Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-11 / 236. szám

MŰSOROK1 H­ádi#­ KOSSUTH 8.S0 Lányok, asszonyok 8.40 FII harm. hangverseny 30.14 Hallgassuk együtt! 10.39 Káúln színhíu: Ma este Játszunk 12.20 Melódiákoktól 14.00 Fúvószene 14.23 CJ zenei újsfág 13.20 Fiatalok tánczeneműsora 18.03 Húszas stúdió 17.03 Áriák 17.38 Felelet 18.08 ÚJ lemezeinkben 18.23­ 139-660. Automata kö­zönségszolgálat »2.20 Táncoljunk! 0.10 Melódiákoktól PETŐFI 8.05 Operettek 8.55 Verbunkosok, nóták 9.45 Válaszolunk hallgatóink­nak 12.00 Az élő népdal 12.14 Händel* és Schumann­­művek 14.15 Kórusok 14.26 Népdalok 13.00 Közvetítés bajnoki labda­rúgó-mérkőzésekről 13.20 Várkonyi Endre írása 15.30 Alt- és tenoráriák 16.05 Közvetítés bajnoki labda­rúgó-mérkőzésekről 16.20 A hét műsorából 18.10 Az NDK kultúrájának hete 19.05 Népdalok 19.35 Szimf. hangverseny 21.40 Vidám műsor 22.10 Népi zene 22.115 A kecskeméti színház magyar bemutatóiról *2.50 Operakettősök 13.10 Hans Eisler-művek 23.18 Daljátékrészletek MAGYAR 1.59 9.25 10.50 16.25 21.50 22.10 Tévészőttes A kockázat... Egyszer volt . . . Meserevü Simon Menyhért születése. Magyar film Hírek Látogatás Frank Frigyes festőművésznél A tv-Jelenti Cicavízió Két kéz.* Illyés Gyula verse Tv-híradó Nem vagyok teljesen őrült. „. ..... mai módra”. Ko­lozsvári Grandpierre Emil írásaiból Tv-híradó Balettfilm POZSONYI 14.55 Labdarúgó-ligamérk. 17.30 A természet csodái 18.00 Lányok, fiúk magazinja 19.50 Védelem minden napra. Természetin m 20.15 Bonanza: Vadnyugati kalandfilmsorozat 21.45 Zenés műsor EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete :21 és 8 órakor. Karamazov testvérek EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: 4/16 és 1/28 órakor: Huszárkisasszony GYÖNGYÖSI PUSKIN: Modern Monte Christo HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A hét aranyember HATVANI KOSSUTH: San Gannaro kincse FÜZESABONY: Háború és béke TV. PÉTERVASARA: A kacsa­­ 12S-kor csenget Egerben, délután 3 órakor: AZ ÜGYNÖK­ HALÁLA (Móricz ifj. bérlet) este 7 óra­kor: AZ ÜGYNÖK HALÁLA (Katona-bérlet) 18.10 18.15 18.40 19.25 19.35 20.00 20.20 20.40 Egy kis tudomány A LÉZER A lézerberendezés és az ál­tala kibocsátott lézersugár angol eredetű szavak kezdő­betűiből keletkezett. Magyar fordítása: fényhullámok kel­tése gerjesztett elektronok sugárzásával. Ez az öt szó teljesen kifejezi a sugárzás létrejöttének módját. A sugárzás lényegét talán a foszforeszkálás jelenségé­nek példáján érthetjük meg. (Népújság, 1969. szeptember 10). A foszforeszkáló testek kis akkumulátoroknak, táro­lóknak foghatók fel bizo­nyos szempontból. Miért világítanak sötétben is? Ha ezeket fény éri, akkor annak egy részét tárolni ké­pesek, s a fényhatás meg­szűnése után az elnyelt fényenergiát kisugározzák. A tárolást úgy valósítják meg, hogy atomjaik elektron­jainak egy része — melyek „nyugalomban” adott suga­rú gömbpályán keringenek —, a fény hatására gerjesz­tett állapotba kerülnek, min­den pici gerjesztett elektron energiája megnő kis mérték­ben,­­nagyobb sugarú gömb­pályára lépnek. A fényhatás megszűnése után a gerjesz­tett elektronok fluoreszkálás formájában leadják „felesle­ges” energiájukat. Tételezzük fel, hogy egy 1 m2 felületű foszforeszkáló testet 100 watt teljesítményű égővel megvilágítunk egy óra hosszat. Ekkor 100 watt­óra energiát bocsátott ki az izzó. A kis testünk ennek az energiának csak kb. tízmil­liomod részét képes tárolni. Ha ezt tíz óra alatt sugároz­za ki fluoreszkálás közben, akkor a teljesítménye tíz­milliomod watt — igen ki­csi. Ha viszont a kibocsátás időtartama rövidül, a telje­­sítm­ény fokozható, válto­zatlan kibocsátott energia­­mennyiség mellett. Ha csak a másodperc milliomod ré­sze alatt sugározza ki, ak­kor a teljesítménye már 36 kilowattra növekedhet. A Nap a Föld felszínét msenként 0,135 watt teljesítménnyel sugározza. Ha ezen az ala­pon összehasonlítjuk a Nap fényességét a mi testünk fé­nyességével, ez kb. 2 millió­­szor fényesebbnek látszik mint a Nap. A foszforeszkáló testek­nek eddig nem sikerült ily módon fokozni a teljesítmé­nyeiket, de 1960-ban Maiman amerikai tudós talált egy olyan anyagot — a rubint —, amely a tárolt energiát igen rövid idő alatt leadja. A piros rubin Az ékszerként használt ru­bin kémiai összetételét te­kintve majdnem teljesen tiszta alumíniumoxid. Ben­ne azonban kb. minden két­milliomodik alumínium ato­mot krómatom helyettesít. Minél nagyobb a rubin króm­tartalma, annál mélyebb vö­rös színben csillog. Ha fehér fény esik rá, a fény energiá­ja a krómatomok elektron­jait nagyobb energiaszintre emeli, gerjeszti. Ezek azon­ban csak néhány ezredmá­­sodpercig maradnak meg a magasabb energiaszinten és utána visszaesnek, s közben a tárolt energiát vörös fény formájában kisugározzák. A fényenergiát tehát ugyan­csak a gerjesztett elektronok segítségével tárolja a rubin is, mint a fluoreszkáló anya­gok­ A rubint mestersége­­sen is előállítják, alumíni­­umoxidot és krómvegyületet az ívfény hőmérsékletén ös­­­szeolvasztanak. A rubin így, önmagában nem elegendő a nagy teljesítményű fénykibo­csátásra. A láncreakció hatása A rubiniból kb. négy centi­méter hosszú és fél centimé­ter vastag rudat készítenek. A rúd két végét tökéletesen simára és párhuzamosra csi­szolják, és beezüstözik, hogy tükör módjára viselkedjék. Az egyik végén az ezüstözés gyengébb, hogy a fény egy részét áteressze. A rubinru­­dat nagy teljesítményű vil­lanólámpa veszi körül. A lámpa fénye gerjeszti a krómatomok elektronjait. Annyi energiát „pumpál” a rubinrúdba, hogy majdnem krómatom gerjesztett állapot­kerül. Ezután kezdődik az elektronok visszahullása az alap energiaszintre. A köz­ben kibocsátott vörös fény­nek az a sajátsága, hogy elő­segíti a még vissza nem hullt elektronok „kisütését”, az ezek által kibocsátott fény újabbakét, s ez így fokozó­dik láncreakciószerűen, míg az összes atom ki nem sü­­tődik. Közben a kezdeti vö­rös fény energia fokozatosan növekszik, és kb. ötszázszor teszi meg az utat a két tük­röző felület között. A fel­erősödött fény nagyobb része ek­kor átjut a félig áteresztő ezüstbevonaton és elindul a lézersugár az útjára. Pontos mérés óriási távolságokban A rubinrúd tengelye irá­nyában kiinduló fénysugár igen nagy mértékben párhu­zamos sugarakból áll. 100 kilométer távolságban sem haladja meg a sugárnyaláb átmérője az ötven métert. Az Apollo—11 Holdra szálló komphajójának személyzete egy lézertükröt­ hagyott, a Holdon. Az elhelyezett­­ lé­zersugarat visszaverő priz­­más tükörrendszer legfonto­sabb sajátsága, hogy a suga­raknak mintegy 90 százalé­kát visszaverik, és biztosít­ják a sugaraknak a kiindu­lási pontba történő pontos visszaérkezését. A lézerref­lektort sokáig nem találták meg a kaliforniai tudósok, mert nem volt ismeretes so­káig a pontos leszállás helye. Augusztus 1-én találták meg és mintegy ötszáz mérés eredményeképpen a lézertü­kör és a lézer-berendezés tá­volságát 363 153,44 kilomé­ternek állapították meg, kb. ötven méteres pontossággal A lézersugár sebessége igen nagy: 300 000 kilométer má­sodpercenként. A Föld—Hold —Föld utat alig több mint két másodperc alatt teszi meg. Az alkalmazott lézer­sugár felvillanási ideje kb. a milliomod másodper ezred­részéig tartott. A „fényvonat” hossza — amennyi utat a fény ennyi idő alatt meg­tesz — körülbelül egy fél méter volt. Csak az ilyen rövid felvillanású lézersugár tesz lehetővé ily nagy távol­ságokban is viszonylag nagy pontosságú távolságmérést. Az igen rövid „kitörések­ben” leadott teljesítmény sok kilowatt nagyságrendű. Nagy jelentőségű a lézersugarak­nak a fémfeldolgozásra való alkalmatosságuk. A sugarak pontos fókuszálásával, meg­felelő adagolásával a fém­felületek igen pontosan meg­munkálhatók. A felület pon­tonként kihegeszthető tetszés szerinti mélységben. Újab­­ban a nyomdaiparban sike­rült a nyomóformák felüle­tét ily módszrrel kialakíta­ni. A kihegesztés — megfe­lelő irányítóberendezéssel — nagy gyorsasággal végezhe­tő. Ezért méltó partnere le­het az igen nagy teljesítmé­nyű rotációs nyomógépek­nek. Jelentős a gyógyászati fel­­használása is, bár még főleg kísérleti stádiumban van. Sikeresen végrehajtották­ már szemműtétet lézeres besugár­zással. A jól fókuszált sugár­nyalábot a beteg részre irá­nyítják és azt kiégetik. Nagy szerepe van a jól fó­­kuszálhatóságnak a katonai célokra történő felhasználá­sában­­ (halálsugár). Távoli célpontok szétroncsolására alkalmas, de készült már vakító lézerpisztoly is. Az említett példák igazol­ják, hogy milyen széles kö­rű — bár egyik-másik még kísérleti jellegű — a felhasz­nálási területe. A lézerrel kapcsolatos kutatások igen gyors ütemben haladnak. Az első — a rubinlézer — felfe­dezése óta már kb. százötven fajtáját ismerjük. Létezése alig tízéves múlt­ra tekint vissza. Mit rejt a jövő? Azt csak sejteni lehet. A lézertechnika egyre na­gyobb teret fog hódítani. Báder Imre tanársegéd OfEUS ÜGYELET Egerben: Szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Baj­­csy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet: Szom­baton 16 órától 17.30 óráig, vasár­nap délelőtt 9 órától 10.30 óráig, délután 19 órától 17.30 óráig az Egészségház utcai rendelőben. Rendelési időn kívül az általá­nos orvosi ügyeleten: (Bajcsy-Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órá­tól kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön. Szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig, a II-es számú kórházban. (Jókai utca. Telefon: 16-38, 18-44.) Gyermekorvosi ügyelet: Vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. Telefon: 16-36, 16-44. Hatvanban: Szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére la. I A nem­­­etkSH gazdasági együ­ttmű­ködés kislexikona Államközi, kormányközi ■ vállalatközi kapcsolatok A NEMZETKÖZI együtt­működés — gazdasági, politi­kai és katonai egyaránt — különböző szinteken épült ki. Az országok közötti szer­vezett nemzetközi kapcsola­tokat az államok (azok kép­viselői), illetve a kormányok hozzák létre. Így résztvevői és végrehajtói is az államok, vagy a kormányok. Az ál­lamközi és a kormányközi kapcsolatok között általában nincs különbség, szinonim, azonos fogalomként használ­juk. (A továbbiakban a kor­mányközi szót használjuk.) Az országok között a nem­zetközi kapcsolatok sokféle formában jöttek létre, illetve fejlődik. Kormányközi forma például a szerződés­, melyet az államok kötnek. Lehet ez egy évre, vagy több évre szóló külkereskedelmi szer­ződés, amely előírja, hogy kölcsönösen milyen és men­­nyi árut szállítanak a szerző­dő felek egymásnak. Lehet műszaki-tudományos megál­lapodás, amely előírja, hogy kölcsönösen milyen techni­kai eredményeket adnak át egymásnak, milyen területen fejlesztik a technikai és a kutatási kapcsolatokat stb. Lehet pénzügyi megállapo­dás, amely rendelkezik eset­leges kölcsön vagy hitel nyújtásáról, annak feltételei­ről, a kamatról, a törlesztés­ről, s előfordul, hogy az ös­­­szeg felhasználásáról is. Le­het katonai szerződés, poli­tikai együttműködésre szóló megállapodás és sok más. A másik jellegzetes kap­csolatforma a nemzetközi szervezet, amelyet az álla­mok alakítanak meg, azok képviselői vesznek benne részt, és a hozott döntéseket az álamok hajtják végre. Sokféle nemzetközi szerve­zet alakult, de közöttük két nagy csoportot lehet megkü­lönböztetni: az egyik, ame­lyet a különböző társadalmi rendszerű országok létesítet­tek, a másik, amit az azonos társadalmi rendszerű orszá­gok hoztak létre. Az előbbi csoportba tartozik a világ legnagyobb kormányközi szervezete, az Egyesült Nem­zetek Szervezete, az ENSZ 1 és annak külön­féle szakosított intézmé­nyei (a munkaügyi, egészség­­ügyi, postai, meteorológiai, atom stb.), regionális bizott­ságai (pl. az Európai Gazda­sági bizottság stb.) és más szervezetei (az UNCTAD, amely a világkereskedelem­mel foglalkozik). A második csoportba tartoznak az oly­an szervezetek, mint a Közös Piac, a KGST stb. A KGST IS KORMÁN­Y­ KÖZI szervezet, mert álla­mok alakították, s azok vesz­nek benne részt, azok dön­tenek, és hajtják végre a döntéseket. A KGST-re és más államközi szervezetekre is jellemző, hogy csak azok­kal a kérdésekkel foglalko­zik, amelyeket rábíztak és csak olyan döntéseket hoz, amelyekkel az államok egyet­értenek. A kormányközi szervezetek általában nem kötelezik az országot vala­milyen döntés végrehajtásá­ra, csupán ajánlják a végre­hajtást. A kormányközi kapcsola­tokra és azok formáira jel­lemző, hogy csak nagy, az országot lényegesen érintő kérdésekkel foglalkoznak. A gyakorlati kérdések alsóbb szinten kerülnek szóba, s amennyiben termelési kérdé­sekről van szó, úgy a válla­latok szintjén. A nemzetközi kapcsolatok is sokfélék for­májukat tekintve: pl. a vál­lalatok bizonyos termékek közös gyártásában, vagy ér­tékesítésében állapodnak meg, tartósan, vagy néhány évre. De hozhatnak olyan döntést is, hogy az érdekelt vállalatok közösen új válla­latot létesítenek, vagy meg­levő egységeik összeolvad­nak stb. AZ ÚJ GAZDASÁGI me­chanizmus viszonyai között nagyobb szerepet kaptak a vállalatközi kapcsolatok, vagyis a vállalatok önállóan döntenek, a kapcsolatok ki­építéséről más országok vál­lalataival. S itt az anyagi érdekeltség az elsődleges. Ennek ellenére a kormány­közi kapcsolatok szerepe nem mérséklődik. Így pl. a KGST a maga hatáskörében megfelelő kereteket jelöl ki döntéseivel, amelyeket a vál­lalatok töltenek meg kellő tartalommal Így a kormány­közi és a vállalatközi kap­csolatok között szoros az összefüggés. Gy. I. 199. október 11., szombat —­ Peti! — szólt rám as­­­szonyom — Micsoda név! Mennyivel ércesebben zeng: Péter! Így hívták Nagy Péter cárt is. A nép istenként imád­ta! Te pedig, Peti, a munka­helyeden egy tapodtat sem ■ jutottál előbbre. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy veszek neked egy aktatáskát. Olyan szép nagy sárgát, mint egy érett dinnye. Egy ilyen táska tekintélyt ad az embernek, tiszteletet ébreszt. Nejem szentbeszédét kivéte­lesen nagy figyelemmel hall­gattam, mert igazat szólt: az utóbbi időben tényleg rám jár a rúd. Nem választanak már be az elnökségekbe, fele­lős kiküldetésre sem jelölnek, s szinte borravalót adnak prémium címén. Elérkezett hát a tettek ideje, jól érti ezt a feleségem. Aktatáskával kell kezdeni. Szép tekinté­lyes táskával. Bizony, nyugtalan voltam, s izgultam is egy kicsit, ami­kor először mentem munká­ba a pompásan nyikorgó új táskával. Mindazonáltal hanyagul az asztalra dobtam, s azon vol­tam, hogy a lehető legtermé­szetesebben viselkedjem. Így hát mindnyájan­­ úgy tettek, mintha semmi sem történt volna: papírjaikba bújtak, s még csak véletlenül sem néz­tek rám. Egyedül Ivanov, a közgazdász jegyezte meg tás­kámról nem éppen őszintén, hogy „csodálatos", s meg is kérdezte, mennyibe került. Eltelt néhány nap. Egy reg­gel aztán Nyikoláj Szergeje­­vics, az irodafőnök kért, men­jek vele a szobájába. (Meg kell jegyezni, ez volt az első eset, hogy magához hívott ) „Már kezdődik!" — csillant föl a szemem és büszkén kö­vettem főnökömet. — Foglaljon helyet, Pjotr Ivanovics — mutatott a szék­re. — Hogy érzi magát? És kedves felesége? — Köszö­nöm az ér­deklődést, én és a feleségem is ragyogóan érezzük ma­gunkat. — Hát ez pompás! — örült a főnö­köm és szer­fölött kedve­sen nézett rám. Úgy véltem, itt a legmeg­felelőbb pilla­nat, hogy ös­­­szebarátkoz­­zam a veze­tőmmel. — És az ön nagyrabecsült, kedves neje ő­nagysága, hogy’ érzi ma­gát? — kér­deztem nyája­san, miközben egymásra raktam a lábamat. — Hát éppen arról van szó, hogy egy kicsit gyengélkedik. Nekem pedig annyi a mun­kám... Hiszen ön is tudja. Nagyon nehéz helyzetben va­gyok. — Megértem önt, Nyikoláj Szergejevics és terheinek egy részét készséggel vállalom, mert hivatalunk sikereit mindig saját sikereimnek is tekintettem. — Nagyon örülök, hogy nem kellett csalódnom ön­ben. Hej, ha ezt hallották volna munkatársaim! Hármójukat a frász törné, a többiek sárga­ságba esnének az irigység­­­től... Kényelmesebben helyez­kedtem el székemen, miköz­ben Nyikoláj Szergejevics a páncélszekrényhez ment. Eb­ben őrzi a legtitkosabb irato­kat! — Rendkívül fontos érte­kezlet lesz ma a minisztéri­umban: vállalatunk jövőjét eldöntő kérdések szerepelnek napirenden. Ilyen tanácsko­zásról lehetetlen hiányozni vállalatunk képviselőjének. Fölkeltem. Micsoda megbí­zatás! — önnél van az aktatáská­ja? — kérdezte Nyikoláj Szergejevics és tovább kuta­tott a páncélszekrényben. „Tehát csakugyan megtört a jég” — villant át az agya­mon és határozottan rábólin­tottam. — És van benne egy kis szabad hely? — Teljesen üres a táskám, Nyikoláj Szergejevics! — Csakugyan? Hát ez cso­dálatos! Nézze, itt van egy tyúk. Az enyém. Kérem, fá­radjon el vele a feleségem­hez. Mert ugye, kényelmetlen lenne egy tyúkkal a hónom alatt menni a minisztérium­ba. Helyette én fogtam a hó­nom alá a tyúkot, visszamen­tem a szobámba. Minden kol­léga láthatta, amint belegyö­möszöltem abba a szép tás­kába. Ennek már több mint egy hónapja. De Nyikoláj Szerge­jevics felesége még mindig gyengélkedik... Fordította: Ferencz Győző. vn: LEV LOGINOV: Tekintélyes táska

Next