Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
A pártértekezletekről jelentjük Tovább erősödött és szilárdult a munkás-paraszt szövetség Megtartották küldöttértekezletüket az egri járás kommunistái (Folytatás az 1. oldalról) Szombaton Egerben megtartották küldöttértekezletüket az egri járás kommunistái. A küldötteket és a meghívott vendégeket Gubán Dezső, a járási pártbizottság első titkára üdvözölte, majd sor került az elnökség és a különböző bizottságok megválasztására. Az elnökségben foglalt helyet Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb-elnöke, Horváth Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Hegyi Jánosnak, a pártértekezlet elnökének bevezető szavai után Gubán Dezső tartott rövid referátumot a járási pártbizottság beszámolója alapján. Mind a beszámoló, mind a referátum kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a járásban " a munkásosztály súlya, szerepe tovább növekedett. A munkások száma mintegy kétezer fővel gyarapodott. A dolgozók a szavakban és tettekben egyaránt kifejezésre jutatják felelősségérzetüket és tenniakarásukat a szocializmus teljes felépítéséért. A járás társadalmi-politikai viszonyainak alakulását tekintve, a beszámolási időszak egyik legjelentősebb tényezője, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a nagyüzemi közös gazdálkodás alapján a parasztság egyre inkább egységes osztállyá kovácsolódik. Örvendetes, hogy az elmúlt négy évben a két alapvető osztály, a munkásosztály és a parasztság viszonya tovább szilárdult Kiemelt helyet kapott a beszámolóban az ipari és a mezőgazdasági fejlődés, különös tekintettel arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszer miként segítette elő a tevékenység kibontakozását. Örvendetes, hogy a nehézségek ellenére is, pozitívan hatott az irányítás új rendszere, s ez nemcsak a termelésben, de az átlagkeresetek emelkedésében is kifejezésre jutott. Az üzemi munkások átlagkeresete 8,4 százalékkal, átlagjövedelme 5,8 százalékkal növekedett négy év alatt. A termelőszövetkezetekben az egy dolgozó tagra jutó részesedés 9651 forintról 14 873 forintra emelkedett. Ehhez járult még a termelőszövetkezeti tagok társadalmi juttatásának szélesítése is, amely szintén jelentős változásokat eredményezett Mint később a felszólalások is bizonyították, a mezőgazdaság helyzete és különösen a problémák nagy figyelmet keltettek és többen foglalkoztak a problémák megoldásának lehetőségeivel is. A járás jelentős részének kedvezőtlen éghajlati, domborzati és közgazdasági viszonyai következtében a mezőgazdasági termelés nehezebb, mint más vidékeken. Jelentős számú a gyenge termelőszövetkezet. A problémákat növeli, hogy a termelőszövetkezetek erőgépállományának több mint a fele elöregedett, elhasználódott. A járás szövetkezeteire, állami gazdaságaira hátrányosan hat a jelenlegi hitelpolitika is, amely kevésbé veszi figyelembe az adottságokat. A felszólalók felvetették azt is, hogy a gazdálkodáshoz tovább is szükség van az árkiegészítéses dotációra. A beszámoló részletesen és kiemelten elemezte a kádermunka helyzetét is. A megállapítás az, hogy a káderek többsége megfelel az egyre összetettebben jelentkező követelményeknek. Növekedett szakmai, politikai műveltségük, vezetőkészségük. A vezető beosztásban dolgozók többsége politikailag alkalmas, szakmailag felkészült. Helyes az is, hogy a vezetőket egyre inkább a végzett munkájuk és magatartásuk iránt ítélik meg. Javult a vezetők és vezető testületek kádermunkája is. Rendszeresen napirendre tűzik a kádermunka egészét, vagy részleteit, és egyre inkább az arra illetékes szervek határoznak a személyi kérdésekben. A javulás ellenére hibák is vannak, előfordul, hogy a politikai követelményeket leszűkítik a lojalitásra, fellelhető még a szubjektivizmus, s nem egy esetben a szakmai követelmények az indokoltnál is nagyobb szerepet kapnak. A referátum, valamint a kongresszusi irányelvekkel és a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása után vitára került sor, melynek során felszólalt Fekete Győr Endre is. A felszólalások összegezése, a pártbizottság ajánlásainak elfogadása után sor került a járási pártbizottság, valamint a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására. A pártértekezlet 55 pártbizottsági tagot és 45 küldöttet választott. Ezután zárt ülésre került sor, amelyen a pártbizottság megválasztotta a pártvégrahajtó bizottság tagjait, valamint a pártbizottság első titkárát és titkárát. A járási pártbizottság első titkára Gubán Dezső, titkára Sólyom Ernő lett. A végrehajtó bizottság tagjának választották Gotyár Lajost, Hegyi Jánost, Jebelóczki Bélát, Krenicz Istvánnét, Kovács Mihályt, Lezsák Lászlót, Malicsek Mihályt, Mészáros Albertet és Sas Kálmánt. Lapunkról, magunkról j Kössel háromezer új előfizető a Népújságra Egy héten keresztül több ezer olvasójelölthöz juttatjuk el a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapjának, a Népújságnak mutatványszámait. Ezekben a lapszámokban többször szóltunk lapunkról, magunkról, ismertettük szándékunkat, őszintén beszéltünk lapunk célkitűzéseiről és megosztottuk gondjainkat olvasóinkkal. Egy hét kevés arra, hogy egy lapot teljes egészében megismerhessenek olvasói — ehhez hosszabb idő kell. Arra azonban egy hét is elegendő, hogy az olvasó ízelítőt kapjon a lap profiljáról, hangvételéről, hogy ismerkedjék szándékunkkal, célunkkal. Reméljük, legalábbis ezt bizonyítják a hozzánk érkezett levelek és a találkozások olvasójelölteinkkel, hogy leendő olvasóink tetszését megnyerte lapunk. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy az elmúlt hét végéig majd háromezren fizették elő lapunkat s csak a hevesi járásban majd másfél ezer olyan családhoz kopogtat be november 1-től a kézbesítő, akik eddig nem voltak előfizetői a Népújságnak. Köszöntjük új olvasóinkat, és reméljük, hosszú éveken át rendszeres olvasói lesznek lapunknak. Szerkesztőségünk kollektívája a jövőben is mindent megtesz azért, hogy olvasóink elégedettek legyenek lapunkkal. Tudjuk, hogy ez nem könnyű, hogy ez jelentős erőfeszítést kíván. Olvasóink érdeklődési igénye sokszínű, és ez érthető. .. ... ha csak azt nézzük, hogy lapunkat olvassa a munkás, a paraszt, az értelmiségi és az alkalmazott, hogy olvasóink között éppúgy megtalálható a diák, mint a nyugdíjas és a háziasszony, ez is azt bizonyítja, hogy sokszínű érdeklődést kell kielégítenünk. Mint arról már eddig is szóltunk, lapunk pártlap, a párt politikájának népszerűsítője és a maga eszközeivel megvalósítója. Engedjék meg, hogy Lenin szavait idézzük a „Mivel kezdjük?” című cikkéből. „A lap szerepe azonban nem korlátozódik kizárólag az eszmék terjesztésére és a politikai szövetségesek politikai nevelésére és megnyerésére. A lap nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is. Ebben az utóbbi tekintetben a lapot ahhoz az állványzathoz lehet hasonlítani, amelyet az épülő ház körül emelnek, s amely megjelöli az építmény körvonalait, megkönnyíti az érintkezést az az egyes építőmunkások között, segítségükre van a munka elosztásában és a szervezett munka útján elért közös eredmények áttekintésében. Régebbi olvasóink tnúsíthatják: a Népújság igyekszik eleget tenni ezeknek a lenini követelményeknek, Írásaink a párt politikájának szolgálatában állnak, éppen ezért népünk és ezen belül szűkebb hazánk, Heves megye dolgozóinak, lakóinak tájékoztatását, nevelését, mozgósítását szolgálja. Ugyanakkor lapunk krónikása dinamikus szocialista építésünknek, rögzíti és maradandóvá teszi a szorgalmas, dolgos hétköznapokat, de igyekszik feltárni azokat a hibákat is, amelyek fékezik előrehaladásunkat, fejlődésünket. Úgy gondoljuk, erről lapunkból meggyőződhettek olvasóink, láthatták lapunk szándékát, törekvését .Reméljük, megnyerte tetszésüket a Népújság és rendszeres, állandó olvasójává válnak a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapjának. Bízunk abban is, hogy a jövőben nemcsak hasábjainkon jutunk el olvasóinkhoz, hanem személyesen is találkozunk, és a szerkesztőség dolgozóival közösen beszélik majd meg: mit vár az olvasó lapunktól? Köszönjük leendő olvasóink előlegezett bizalmát, és ígérjük szerkesztőségünk mindent megtesz azért, hogy elégedettek legyenek lapunkkal. Szándékunk megvalósításához kérjük és várjuk véleményüket, segítségüket. És ha elégedettek tevékenységünkkel, kérjük, legyenek propagálói, népszerűsítői a Népújságnak. Minősítő vizsgálat Apcon Az SZMT munkavédelmi bizottságának munkaterve alapján átfogó, koordinációs, minősítő vizsgálat kezdődött az apci Qualitás Vállalatnál. Megkoronázott élet MICSODA PAZAR DÍSZLETEK: a ház egy lefejtett bánya fölött áll. Az ablak, a kertkapu külfejtésre tekint. Még ha akarna se tudna elszakadni a bányától, a széntől, a bányászoktól. Még ha akarna sem tudna nem emlékezni.. Amikor utoljára találkoztunk, már szóba került a pihenés. Jól emlékszem a szavakra: „Ha átadom is majd a helyem, ha majd nyugdíj ha megyek is, pihenésről szó sem lehet Vettem egy szép kertes házat Rózsaszentmártonban. Szeretem a kertészkedést, egy könyvet is szeretnék írni, és egy kicsit lejjebb szeretném, vinni a kémiát is a bányába ...” A jövő idő már jelenné vált. Háromszáznyolcvannyolc órája új főmérnöke van a Mátraalji Szénbányák Vállalatnak. A régi, a nagy előd leszerelt. Kiszolgált. Átadta helyét. • ÉS HOGY ROHAN AZ IDŐ. Az ajándékba kapott kakukkos óra, már 388-szor törte meg a csendet, mióta a gazda, a fekete, a barna kincs oly nagy szerelmese, öreg barátja, kutatója elbúcsúzott a kollégáktól, a barátoktól, a cimboráktól. Nincs könnyű dolga a krónikásnak. Négy évtizedes bányászsorsát, megannyi nagyszerű tettét, eszét, akaratát, tehetségét, fáradhatatlan lendületét tucatnyi cikkek, interjúk, riportok, emlékezések őrzik, köszöntik, dicsérik már. Igen, többször is megírtuk már: szegények és sokan voltak. Kilenc testvér jutott egy keresőre. Így hát gyerekfejjel nefeá is le kellett mennie a lányába. Vágatokat takarított, csilléket tolt és napról napra, többször és többet beszélt. És egyre hangosabban. Tessék csak figyelni. A történetet élő tanúk bizonyítják. És Szerencsre eddig még sohasem beszélt róla ... — A 30-AS ÉVEK KÖZEPÉN a salgótarjáni Jenőaknán történt. Fizetés volt és mi nagyon keveselltük a pénzt. Tudtuk, hogy mennyit dolgoztunk és mennyit érdemelünk. Elhatároztam: lesz ami lesz, bemegyek az irodába. Papírt, ceruzát vettem magamhoz és elkezdtem számolni. 160 pengő hiányzik — tettem le a papírt az elöljáró elé. Győztem. A pénzt ideadták, én meg a bánya előtt nyilvánosan szétosztottam az emberek között. Gondolhatják, hogy mi volt rólam a bányaelőljáróság véleménye ... Szebb napok, de nehéz idők következtek. Éjszaka, délelőtt lent a bányában, délután a selypi gimnáziumban algebrát, földrajzot, történelmet, irodalmat tanult. Sikeres érettségi vizsga, aztán irány az egyetem ... — HÁLA és köszönet A FELESÉGEMNEK. Képzeljék csak el: az asszonyon kívül még két gyerek kért ruhát, cipőt, kenyeret. Nekem meg menni kellett az egyetemre. A feleségem takarítani járt, szenet válogatni a meddőre, hogy legalább kenyérre jusson. De még így is csak egy pár bakancsa volt a két gyereknek. Az egyik délelőtt, a másik délután hordta. Én szombatonként hazajártam, és alig töltöttem egy pár percet a családdal, lementem a bányába, és vasárnap délig fel se jöttem. Utána már csak annyi időm volt, hogy lemosakodjak, és irány, vissza az egyetemre. Muszáj volt Nagyon szegények voltunk. A friss diplomával Komló fogadja. Felelős funkcióba került a megyei pártbizottságon, majd 1952. december 12-én igazgatója lett a komlói Kossuth-aknának... — Jól éreztem magam. Most már volt pénzünk, bútorunk, jutott cipőre, ruhára is. És nagyon tiszteltek a komlóiak. Mégis örömmel vettem búcsút Komlótól. Határtalan örömmel. De hát hogyisne. Azokhoz tértem vissza Petőfibányára, ahonnan elindultam. Csodálatos pillanatok voltak. Hazatértem. Hazaérkeztem. Régi kabátok, a sorstársak közé. A többit már ismerik. Különböző beosztások után 1957-ben kineveztek a vállalat főmérnökének ... MÉG FIATAL, KÉTKEZI BÁNYÁSZ VOLT, amikor szerkesztett egy kis berendezést, amellyel könnyíteni lehetett volna a csillések munkáját. Amikor elkészült vele, megmutatta az egyik elöljárónak, elmondta, demire is gondolt. A válasz röviden hangzott: „Rendben van, fiam.’ Építsél egy házat, és abban majd kedvedre kísérletezhetsz. Ha majd megépül a gyár, gyere vissza”... — Mindig az volt a vágyam, tervem, és sohasem tudtam megfeledkezni róla, hogy valamiképpen könnyíteni kell a bányászok munkáján. Mert ha volt nehéz kenyér, keserű kenyér, az a bányászoké volt. Nekem elhiheti. Segíteni rajtuk. Minél előbb. És minél többet. Csak hát hogyan? Az első lehetőséget az egyetemtől kaptam. Tulajdonképpen a páncélpajzs története akkor kezdődött... A páncélPAJZS VILÁGHÍRREL JÁRT. A találmány után fél Európa érdeklődött, Csehszlovákia, Románia, Anglia, Nyugat-Németországban ma is használják, ma is alkalmazzák. Kutatókat, professzorokat, volt tanáraikat előzte meg vele. A siker, az elismerés sem maradt el: 1262. m«rv>M» .2— én országos hírű színészek, művészemberek, kutatók társaságában Ursitz Józsefet is a Parlamentbe hívták és a kísérletező, alkotó munkájáért Kossuth-díjjal tüntették ki... — MÉG MA IS SOKAN megkérdik tőle: különösen a Kossuth-díj után nem gondolt arra, hogy elhagyja Petőfibányát? Hiszen válogathatott a nagyobbnál nagyobb lehetőségekben ... — Nem. Még csak eszembe se jutott Egyszerűen nem tudnám elhagyni ezt a vidéket, ezeket az embereket. Igaz, mehettem volna. Lakhatnék városban is.De én itt érzem jól magam. Csak itt... — Háromszáznyolcvannyolc órája, hogy átadta helyét. Mit csinált azóta? — Kertészkedtem, van hatvan gyümölcsfám, 230 tőke szőlőm, 130 tőke málnám, 500 tőke eper, 40 fős rózsás kert. Jön a tél, rendet kell tenni a kertben, a ház körül. És azután? — A család, a gyerekek, az unokák, és a fél világ megismerése után ideje lesz idehaza is szétnézni. És a bányászat. Már megvan a receptem, hogy milyen módon lehet a lignitből kitűnő minőségű brikettet csinálni. És szeretnék felgyújtani egy bányát is. Igen, felgyújtani, és tudományosan feldolgozni, hogy a tűz, a hő hogyan gyorsítja a szenesedési folyamatot. Száz, ezer éveket lehet majd talán nyerni a magyar bányászatnak ... FILMRE, REGÉNYBE VALÓ ÉLETÚT. Boldog ember. Elérte, megkapta, amit kért, amit akart. Életét munkával, tisztességgel, száz, ezernyi helytállással, próbatétellel, világra szóló alkotással koronázta meg. Pedig honnan, milyen messziről indult... , s Koós József Több, de mégis kevés dő és ez egészében véve a tavalyinál kedvezőtlenebb helyzetet teremt, tekintettel arra, hogy nagyon lényeges típusok tartozékairól van szó. Különösen a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár típusaihoz nem tudnak adni cseredarabot. Például a kukoricabetakarításnál igen lényeges Zmaj, valamint a Brand mintájú gépeket a mezőgazdasági üzemek csak úgy tudják üzemeltetni, ha a szükséges cseredarabokat valamiképpen maguk — saját műhelyükben, vagy a mezőgazdasági gépjavítókkal együttműködve — teremtik elő. Hiány van az Orbán típusú gépek alkatrészeiből is. Ezekhez a gépekhez összesen százféle alkatrész hiányzik, közöttük a leglényegesebbek, például a kés, a kasza stb... Nagy gondot okoz, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben gyártott ekevasakból és kormánylemezekből sincs elég. Ezért az AGROTRÖSZT gyors intézkedéssel Jugoszláviából szerzett be ekéket, de az igényeket teljes egészében még így sem tudják kielégíteni. Az erőgépekhez szükséges alkatrészek ellátása az elmúlt 2—3 hónapban jelentősen megjavult. Kevesebb a panasz a gumiabroncs-ellátásra is, az első félévhez képest ugyanis lényegesen nagyobb szállítmányok érkeztek a raktárba. (MTI) Az AGROTRÖSZT vállalata az őszi mezőgazdasági munkákon dolgozó géppark ellátására a tavalyinál több alkatrészt, cseredarabot, stb-t hoztak eddig forgalomba. Annak ellenére, hogy a kereslet jó részét ki tudták elégíteni, néhány géptípus alkatrészeiből nincs elegen- Új vezetőséget választott a MTESZ egri csoportja Megtartotta vezetőségválasztó ülését a Magyar Elektrotechnikai Egyesület egri csoportja. A vezetőségválasztó ülésen részt vett Rónai János, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkárhelyettese és Dömén László, a MTESZ Heves megyei szervezetének titkára is. Az egri csoport elnökének Szabó Istvánt, titkárának pedig Nyíri Józsefet választotta. 1970. október 18., vasára a#