Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-19 / 247. szám
StfeAS PRG&ETÄ R JAI, EGTBSOtJCTEKI ÄRA? » Flt&fift XViI. évfolyam, 217. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. október 19., csütörtök Világraszóló áj fl szovjet autó simán eszi kozmikus győzelem: l»Vietnam’veled raszunk mus űrállomás a Venusra 350 millió kilométeres út — Páratlan tudományos adatok — A Venus 4. eljuttatta a Szovjetunió címerét a bolygóra — Flernard Lovell professzor : „ Nagyszerű eredménye a tudománynak* -99 MOSZKVA (TASZSZf) A Venus 4. szovjet automatikus űrállomás szerdán hajnalban a világon elsőként simán leszállt a Venus bolygó felületére és adatokat szolgáltatott a bolygó légköréről. A Venus 4. a második kozmikus sebességgel jutott be a Venus bolygó légkörébe, szerdán, moszkvai idő szerint reggel hét óra 43 perckor. Az űrállomásról levált egy tudományos laboratórium, amely aerodinamikai lefékeződés és ejtőernyőrendszer működésbe lépése eredményeképpen ereszkedett le a Venus felszínére. Az űrállomás körülbelül 330 millió kilométert tett meg, míg eljutott az égitestre. Négyhónapos útja során sok érdekes adatot szolgáltatott a világűr fizikai tulajdonságairól. A Venusra érve az űrállomás műszerei megállapították, hogy a bolygónak nincs mágneses mezeje, a bolygót nem veszi körül sugárzási övezet. A műszerek gyenge hidrogén burkot jeleztek. A Venus bolygó pályájának befejező, leereszkedési szakaszán az űrállomás műszereinek mérési adatai szerint a légkör hőmérséklete 40 fok Celsius és 280 fok Celsius között, a légköri nyomás 1—15 atmoszféra között ingadozott. A mérések azt mutatták, hogy a légkör majdnem teljesen széndioxidból áll, oxigén- és vízgőztartalma körülbelül másfél százalék, nitrogénnek észrevehető nyomai nem voltak tapasztalhatók. A műszerek 25 kilométeres pályaszakaszon végeztek állandó méréseket és másfél órán át továbbították a Földre a Venus légkörének adatait. Az adatok feldolgozása folyik és a közzétételükre sor kerül majd. A Venus 4. a bolygó felületére leereszkedve eljuttatott oda egy emblémát, mely a Szovjetunió címerét ábrázolja. Ez már a második ilyen eset. Az első emblémát a szovjet címerrel a Venus 3 juttatta erre a bolygóra, amikor 1966. március 1-én becsapódott a Venus felületére. A Venus 4. szovjet automata űrállomás által végzett tudományos kísérletek a szovjet tudomány és technika újabb kiemelkedő győzelmét jelentik, igen fontos szakasz a Naprendszer bolygóira vonatkozó kutatások során. Az űrállomás július 12-én indult el célja felé, egy Föld körüli pályára felbocsátott szputnyikról, ugyanúgy, mint három szovjet elődje. Amikor leereszkedett a Venus bolygóra, az körülbelül 80 millió kilométerre volt a Földtől. A Venus bolygóra vonatkozó tudományos kutatások 1961. február 12-én kezdődtek, amikor a Szovjetunió felbocsátotta a Venus 1. jelzésű automatikus űrszondát. Ennek súlya 643,5 kilogramm volt. A Venus 1. a számítások szerint százezer kilométer távolságban haladt el a bolygó mellett. A szovjet tudósok az e kísérlet során szerzett adatok alapján 1966. február 27-én felbocsátották a 963 kilogramm súlyú Venus 2. automatikus űrállomást, s ez már csak 24 000 kilométer távolságban haladt el az Esthajnalcsillag mellett. A Venus 3., amelyet 960 kilogrammos súllyal küldtek fel, három és fél hónapos repülés után 1966. március 1-én elérte a Venust és eljuttatta a bolygó felületére a Szovjetunió címerét. Az Egyesült Államok másfél évvel az első szovjet kísérlet után, 1962 júliusában felbocsátotta a Venus bolygó irányában a Mariner 1. jelzésű űrszondát, de az letért pályájáról és meg kellett semmisíteni. Egy hónap múlva az amerikaiak megismételték a kísérletét és a Mariner 2. 1962. december 14-én 35 000 kilométerre haladt el a bolygó mellett. 1967. június 14-én — két nappal a Venus 4. fellövése után — az amerikaiak útnak indították a Mariner 5. jelzésű űrállomást, amelynek a jelentések szerint október 19-én kell elrepülnie a Venus bolygó mellett. Az első szovjet szputnyik 1937. október 4-én történt felbocsátása óta eltelt tíz év alatt a Szovjetunió körülbelül 250 objektumot juttatott el a Föld, a Nap és a Hold körüli pályára. A hordozórakéták utolsó fokozatát is beleértve, együttes,súlyuk meghaladta az 1300 tonnát. Több mint húsz mesterséges égitestet gyorsítottak fel második kozmikus sebességre, ami lehetővé tette kijutásukat a bolygók közötti térségbe. MOSZKVA (TASZSZ): Bernard Lovell professzor, a londoni Jodrell Bank csillagvizsgáló igazgatója, nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának. „Semmiféle kétség nem fér ahhoz — mondotta —, hogy közép-európai idő szerint 4.38 órakor a Venus 4. leszállt a Venus bolygóra.” A Jodrell Bank több mint másfél órán át vette a Venus 4. jelzéseit és magnetofonszalagra rögzítette azokat. Most folynak a megbeszélések arról, hogy az angol intézet átadja ezeket a szalagokat Keldis akadémikusnak. A kísérlet jelentőségéről szólva Lovell kijelentette, hogy az két szempontból is nagyszerű eredménye a tudománynak. Először is a Föld felszínétől 50 millió mérföld távolságra sikeres leszállást hajtott végre a szovjet űrállomás; másodszor: erről az égitestről most fontos tudományos adatokat nyerünk. ★ Papel Popovics szovjet űrhajós, aki 1962-ben a Vésztok 4. űrhajó fedélzetén 48 kört tett a Föld körül, a Venusra szállt szovjet űrállomásról kijelentette: „Újabb lépést tettünk a csillagokhoz vezető létrán.” Egyelőre senki sem mondhatja meg — hangsúlyozta Popovics —■, hogy az első ember mikor repül a Venusra, de kétségtelenül sor kerül erre is. MOSZKVA: Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa üdvözölte azokat a tudósokat, tervezőket, mérnököket, technikusokat és munkásokat, akik részt vettek a Venus 4. szovjet ön-működő űrállomás létrehozásában, felbocsátásában és biztosították az űrállomás 5 repülését. Az újabb kozmikus győzelem nagyszerű ajándék az októberi forradalom 50. évfordulója alkalmából. Szemléletesen tanúsítja a szovjet nép alkotó képességeinek felvirágzását, s a Szovjetunió erejének növekedését, a szocialista rendszer fölényét . — állapítja meg a szovjet vezetők üdvözlete [UNK] Szerdán este a moszkvai utcákon megjelent a Pravda rendkívüli kiadása. A moszkvaiak pillanatok alatt elkapkodták az egyetlen lapból álló újságpéldányokat, amelyek piros címbetűkkel hirdetik a világszenzációt: 5 szovjet űrállomás a Venuson. A Pravda ismerteti az elsőj külföldi visszhangokat is. Legérdekesebb közöttük Bernard Lovell professzornak, a Jodrell Bank angliai obszervatórium igazgatójának a nyilatkozata, akivel a Pravada londoni tudósítója telefoninterjút készített. ( tudományos kommentárunk a 2. oldalon.) Provokációs kabinetülés Nyugat-Berlinben A Bundestag szerdán folytatta provokációs nyugat-berlini „munkahetét” Nyugat- Berlinben és ennek keretében Kiesinger kancellár elnökletével miniszteri megbeszélést tartottak a nyugat-berlini Bundeshausban. Von Hase kormányszóvivő sajtóértekezletén tájékoztatta az újságírókat. A tájékoztatóból kitűnt, hogy Bonn nem hallgat az elhangzó figyelmeztetésekre, sőt Nyugat-Beint jogellenesen még szorosabban kívánja az NSZK-hoz kötni. Elmondotta, hogy a kabinetülés határozata szerint a bonni minisztertanács legközelebbi ülésén foglalkozni fognak Nyugat- Berlin helyzetével. A cél, hogy „a nemzet figyelmét” Nyugat-Berlinre irányítsák. Kiesinger kancellár a kabinet ülése után elutazott Nyugat-Berlinből. Harc a légi kalózok ellen Az amerikai betolakodók nagy árat fizetnek agressziójukért. Képünk Luong Van Tin főtiszt légvédelmi egységének tüzelés előtti készülődését ábrázolja. A vietnami légvédelmi alakulatok egyre több amerikai támadó gépet semmisítenek meg. Kiveszik a részüket a harcból a nők is. A hármas katonai zónában levő Nam Hgan kis falu eddig több mint 300 légitámadást élt át. Képünkön: Hong Hi Hue, a helybeli női milícia parancsnoka, az egyik légitámadás során szerzett tapasztalatokat magyarázza a falu makettjén. A kaliforniai Oaklandben több mint ötezer egyetemi hallgató nagyszabású tüntetésen tiltakozott a vietnami agresszió és a háborús katonai szolgálat ellen. A háborúellenes hetet a vietnami agresszió befejezését követelő amerikai szervezeteknek az a csúcsbizottsága szervezi, amely az idén áprilisban a több százezres New York-i tüntetést rendezte. A hét végén az Egyesült Államok valamennyi vidékéről repülőgépeken, autóbuszokon és különvonatokon a tüntetők tízezrei érkeznek Washingtonba, ahol — éppen akkor, amikor a Pentagon az eszkaláció kiszélesítésével és a VDK elleni szárazföldi invázió tervével foglalkozik — követeljék a háború befejezését. A képen: Oaklandben a rendőrök gumiból okkal támadják a tüntetőket. (stádiotelefoto — MTI Külföldi Kép ® Mikgálaö