Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
Ami kerek esztendeje Koszvajon történt, annak idején megírtam „Szomorú szüret Kőtetőn” című riportomban. Dikoniittal szennyezett lével permeteztek a 16 holdas fajtiszta telepítésű szőlőtáblában. Az ember szemébe könnyeket szőtt a sajnálkozás, a szorító, siralmas látvány: kipusztult tőkék, torzultan elhalt, égett-feketén összecsavarodott hajtások, levélkék, elevenen lefonnyadt fürtöcskék. Tragikus csapás érte a szövetkezetet, váratlanul nehéz helyzetbe kerültek. Jó úton haladtak, egyenletes fejlődéssel, tudva és számítva arra, hogy a gyötrelmes, reménytelennek látszó küzdelmek után most már a gazdagodás évei következhetnek. S amikor a felhők szakadozni kezdenek, hirtelen megbénít mindent ez a fájdalmas botlás! Keserves gondot okozott a súlyos veszteség. Az esemény nyugtalanságot fakasztott, felkavarta a régi indulatokat, s lángra lobbantak a hamu alatt parázsló ellentétek is. Sűrű és forró harc indult az emberek között. Mi történik ebben a faluban? És miért?! — erre indultam keresni a választ. Nem sok jóval biztattak... Noszvaj? „Rázós” hely. Békétlen emberek azok, egyik a másiknak nem barátja. Bele is pusztulnának, ha egymásnak ártani nem tudnának ... — Valaki ezért a börtönben fog ülni! — ezekkel a szavakkal fogadta a szőlészeti brigádvezetőt, Csufor Bélát, a szövetkezet elnöke, Majnár Béla, mikor az eset után az úton összetalálkoztak. Csufor gyanúsítása kézenfekvőnek mutatkozott, hiszen a szőlészeti munkákat ő irányította, s ő keverte, készítette el azt a permetlevet is, amely pusztított. Ám azt a meggyőződést, hogy Csúfor a bűnös, nem a tények és bizonyítékok erősítették. Sokkal inkább valamiféle személyi indulat, amely a permetezési ügy kapcsán hivatalosan is okot talált a kedvező „leszámolásra”. A két ember — Csutor Béla és Majnár Béla — nem „született” ellenségek. Volt közöttük békés, barátságos időszak is. Mondjuk, amikor együtt tanultak, együtt készültek technikumi vizsgáikra. Később, ma már pontosan meg nem állapítható és nem tisztázható okok és körülmények miatt támadt kettejük között az ellentét. Komolytalan és lényegtelen szavak, kellemetlenségek, elejtett morzsák, kiszólások indítottak el olyan eseménysorokat, amelyek örökös szembenálláshoz vezettek. Kicsiny, megjegyzésre sem méltó események. S valahol éppen azok a finom kapcsolatok és hajszálcsövecskék sérültek, amelyek az embereket észrevétlenül is összekötik, és az emberi közös munkát, szolidaritást elősegítik. — Annyi szennyet és piszkot hordott rám — így mondja Majnár. — Azt mondják, hogy tegyük hüvelybe a kardokat, ám én nem is nyúltam érte, éles karddal csak ő hadonászott, osztva a sebeket — felel Csutor Béla. A szőlészeti brigádvezetőt a hosszas rendőri nyomozás befejeztével terheltté nyilvánították. Az ügyészség azonban nem indított eljárást. Az elnök fellebbezett egyszer. Elutasították. Az elnök fellebbezett másodszor. Elutasították. Jogerősen. Mert nincsenek bizonyítékok, amelyek Csufor bűnösségét kétséget kizáróan alátámasztanák, igazolnák. Nyugtalan a falu. Nincs nyomott csend. Zúg a szenvedély, hangos a méhkas. Még az éjjel csendjét is felverik a léptek. Járják egymást az emberek. Tanakodnak, találgatnak, suttognak. „Hallottad, hogy a Csúfor...?!” és „Hallottad, hogy Majnár, az elnök...?!” Ház előtt, kerítések fölött, pincegarádokban — szesszel is fűtve a tüzes indulatokat — egymásra tekerednek, fonódnak a szavak. Fojtogató szavak. Intrika mérgezi Noszvaj levegőjét. Hálót szőnek, amelynek kötésein becsület és tisztesség fennakad. Az örökös szembenállás tűrhetetlen állapotokat szült már eddig is, s ez végképp elviselhetetlenné vált. Az emberek — természetes érzékenységüket elveszítve — indulatos és durva szavakkal szidalmazzák, rágalmazzák egymást. Sorozatban írják a feljelentéseket, névtelenül. Polgárjogot nyert az a természetellenes magatartás, amely sportot űz a másik ember megvetéséből, megsértéséből, hitelének rontásából. Ez a személyi magatartás és „viszonyulás” az egész falu társadalmának és közösségének erejét rontja, forgácsolja— Én elítélem mind a két ember viselkedését — mondja véleményét Pintér Zoltán, a községi tanács vb-elnöke —, mert a kettejük közötti ellentétnek az egész falu issza a levét. Marakodásukkal összeforgatták a falut, két táborra szakítva az embereket. Csúfor kontra Majnár, vagy megfordítva, ez az általános beszédtéma. Többet foglalkoznak kettejük dolgával az emberek, mint saját munkájukkal, ami pedig a megélhetésüket adja. Ez a noszvaji helyzet: békétlenség, szembenállás és gyűlölet. De mi idézte elő ezt a helyzetet? Hogyan fajultak, hogyan süllyedtek a dolgok idáig? Egy táboron kívüli férfi mondja: — A legfőbb baj a pártszervezet, a pártvezetés gyengesége. A kár a langyos víz a tekenőben, arra mozdul, amerre billentik. Nem volt ereje, tekintélye sem azt megakadályozni, hogy két ember ellentéte, marakodása, önhittsége és makacssága egymással szemben álló táborra bontsa a szövetkezeti tagságot. Csutor Béla panasszal fogadott. Egy év óta a gyümölcsösben végez gyalogmunkát, 7 forintos órabérért. Az elnök nem engedte kifizetni számára az elvégzett munkáért járó pénzt, csak amikor erre a megyei bíróság jogerős döntése kényszerítette .így kapta kézhez az elmúlt napokban a tavalyi, júliusi és augusztusi bérét. Ez évben sem fizettek neki rendesen, a 10 órás munkanapokból 8-at csináltak, több mint 2000 forinttal megcsonkították. A vezetőség bizottsága nem hajlandó (?!) újra tárgyalni és befejezni a fegyelmi ügyét. „Mondják azt, hogy elbocsátanak, vagy kizárnak, de zárjuk le végre ezt az egész dolgot!” Aztán az elnöki irodában, az elnökkel és három munkatársával beszélgetek, érvelek, vitatkozom. Olvasom nekik, hallják mindannyian, milyen véleményeket gyűjtöttem noteszomba, a faluban .. . Az elnök mindent maga akar csinálni. Kiveszi az irányítást a kisebb vezetők, az emberek kezéből. Makacs. Amit ő gondol, tűzönvízen át véghez viszi, mások véleményére nem hallgat. Parancsokat osztogat. A pártvezetés döntéseit semmibe veszi. Személyi dolgai miatt bajba sodorja a közösséget is. Tartja magát, mint a fél kapa, idősebb emberek köszönését is restül fogadja. .. Sistereg, lángol a szoba. Az elnök arca is lángol. „Lemondok, holnap reggel...!” Idáig jutottam, s félbe hagytam az írást fél délelőttre, megoldást keresve a befejezéshez. Okos szavak után kutattam, tudjam megértetni az emberekkel: bűn engedni, hogy intrika fertőzze, mérgezze az életüket. Erejüket felemészti a nyílt és titkos küzdelem, azt fordítsák inkább szövetkezetük, a falu felvirágoztatására. A szerkesztőségben levél várt. Noszvajról érkezett. „Termelőszövetkezetünkben a világ legbeképzeltebb, legrosszindulatúbb, legkonokabb tsz-elnök lemondott...” Aki e mondatot fogalmazta, abban az emberben sem a puszta jóindulat munkált. Levelét miszlikre téptem... Noszvajon egészséges fordulatra van szükség. Nemcsak az élet felszínén, de belül, lent a mélységekben is. Ne tiporják, ne szennyezzék tovább a jövőjüket. Pataky Dezső az intrika kedves vendég Noszvajon Exportra készülnek Korszerű gépeken készülnek a szemüvegkeretek a Magyar Optikai Művek esztergomi gyárában. (MTI Fotó: — Bod György felv.) Miért nincs meleg víz Eger déli lakótelepén ? Szerkesztőségünkbe több panaszos bejelentés érkezett. Az egri Hadnagy utcai és Csákány utcai lakótelep négyemeletes épületeinek lakói mostanában sokat bosszankodnak a vissza-visszatérő vízhiány miatt. A probléma, sajnos, régi keletű. Más esztendőben is okozott már gondokat a vízhiány. Az idén azonban még tovább növekedtek a bajok. A lakásokban nemrég cserélték ki a vízmelegítőket gázbojlerre. Az új készülékek viszont csak akkor működnek, ha megfelelő a víz nyomása. A víznyomással egyelőre baj van, s emiatt nem működnek a készülékek, nincs meleg víz. A Heves megyei Vízmű Vállalatnál megtudtuk, hogy szakemberei az elmúlt napokban vizsgálatot folytattak az említett épületekben és megállapították, hogy a lépcsőházakban elhelyezett, úgynevezett felszálló vezetékek keresztmetszete szűk, s ez okozza az alacsony víznyomást A gázbojlereket az épületekben a szabvány szerint állították be, ami azt jelenti, hogy csak meghatározott víznyomásra üzemeltethetők. A nyomásszint viszont nem fokozható a készülékeknél, mert az súlyos égési balesetet okozhat. A Heves megyei Vízmű Vállalat a vizsgálat eredményeit jegyzőkönyvben rögzítette és július 24-én beadványban fordult a Heves megyei Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalathoz a panasz orvoslására. A vízmű vállalat javasolja, hogy a korábban beépített, szűk keresztmetszetű, úgynevezett felszálló vezetékek mellé a víz nyomásának megfelelő optimális keresztmetszetű vezetéket építsenek a lépcsőházakban. Ez ugyanis a szakvélemény szerint megoldaná a problémát. A Heves megyei Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatnál arra hivatkoznak, hogy a lakótelep megépítésekor rosszul tervezték a vezetékeket, s akkor ezt a vízmű vállalat illetékesei elfogadták, jónak találták. Megoldás egyelőre nincs! Az Ingatlankezelő Vállalat nem vállalja a vezetékek megépítését. Elég különös, hogy az épületek tervezésekor az illetékesek nem számoltak azzal, hogy a gázvezeték megépítése után is alkalmas legyen a vízvezetékrendszer ... Mindenesetre érdeklődéssel várjuk, hogy mikor intézkednek, mikor lesz ismét meleg víz a nap minden időszakában a Hadnagy utcai és Csákány utcai lakótelepek négyemeletes épületeiben? (mentusz) Meditáció - megnyugvás nélkül — Most már öt éve, pontosan öt éve, hogy nem tudom, miért történt. Az idős ember ül a széken, tekintete rávetődik a poros ablaküvegre. — Éppen beteg voltam, nem is tudtam, hogy összehívták azt a közgyűlést. Csak az egyik ismerősöm jött el és mondta, hogy leváltottak. Mondta, hogy más lett az elnök. Kezével görcsösen szorítja az asztal szélét. — Először nem akartam elhinni, de aztán rá kellett jönnöm, hogy ez az igazság. Képzelheti, hogy mit éreztem. Ezt a szövetkezetet annak idején én szerveztem. Aztán jött ez a közgyűlés és mindennek vége lett. Azóta ezen a helyen dolgozom. Kényelmes hely, jó hely, anyagilag se rossz, csak éppen nem csinálok semmit. Csak azt tudnám, miért történt. Kint a tanyaudvaron asszonyok mennek biciklin. — Nem is tudja azt senki, milyen nehéz volt annak idején. Nem volt se pénzünk, se jószágunk, se gépünk. Mégis dolgozni kellett. Azt mondták nekem, hogy akkor is fel kell szántani a földet, ha az emberek a traktor elé fekszenek, így kezdtük. Nem volt egyszerű feladat. Cigarettát vesz ki, rágyújt. A furcsa az, hogy mindenki meg volt velem elégedve. Kormánykitüntetést kaptam, oklevelek tömegét. Igaz, jól is mentek a dolgok nálunk. Nem is tudnám hirtelen felsorolni, hányféle bizottság, szervezet tagja voltam. Adtak is a véleményemre. Ezért nem értem, öt éve és most sem értem. Elgondolkozik. — Amikor meggyógyultam, szaladgáltam fűhöz, fához. A levelek tömegét írtam. Sehol sem kaptam megnyugtató választ A járásnál is azt mondták, hogy törvénytelen volt az eljárás, de hát nyugodjak bele. Mással is történt már ilyen. Képzelheti, hogy mit éreztem. Három héttel előbb még megbecsült ember voltam, részt vettem ki tudja hány értekezleten, tanácskozáson, kikérték a véleményem, s utána meg ez. Legyint egyet. — Egy évig levelezgettem. Nem volt olyan hivatal, ahová ne írtam volna. Aligalig kaptam választ. Azokban is az volt, hogy ügyét más szerv hivatott kivizsgálni, panaszát oda továbbítottuk. Egy év után belefáradtam, beletörődtem. Akkor azt kértem a tsz vezetőségétől, hogy legalább brigádvezetőnek tegyenek meg. Mindig szerettem a földet, úgy gondolom, értettem is hozzá, szerettem volna legalább olyan munkát végezni, ami mozgalmas, nem csak üldögélni kell. De elutasítottak. Újra rágyújt. — Sohasem hittem volna, hogy ennyire nem számít egy ember. Nehogy azt higgye, hogy most az elnöki funkcióra vágyom, azért beszélek, öt év hosszú idő, nagyon hosszú idő. Most már koros is vagyok, el sem vállalnám, ha kérnének is. Nem is a beosztás fáj, abba is beletörődtem. Inkább az, hogy öt éve nem tudom, hogy miért is történt. Akár hiszi, akár nem, éjszakákon át gondolkoztam, de nem tudtam rájönni semmire. Én, kérem, nem loptam, nem sikkasztottam, semmit el nem követtem, ami törvénybe ütközött volna. Csak legalább egyetlen helyről kaptam volna választ, hogy ezért, meg ezért váltottak le. Kezével szorítja az asztal szélét. — öt éve. El tudja hinni, hogy ezek az évek duplán számítanak az ember életében? Kapod Levente 450 dolgozóval kevesebb • 750 tonna cukorral több Eredményes műszaki fejlesztés a Hatvani Cukorgyárban Még öt hónap van hátra december 31-ig, a harmadik ötéves terv végéig, több gazdasági egységnél azonban máris hozzákezdtek az elmúlt évek munkájának, termelési eredményeinek értékeléséhez. Megyénk egyik legnagyobb élelmiszeripari üzemében, a Hatvani Cukorgyárban a műszaki fejlesztés vonatkozásában tett gyakorlati intézkedésekről, azok kihatásairól végeznek számvetést. öt esztendő technikai és technológiai fejlődését jól érzékelteti a két adat: 1966- ban 1250 fős termelői létszám mellett naponta 2150 tonna cukorrépát dolgoztak fel, az idén pedig mindössze 800-as létszámmal, naponta már 2900 tonna cukorrépából állítanak elő cukrot. Négyszázötven személlyel csökkent a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor hétszázötven tonnával növekedett a naponta feldolgozásra kerülő répa mennyisége. A szép eredmény az időközben beszerzett korszerű gépek alkalmazásának, a régebbi berendezések technikai tökéletesítésének, az automatizációnak és nem utolsósorban a szakismeret szüntelen gyarapításának, illetve az új technológiai módszerek bevezetésének tulajdonítható. Több műszaki újítást vezettek be a hatvani üzemben. Ezek sorában is jelentős a műszerészműhely dolgozóinak konstrukciója, a cukorcsomagoló automata, amely 18 ember munkáját szabadította fel. A gép számos műveletet végez, teljesítménye folyamatos, a kezelőknek lényegében csak a vezérlőt kell figyelniük, amely az automatát irányítja. A répaszelet szárításához korábban széntüzelésű kazánok adták a meleget. A nagy mennyiségű tüzelőanyag mozgatása, a salak kiszállítása kemény fizikai munkát követelt. Nemrégen átalakították a kazánokat olajfűtésre, amely gazdaságosabb és a szükséges hőfok azonos ponton tartható bármilyen hosszú időn át. A korszerűsítés 15 ember munkáját takarította meg. Még hosszasan lehetne sorolni sok-sok új műszaki megoldást, amely mind azt a célt szolgálta, hogy a cukorgyártásnál a fizikai munka folyamatosan gépesítve legyen. A gépesítés, a modern technika, a korszerűbb technológia egyébként döntően befolyásolja a termelékenységet is, így történt ez a Hatvani Cukorgyárban is, ahol az elmúlt öt év során a műszaki fejlesztés több mint ötmillió forint termelékenységnövekedést eredményezett. — velkei — Mmisün € l IBM, augustu* S, vasára^