Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-22 / 197. szám

VCLÁG PROLETÁRJAI, EGYEST T­EFTEK! AZ MSZMP HEVES MEG­YEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVIII. évfolyam, 197. szám­ára; 50 fillér 1967. augusztus 22., kedd Alkotmányunk és az új kenyér ü­nnepén Kellemes, szép, napos időre ébredtünk augusztus 20-án, vasárnap. A hagyományokhoz híven színes, változatos ese­ményekkel ünnepeltük alkotmányunk 18. születésnapját. Szé­­les érdeklődésre számot tartó ünnepi beszédek, eleven kul­turális programok, sportesemények jegyében telt el a nap. Sok helyen zenével, tánccal köszöntötték ezt a napot, me­­gyeszerte vidám emberekkel találkozhattunk, akik örömmel szegték meg az új kenyeret. Hevesen Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet Nemzetiszínű és piros zász­lók, valamint árnyat adó fák várták Hevesen az ünnepi nagygyűlés részvevőit. Mint­egy két és fél ezren jöttek el az ünnepségre — az állami gazdaságból, a szövetkezetek­ből, üzemekből, intézmények­ből, — hogy együtt ünnepeljék alkotmányunk születésnapját és az új kenyér ünnepét, a meghallgassák Oláh György­nek, az MSZMP Központi Bi­zottsága tagjának,, a Heves megyei Pártbizottság első tit­kárának beszédét. Az ünnepség elnökségében helyet foglaltak a hevesi járás és község vezetői, társadalmi és tömegszervezetek, vala­mint a termelőszövetkezetek képviselői. Ott volt az elnök­ségben Sramkó László, a He­vesi Járási Pártbizottság első titkára és Magyar István, a Hevesi Járási Tanács vb-elnö­­ke is. A nagygyűlés részvevőit Papp Sándor, a Hevesi Köz­ségi Tanács vb-elnöke üdvö­zölte, majd Oláh György elv­­társ tartotta meg ünnepi be­szédét. A megyei pártbizottság első titkára méltatta az alkotmány jelentőségét, részletesen szólt az alkotmányban biztosított jogokról és kötelességekről. Példákkal bizonyította, ho­gyan válnak gyakorlattá az alkotmány paragrafusai, s a dolgozók milliói hogyan élnek ezekkel a jogokkal, lehetősé­gekkel. Örvendetes — mon­dotta többek között —, hogy dolgozó népünk nemcsak az alkotmányban foglalt jogokat, hanem a köteles­ségeket is megértette, így a jogok és kötelességek együtt válnak mindennapi gyakorlattá, mintegy alapot adva további sikereinkhez, célkitűzéseink valóra váltásá­­hoz. Ezután a harmadik ötéves tervi­ célkitűzéseiről beszélt az előadó, majd e témakör kere­tében szólott az új gazdasági mechanizmusról is. — Sok vita előzte meg és kíséri most is az új gazdasági mechanizmus bevezetését. A legfontosabb, amit látnunk kell: az új gazdasági rendszer nem cél, hanem eszköz. A cél a népgazdaság fejlődé­sének meggyorsítása, gazdasá­gunk erősítése, lehetőségeink jobb kihasználása és termé­szetesen életkörülményeink javítása. — Gazdasági reformunkkal kapcsolatosan Nyugaton a szo­cializmus csődjéről beszélnek, úgy gondolom, nem kell kü­lönösebben bizonyítani, men­­nyire téves az ilyenfajta okos­kodás. Az új gazdasági me­chanizmus segítségével mi Vmi a kapitalizmust kívánjuk visszaállítani, hanem a szocia­lizmus lehetőségeinek jobb és hathatósabb kihasználásával éppen a szocialista társada­lom fejlődését gyorsítjuk meg. — Törvényszerű, hogy a ré­gi módszerek, amelyek kezdet­ben nagyszerűek voltak és je­lentős eredményre vezettek, ma már elavultak, fékezik a haladást, a fejlődést. Nincse­nek örök jó módszerek, jó for­mák. Büszkék vagyunk eddigi eredményeinkre, de ha látjuk, hogy egy gazdasági forma, egy irányítási módszer túlélte ön­magát, akkor bátran elhagy­juk ezt a régit,­ és olyan gaz­dasági rendszert vezetünk be, amely jobban biztosítja a he­lyi kezdeményezést, s meg­gyorsítja fejlődésünk ütemét. Befejezésül az új kenyér ünnepéről beszélt a megyei pártbizottság első titkára. — Régi hagyomány, hogy alkotmányunk születésnapján ünnepeljük az új kenyeret is. Bátran és büszkén ünnepel­hetünk, hiszen olyan gabona­­termést sikerült betakaríta­nunk, amelyet eddig még so­ha. A mezőgazdaság dolgozói nagyszerű munkát végez­tek: a hozzáértés, a lelke­sedés és a szorgalom ered­ményeként megtermelték és betakarították az or­szág kenyerét. Dicséret és köszönet ezért a mezőgazdaság valamennyi dolgozójának, s mindazoknak, akik részt vállaltak ebben a nagy munkában. Az ünnepi beszéd után Sze­pesi Jánosné, a hevesi Rá­kóczi Tsz tagja, a szövetkezet dolgozóinak nevében egy ro­pogósra sütött kenyeret nyúj­tott át a megyei pártbizottság első titkárának, majd elhang­zott Csepeli Szabó Béla Új kenyér című verse. A délutáni órákban külön­böző sportrendezvények, a földművesszövetkezet divat­­bemutatója, este pedig kultúr­­műsor szórakoztatta a heve­sieket.★ Az alkotmány ünnepe előtt! napon tartottak nagygyűlést Kompolton, ahol dr. Csicsai József mondott beszédet. Ugyancsak szombaton Szihal­mon dr. Fülöp Andor és Ver­­peléten Gere István tartott ünnepi megemlékezést. Mátra­­füreden szombat délután pe­dig átadtak egy négymillió fo­rintos költséggel felépült er­dészeti székházat és a hozzá tartozó művelődési otthont. Az avatáson megjelent Bíró József, a megyei tanács vb­­elnöke is. Vasárnap délelőtt 10 órakor Biró József, a megyei tanács vb-elnöke Szűcsiben tartott nagygyűlést. Berecz István és Kéri István, a megyei tanács vb-elnökhelyettesei Kálban, illetve Átányban, a kultúrház­­ban megtartott ünnepség szó­nokai voltak. Nagyszabású ün­nepségre került sor Lőrinci­ben, ahol Szalay Istvánnak, a megyei tanács vb-elnökhelyet­­tesének ünnepi beszéde után kitüntettek­­ 22 kiváló tsz-tagot. Mezőtárkányban Sebestyén János, a KISZ Heves megyei bizottságának első titkára mondott beszédet, Sarudon megszegték a­ Hatvan •Hatvanban már szombat este műsoros ünnepi „élő­­program" várta a város la­kóit: fővárosi művészek köz­reműködésével divatbemuta­tót rendezett a szövetkezeti áruház.­' Vasárnap reggel a városi népkertben feldíszített sátrak várták az ünneplő embereket, akik nemcsak a város lakóiból, hanem a környező községek­ből autóbusszal, teherautókkal érkező tsz-parasztokból tevőd­tek össze. Az alkotmány napi nagygyű­lés délelőtt 10 órakor kezdő­dött. A díszemelvényen mint­egy háromezer ember előtt, helyet foglaltak a város és a járás vezetői. Bartos Imre, a Hazafias Népfront városi el­nöke nyitotta meg az ünnep­séget. Ezután dr. Szatmáry Nagy Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára mondott ünnepi beszé­det. Hangsúlyozta első szabad alkotmányunk óriási jelentő­ségét, kiemelte a széles körű demokratizmust, amely a köz­dr. Földi Pál, a megyei párt­bizottság osztályvezetője, Tar­­namérán Fejér István, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője, Detken dr. Bíró Lajos, Tiszanánán dr. Kádár János, Atkáron Varga Mihály beszélt az ünnepségen, ügyek intézése terén lépten­­nyom­on megnyilvánul, kitért az új gazdasági reform né­hány kérdésére és elemezte a nemzetközi helyzetet, annak­ legfontosabb problémáit. Szólt arról, hogy augusztus 20-a nemcsak alkotmányunk szüle­tésnapja,­­ hanem nemzetközi szövetkezeti nap és a kenyér Budapesten elsősorban a kül­ső kerületekben, zeneszóra, köszöntő muzsikára ébredt a lakosság; a városban minde­nütt zászlódíszbe öltözött há­zak, utcák, és terek fogadták az alkotmány megszületésének 18. évfordulóját. Délelőtt 10 órakor a Duna Margit-híd és Lánchíd közötti szakaszán ren­dezték az MHS vízi- és légi­parádéját. Kelemen Lajosnak, a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének ünnepe is. A nagy tapssal fogadott be­széd után Rabecz Lajos, a hat­vani Lenin Tsz elnöke, az­­ új lisztből sütött kenyérrel aján­dékozta meg dr. Szatmáry Nagy Imrét. Az egész nap vidáman, a gazdag program jegyében telt el. Jól sikerült a munkás—pa­raszt találkozó, — az alkot­mány napi, egyben a szövetke­zeti napi ünnepség. A közön­ség kedvére válogathatott a szórakozások közül- megnéz­hette az MHS modellezők Ki­nizsi sporttelepi bemutatóját, vagy élvezhette a KISZGV irodalmi színpadának és ének­karának műsorát, valamint a hatvani Tűzmadár tánczene­,­kar’ számait, amelynek hang­­­­jai mellett éjfélig tartott a szabadtéri dal­ ünnepi beszéde után nemzet­közi motorcsónak-versenyt láthatott a körülbelül félmil­lió néző. Lenyűgöző műrepülő bemu­tató következett, amelynek vé­gére a gépek hatalmas rózsát formáltak az égre. Ezután három h­atai más úszó test tűnt fel a hullámo­kon, s rajtuk élőképet mutat­tak be katonák, színes forma­ruhákba öltözött sportolók. Később 800 kilométeres se­bességgel száguldó lökhajtásos repülőgépek reszkettették meg a levegőt. Lélegzetelállító mu­tatványt hajtottak végre, óriás­kereket írtak le, majd nyíl­egyenesen törtek a felhők fölé. A közönség láthatott ejtőer­nyős célbaugrást, s gyönyör­ködhetett a helikopterekből ki­ugró színes ejtőernyősök mu­tatványaiban. Felejthetetlen élmény volt a finálé is: a parti naszádok díszlövései és fegyverropogás közepette harc­kocsik és kétéltűek úsztak vé­gig a Duna vizében. A levegő­ben rakéták robbantak és az egész légteret nappali tűzijá­tékkal festették meg, a paletta minden színében, tónusában. Délután a főváros valamen­­­nyi kerületében szinte futó­szalagon követték egymást az események és műsorok. A sza­badtéri színpadokon hivatá­sos és öntevékeny művészeti együttesek léptek fel, a játszó­tereken, a művelődési házak­ban, a parkokban vidám műso­rokkal örvendeztették meg a legfiatalabbakat. A peremkerületekben gyű­léseket, munkás-paraszt ta­lálkozókat rendeztek és kora reggeltől késő estig csúcsfor­galom volt a főváros kedvelt­ szórakozóhelyein. z új kenyeret indan Látványos légi- és vízi arádé Derűs ünnep Budapesten Szepesi Jánosné átnyújtja az új lisztből sütött kenyeret Oláh Györgynek, a megyei pártbizottság első titkárának. A hevesi nagygyűlés részvevőinek egy csoportja... (Fotó: Pilisy)

Next