Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 42 MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAP«tAP*A • XXI. évfolyam, 245. szám_________________* 1 ___________ 1970. október 18. vasárnap Megkoronázott eset (3. oldalon)­­ A fo­ z^zon mérlege (4. oldalon) Ballada egy házasságról (6. oldalon) Nem mind arany, ami ténylik (1. oldalon) Családi dráma Egerben (12. oldalon) I 'pártértelep’üteiekrol ́ vívni ifik Toválsig leli ssoiteni és fejleszteni az SaáJ'ésáiet, a kezdemé­ny­ez j készséget Megalakult az MSZMP új Gyöngyösi látási Bi?ottsága Az eredmények fölötti büszkeség és találó bírálatok — röviden ez jellemezte a gyöngyösi járás kommunista küldötteinek szombati párt­­értekezletét, amelyen megje­lent Hosszú Mihály, az MSZMP KB képviselője és dr. Tamás László, a megyei pártbizottság titkára is, aki felszólalt. Virág Károlynak, a járási pártbizottság első titkárának beszámolója — támaszkodva a pártalapszervezetek által feltárt tényekre — valóban egy olyan tükörképet muta­tott a pártértekezleten, amely minden szépítéstől mente­sen, az eredmények és a problémák mérlegelésével adott összefoglalót a járás kommunistáinak, a járás la­kosságának hétköznapjairól. S ugyanakkor — szintén tá­­maszkodva a párttagság vé­leményeire, megjegyzéseire , az elkövetkező esztendők munkájának javítására is számos, megszívlelendő ja­vaslat hangzott el. Megálla­pították többek között, hogy a járásban a termelés és a műszaki színvonal emelkedé­se ellenére is csökkent a ter­melékenység. Ennek javításá­ra a későbbiekben sokkal na­gyobb gondot kell fordítani. Feltűnően sok a határidő­­eltolódás, mely az illetékes szervek határozatlanságában gyökerezik. A fizikai dolgo­zók gyermekeinek további segítségére nagyobb mérték­ben kell élni a társadalmi ösztöndíjak nyújtotta lehető­ségekkel. Nemcsak a gyön­gyösi járás gondja, de gond, és egyben feladat: javítani kell a pedagógusok élet- és munkakörülményeit. Az alap­szervezeti taggyűléseken igen sokan nem értettek egyet azzal, hogy az ötnapos mun­kahéttel csökken a fizetett szabadnapok száma. Sokan kérték, hogy az illetékes mi­nisztérium jobban segítse mint eddig a családi házak építés'i akcióját Sokallják a családi házak telekvásárlásá­nál a tizennyolc százalékos illeték kiszabását is. Ami a pártszervezeteket konkrétab­ban illeti, a vezetőknek ma­gasabb képzettségre van szükségük — hangzott a be­számolóban — hogy a kor rohamos fejlődésével lépést tarthassanak. Ugyancsak jo­gos igényként jelentkezett az, hogy a párttagok egyes kérdéseikre kapjanak konk­rét és kielégítő választ. S az egyik legfontosabb kérdés: tovább kell segíteni és fej­leszteni a járásban az ön­állóságot, a kezdeményező készséget. Bár a pártépítés kapcsán sokan vitatták az irányelvekben elhangzott le­hetőséget , nevezetesen, hogy már a tizennyolcadik év be­töltése után lehetnek párt­tagok az arra érdemes fiata­lok, többségben elfogadták ezt az elvet. A beszámolót követő vitá­ban a hétköznapok gondjai kapták a fő hangsúlyt, a hét­köznapoké is, de­­ a jövőért érzett felelősség is. Az aranytartalék, a kom­munista ifjúság nevelését to­vábbra is igen fontos fel­adatnak tartják, s ezért szor­galmazták a pártértekezleten az ifjúsági mozgalom tömeg­­szervezeti jellegének erősíté­sét. Felhívták a figyelmet ar­ra is, hogy a parasztifjúság körében még mindig érezhető a család esetenkénti maradi, és ezért káros befolyása. Ha­sonlóképpen sok még a ten­nivaló a tanulóifjúság köré­ben is. A járásban — emelte ki a felszólaló — igen ma­gas a fiatalkorúak által el­követett bűncselekmények száma. A szomorú statisztika javítása érdekében elsősor­ban a megelőzést szorgal­mazták. Szó esett a pártértekezle­ten többek között a Mátra­­vidéki Erőműről is. Az ott dolgozó kommunisták kérik, hogy továbbképzésük érdeké­ben helyben vehessenek részt a különböző pártoktatásokon Az erőmű helyzetével kap­csolatban pedig elmondták, hogy bizonytalannak érzik a sorsát, mivel 1972 végéig lát­ja el csupán az ecsédi kül­fejtés, a továbbiakkal kap­csolatban azonban mindeddig nem kaptak választ a dolgo­zók. Miért halogatják a dön­tést — kérdezte a felszólaló —, amikor tudvalevő, hogy az erőmű által termelt 120 megawattos áramra a továb­biakban még nagyon is szük­ség lesz? A mezőgazdasági felada­tokkal, lehetőségekkel kap­csolatban az egyik felszólaló szorgalmazta, hogy bátrab­ban éljenek a termelőszövet­kezetek a tsz-közi társulások nyújtotta lehetőségekkel. A korszerűsítés, a nagyobb eredmények érdekében erre igen szükség lesz az elkövet­kezendő esztendőkben. Nehéz lenne felsorolni va­lamennyi témát, melyek a munka hétköznapjain szület­tek, s a realitással fogalma­zódtak. Minden bizonnyal ez a pártértekezlet a X. kong­resszus határozataival maj­dan megerősítve még na­gyobb eredmények forrását jelenti a gyöngyösi járásban. A pártértekezlet résztve­vői a napirendnek megfele­lően megválasztották a negy­venkilenc tagú bizottságot, a járási végrehajtó bizottságot, és a megyei küldötteket is. A végrehajtó bizottság első titkárául ismét Virág Károlyt választották meg. A.."végrehajtó bizottsága tagja lett Virág Károly, Oláh István, Kiss Kálmán, Papp Dé­n, Pethes István, Veres Tibor, Flórián Gusztáv, Ko­ruké­y Jánosné, Szabó Imre, ~—b > István és Vrabecz Má­tyás. (Folytatás a 3. oldalon) Az EAK új elnöke Az október 15-i egyipt­mi népszavazáson Mohamed Anvar el Szadatot választották meg az EAK új elnökévé. A ké­pen Szadat elnök a győzelem után, szülőfalujába látogatott. Az új elnök szombaton letette a hivatali esküt, és ebből az alkalomból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács­ elnöke távirat­ban üdvözölte Anvar el S'? latot. (Telelő to — AJ? MTI KS) fit arca így látja a fo­toripor­ter az új városrészt a befejezet előtt alt a 10 emeletes toronyba .bál. (Fotó: Kiss Béla) Simlás* János a csepeli pártértekezlet­en Szombaton folytatódtak a fővárosban a kerületek, a kerületi jogú pártszervezetek párt­ér­tekezletei. A Csepel Vas- és Fémművek pártértekezletén részt vett, s az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Németh Károly, az MSZMP PB póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Kevés a silétakarmány — veszélyben az állatállomány biztonságos álteleptetése Továbbra is lassan haladnak az ősz­munkák megyénk közös gazdaságaiban Bár az utóbbi hetek ked­vezőtt időjárása viszonylag meggyorsította az őszi mező­­gazdasági munkákat, mégis igen nagy az elmaradás a földeken. Lassan haladnak a talajelőkészítő munkák, több hetes „csúszás” tapasztalha­tó a vetésnél, s eltolódott a szüret is. Szombaton délben Kocsis Gyula, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyeleti csoportvezetője arról tájé­koztatta munkatársunkat, hogy közel 70 ezer holdon végeztek a talaj-, illetve a magágy előkészítéssel. Az őszi kalászosok közül a búzát mintegy 25 ezer holdon, az őszi árpát 14 ezer holdon, az őszi takarmánykeverékeket pedig ezer holdon vetették el. Ez utóbbi növények ve­tésterületének eddig csak a felén kerültek a földbe a magvak, s ez a lassú tempó veszélyezteti a megfelelő ta­karmánymennyiség megter­melését A közös gazdasá­goknak tehát a következő napokban mindent el kell követni, hogy ezt a lema­radást pótolják. A kenyérgabona vetésénél az elmúlt évhez viszonyítva mintegy 20 ezer holdas le­maradás tapasztalható. A ve­téseket nehezíti a száraz, rö­gös talaj. Legalább 25—30 milliméter csapadékra len­ne szükség, ami meggyorsí­taná a talajmunkákat és az elvetett növények kikelését. Az őszi betakarítási mun­kákat illetően Kocsis Gyula elmondotta, hogy a burgo­nyát már teljes egészében behordták a földekről. A burgonya az idén jó termést adott, holdanként 65 miszát, amely tíz mázsával több a tavalyinál. Cukorrépából már közel sem ilyen ke­csegtető a helyzet. Mintegy 2600 holdnyi termény vár még kiásására — közepes, 180 mázsás átlagterméssel. A napraforgónak sem kedve­zett az idei, napfényben sze­gény időjárás, a következő napokban még kétezer hold­ról kell levágni a kórókat. Amennyiben továbbra is ilyen lassan halad a napra­­­forgó-betakarítás, a szövet­kezeteknek nagyobb termés­­veszteségekkel kell számol­niuk. Mindenütt megkezdték a kukoricatörést. Az elmúlt hetek napos időjárása ked­vezett a kukorica érésének. Lényegesen csökkent a csö­vek nedvességtartalma, ami a termény raktározása szem­pontjából jónak mondható. Megyénk két történelmi bor­vidékén — kéthetes késéssel — a borszőlők szüretelését is megkezdték. A napfényes órák viszonylag sokat javí­­tottak az egyes szőlőfajták cukorfokain. A továbbiak­ban gyorsítani kell a szüreti munkákat is, mert várható az erőteljes hőmérséklet­csökkenés és esős idő, a szürkerothadás veszélyét rej­ti magában A közös gazdaságok eddig nagyon kevés silótakarmányt készítettek. 81 500 köbméter tömegtakarmány van készen. Mintegy 70 ezer köbméterrel kevesebb a tavalyinál. S ez aggasztó, mert veszélyezteti az állatállomány, elsősorban szarvasmarha-állomány biz­tonságos átteleltetéséhez szükséges téli takarmány, mennyiséget.

Next