Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-17 / 218. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIX. évfolyam, 218. szám ARA: 10 FILLÉR 1968. szeptember 17., kedd Ü1AI seg fizeti Luk Egyik közös gazdaság el­nökével beszélgettem a na­pokban. Főként a nyári aszályos időjárás került szó­ba, a szövetkezet vezetője elmondta, hogy milyen ká­rokat okozott az eső hiánya Aztán végül elgondolkozva hozzátette, hogy a kedvezőt­len időjárás ellenére sem nagyon­­ panaszkodhatnak­­mert a búza igen szépen ter­mett, holdanként megadta a tizenöt mázsát. Ezt annak köszönhetjük — tájékozta­tott hogy az elmúlt ős­­­szel igen jó minőségű talaj­munkát végeztünk, minden területünket felszántottuk időben. Megragadott és elgondol­koztatott ez a mondat. Ma már ugyan nincs abban sem­mi különös, hogy minden te­rületet felszántanak időben, természetesnek tartja ezt minden gazda, minden veze­tő. Csak akkor tűnik fel az embernek, ha arra gondol, hogy néhány évvel ezelőtt ez még nem volt általános jelenség. Jó néhány közös gazdaság „áttette” az őszi szántás egy részét tavaszra, s néhol szinte akk­or húzták az ekék a barázdát, amikor máshol már az aratásra ké­szültek. Hányszor lehetett hallani, hogy a nyári munkacsúcsok miatt, csak későn tudtak a talajmunkák­hoz, őszi betakarításhoz hozzákezdeni. Az őszi munkák elvégzése természetesen ma sem kön­­­nyű feladat. Nagy gondossá­got, előkészítést, alapos szer­vezést igényel. Nem jelent könnyű feladatot­­, de megoldhatatlan feladatot sem. A szövetkezetek zömé­ben ma már elegendő trak­tor és munkagép áll rendel­kezésre, többnyire saját gé­pek, s emberek is vannak­­ kellő számban. És valahogy az őszi mun­kák visszhangja is csende­sebb lett. Régebben szinte nap mint nap követték egy­mást a híradások a rádió­ban, sajtóban, televízióban, hogy már ennyi hold fel van szántva, ennyi elvetve s még ennyi meg ennyi van hátra. Nem hiányoztak azok a mondatok sem, amelyek új­ra és újra biztatták a szö­vetkezeti vezetőket, hogy gyorsítsanak a munka tem­póján. Ma már kevesebb híradás lát napvilágot s az is inkább ténymegállapító jellegű. Nem azért, mintha ez a munka, már kevesebb figyelmet érdemelne, csu­pán azért, mert mindenki tudja, hogy ma már nincs különösebb szükség a bizta­tásra. Ha valaki járja a ha­tárt, láthatja, hogy minden­hol szorgalmasan dolgoznak az emberek és a gépek. (kapost) Hat szocialista ország szakszervezeteinek képviselői tanácskoztak 1968. szeptember 14-én, Bu­dapesten Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Ma­gyarország, a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Szovjetunió szakszervezeti központjának képviselői ta­nácskozást folytattak. Az értekezleten részt vett: a bolgár szakszervezetek kül­döttsége Róza Koritarova, a szakszervezetek központi ta­nácsa elnökének vezetésével; a csehszlovák szakszervezetek küldöttsége Karel Polacsek, a szakszervezetek központi ta­nácsa elnökének vezetésével; a lengyel szakszervezetek küldöttsége Ignacy Loga-So­­winski elnök vezetésével; a magyar szakszervezetek kül­döttsége Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa főtitkárának vezetésé­vel; a Német Demokratikus Köztársaság szakszervezetei­nek küldöttsége Herbert Warnke, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség or­szágos vezetősége elnökének vezetésével; a szovjet szak­­szervezetek küldöttsége Alek­­szandr Seljepin, a szakszer­vezetek össz-szövetségi köz­ponti tanácsa elnökének ve­zetésével. A találkozó során, amely a teljes őszinteség és elvtár­­siasság légkörében folyt le, baráti tapasztalatcserére ke­rül sor e kölcsönös érdek­lődésre számot tartó kérdé­sekben. A találkozó folyamán a nemzetközi szakszervezeti mozgalom fejlődésének, a to­vábbi bölcsös kapcsolatok és a szakszervezetek közötti együttműködés aktuális kér­déseit vitatták meg. A tanácskozás részt­ve­vői egyetértettek abban, hogy a moszkvai szovjet— csehszlovák megállapo­dás reális alapot nyújt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság helyzetének normalizálásához. A jelenlegi helyzetben en­nek a megállapodásnak gya­korlati megvalósítása Cseh­szlovákia munkásosztályának és valamennyi dolgozójának legégetőbb feladata. A találkozó részt­vevői megelégedéssel állapították meg, hogy Csehszlovákia szakszervezetei — az ország munkásosztályának legszéle­sebb szervezetei — támogat­ják a moszkvai megállapo­dást és felelősségérzettel vál­lalták magukra azt a felada­tot, hogy elősegítik a fenti megállapodásokból fakadó kötelezettségek végrehajtá­sát. Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió­­ szakszervezetei országaik munkásosztályának mély szolidaritását nyilvání­tották a CSSZK dolgozóival és szakszervezeteivel a moszkvai megállapodás vég­rehajtásában és kifejezték azon meggyőződésüket, hogy gazdag forradalmi hagyomá­nyaik alapján Csehszlovákia szervezett dolgozói és népe a CSKP vezetésével képes lesz megoldani az előttük álló bo­nyolult feladatokat. A hat szocialista ország szakszervezeteinek képviselői megértésüket fejezték ki azon intézkedések iránt, amelyeket a CSSZK-ban fo­ganatosítanak a CSKP ja­nuári és májusi plénumainak határozataival­­ összhangban­­melyek a múlt hibáinak meg­szüntetésére irányulnak. Ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a munkásosztály hatal­mának megvédése és megszilárdítása nyújtja a legfontosabb biztosítékot a múlt hibáinak kijaví­tásához, a szocialista demokrácia to­vábbi kibontakoztatásához, a szocialista társadalom fej­lesztéséhez. A munkásosztály e harcát csakis akkor koro­názhatja siker, ha azt a kommunista párt, a szocializ­mus építésének vezető ereje irányítja. A tanácskozás részt­vevői kifejezték határozott szán­dékukat, hogy fellépnek azon erők ellen, amelyek a CSSZK-ban január óta zajló pozitív folyamatot a szocia­lizmus elleni nyílt, vagy ál­cázott támadásra, ellenséges nacionalista és kommunista­ellenes hangulatkeltésre akarják felhasználni. A tanácskozás részt­vevői kifejtették meggyőződésüket, hogy ily módon lehet hozzá­járulni a csehszlovákiai hely­zet gyorsabb normalizálásához és ezáltal az ideiglenesen Csehszlovákia területén tar­tózkodó szövetséges csapatok fokozatos kivonásához. A hat ország szakszerve­zeti központjai a jövőben is minden támogatást megad­nak pártjaiknak és kormá­nyuknak országuk gazdasági. (Folytatás a 2. oldalon) Magas rangú FAO-tisztviselők érkeztek hazánkba O. . . Fischni­ek, a FAO- nak, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének vezérigazgató-helyettese és R. C. Fortunescu, a FAO protokollfőnöke hétfőn négy­napos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A magas rangú FAO-tiszt­viselők látogatást tettek a MÉM-ben, ahol dr. Dimény ,­ a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Kazareczki Kálmán minisz­terhelyettes, a FAO Magyar Nemzeti Bizottságának elnö­ke fogadta őket. A megbeszé­lésen szóba került: Magyar­­országnak milyen lehetőségei vannak arra, hogy mindenek­előtt a fejlődő országoknak nyújtandó szolgáltatások és szállítások terén bekapcsolód­jon a FAO programjaiba. (MTI)­ Gondolkodásra serkenti elemzések ★ Pártcsoportok — eleven sejtek ★ Terjeszkedik a MEGYEVILI ★ Randevú a Kopasz OrosKluk­­ban ★ Egri Dózsa — Bp. Spartacus 3:1 Vasas-üzemi szocialista brigádok vezető­iek megyei értekezlete Megyénk vasas üzemei szo­cialista brigádjainak képvi­selői hétfőn az egri Finom­­szerelvénygyárban tanácskoz­tak. Az értekezleten részt vett Szabó Ferenc, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának munkatársa, Kiss József, az SZMT közgazdasági bizottsá­gának vezetője és Visontai Bertalan, a KISZ megyei bi­zottságának ifjúmunkás fele­lőse is. A megnyitó után Kócza Imre, a Finomszere­­vény gyár vezérigazgatója a bervai munkaverseny fejlődéséről, egy évtizedes tapasztalatairól, biztató eredményeiről beszélt, majd módszertani segítségül helyi példákat sorolt a szervezéssel, irányítással, ér­tékeléssel és jutalmazásokkal kapcsolatban. Ezt követően Kiss József, a Vas- és Fémipari Dolgozók szakszervezetéhez tartozó me­gyei üzemek szocialista mun­kaversenyéről számolt be. Előadásában kiemelte, hogy a megyei mozgalom tíz eszten­dővel ezelőtt éppen vasas kez­deményezésre indult, s az el­telt időszakban a méltó foly­tatás sem maradt el. Az idén már 534-re emel­kedett a részt vevő bri­gádok száma s 7354 em­bert kötelez vállalása. A közös ígéret értéke meg­haladta a 41 millió forin­tot, s igen biztató az, hogy már az első féléves teljesítés összege 27,5 millió forint! Az idei versenynek a KMP megalakulása 50. évfordulójá­nak megünneplése adott újabb lendületet, frissebb, elevenebb színt. Több a mű­szaki fejlesztéssel és az anyag­­takarékossággal összefüggő célkitűzés, eredmény — mint korábban. S mindennek csak örülni lehetne, ha ugyanekkor másfelől nem késztetne elgon­dolkodásra az, hogy szembe­tűnően csökkent az újítási kedv, ez előzőeknél jóval ki­sebb a j­­avaslatok száma. Ez utóbbit, már a verseny­­mozgalom hibái között emle­gette az előadó, csakúgy, mint azt, hogy feltűnően kevés mérnök, közgazdász, technikus tá­mogatja a brigádokat, több helyütt nem fordítanak megfelelő gondot a propagan­damunkára, megfeledkeznek a népszerűsítésről, s még sok­felé baj van a jutalmazások­­kal is. A továbbiakban üzemláto­gatásra került sor: a tanács­kozás részvevői helyszíni ta­pasztalatszerzéssel egészítet­ték ki az előadások anyagát , majd ebéd után többen is elmondták véleményeiket, kü­lönféle hasznos javaslatokkal próbálták javítani a közös munkát. Végezetül megállapodtak abban, hogy a találkozás hasznos volt, ki-ki sokat lá­tott, hallott, és tanult s ezért a jövőben az eddigi gyakor­lattól eltérően nem évenként, hanem fél évenként rendeznek hasonló értekezleteket. A legközelebbi tanácskozásra előreláthatóan január végén, vagy február végén, a Mátra­­vidéki Hőerőműben kerül sor. Sajnálatos, hogy a meghí­vás ellenére is­ több igazgató és szakszervezeti felelős távol maradt a tanácskozástól. é—nö Ünnepi tanévnyitó az Egri Tanárképző Főiskolán 200 elsőévest avattak a főiskola polgárává megyei pártbizottság osztály­vezetője, dr. Lénávai Vilmos az Egri Városi Tanács vb-el­nöke, valamint dr. Csicsa József, a pedagógus szakszer­vezet megyei titkára. A Himnusz elhangzása után dr. Somos János, a főiskola igazgatóhelyettese üdvözölt az ünnepség részvevőit, majd Szűcs László, a főiskola igaz­gatója mondott ünnepi be­szédet. Értékelte az elmúl tanév eredményeit, tapaszta­latait, ismertette azokat feladatokat, célkitűzések, amelyek teljesítése az intéz­mény hallgatóira és tan­tes­tü létére várnak az új tanévber Dr. Pálmai Kálmán, a Mű­velődésügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese el­is­merő szavak kíséretében adt át Nagy Ernőnek, a rajztan­szék tanárának, eddigi mun­kássága jutalmaként a „Szo­cialista kultúráért” kitünte­tést. Betegsége miatt nem jö­hetett el az ünnepségre a idős pedagógus, Kertész De­zsőné, aki kerek fél évszázad­dal ezelőtt szerzett tanítói ok­levelet, s így csak kihirdeti­­tudták: idén ő lett az „arany diploma” birtokosa. Ezután tanári pályázatok eredmény­hirdetésére került sor, m­ajd azoknak a hallgatóknak a ne­vét olvasták fel, akik az 196­­9-es tanévben népköztár­sasági ösztöndíjjal folytathat­ják főiskolai tanulmányai­kat Idén 21 hallgatót ért ez a ki­tüntetés. A tanévnyitó ünnepség zá­ró eseménye volt az első éve hallgatók hagyományos eskü­tétele. Az ünnepi eskü téte után Szűcs lászló igz­­gati 200 új hallgatót avatott kéz­fogással a főiskola polgárává Az idei tanévben összesen 1600 hallgató tanul az Egr Tanárképző Főiskolán. Az egri Lyceum — a tanár­képző főiskola — ódon épü­letének folyosói újra benépe­sedtek. Hétfőn délelőtt, ünne­pélyes keretek között, meg­nyitották az 1968—69-es új tanévet. Az ünnepség kezdete előtt az intézmény vezetői el­mondották : a hallgatók a nyá­ri szünetet is hasznosan töl­tötték, újabb munkasikerek­kel öregbítve iskolájuk jó hí­rét. A hallgatók egy­harmada dolgozott az építőtáborokban, mások a mezőgazdasági mun­kákban segítettek, a termés­­betakarításból vették ki ré­szüket. A dolgozó főiskolások összesen 15 000 munkaórát teljesítettek. A tanévnyitó ünnepségre a főiskola dísztermében került sor. Az elnökségben helyet foglalt dr. Tamás László kandidátus, a megyei pártbi­zottság titkára, Szalay István, a megyei tanács vb-elnök­­helyettese, dr. Földi Pál, a Szűcs László, iskola polgáraivá, a tanárképző főiskola igazgatója kézfogás­sal avatta az elsőéveseket a fő­(Fotó: Kiss Béla)

Next