Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
Kádár János a Népfront ülésén ■ A kongresszusi irányelvekről tárgyalt a Parlamentben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Képünkön: Kádár János felszólalása a tanácskozáson. (MTI fotó — Vigovszki Ferenc felv. — KS) Péntek esti külpolitikai kommentárunk Arafat aláírása Úgy tűnik, valamivel több esély van arra, hogy Jordániában elhallgassanak a'fegyverek. Bár az eddigi tapasztalatok alapján nyilván számos megfigyelő szkeptikusan, vagy egyenesen gúnyos ajkbiggyesztéssel fogadja az Ammanból keltezett legújabb tűzszünet hírét, a reménykedők ezúttal talán nem csalatkoznak. Igen, túlságosan sok ellentmondó hír érkezett az utóbbi időben Ammanból, és a király által aláírt fegyverszünet is törcniékénynek bizonyult. Akkor azonban az okmány palesztin oldalán a nemzetközi közvélemény számára ismeretlen nevek szerepeltek, ráadásul olyan nevek, amelyek viselői gyakorlatilag a királyi csapatok fogságában írták alá a megállapodást. Most azonban a tűzszüneti megállapodásra a királyén kívül rákerült a másik legfontosabb név is: Jasszer Arafaté. A legismertebb és legtekintélyesebb palesztin vezető, a legnagyobb gerillaerők parancsnoka kalandregénybe illő körülmények között találkozott Nimeri vezérőrnagy, szudáni elnökkel, az összarab békéltető bizottság vezetőjével, aki példamutató személyes bátorsággal közvetített az ammani vérfürdőben. Arafat aláírása — hangsúlyozzuk: az eddigi állapothoz képest — kétségtelenül valami pluszt jelent. A korábbi, ugyancsak Husszein által aláírt,egyezményhez a palesztin vezető már csak tekintélyi okokból sem járulhatott hozzá — ezzel átengedte volna a döntést egy sorsdöntő kérdésben. Olyan kérdésben, amely felemelheti, de le is taszíthatja azt, aki az egész palesztin mozgalom egyértelmű és kizárólagos vezetésére törekszik Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Arafat, aki a korábbi, az ő aláírása nélkül napvilágot látott, egyezményt „az utolsó emberig harcolunk!” kiáltással kommentálta, ezt az okmányt több okból is alighanem komolyan veszi. Az egyik ok személyes tekintélyének jövője, a másik a mozgalomé, amely most drámai keresztekhez érkezett: el kell döntenie, mennyire kéizes alkalmazkodni a Közel- Kelet és a világ realitásaihoz. Sok mindent hozhat a közeljövőie, de Arafat aláírása jó esetben valamiféle kibontakozás kezdete lehet. Véget ért a FAO-konferencia Pénteken a Hotel Duna Intercontinentálban dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elnökletével utolsó munkaülését tartotta a FAO (az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete) VII. európai regionális konferenciája. Az értekezlet határozatokat hozott szervezeti, tervezési, és a FAO munkáját érintő más lényeges kérdésekben. A határozati javaslatokat a küldöttek elfogadták. A kölcsönös érdekek alapján álló gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok elmélyítéséhez nagy segítséget adnak majd az elfogadott szervezeti és módszerbeli ajánlások. Őszinte örömömre szolgál, hogy a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatoknak a mezőgazdaságot érintő kérdésekben is sikerült szót érteni. A miniszter ezután arról beszélt, hogy amennyien az európai országok saj problémáik megoldását ,, közös nevezőre jutnak, íg y ez hasznos lesz a fejlődő világ országai számára is. szeptember 2áv szombat j Kongresszusra készülve: Erősödő egység A X. PÁRTKONGRESSZUS irányelvei hiteles világképet tárnak a nyilvánosság elé. Abból indulnak ki, hogy éles harc folyik a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus erői között. ..Ez a küzdelem — olvashatjuk a dokumentumban — az egész világon, a társadalom életének valamennyi fő területén — a gazdaságban, a politikában, az ideológiai és a kulturális életben — egyaránt, folyik”. E harc állásának megítéléséhez a szembenálló felek helyzetének, erejének, tevékenységének áttekintése szükséges. Az irányelvek megállapítják, hogy a barikádnak a szocializmus és a béke felé eső oldalán a fő erő a szocialista világrendszer, amelynek tagjai — a Szovjetunió, a szocialista országok — szakadatlanul növelik gazdasági, társadalmi, politikai és katonai erejüket. Legfontosabb szövetségesük a nemzetközi munkásosztály, amely „mind kiterjedtebb és céltudatosabb harcot folytat a monopóliumokkal szemben”. A barikád ezen oldalának szerves része a nemzeti felszabadító mozgalom, amely a gyarmatosítás minden formájának felszámolásáért lép fel, s kik állnak a másik OLDALON? Az irányelvek kifejezésével élve: „a világimperializmus és fő ereje, az amerikai imperializmus”, amely „fegyverrel, gazdasági és politikai nyomással igyekszik fenntartani reakciós rendszerét és befolyási övezeteit, s meggátolni a haladást”. A két erő összehasonlításakor az irányelvek nem hallgatják el, hogy az imperializmus elérhet átmeneti sikereket. A kérdés azonban az: vajon meg tudja-e oldani a kapitalista rendszer kibékíthetetlen ellentmondásait, ki tud-e jutni a politikai válságból? Erre a válasz egyértelmű — nem. Ha tehát a forradalmi erők, egyes osztagaik nehézségei ellenére is, egyre nagyobb erővel és szélesebb fronton támadnak, az imperializmus pedig sorozatos — helyenként és átmenetileg hatásos — ellentámadási kísérleteivel sem tudja megváltoztatni az erőviszonyokat, akkor a végső következtetés csakis az lehet, amelyet a Központi Bizottság így fogalmazott: ..A világ fejlődésének fő irányát .. mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg”. EZ A LOGIKÁJA ANNAK a gondolatmenetnek, amely elvezetett a bevezetőben érüktett teljesen hiteles világképhez. A kongresszusi irányelvek minden állítása mögött ott van a tények fedezete. Milyen tények bizonyítják pl. a nemzetközi antiimperialista összefogás erősödését? KIINDULVA ABBÓL, hogy ennek az összefogásnak a magva a kommunista és munkáspártok tömörülése, elsősorban a mozgalomban kell körülnéznünk. S akkor kiderül, hogy a testvérpártok tavaly júniusi nemzetközi tanácskozása óta a kommunisták világszerte nagyobb akcióegységben lépnek fel a közös ellenséggel szemben, mint korábban. A szocialista országok pártjai egyebek között az európai biztonságért vívott harcban egyeztették nézeteiket és akcióikat, s ennek eredményeként az európai biztonsági konferencia előkészítése jelentősen előrehaladt. Több fejlett tőkés országban működő párt az indokínai amerikai agresszió elleni ennivalókat beszélte meg a Párizs környéki Ivryben, s elhatározásukat számos nagyszabású tömegmegmozdulás követte. Afrikai és latin-amerikai pártok szintén lépéseket tettek harcuk jobb koordinálására. Ez egyrészt az egységtörekvések erősödését mutatja, másrészt azt, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom — éppen az egység megerősítésével —«... az imperializmus elleni,.... közös harcra összpontosíthatja figyelmét. A SZOCIALISTA VILÁGRENDSZER is összehangoltabban cselekszik a nemzetközi küzdőtéren, mint néhány évvel ezelőtt. A Varsói Szerződés tagállamai rendszeresen egyeztetik politikájukat, s ez tette lehetővé az ún. budapesti felhívás, majd memorandum kiadását, vagyis az európai biztonságért vívott harcban a kezdeményezés megőrzését. Összehangolt erőfeszítések vezettek végső soron a szovjet—nyugatnémet szerződéshez is. Ha a szocialista országok nem azonos elvek alapján politizáltak volna az NSZK-val, vagyis megengedték volna, hogy Bonn az ismert „szalámitaktikával” elválassza egymástól a szocialista szövetségeseket, nem jött volna létre ilyen egyezség, amelynek legfőbb haszonélvezői a békére vágyó emberek. A KAPITALIZMUS FI«LÉGVÁRAIBAN, a teljes tőkés országokban is több jel mutatja az Összefogás erősödését. Az Egyesült Államokban tavaly mintegy 58 sztrájk zajlott le, közöttük a legfontosabb a . General Electric 150.000 munkásának munkabeszüntetése, . ar.iei. 150 gyárra terjedt, ki.A különböző szövetségekhez tartozó szakszervezetek akcióegységének köszönhető, hogy az akció a sztrájkolók győzelmével végződött. A monopolellenes összefogást célozta a Szakszervezet: A Tíciószövetség megalakulása is. De hozhatnánk olasz példákat is: a dolgozók egységének hatalmas ereje nyilvánult meg a monopóliumok bérpolitikája elleni sikeres harcban. AZ INDOKÍNAI és a közel-keleti agresszióval szemben kiszélesedett a. ..haladó erők közös harca... A „ kambodzsai intervenció például világszerte minden eddiginél nagyobb tiltakozást váltott ki. S bár napjainkban súlyos bonyodalmak osztják meg az antiimperialista erőket a Közel-Keleten, az agresszorok nem képesek győzedelmeskedni a szabadságukért és a jogaikért küzdő arab népeken, amelyek — s itt van ismét a összefogás jelentősége — a haladó erők nemzetközi támogatását élvezik. Az erőfeszítések egyesítésének hasznos fóruma a béke-világmozgalom. Ámnd több csoportosulás, szervezet kíván csatlakozni ahhoz a mozgalomhoz, amelyben a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű,pártállású, nemzetiségű •embereket egyesít a ^be akarat^.l'^zen az alapon, milliók és milliók cselekednek s mozgósítanak újabb milliókat. " A HÁROM NAGY ANTIIMPERIALISTA ERŐ, a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító harc; — valamint a világot átfogó békemozgalom — ha nem is mindenütt zavartalan és ellentmondások nélküli — összefogásának erősödése meggyőzővé teszi a kongresszusi tézisek megállapítását: ____szélesedett az antiimperialista harc bázisa és részvevőinek köre. Fokozódott az imperializmusa elsősorban az amerikai imperializmus elszigetelődése.” Pálos Tamás Helsinki Nemzetközi Vásár Kekkonen a magyar pavilonban — Szabó Mihály a sztár-Harmincezer négyzetméteren harmincegy ország — Ne kiabáljuk el a szerencsét (Tudósítónk finnországi telefonjelentése): Alighogy vége lett az ünnepélyes megnyitónak, a fanfárok jelezték: kezdetét vette a Helsinki Nemzetközi Vásár. Harmincegy ország kiállítói várták a szakembereket, a közönséget. Kekkonen elnök az első néhány ország között tisztelte meg látogatásával pavilonunkat. Üdvözölte György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettest, a magyar delegáció vezetőjét, régi, jó ismerősként Rónai Rudolf nagykövetünket és élénken érdeklődött kiállított tárgyaink iránt Megállt a szalámi, a paprika, a bor, a csokoládé, valamint az Artex bemutatott különlegességei előtt. A fotósok sűrűn kattogtatták fényképezőgépeiket, amikor Szabó Miska bácsi, a híres karcagi népművész ügyeskedett tudományával Kekkonen elnöknek. Néhány percig tartott az egész látogatás, s az talán csupán egy pillanatig, amíg a népművész agyagos kezével átnyújtotta első látogatónknak a magyaros kancsót. Kékkőben elnök "megköszönte az ajándékot,.., kezet nyújtott Szabó Mihálynak, aki csupán könyökével viszonozhatta a baráti jobbot. Búcaútful „Köszönöm”, Nagyon szép”, — mondotta a magas vendég — magyarul... A mi 250 négyzetméternyi területein meghúzódó kiállításunk csak piciny része a 30 ezer négyzetméterén rendezett vásárnak. A Szovjetunió szőrméi, kristályai, rádió- és televíziókészülékei sok látogatót vonzanak. Anglia 3400 négyzetméteren állított ki, az egész angol ipar keresztmetszetét nyújtja. A finneket 270 cég képviseli. Faházaik, népművészeti asztalaik, székeik elismerést váltanak ki. Szaunáikba mindenki betekint. Portugália áruit, Algéria kincseit, Románia szőnyegeit, Svédország gépeit hozta el... A rendezők már előre jelzik: az ötödik Helsinki Nemzetközi Vásár, amely most tíz napig tartja nyitva kapuit, ilyen formában az utolsó. Ezentúl másodévenként váltja egymást a technikai és a fogyasztási cikkek vására. Egyiket csak a szakembereknek, a másikat pedig a nagyközönségnek rendezik. Mint mindennek napjainkban, úgy a vásárnak is jobban kell szakosodnia — mondják. Ezen a vásáron mindenki azt keresi, mit lehet eladni, mit lehet olcsón vás Érdolom. m *** ményt ér el, hiszen sok a kínáló, sok a kereskedő, sok állam áruja verseng egymással. Nekünk is vannak már sikereink, de üzletkötőink egyelőre nem árulnak el semmit. — nem akarják elkiabálni szerencséjüket. Sági Ágnes , JM&vneu köztársasági elnök a magyar pavilont»*.