Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
BEJRUT Az iraki kurd kisebbség politikai pártja, a Kurd Demokrata Párt szerdán Bagdadban közleményt hozott nyilvánosságra, amely a március 11-i megállapodással összhangban bejelenti a párt reguláris hadseregének feloszlatását és megtiltja a kurdoknak a fegyverviselést. (UPI) BUDAPEST: A Magyar Népköztársaság és a Baliv Köztársaság kormányai elhatározták, hogy — kapcsolataik tovább fejlesztése és erősítése érdekében — diplomáciai kapcsolataikat nagyköveti szintre emelik. (MTI) DJAKARTA Suharto indonéz elnök megkegyelmezett a halálra ítélt Subandrio volt külügyminiszternek és az ugyancsak halálra ítélt Omar Dhani marsallnak, az indonéz légierő egykori főparancsnokának. A hírt az AFP francia hírügynökség közli jól tájékozott, de meg nem nevezett djakartai körökre hivatkozva. A francia hírügynökség szerint Suharto még március 16-án megkezdett malaysiai látogatása előtt kegyelmezett meg a két halálraítéltnek. Subandriót és Omar Dhanit külön-külön megtartott perekben ítélték halálra, mindkettőjüket azzal a váddal, hogy részt vettek az úgynevezett 1965-ös szeptember 30-i puccskísérletben. Emlékezetes, hogy ennek a „puccskísérletnek” a villámgyors „elfojtása” juttatta hatalomra a ma uralkodó indonéz rendszert. Az AFP híre szerint Suharto más, hasonló vádakkal halálra ítélt személyeknek is megkegyelmezett. A büntetéseket életfogytiglani elzárásra változtatták. (AFP) BUKAREST: Március 25-én Bukarestben megkezdte munkáját a Nagy Nemzetgyűlés negyedik ülésszaka. (AGEPRES) BEJRÚT Egy izraeli gyalogosszázad szerdán több száz méter mélyen behatolt Libanon területére és 40 perces tűzharcot vívott a libanoni hadsereg alakulataival, közölte egy libanoni katonai szóvivő. 1968 óta izraeli egységek összesen 11 alkalommal sértették meg Libanon határait. (MTI) KAIRÓ Iszmat Abdel Megid, az EAK kormányának szóvivője szerdán állást foglalt az amerikai kormány Izraelre vonatkozó döntésével kapcsolatban. A szóvivő figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy fontolja meg világosan és gondosan közel-keleti érdekeit. A százmillió dolláros amerikai hitelekről szólva hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány, amikor a katonai kiadásai miatt eladósodott Izrael segítségére siet, „jutalmazza az agressziót és a hajthatatlanságot, ami meglepő és elítélendő”. BUKAREST DAMASZKUSZ: KENNEDY-FOK BUDAPEST ÚJ DELHI (MTI) Az AGERPRES kínai tudósítójának jelentését közli, amely szerint március 25-én Pekingbe érkezett Cornel Burtica román külkereskedelmi miniszter. Szerdán este vacsorát adtak a román vendég tiszteletére. A vacsora baráti hangulatban telt el. (AGERPRES) Dr. Hureddin Atasszi, a Szíriai Arab Köztársaság államfője és miniszterelnöke baráti látogatáson fogadta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert és küldöttségét. A magyar miniszterrel és küldöttségével baráti eszmecserét folytatott. A küldöttség ma érkezik vissza Budapestre. (MTI) Viszonylag szerencsés kimenetelű baleset történt az április 11-én Hold-expedícióra induló Apollo–13 űrhajó hordozórakétájának üzemanyaggal való feltöltésekor. A rendkívül gyúlékony hajtóanyagot, csöveken át pumpálják nagy távolságból a hatalmas hordozórakétába. Az országos űrhajózási hivatal (NASA) három embere személygépkocsiján éppen körüljárta a Saturnus—5 rakétát, hogy ellenőrizze, nem tartózkodik-e senki a közelben, amikor autójuk sűrű oxigénfelhőbe került, amitől a motorok azonnal lángralobbantak. A három férfi kiugrott kocsijából és szerencsésen elmenekült, a kocsik azonban elégtek. Az űrhajót nem érte kár. A baleset nem befolyásolja a tervezett indítási időpontot. Szerdán a Parlament épületében megkezdődött a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszaka. A két delegációt Apró Antal és Ivan Mihajlov miniszterelnök-helyettesek vezetik. A megnyitó ülésen részt vesz Vaszil Bogdanov, Bulgária budapesti nagykövete is. (MTI) Az indiai parlament alsóháza kedden jóváhagyta a kormánynak azt a döntését, hogy államosítsanak 14 kereskedelmi bankot. Az alsóház viszont elutasította a baloldali ellenzéknek azt a módosítási javaslatát, hogy Indiában államosítsák a külföldi bankokat is. IAFF) MOSZKVA? —’ " Március 25-én baráti találkozót tartott Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió művelődési minsztere és Ilku Pál magyar művelődésügyi miniszter. Megvitatták a két ország közötti kulturális együttműködés továbbfejlesztenek kérdéseit. (TASZSZ) MOSZKVA Szerdán Moszkvában befejeződött a magyar és a szovjet történészek ülésszaka, amelyet Magyarország felszabadulása közelgő 25. évfordulója alkalmából tartottak. A kétnapos ülésszaknak szerdán is gazdag programja volt. Nyezsinszkij szovjet történész előadásában a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit és magyarországi sajátosságait elemezte. Rosszijanova kandidátus a magyarországi antifasiszta ellenállás irodalmáról, Gerskovics kandidátus a magyar szocialista művészet kérdéseiről adott elő. Magyar részről három referátum hangzott el. Balogh Sándor professzor „A népi demokratikus átalakulás néhány kérdése 194». nyarán”. Habuda Miklós, a Párttörténeti Intézet munkatársa „A magyar szakszervezeti mozgalom 1945—48” címmel tartott előadást. Orbán Sándor kandidátus referátumának témája: „A parasztság rétegződésének problémái a mezőgazdaság szocialista átalakításának előestéjén.” Képtávírónkon érkezett: Nyikolaj Podgornij a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke hivatalos látogatásra Iránba érkezett. Képünkön: a szovjet államfő az iráni uralkodó mellett a császári aranykocsiban. (AP—MTI—KS) DTíO, március 26., csütörtök Napi külpolitikai kommentárunk Dobrinyin-Rogers tanácskozás a Közel-Keletről A Közel-Kelet körül változatlanul élénk a diplomáciai aktivitás. A négy nagyhatalom megbeszéléssorozatát felfüggesztették és a mára tervezett találkozót március 31-re halasztották. Indoklásul a szóviv*-k különböző technikai okokra hivatkoztak, csaknem bizonyos azonban, hogy az intézkedés összefüggésben áll egy másik fontos bejelentéssel. Eszerint folytatódnak azok a kétoldalú szovjet—amerikai megbeszélések, amelyek az elmúlt év novemberében megszakadtak és amelyek témája ugyancsak a Közel-Kelet. A megbeszéléseken szovjet részről most is Dobrinyin nagykövet vesz részt, amerikai részről azonban ezúttal nem a novemberi partner Sisco külügyminiszter-helyettes, hanem maga Rogers külügymilnisziter ült tárgyalóasztalhoz a State Department épületében. Aligha férnek kétségek ahhoz, hogy a négyhatalmi megbeszélések elhalasztása és a szovjet—amerikai párbeszéd felújítása között okozati összefüggés van. A Közel-Keleten az utóbbi időben nemcsak a rendezést nem lehetett elérni, de a helyzet gyors romlását sem sikerült megakadályozni. Egyszerűen nem maradt más alternatíva, mint az, hogy a nemzetközi békéért leginkább felelős nagyhatalmak megpróbáljanak közös kezdeményezést kidolgozni. Ezen belül is a legfontosabb a két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok esetleges közös fellépése lenne. Erre természetesen nincs sok esély, hiszen az álláspontok közismert különbsége túlságosan is nagy. Maga az a tény azonban, hogy a megszakadt dialógus ebben a kulcsfontosságú kérdésben folytatódik, feltétlenül örvendetes. Egyiptomiizraeli légi csata KAIRO: Izraeli és egyiptomi vadászgépek légi harcot vívtak szerdán reggel a Szuezi-csatorna északi szektora felett — közölte egy kairói katonai szóvivő. A légi csatában mindkét fél részéről 16 gép vett részt. Egy izraeli repülőgépet megsemmisítettek, egy másikat pedig eltaláltak. Valamennyi egyiptomi repülőgép sértetlenül tért vissza támaszpontjára. (REUTER) Államcsínykísérlet Chilében A35 összeesküvők felett hadbíróság ítélkezik SANTIAGO DE CHILE: Patricio Rojas chieli belügyminiszter szerdán bejelentette, hogy államcsínykísérletet lepleztek le és hiúsítottak meg. Az elvetélt puccs részvevőit a tényleges, valamint nyugállományú katonatiszteket —, akik a bejelentés szerint „meg akarták változtatni az ország alkotmányos jellegét” a hatóságok letartóztatták. Vezetőjük Horacio Gamboa nyugállományú tábornok, aki 1957-ben, Carlos Ibanez elnöksége alatt, a belügyminisztériumot vezette. A chilei biztonsági szolgálat emberei február 18. óta követték nyomon az összeesküvés szálait, amikor katonatisztek egy csoportja kormányellenes gyűlést tartott. Az összejövetelek később többször megismétlődtek. Az összeesküvés felett hadbíróság ítélkezik. (UPI) TAVALY JÚUUSBAN Gramiko külügyminiszter azért tett javaslatot a négy nagyhatalom berlini tárgyalásainak újrakezdésére, mert az összes európai körülmények mind sürgetőbbé tették, hogy tiszta vizet öntsenek ebbe a zavaros pohárba. Amikor a szovjet javaslat elhangzik, a Nyugat-berlini Szövetségi Ellenőrző Bizottság már mintegy 22 esztendeje csak papíron létezett. A három nyugati nagyhatalom, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország gyakorlatilag lehetetlenné tették a SZEB munkáját, azáltal, hogy a városrész feletti közigazgatási jogaikat formálisan — és jogtalanul — átruházták a Német Szövetségi Köztársaságra. Ezáltal olyan válsággócot hoztak létre Európa közepén, amelynek segítségével bármikor kiélezhetik a helyzetet. Gromiko javaslata azért is volt oly időszerű, mert ez a válsággóc a nyugati hatalmak számára is mindinkább „korszerűtlenné” válik, hiszen a rossz emlékű hidegháború terméke. Feltehető tehát, hogy a három nyugati partner is hajlandó változtatni a helyzeten. Szeptemberben megindultak az előtárgyalások a négyhatalmi megbeszélés színhelyéről és időpontjáról. Végül is megegyeztek abban, hogy március 26-án, csütörtökön a Szövetségi Ellenőrző Bizottság immár több mint két évtizede „üzemen kívül helyezett” nyugat-berlini épületében találkozik a Szovjetunió berlini, valamint a három nyugati hatalom bonni nagykövete. MIRŐL FOGNAK TÁRGYALNI? A kérdés lényege: mi a státusa annak a városrésznek, amely 1945-ben, Berlin négyhatalmi megszállásának idején a három nyugati hatalomhoz tartozó zónák egyesítéséből született, s megmaradt a tőkés társadalmi rendszerben, miközben körülötte létrejött a szocialista Német Demokratikus Köztársaság? Nyugat-Berlin tulajdonképpen sziget, amelyet csak a Német Demokratikus Köztársaságon keresztül vezető útvonalakon, vagy légiúton lehet megközelíteni. Az a hidegháborús időkben született koncepció, amely ezt a városrészt az NSZK részének tekinti, abból indult ki, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem életképes, és az adenaueri bonni állam előbb-utóbb be fogja kebelezni. Nyugat-Berlint a három nyugati nagyhatalom sajátos harci előőrsként kezelte. Óriási pénzeket áldozott gazdasági fellendítésére, a bonni vezetők pedig még államelnököt is itt választottak, hogy ezzel is provokálják az NDK-t és hangsúlyozzák: igényt tartanak Nyugat-Berlinie. EZ A KONCEPCIÓ nyilvánvalóan megbukott. Elsősorban azért, mert a Német Demokratikus Köztársaság megerősödött, a világ kilencedik legfejlettebb ipari államává nőtt, és húszéves fennállása alatt olyan tekintélyt vívott ki magának, hogy a bonni vezetők ma már tárgyalóasztalhoz ülnek a nem is olyan rég „szovjet zónaként” kezelt országgal. Ebből következik, hogy a Nyugatnak előbb vagy utóbb el kell ismernie: Nyugat- Berlinnek különleges mindenképpen önálló politikai státusa van, semmiképpen sem tartozik az NSZK-hoz, s a hozzávezető utakon az NDK teljes mértékben gyakorolhatja felségjogait. Ennek elismertetése a tárgyalásokat kezdeményező szovjet fél első számú célja. A nyugati hatalmak azonban le szeretnék szűkíteni a tárgyalásokat a „közlekedési problémákra”; olyan megállapodást szeretnének kötni, amely feltétel nélkül biztosítja a szabad közlekedést az NDK területén átvezető 180 kilométeres útvonalon s korlátozná a Német Demokratikus Köztársaság ellenőrzési jogát. A KEZDET A TÁRGYALÁSOKON bizonyára csak az ellentétes álláspontok tisztázásának és jobb megismerésének szakasza lesz. Mégis bíztató már maga a tény, hogy a 22 éven át tartó „jegyzékháború” helyett végre ismét egy asztalnál ül a négy nagyhatalom a nyugat-berlini kérdésben. Olyan időben történik ez, amikor az NDK—NSZK, lengyelnyugatnémet sőt szovjetnyugatnémet megbeszélések is folynak. Nyugat-Berlin státusa kétségtelenül része az általános európai rendezésnek, az európai biztonság széles problémakörének; az előrehaladás ebben az ügyben feltétlenül visszahat a kontinensünket érintő más, fontos sorskérdésekre. Sz.1. Huszonkét év múltán... Tárgyalás Nyugat-Berlinről Március 26-án kezdődik a fasiszta Németországot legyőző négy nagyhatalom képviselőinek értekezlete a nyugatberlini kérdés megoldására. Képünkön a megbeszélések résztvevői: (balról jobbra): Roger William Jackling, Anglia, Francois Seydoux, Franciaország, Kenneth Bush, az Egyesült Államok bonni nagykövetei és Pjotr Abraszimov a Szovjetunió berlini nagykövete (TelefotoAP—MTI—KS)