogy mostani látogatásuk al­kalmával találkoznak majd dolgozóinkkal és közvetlen tapasztalatot is nyernek ar­ról az erőfeszítéseket kívánó, de jelentős eredményeket hozó nagy munkáról, amelyet a magyar nép végez a szoci­alista társadalom teljes fel­építéséért. Meggyőződésem, hogy bárhol járnak majd ha­zánkban, mindenütt a szoci­alizmust építő jugoszláv nép iránt érzett rokonszenvvel, a meleg barátság érzéseivel fognak találkozni. Bizonyos, hogy az önök mostani magyar­­országi látogatása jelen­tős hozzájárulás lesz a két nép jó viszonyának­ fej­lesztéséhez. Tárgyalásaink, az építőmun­ka tapasztalatainak kölcsö­nös cseréje hasznosan hozzá­járulnak majd egymás állás­pontjának jobb megértésé­hez és erősítik együttműkö­désünket népeink, a szoci­alizmus és a béke javára. Még egyszer szívből üd­vözlöm mindnyájukat és ké­rem önöket, érezzék jól ma­gukat nálunk, a vendégszere­tő magyar nép körében. Éljen a magyar és a ju­goszláv nép barátsága, a szocializmus és a béke! (Taps.) Kádár János nagy tapssal fogadott üdvözlő szavai után Joszip Broz Tito mondott beszédet. Kedves Dobi elvtárs! Kedves Kádár elvtárs! Elvtársnak és elvtársak! Kedves barátaink! Nagyon hálás vagyok azért a kedves fogadtatásért, amelyben engem, felesége­met és munkatársaimat ré­szesítettek, valamint azokért a meleg szavakért, amelyeket ön, kedves Kádár elvtárs, a szocialista Jugoszláviához és népeihez intézett. Engedjék meg, hogy az önök fővárosá­ba, Budapestre érkezve átadjam a baráti magyar népnek Jugoszlávia népei szívélyes üdvözletét és legjobb szerencsekívánatait. Örülünk annak, hogy al­kalmunk nyílott az önök or­szágába látogatni és köze­lebbről megismerkednünk az­zal a fejlődéssel, amelyet Ma­gyarország az utóbbi években gazdasági és társadalma éle­tének számos más területén elért. Munkatársaimtól, akik nemrég meglátogatták az önök szép országát, már hal­lottam erről, örülök annak, hogy az elkövetkező néhány nap során alkalmam lesz személyesen is találkozni (Folytatása • 2. oldalon) Tito elvtárs Dobi és Kádár elv­társak társaságában a Keleti pályaudvar peronján. (Regös István felvétele) I­ fő feladatokra összpontosítsuk az erőt Kibővített megyei pártbizottsági ülés Egerben Bíró József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, tegnap délelőtt 9 órakor nyi­totta meg Egerben a kibővített megyei pártbizottsági ülést A napirendnek megfelelően elő­ször Hazai Béla elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára je­lentést terjesztett elő a Köz­ponti Bizottság 1963. december 5-i határozatának végrehajtá­sáról, megyénk ipari üzemei­nek első félévi tervtelj­esítésé­ről, valamint a további felada­tokról. Bevezetésként Hazai Béla emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság határozata megszabta a párt, az állami szervek és a tömegszervezeteik 1964. évi főbb politikai, és gaz­dasági feladatait. A határozat­ból adódó konkrét feladatokat a megyei pártbizottság január 10-i ülésén, a területi pártszer­vek és az alapszervezetek ja­nuár és február havi taggyű­léseiken vitatták meg. Milyen tapasztalatokat ho­zott a határozat végrehajtása? — tette fel a kérdést az elő­adó. — Egyértelműen helyeslő, vagy kritikailag elmarasztaló választ adni nem lehet és nem is szabad — hallottuk a beszá­molóból. Az állami ipar első félévi termelési tervét 102,7 százalékra teljesítette, és általáiban jobban megfelelt a népgazdaság igényeinek, és a lakosság szükségleteinek, ör­vendetes, hogy azoknak az üzemeknek a termelése fejlő­dött gyorsabban, a fejlődés di­namikája ott volt nagyobb, ahol a termelés fejlesztése gaz­daságos, a gyár­tmányok vi­szonylag korszerűek és jó do­log az is, hogy az anyagigé­nyes gyártmányok helyett ál­talában nőtt a munkaigényes gyártmányok aránya. Hiányos­ságként mutatkozik, hogy mo­zaikból, cementlapból, téglá­ból és cserépből nem termel­tek üzemeink annyit, mint amennyit a terv előírt és amennyit a felhasználó üze­mek és a lakosság igényelt. A beszámoló határozottan rámutatott, hogy csak ott le­gyen tervtúlteljesítés, ahol az indokolt, ahol a termékre szük­ség van. Ha indokolatlanul túlteljesítik a tervet, az éppen olyan baj és káros, mint a le­ipari üzemeink az első fél évben 14,8 százalékkal töb­bet termeltek, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban. maradás, mert ha rak­tálban termelünk, akkor nő a kész­let, a következő évi anyagot — importanyagot — használják fel, kedvezőtlen anyagi—tech­nikai arányok alakulnak ki. A szénbányászat teljesítette éves tervét, sőt a kívánt mér­tékben túl is teljesítette. Ugyanez vonatkozik a dióda- és félvezetőgyártásra, valamint a villamos energia termelésére. Hazai Béla a termelés üte­mességét befolyásoló objektív tényezőkön túlmenően főleg a gátló tényezőkre mutatott rá. Ezek között is a legfeltűnőbb, hogy a termelés anyagi—techni­kai előkészítése tervszerűtlen, sokszor kapkodás lesz úrrá, mert elmulasztották a kellő elő­készítést és hiányosan szervez­ték meg a munkát Több he­lyen a gazdasági vezetők gyak­ (Folytatása a 3. oldalami Az ipari termelés összetételének alakulása

Next