Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

TO.ÄG PROLETÁRJAI. egyesüljetek: AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVI. évfolyam, 38. szám. . ÁRA: 80 FILLÉR 1965. február 14., vasárnap Országgyűlés után — nagy feladatok előtt Háromnapos tanácskozás után befejezte munkáját az országgyűlés ez évi első ülésszaka. Az országgyűlés napi­rendjén —jó külpolitikai állásfoglalások mellett — egyetlen és alapvető kérdés szerepelt: megvitatni a pénzügyminiszter által beterjesztett idei költségvetést. A napirend témája és címe „sima"’ országgyűlést ígért, ahol a miniszter elmondja a számokat, a képviselők tudomásul veszik a különböző bi­zottságokban már a szakemberek által kidolgozott számok­ra épülő tényeket és a jól végzett munka tudatában haza­utaznak. Nos, nem ez történt A költségvetés vitája egész né­pünk, társadalmi rendünk további fejlődésének rendkívül sokoldalú, mélyen elemző, a hibákat bátran feltáró, konst­ruktív javaslatokban és megjegyzésekben bővelkedő „szim­póziumja” lett A költségvetés számadatai közé és mögé fel­sorakozott egész életünk, minden nagyszerű eredményünk, de azok a nem kis számú nehézségek is, amelyeket megol­dani nekünk kell és mi is fogunk. Interpelláció ugyan nem hangzott el ezen az országgyűlésen, de mint Kádár János miniszterel­nök megjegyezte, lényegében valamennyi hozzá­szólás interpellatív jellegű volt, zömében nemeseik kifogá­solt, de intézkedéseket, módszereket javasolt a továbbfejlő­dés hogyanjára, lényegében a KB 1964. évi decemberi hatá­rozata végrehajtására. Kérlelhetetlen őszinteség, józan realitás, az elért ered­ményekre joggal épülő szocialista optimizmus volt a jel­lemző a háromnapos vitára. Népgazdaságunk helyzetének, bel- és külpolitikánknak olyan alapvető kérdései kerültek felszínre, amelyek már jó ideje foglalkoztatják a Magyar Népköztársaság polgárait, valamennyi becsületes dolgozóját, s amelyeknek megvitatása hű kifejezője volt annak az egységnek, amely a párt, a kormány politikáját és a dol­gozó nép céljait, véleményét, állásfoglalását illeti. Ha a párt decemberi határozata feltárta gazdasági éle­tünk fő nehézségeit és megjelölte az 1965-ös tervév leg­döntőbb feladatait, akkor ez az országgyűlés tételesen is kidolgozta, elfogadta és törvényerőre emelte azokat a mód­szereket, tennivalókat, amelyeknek segítségével már eb­ben az évben is jelentős előrelépést tehetünk a szocializmus építésében. A képviselők, a beszámoló, Kádár János mi­niszterelnök, — az egész országgyűlés! — egységesen uta­sította vissza azokat a bel- és külföldi rosszindulatú re­ménykedő véleményeket, miszerint hazánk gazdasági éle­tében valamiféle csőd fenyegetne. A tények igazolják és a képviselők „hazulról hozott” példái illusztrálták, hogy népgazdaságunk és ennek nyomán politikai életünk to­vább fejlődött az elmúlt esztendők alatt, hogy az ötéves terv négy esztendejét általában még túl is teljesítettük. „Politikánk elvileg megalapozott, a gyakorlatban ki­próbált és bevált Pártunk önálló, országunk szuverén, fej­lődésünk minden kérdésében választott legfelsőbb párt- és állami szerveink döntenek. A magyar nép magáévá tette a szocialista társadalom teljes felépítésének program­ját, s az út mentén elmaradozó madárijesztőkre pillantást sem vetve, minden akadályon át feltartóztathatatlanul ha­lad előre történelmi útján” — mondotta ezzel kapcsolatban Kádár János, a kormány elnöke, de nem mulasztotta el hozzátenni, hogy „... a számokkal mérhető előrehaladás mellett vannak olyan egyenetlenségek, nehézségek, hibák, amelyek megszüntetéséhez kellő figyelemre és nem kevés erőfeszítésre van szükség.” i.. és a költségvetés vitájában minden kendőzés nél­kül, igen élesen határozták meg a legkülönbözőbb szintű vezetés fogyatékosságait, a pazarlás okait, a szocialista munkaerkölcs kialakításának állami és politikai módsze­reit, a mennyiségi szemlélet minőség­­re való átállítá­sának tennivalóit a termelésben, a termelés és az élet­­színvonal összhangját, mint egyetlen lehetőség­ét a dolgozó nép jólétének további emeléséhez. Ez a három nap nem igényli a jelzőket! Nincs szükség arra, hogy dobál­ódzunk a szavakkal, „történelmi”, „döntő fontosságú”, „forduló­pontot jelentő” jelzőket aggasszunk a legfelsőbb törvény­hozó testület munkájára.­­ Sokkal inkább arra van szükség, hogy a párt decem­beri, s most, az országgyűlés ülésszakának határozatait, törvényes rendelkezéseit, az ott elhanzott javaslatokat, fel­adatokat maradéktalanul megvalósítsa, ki-ki a saját mun­katerületén. Bírálni a hibákat, fogyatékosságokat, — erre szükség van, enélkül nem haladhat előre népünk, de dolgoz­ni, körülnézni saját portánkon gondolkodni, új lehetősége­ket, tartalékokat feltárni, erre legalább olyan szükség van, mert enélkül még kevésbé haladhat előre hazánk. S a szocializmust építő Magyarország politikai, gazda­sági, társadalmi fejlődése, népe alkotó munkájának min­den sikere elválaszthatatlan a szocialista tábor további erő­södésétől, a szocialista országok népei barátságának, együtt­működésének elmélyülésétől. S mindez együtt elválaszt­­hatatlan attól az erőtől, amely a világ békéjének záloga, s amely biztatást és hitet jelent a szabadságukért küzdőknek,, a szabadság, az építés, az önállóság útjára nemrég lépett népeknek. Az országgyűlés időszaka befejeződött, a munka igazán azonban csak meet kezdődött! KGS! Felszabadulási ünnepség Budapesten A Fővárosi Tanács szomba­ton ünnepi ülésen emlékezett meg Budapest felszabadulá­sának­ 20. évfordulójáról. Az új városháza feldíszített nagytermében rendezett ün­nepi tanácsülésen részt vett és az elnökségben foglalt he­lyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás —paraszt kormány elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első tátikára, Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Sza­la~­sits Árpád, az 1945-ös Buda­pesti Ideiglenes Törvényható­sági Bizottság első elnöke, dr. Harrer Ferenc, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizo­ttsá­­nak tagja, a tanácstagok korelnöke, A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság titká­ra, az évforduló ünnepségei­re hazán­kba érkezett szovjet küldöttség­­ vezetője, G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Az ünnepi tanácsülésen megjelent Fehér Lajos és Kál­lai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei, az MSZMF­ Politikai Bizottságának tag­jai, jelen volt az MSZMP Központi Bizottságának, a tárnaialmi munkás—paraszt kormánynak és az Elnöki Tanácsnak több tagja, a fel­szabadulást követő idők volt városvezetői, továbbá a volt alpol­gárm­es­terek és tanács­elnök-helyettesek, a kerületi pártbizottságok első titkárai, a tanácsi végrehajtó bizott­ságok elnökei, a budapesti társadalmi és tömegszerve­­zetek vezetői, a budapesti üzemek küldöttei. Ott voltak az ünnepségen az évforduló alkalmából ha­zánkban tartózkodó szovjet küldöttség tagjai, a főváros felszabadításában részt vett szovjet csapatok képviselői, a budapesti harcokban részt vett magyar partizán egysé­gek számos tagja. Cigarettaszünet és kávézás helyett Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárrészlegének dióda-üzemrészében — kísérletképpen — bevezették a munkahelyi testnevelést. Hogy milyen eredménnyel — erről szól. a­­ 19. oldalon levő riportunk. (Kiss Béla felvételei) IVVVV'VVVVV/'^téVVSAA^VVVWVNAAAAA/VVVvVSA/WWVAAAAAI'VVVV'VN'., Nagyszabású tiltakozások világszerte a vietnami háború kiterjesztése ellen A Daiy Worker szombati számában megállapítja, hogy az Egyesült Államok Észak- Vietnam elleni agressziója a koreai, a szuezi és a kubai események óta a legsúlyosabb békét fe­nyegető fejlemény. A csehszlovák és külföldi diákok Prágában nagygyű­lést tartottak az amerikai agresszió elleni tiltakozás je­gyében — jelenti a CTK. Az Az Indonéz Nemzeti Front nyilatkozatban bélyegezte meg az amerikaiak vietnami eljárását, és az indonéz nép támogatásáról biztosította Vietnam népét. A kínai nagyvárosokban a lakosság felvonuláso­kon tiltakozott az ameri­kaiak észak-vietnami ag­ressziója miatt. Az Egyesült Államok több egyetemén nagyszabású diák­tüntetés zajlott le, amelyen az egyetemisták felemelték szavukat a vietnami háború folytatása és kiterjesztése el­len. Oslóban és az osztrák fővárosban ugyancsak tünte­tők vonultak az amerikai nagykövetség elé. A felvo­nulóik Amerika-ellenes jel­szavakat kiáltoztak. Csőmbe összeesküvést sző a brazzaville-i Kongó ellen? BRAZZAVILlE (TASZSZ): Pascal Lissouba, a Kongói Köztársaság (Brazzaville) mi­niszterelnöke rádióbeszédében bejelentette, hogy a köztársa­ság ellen nemzetközi össze­esküvés készül, azzal a cél­lal, hogy megszüntessék a függet­lenségét és szuverenitá­sát, a Leopoldville-i Kongóhoz csatolják. Az összesküvők a megbukott Brazzaville-i elnököt, Youlou abbét szeretnék uralomra juttatni.­­ A fő irányító természetesen Csembe, akinek az az álma, hogy a Brazzaville-i Kongó bekebelezésével energiát szol­gáltasson a Pointe Noir-i ipa­ri komplexumnak Katanga természeti kincsei feldolgozá­sára. Az összesküvés mögött belga, angol, francia, és amerikai pénztrösztök állnak amelyeknek az a reményük, hogy így folytatni tudják a kongói természeti kincsek kizsákmányolását. A terv részletes kidolgozását Csom­be múlt év novemberi euró­pai útja alkalmával fejezték be, amikor bizonyos — Brüsszellel, Londonnal és Lisszabonnal kapcsolatban ál­ló — magán, sőt hivatalos körök megállapodtak a Csom­óénak nyújtandó „kézzelfog­ható” segítségben. Papok tüntetése Madridban MADRID (MTI): Háromszáz em­ber, közöt­tük több mint száz pap tün­tetett szombaton dél­előtt a madridi „Igazság palotája” előtt, tiltakozásul egy jogta­lan bírósági döntés ellen. A bíróság épületében négy politikai vádlott perét tár­gyalták. A vádlottak — pap, regényíró, monarchista poll­­­tikus, s egy gyógyszerész — öt évvel ezelőtt négyszázad magukkal aláírtak egy leve­let, amelyben tiltakoztak amiatt, hogy az ottani rendőrség bru­tálisan bánik a politikai foglyokkal. A madridi bíróság a négy ember ügyében jogtalanul úgy döntött, hogy zárt ajtók mögött tartja meg a tárgya­lást, s még jogászokat sem engedtek be a terembe. Ek­kor kezdődött meg a tünte­tés a bírósági épület előtt. fiz ISI egyre erősebb „Megtorlásra készül Vietnamban Két amerikai tábornok is meghalt a saigoni bombatámadás során csoportja elhatározta, A Dél-Vietnamban állomá­sozó amerikai haderők szóvi­vője közölte, hogy a partizá­nok a szombatra virradó éj­szaka hét gránátot lőttek a Saigontól 480 kilométerrel észak-keletre fekvő Bong Son melletti dél-vietnami katonai repülőtérre. A Vietnami Tájékoztató Iroda jelentése szerint a dél­vietnami szabadságharcosok az amerikai katonai mis­­­szió saigoni főhadiszállá­sa elleni bombatámadás során 55 amerikait öltek meg, köztük két táborno­kot. Dirksen szenátor, a republi­kánusok szenátusi csoportjá­nak vezetője Johnson elnök­kel folytatott telefonbeszélge­tése után adott rádió­nyilat­kozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak min­den egyes partizántámadásra egyre erősebb „megtorlással” kell válaszolnia. A szenátor szerint lehetséges, hogy a Dél- Vietnamban jelenleg tartóz­kodó 23 000 amerikai „katonai tanácsadó” helyzetét újabb amerikai csapatok küldésével erősítik meg. Az AFP­ New York­-i jelen­tése saint kubai emigránsok egy hogy a kubai ellenforradalmá­­­rok körében toborzást in­dít dél-vietnami partizá­nok ellen harcoló egysé­gek felállítása céljából. Az AFP idézi a londoni Daily Mailt,, amely szerint Malaysiában az angol hadse­reg dél-vietnami katonákat képez ki a dzsungel­háború­ra. A lap szerint mindez az angol kormány hozzájárulá­sával történik. Ez az első eset, hogy Anglia pozitívan támo­gatja az Egyesült Államokat a vietnami háborúban. (MTI)

Next