Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

A pártértekezletekről jelentjük Tovább erősödött és szilárdult a munkás-paraszt szövetség Megtartották küldöttértekezletüket az egri járás kommunistái (Folytatás az 1. oldalról) Szombaton Egerben meg­tartották küldöttértekezle­tüket az egri járás kommu­nistái. A küldötteket és a meghívott vendégeket Gu­bán Dezső, a járási pártbi­­zottság első titkára üdvözöl­te, majd sor került az el­nökség és a különböző bi­zottságok megválasztására. Az elnökségben foglalt he­lyet Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb-elnöke, Horváth Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezető­je is. Hegyi Jánosnak, a párt­értekezlet elnökének beve­zető szavai után Gubán De­zső tartott rövid referátu­mot a járási pártbizottság beszámolója alapján. Mind a beszámoló, mind a referátum kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a já­rásban " a munkásosztály sú­lya, szerepe tovább növe­kedett. A munkások száma mintegy kétezer fővel gya­rapodott. A dolgozók a szavakban és tettekben egy­aránt kifejezésre jutatják felelősségérzetüket és tenni­­akarásukat a szocializmus teljes felépítéséért. A járás társadalmi-politikai viszo­nyainak alakulását tekintve, a beszámolási időszak egyik legjelentősebb tényezője, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben a nagyüzemi közös gazdálko­dás alapján a parasztság egyre inkább egységes osz­tállyá kovácsol­ódik. Ör­vendetes, hogy az elmúlt négy évben a két alapvető osztály, a munkásosztály és a parasztság viszonya tovább szilárdult Kiemelt helyet kapott a beszámolóban az ipari és a mezőgazdasági fejlődés, kü­lönös tekintettel arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszer miként segítette elő a tevékenység kibonta­kozását. Örvendetes, hogy a nehézségek ellenére is, po­zitívan hatott az irányítás új rendszere, s ez nemcsak a termelésben, de az átlag­­keresetek emelkedésében is kifejezésre jutott. Az üzemi munkások át­lagkeresete 8,4 százalékkal, átlagjövedelme 5,8 százalék­kal növekedett négy év alatt. A termelőszövetkeze­tekben az egy dolgozó tag­ra jutó részesedés 9651 fo­rintról 14 873 forintra emel­kedett. Ehhez járult még a termelőszövetkezeti tagok társadalmi juttatásának szé­lesítése is, amely szintén je­lentős változásokat eredmé­nyezett Mint később a felszólalá­sok is bizonyították, a me­zőgazdaság helyzete és kü­lönösen a problémák nagy figyelmet keltettek és töb­ben foglalkoztak a problé­mák megoldásának lehetősé­geivel is. A járás jelentős részének kedvezőtlen éghajlati, dom­borzati és közgazdasági vi­szonyai következtében a mezőgazdasági termelés ne­hezebb, mint más vidéke­ken. Jelentős számú a gyen­ge termelőszövetkezet. A problémákat növeli, hogy a termelőszövetkezetek erő­gépállományának több mint a fele elöregedett, elhaszná­lódott. A járás szövetkezete­ire, állami gazdaságaira hátrányosan hat a jelenlegi hitelpolitika is, amely ke­vésbé veszi figyelembe az adottságokat. A felszólalók felvetették azt is, hogy a gazdálkodáshoz tovább is szükség van az árkiegészíté­­ses dotációra. A beszámoló részletesen és kiemelten elemezte a kádermunka helyzetét is. A megállapítás az, hogy a ká­derek többsége megfelel az egyre összetettebben je­lentkező követelményeknek. Növekedett szakmai, politi­kai műveltségük, vezető­készségük. A vezető beosz­tásban dolgozók többsége politikailag alkalmas, szak­mailag felkészült. Helyes az is, hogy a vezetőket egyre inkább a végzett munkájuk és magatartásuk iránt ítélik meg. Javult a vezetők és vezető testületek káder­munkája is. Rendszeresen napirendre tűzik a káder­­­­munka egészét, vagy rész­leteit, és egyre inkább az arra illetékes szervek hatá­roznak a személyi kérdések­ben. A javulás ellenére hi­bák is vannak, előfordul, hogy a politikai követelmé­nyeket leszűkítik a lojalitás­ra, fellelhető még a szubjek­tivizmus, s nem egy esetben a szakmai követelmények az indokoltnál is nagyobb sze­repet kapnak. A referátum, valamint a kongresszusi irányelvekkel és a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása után vitára került sor, melynek során felszólalt Fekete Győr Endre is. A felszólalások összege­zése, a pártbizottság aján­lásainak elfogadása után sor került a járási pártbizottság, valamint a megyei pártér­tekezlet küldötteinek meg­választására. A pártértekez­­let 55 pártbizottsági tagot és 45 küldöttet választott. Ezután zárt ülésre került­ sor, amelyen a pártbizottság megválasztotta a pártvégra­­hajtó bizottság tagjait, va­lamint a pártbizottság első titkárát és titkárát. A járá­si pártbizottság első titkára Gubán Dezső, titkára Só­lyom Ernő lett. A végrehaj­tó bizottság tagjának vá­lasztották Gotyár Lajost, Hegyi Jánost, Jebelóczki Bélát, Krenicz Istvánnét, Kovács Mihályt, Lezsák Lászlót, Malicsek Mihályt, Mészáros Albertet és Sas Kálmánt. Lapunkról, magunkról j Kössel háromezer új előfizető a Népújságra­­ Egy héten keresztül több ezer olvasóje­lölthöz juttatjuk el a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapjának, a Népújság­nak mutatványszámait. Ezekben a lapszá­mokban többször szóltunk lapunkról, ma­gunkról, ismertettük szándékunkat, őszintén beszéltünk lapunk célkitűzéseiről és meg­osztottuk gondjainkat olvasóinkkal. Egy hét kevés arra, hogy egy lapot tel­jes egészében megismerhessenek olvasói — ehhez hosszabb idő kell. Arra azonban egy hét is elegendő, hogy az olvasó ízelítőt kap­jon a lap profiljáról, hangvételéről, hogy ismerkedjék szándékunkkal, célunkkal. Re­méljük, legalábbis ezt bizonyítják a hoz­zánk érkezett levelek és a találkozások ol­vasójelölteinkkel, hogy leendő olvasóink tetszését megnyerte lapunk. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy az elmúlt hét vé­géig majd háromezren fizették elő lapunkat s csak a hevesi járásban majd másfél ezer olyan családhoz kopogtat be november 1-től a kézbesítő, akik eddig nem voltak előfi­zetői a Népújságnak. Köszöntjük új olva­sóinkat, és reméljük, hosszú éveken át rend­szeres olvasói lesznek lapunknak. Szerkesz­tőségünk kollektívája a jövőben is mindent megtesz azért, hogy olvasóink elégedettek legyenek lapunkkal. Tudjuk, hogy ez nem könnyű, hogy ez jelentős erőfeszítést kíván. Olvasóink érdeklődési igénye sokszínű, és ez érthető. .. ... h­a csak­­ azt nézzük, hogy lapunkat ol­vassa a munkás, a paraszt, az értelmiségi és az alkalmazott, hogy olvasóink között éppúgy megtalálható a diák, mint a nyug­díjas és a háziasszony, ez is azt bizonyítja, hogy sokszínű érdeklődést kell kielégíte­nünk. Mint arról már eddig is szóltunk, lapunk pártlap, a párt politikájának népszerűsítője és a maga eszközeivel megvalósítója. En­gedjék meg, hogy Lenin szavait idézzük a „Mivel kezdjük?” című cikkéből. „A lap szerepe azonban nem korlátozó­dik kizárólag az eszmék terjesztésére és a politikai szövetségesek politikai nevelésére és megnyerésére. A lap nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is. Ebben az utóbbi te­kintetben a lapot ahhoz az állványzathoz lehet hasonlítani, amelyet az épülő ház kö­rül emelnek, s amely megjelöli az építmény körvonalait, megkönnyíti az érintkezést az az egyes építőmunkások között, segítségükre van a munka elosztásában és a szervezett munka útján elért közös eredmények átte­kintésében. Régebbi olvasóink tnúsíthatják: a Nép­újság igyekszik eleget tenni ezeknek a le­nini követelményeknek, Írásaink a párt po­litikájának szolgálatában állnak, éppen ezért népünk és ezen belül szűkebb hazánk, He­ves megye dolgozóinak, lakóinak tájékozta­tását, nevelését, mozgósítását szolgálja. Ugyanakkor lapunk krónikása dinamikus szocialista építésünknek, rögzíti és mara­dandóvá teszi a szorgalmas, dolgos hétköz­napokat, de igyekszik feltárni azokat a hi­bákat is, amelyek fékezik előrehaladásun­kat, fejlődésünket. Úgy gondoljuk, erről lapunkból meg­győződhettek olvasóink, láthatták lapunk szándékát, törekvését­ .Reméljük, megnyer­te tetszésüket a Népújság és rendszeres, ál­landó olvasójává válnak a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács lapjának. Bí­zunk abban is, hogy a jövőben nemcsak ha­sábjainkon jutunk el olvasóinkhoz, hanem személyesen is találkozunk, és a szerkesz­tőség dolgozóival közösen beszélik majd meg: mit vár az olvasó lapunktól? Köszönjük leendő olvasóink előlegezett­ bizalmát, és ígérjük­ szerkesztőségünk min­­­­dent megtesz azért, hogy elégedettek legye­­­­nek lapunkkal. Szándékunk megvalósításá­hoz kérjük és várjuk véleményüket, segít­ségüket. És ha elégedettek tevékenységünk­kel, kérjük, legyenek propagálói, népszerű­sítői a Népújságnak. Minősítő vizsgálat Apcon Az SZMT munkavédelmi bizottságának munkaterve alapján átfogó, koordinációs, minősítő vizsgálat kezdődött az apci Qualitás Vállalatnál. Megkoronázott élet MICSODA PAZAR DÍSZ­LETEK: a ház egy lefejtett bánya fölött áll. Az ablak, a kertkapu külfejtésre te­kint. Még ha akarna se tud­na elszakadni a bányától, a széntől, a bányászoktól. Még ha akarna sem tudna nem emlékezni.. Amikor utoljára találkoz­tunk, már szóba került a pi­henés. Jól emlékszem a sza­vakra: „Ha átadom is majd a helyem, ha majd nyugdíj­­ ha megyek is, pihenésről szó sem lehet Vettem egy szép kertes házat Rózsa­­szentmártonban. Szeretem a kertészkedést, egy köny­vet is szeretnék írni, és egy kicsit lejjebb szeretném, vinni a kémiát is a bányá­ba ...” A jövő idő már jelenné vált. Háromszáznyolcvannyolc órája új főmérnöke van a Mátraalji Szénbányák Vál­lalatnak. A régi, a nagy előd leszerelt. Kiszolgált. Átadta helyét. • ÉS HOGY ROHAN AZ IDŐ. Az ajándékba kapott kakukkos óra, már 388-szor törte meg a csendet, mióta a gazda, a fekete, a barna kincs oly nagy szerelmese, öreg ba­rátja, kutatója elbúcsúzott a kollégáktól, a barátoktól, a cimboráktól. Nincs könnyű dolga a krónikásnak. Négy évtize­des bányászsorsát, megannyi nagyszerű tettét, eszét, aka­ratát, tehetségét, fáradhatat­lan lendületét tucatnyi cik­kek, interjúk, riportok, em­lékezések őrzik, köszöntik, dicsérik már. Igen, többször is megírtuk már: szegények és sokan voltak. Kilenc testvér jutott egy keresőre. Így hát gyerekfejjel ne­­feá is le kellett mennie a­­ lányába. Vágatokat taka­rított, csilléket tolt és nap­ról napra, többször és töb­bet beszélt. És egyre han­gosabban. Tessék csak fi­gyelni. A történetet élő ta­núk bizonyítják. És Sze­rencsre eddig még soha­sem beszélt róla ... — A 30-AS ÉVEK KÖZE­PÉN a salgótarjáni Jenő­­aknán történt. Fizetés volt és mi nagyon keveselltük a pénzt. Tudtuk, hogy mennyit dolgoztunk és mennyit­­ érdemelünk. Elha­tároztam: lesz ami lesz, be­megyek az irodába. Papírt, ceruzát vettem magamhoz és elkezdtem számolni. 160 pengő hiányzik — tettem le a papírt az elöljáró elé. Győztem. A pénzt ideadták, én meg a bánya előtt nyil­vánosan szétosztottam az emberek között. Gondolhat­ják, hogy mi volt rólam a bányaelőljáróság vélemé­nye ... Szebb napok, de nehéz idők következtek. Éjszaka, délelőtt lent a bányában, délután a selypi gimnázi­umban algebrát, földrajzot, történelmet, irodalmat ta­nult. Sikeres érettségi vizs­ga, aztán irány az egye­tem ... — HÁLA és köszönet A FELESÉGEMNEK. Kép­zeljék csak el: az asszo­nyon kívül még két gyerek kért ruhát, cipőt, kenyeret. Nekem meg menni kellett az egyetemre. A feleségem takarítani járt, szenet válo­gatni a meddőre, hogy leg­alább kenyérre jusson. De még így is csak egy pár bakancsa volt a két gye­reknek. Az egyik délelőtt, a másik délután hordta. Én szombatonként hazajár­tam, és alig töltöttem egy pár percet a családdal, le­mentem a bányába, és va­sárnap délig fel se jöttem. Utána már csak annyi időm volt, hogy lemosa­kodjak, és irány, vissza az egyetemre. Muszáj volt Nagyon sze­gények vol­tunk. A friss dip­lomával Komló fogad­ja. Felelős funkcióba ke­rült a megyei pártbizottsá­gon, majd 1952. decem­ber 12-én igazgatója lett a komlói Kos­suth-akná­­nak... — Jól érez­tem magam. Most már volt pénzünk, bú­torunk, jutott cipőre, ruhá­ra is. És nagyon tisztel­tek a komlóiak. Mégis örömmel vettem búcsút Komlótól. Határtalan örömmel. De hát hogyisne. Azokhoz tértem vissza Pe­­tőfibányára, ahonnan elin­dultam. Csodálatos pillana­tok voltak. Hazatértem. Ha­zaérkeztem. Régi kabátok, a sorstársak közé. A többit már ismerik. Különböző be­osztások után 1957-ben ki­neveztek a vállalat főmér­nökének ... MÉG FIATAL, KÉTKEZI BÁNYÁSZ VOLT, amikor szerkesztett egy kis berende­zést, amellyel könnyíteni le­hetett volna a csillések munkáját. Amikor elkészült vele, megmutatta az egyik elöljárónak, elmondta, de­­­­mire is gondolt. A válasz röviden hangzott: „Rendben van, fiam.’ Építsél egy h­­á­­zat, és abban m­ajd ked­vedre kísérletezhetsz. Ha majd megépül a gyár, gye­re vissza”... — Mindig az volt a vá­gyam, tervem, és sohasem tudtam megfeledkezni ró­la, hogy valamiképpen könnyíteni kell a bányá­szok munkáján. Mert ha volt nehéz kenyér, keserű kenyér, az a bányászoké volt. Nekem elhiheti. Segí­teni rajtuk. Minél előbb. És minél többet. Csak hát ho­gyan? Az első lehetőséget az egyetemtől kaptam. Tu­lajdonképpen a páncélpajzs története akkor kezdődött... A páncél­PAJZS VILÁG­HÍRREL JÁRT. A találmány után fél Európa érdeklődött, Csehszlovákia, Románia, Anglia, Nyugat-Németor­­szágban ma is használják, ma is alkalmazzák. Kutató­kat, professzorokat, volt tanáraikat előzte meg ve­le. A siker, az elismerés sem mar­adt el: 1262. m«rv>M» .2— én országos hírű színészek, művészemberek, kutatók tár­saságában Ursitz Józsefet is a Parlamentbe hívták és a kísérletező, alkotó munkájá­ért Kossuth-díjjal tüntették ki... — MÉG MA IS SOKAN megkérdik tőle: különösen a Kossuth-díj után nem gondolt arra, hogy elhagy­ja Petőfibányát? Hiszen válogathatott a nagyobbnál nagyobb lehetőségekben ... — Nem. Még csak eszem­be se jutott Egyszerűen nem tudnám elhagyni ezt a vi­déket, ezeket az embereket. Igaz, mehettem volna. Lakhatnék városban is.­­De én itt érzem jól magam. Csak itt... — Háromszáznyolcvannyolc órája, hogy átadta helyét. Mit csinált azóta? — Kertészkedtem, van hatvan gyümölcsfám, 230 tő­ke szőlőm, 130 tőke mál­nám, 500 tőke eper, 40 fős rózsás kert. Jön a tél, ren­det kell tenni a kertben, a ház körül. És azután? — A család, a gyerekek, az unokák, és a fél világ megismerése után ideje lesz idehaza is szétnézni. És a bányászat. Már megvan a receptem, hogy milyen mó­don lehet a lignitből kitűnő minőségű brikettet csinálni. És szeretnék felgyújtani egy bányát is. Igen, felgyújtani, és tudományosan feldol­gozni, hogy a tűz, a hő ho­gyan gyorsítja a szenesedé­si folyamatot. Száz, ezer éveket lehet majd talán nyerni a magyar bányászat­nak ... FILMRE, REGÉNYBE VALÓ ÉLETÚT. Boldog em­ber. Elérte, megkapta, amit kért, amit akart. Életét munkával, tisztességgel, száz, ezernyi helytállással, próbatétellel, világra szóló alkotással koronázta meg. Pedig honnan, milyen messziről indult... , s Koós József Több, de mégis kevés dő és ez egészében véve a tavalyinál kedvezőtlenebb helyzetet teremt, tekintettel arra, hogy nagyon lényeges típusok tartozékairól van szó. Különösen a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár tí­pusaihoz nem tudnak adni cseredarabot. Például a ku­koricabetakarításnál igen lé­nyeges Zmaj, valamint a Brand mintájú gépeket a mezőgazdasági üzemek­­ csak úgy tudják üzemeltetni, ha a szükséges cseredarabokat valamiképpen maguk — sa­ját műhelyükben, vagy a mezőgazdasági gépjavítókkal együttműködve — teremtik elő. Hiány van az Orbán tí­pusú gépek alkatrészeiből is. Ezekhez a gépekhez összesen százféle alkatrész hiányzik, közöttük a leglényegesebbek, például a kés, a kasza stb... Nagy gondot okoz, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben gyártott ekevasakból és kormánylemezekből sincs elég. Ezért az AGRO­TRÖSZT gyors intézkedéssel Jugoszláviából szerzett be ekéket, de az igényeket tel­jes egészében még így sem tudják kielégíteni. Az erőgépekhez szükséges alkatrészek ellátása az el­múlt 2—3 hónapban jelentő­sen megjavult. Kevesebb a panasz a gumiabroncs-ellá­tásra is, az első félévhez ké­pest ugyanis lényegesen na­gyobb szállítmányok érkez­tek a raktárba. (MTI) Az AGROTRÖSZT vállala­ta az őszi mezőgazdasági munkákon dolgozó géppark ellátására a tavalyinál több alkatrészt, cseredarabot, stb-t hoztak eddig forga­lomba. Annak ellenére, hogy a kereslet jó részét ki tudták elégíteni, néhány géptípus alkatrészeiből nincs elegen- Új vezetőséget választott a MTESZ egri csoportja Megtartotta vezetőségvá­lasztó ülését a Magyar Elektrotechnikai Egyesület egri csoportja. A vezetőség­választó ülésen részt vett Rónai János, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkárhelyettese és Dömén László, a MTESZ Heves me­gyei szervezetének titkára is. Az egri csoport elnökének Szabó Istvánt, titkárának pe­dig Nyíri Józsefet választot­ta. 1970. október 18., vas­ára a#

Next