Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK; AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA é­s A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJa XXI. évfolyam, 74. szám ARA 80 FILLER 1979. március 28., szombat Mérlegen a közös gazdaságok elmúlt évi munkája A TOT elnökségének ü­lése A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége pénteken Szabó István elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Kazareczki Kál­mán mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes. Az elnökség a tsz-ek el­múlt évi gazdálkodásáról szóló előterjesztést vitatta meg. Megállapították, hogy a közös gazdaságok túlnyomó többsége élt az új gazda­ságirányítási rendszer adta előnyökkel. Ennek is kö­szönhető, hogy a tsz-ek ta­valy 60,1 milliárd­ forintos termelési értéket produkáltak és 26,5 milliárdos bruttó jö­vedelmet értek el. Felszínre kerültek azonban az álllat­­tenyésztés fejlődését akadá­lyozó tényezők is, jórészt ez­zel magyarázható, hogy nem­csak a háztájiban, hanem kismértékben a közös gaz­daságokban is csökkent a szarvasmarha- és a sertésál­lomány. Dinamikusan fejlődött a növénytermesztés, a közös gazdaságokban jelentősen nőttek a terméshozamok. A termelés színvonalának nö­vekedése az anyagi ösztön­zők kedvező hatásával és a jó időjárással függ össze. 1969-ben a tsz-ek 8,6 mil­liárd forint értékű beruhá­zást valósítottak meg. A tsz-ek beruházási igényeit teljes mértékben nem sike­rült kielégíteni. A gépállo­mány ugyanis nagymérték­ben elöregedik a szeriavá­zas épületek elavulnak s az üzemi tevékenység kiszélesí­­tése is újabb anyagi befek­tetéseket követel. Az elnökség április 9-ére összehívta az országos ta­nácsülést, és úgy határozott, hogy az előterjesztést az or­szágos tanács plénuma elé terjeszti. (MTI) Aláírták a magyar—bolgár együttműködési bizottság jegyzőkönyvét Apró Antal és Ivan Mi­hajlov miniszterelnök-helyet­tesek pénteken a Gundel-ét­­t­eremben aláírták a ma­gyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság IX. ülés­szakának jegyzőkönyvét. A március 25—27 közötti ülésszakon a magyar illetve a bolgár delegációt a két mi­niszterelnök-helyettes vezet­te, s Apró Antal elnökölt. A bizottság áttekintette a két ország közötti gazdasági kap­csolatok fejlődését, s megálla­pította, hogy a közös erőfe­szítések nyomán teljesítették az előző ülésszak határoza­tait. A bizottság munkacso­portjai több szakosítási, koo­perációs és kölcsönös szállí­tási javaslatot dolgoztak ki a gépipar, a kohászat és a vegy­ipar területére, ami hozzájá­­járult a két ország közötti áruforgalom bővüléséhez. A forgalom 1969-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban, az 1970. évi külkereskedelmi megállapo­dás újabb 16 százalékos nö­vekedést irányoz elő. A for­galom struktúrája is állan­dóan javul. A gépipari ter­mékek részaránya az árufor­galomban növekszik és 1969- ben elérte annak 54 százalé­kát. A bizottság elégedetten ál­lapította meg, hogy a műsza­ki-tudományos együttműkö­dés sikeresen fejlődik a két ország között. Az ülésszakon jóváhagyták az úgynevezett általános fel­tételeket, amelyek az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság és a bolgár testvér­intézmény, a Tudományos és Műszaki Fejlesztési Állami Bizottság között a műszaki­tudományos, továbbá a ter­vezési-szerkesztési együtt­működést szabályozzák. Az ülésszak az alkotó együttműködés, a szívélyes barátság és az egyetértés szellemében folyt le. (MTI) Fontos határ’ív a Ga^ar'n Hőerőmű építésében az 1970. március 25-i időpont: felállították az újabb Heller—Forgó féle hűtőtorony lábazatát A 800 me­gawattra tervezett erőmű utolsó, 200 megawattos egységét szolgálja majd ez a 116 mé­ter magas, gigászi nagyságú hűtőtorony, amelynek a 100 méteres átmérőjű körben el­helyezendő lábazatából az utolsó, negyvenedik 75 tonnás darabot az említett időpontban á­llították a helyére. Ezután kezdődik meg a csúszózsaluzat felszerelése a lábazat tetején, majd a hűtőtorony falának építése. Sorban állnak a hűtőtorony lábai. (MTI fotó : Kunkovács­ László felvi Egy nap a minisztériumban (3. oldalon) Verseny a pult mögött (3. oldalon) A rossz fiú (4. oldalon) Lapszemle negyedszázad múltán (5. oldalon)­ Hét végi sportműsor­­ (7. oldalon) Ünnepélyes tanfolyamzárás a megye első öth­ónapos pártiskolájáé „Nemcsak a felkészültség­ben is egyenrangú, de előre­látóbb partnerei kell, hogy legyünk, mi pártmunkások, a gazdasági vezetésnek.. — így sűrítette össze az egyik hallgató, egy korábbi riportunkban a pártiskolá­sok célkitűzéseit, melyek val­lóra váltásához akkor az is­kolától vártak segítséget. A segítséget — tudás for­májában — valóban meg­kapták, ezt bizonyították a tegnap délelőtti vizsgák, me­lyeken a tanultakról adott­ számot a pártiskola negy­venkilenc végzős hallgatója.­ Hogy hogyan élnek, hasz­­­nosítják megszerzett sokrétű­­ ismereteiket — ezt majd a­­ most következő hétköznapok­ munkájában bizonyítják be, < az ipar, a mezőgazdaság, az­ államigazgatás területéről­ jött, s oda visszatérő párt-, munkások, a munkaterületek­­ középparancsnokai.­­ A megye első öthónapos­­ pártiskolájának tegnap dél­­­­utáni záróünnepségén meg­­­jelent Oláh György elvtárs,­­ az MSZMP Központi Bizott­­­­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és­­ Sipos István, a megyei párt­­­bizottság titkára is. Az is­kolazáró ünnepségen, Bóta­i Albert a megyei pártbizott­­­­ság oktatási igazgatósága ve­zetőjének megnyitója után.­­ Horváth Nándorné iskola­­­vezető értékelte a hallgatók­ öthónapos munkáját, ered­­­ményeit. A tanfolyamzárón felszó­­­lalt Oláh György elvtárs is­, s a tanultaknak a gyakorlati­­ életben való eredményes át­ültetéséhez kívánt sok sikert­­ a végzősöknek. N!csavar—román egye"+tműködési munkaterv Dr. Gergely István mező­­­gazdasági és élelmezésügyi­­ miniszterhelyettes és Ion­ Moldovan román mezőgazda­­­­sági és erdészeti miniszter-­ helyettes pénteken a MÉM­ Váci utcai bemutatótermében; aláírta a két ország szakma­! minisztériumainak 1970. évii együttműködési munkatervét.­ Az aláírásnál ott volt dr. Di­ 5 ■meny Imre mezőgazdasági és­­ élelmezésügyi miniszter, va­­­­lamint Dumitru Turcus, a­ Román Szocialista Köztársa­­­­ság budapesti nagykövete. (MTT) Száztízféle választék ebédre Nem akarom alaptalanul dicsérni, de aki egyszer az egri UNICORNIS kisvendéglőben ebédel, újból visszatér ide. Mert mi fogja meg a vendéget: a bőséges, jó étel. Az étla­pon 80 féle állandó és 28—30 féle változó ételféleség kö­zött lehet válogatni. Természetesen ebbe beleértendők a le­vesek, főzelékek és tésztaféleségek is. Herczeg József e szakács, vagy ahogy ott nevezik, a séf, aki valóságos meg­szállottja a főzésnek. Külön örül, ha valaki kuriózumételt rendel. Képünk is róla készült a húsraktárban. A konyhában mindig van tennivaló, mert az étterem soha nem üres. Ki ezt, ki azt rendel, s a legfontosabb, hogy mielőbb az asztalra ki y ■ az étel. A hidegtál-készítésben verhetetlenek. Kevés olyan rendez­vény van, ahol nem az UNICORNIS hidegtálai kerülnek az asztalokra. íme egy szép tál, amelyet Chuc­ra Andris tálalt fel riportunk készítésekor, ez esetben egy német delegációnak,­­ l i Kiss Béla fel­vételei!

Next